Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-03 / 206. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ^ 1980. szeptember 3., szerda Vietnami nagygyűlés A hazánkban tartózkodó vietnami küldöttséget, amelyet Tran Dang . Khoa, a VSZK nemzetgyűlésének alelnöke vezet, fogadta Duschek Lajosné, a SZOT titkára (Folytatás az 1. oldalról) népéről emlékezünk meg. amely a francia gyarmatosí­tás, az amerikai imperializ­mus felett történelmi jelentő­ségű győzelmet aratott, sike­resen meghiúsította a pekin­gi hegemonista körök által kirobbantott agressziót, és beírta nevét a szabadságért, a’ nemzeti függetlenségért, a szocializmus nemes ügyéért folytatott harc történetébe. A korthány elnökhelyettese ezután . emlékeztetett arra, hogy 1945. szeptember 2-án a népi demokratikus forra­dalom eredményeként meg­született a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság, .Délke- let-Ázsia első munkás-pa­raszt .állatna. A továbbiakban a kormány elnökhelyettese visszatekin­tett arra a hősi harcra, ame­lyet a vietnami ,nép az ame­rikai agresszió ellen folyta­tott. E szavak kapcsán han­goztatta: — Őszinte megbecsüléssel adózunk a vietnami népnek azért, hogy vállalta és meg­vívta szabadságküzdelmét, s eközben volt ereje arra is, hogy cselekvő szolidaritással álljon az indokínai testvér- népek oldalán. A vietnami nép hősies helytállása mel­lett a győzelem fontos ténye­zője volt az internacionalista szolidaritás és az a hatékony támogatás, amelyet a harcoló vietnami nép a szocialista országoktól. elsősorban a Szovjetuniótól kapott. Jóleső érzés számunkra, hogy a hő­si harcot hazánk lehetőségei­hez képest mindig jelentős mértékben támogatta. • A szónok kitért arra, hogy Dél-Vietnam felszabadulása után a vietnami forradalom új szakaszba lépett: A Vietnami Kommunista Párt IV. kongresszusa 1976 decemberében kijelölte a vi­etnami forradalom általános irányvonalát, felvázolta a legfontosabb politikai, társa­dalmi. gazdasági célokat. — A pekingi vezetők nagy­hatalmi, hegemonista politi­kája miatt a vietnami nép nem valósíthatta meg zavar­talanul a kijelölt feladatot. Kína a kambodzsai Pol Pot- rendszeren keresztül, majd 1979 februárjában közvetle­nül is. újra fegyveres harcra kényszerítette a vietnami né­pet. az ország függetlenségé­nek. szuverenitásának, terü­leti sértetlenségének megvé­déséért. S a vietnami nép és fegyveres erői ismét győzel­met arattak, az invázió be­szüntetésére, csapataik visz- szavonására kényszerítették a pekingi vezetőket. Tran Dang Khoa felszóla­lásában megemlékezett arról a napról, amely 35 eszten­deje új korszakot nyitott a vietnami nemzet négyezer éves történetében, s melyet követően — a háborúk pusz­títása, a vietnami népre zú­dult megannyi szenvedés el­lenére is — Vietnam dina­mikusan fejlődő szocialista országgá vált. Erről tanús­kodnak a nemzetgazdaság eredményei. Vázolta az ország nemzet­közi helyzetét, külpolitikai törekvéseit, elmondva azt is, hogy Vietnam eddig több mint száz országgal vette fel a diplomáciai kapcsolatot, tagja az ENSZ-nek és nem­zetközi szervezeteinek. A forró • hangulatú nagy­gyűlést kultúrműsor követte, maid az ünnepi esemény az Internacionálé hangjaival ért ■ véget Eseményekről röviden KITÜNTETÉS $ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Harmati Sán­dornak. az Országos Béketa­nács alelnökének, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnö­kének a munkásmozgalom­ban kifejtett több évtizedes kiemelkedő tevékenysége el­ismeréseként. 75. születésnap­ja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke kedden adta át. A Ki­tüntetés átadásánál jelen volt Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője és Sebestyén Nándorné, az Országos Béke- tanács elnöke. KADHAFI BESZÉDE 9 Kadhafi, a líbiai forra­dalom vezetője hétfőn Tri- poliban, a líbiai forradalom győzelmének tizenegyedik évfordulója alkalmából ren­dezett nagygyűlésen mondott beszédében Líbia és Szíria egyesítését sürgette. Ha ezt a líbiai nép nem támogatja — szögezte le Kadhafi —, akkor palesztin gerillaként jegyezteti be magát és így fog harcolni Izrael ellen, A beszédben, amelyet a Szíriái Televízió is élőben közvetí­tett, Kadhafi dicsérőleg szólt Szíriáról, amely — mint han­goztatta — elszántan harcol a cionista agresszió ellen. Kedvező változások a Borsodi Szénbányáknál Az 19801, január 1-én életbe­lépőt^ továbbfejlesztett gaz­dasági szabályozók első po­zitív. hatásai már érzékelhe­tőek. tjj’ módon való gondol­kodásra késztetik, mi több, kénys^igfítik a szakembere­ket. Ezt példázza a Borsodi Szénbányák Vállalatnál meg­született döntés is, miszerint ez év október 1-től a Mák­völgyi Bányaüzem Alberlte- lep 1-es aknáján kísérletkép­pen áttérnek a folytonos munkarendre. A munkarend korszerűsí­tését'' teszi szükségessé a munkahét 40 órára, való csökkentése is, ami a közeí- jövjö, feladata lesz minden termelőegységnél. Ezt azon­ban úgy kell végrehajtani, hogy a hasznos munkaidő­alap, a produktív munkára fordított idő változatlan ma­radjon. Növelni kell tehát a hatékonyságot és a termélé- kehységet, hiszen a szénbá­nyáktól az ország energiaigé­nye ezt követeli meg. A'“ korszerűsített munka­rendbevezetése más szem­pontok miatt is igen lénye­ges. Óriási előrelépést jelen­tené” a borsodi bányászko- dáslian. ugyanis megközelí­tőleg' 18 százalékkal növe­kedne a termelés. 20 szúza­lékba1. javulna a nagy érté­kű gépek és termelöberende- zések kihasználtsági foka. s köze] 10 százalékkal lenne több. a dolgozók szabadideje. Az..,új munkarend azt is je­lentené. hogy a bányaipar újabb előnyre tenne szert az ipar más területeivel szem­ben, a műszakkihasználási mutatók terén. Bár a hagyo­mányos munkarend átalakí­tása számos változást, így: munkaerő-gazdálkodási, bé­rezési, munkajogi, társada­lombiztosítási, szervezési, bá­nyaművelési, gépészeti és egyéb gondokat von maga «tán, mégis megéri a fára­dozást. mert ezzel a lépéssel » ' • • a Borsodi Szénbányák eleget tesz a XII. kongresszus ha­tározatának, miszerint vala­mennyi gazdálkodó egység­nek alkalmazkodnia kell a megváltozott körülmények­hez. Mennyiben változik meg a bányászok hagyományos, há- rommüszakos munkarendje? A korszerűsítés után négy munkacsoportban dolgoznak majd. heti 40 órában. Hét délelőtti műszak után három pihenőnap, míg a 7—7 dél­utáni, és éjszakai műszak után 2—2 pihenőnap követ­kezik. Több idő jut a bá­nyászatban nagyon fontos tmk-munkálaíckra is. A ki­sebb javításokat és szerelé­seket havonként, egy vasár­nap délelőtt, az igénj'esebb felújítási munkálatokat pe­dig egy teljes vasárnap, il­letve hétfej délelőtt és délután végzik el. Minden dolgozó­nak havonta legalább két, de nehány esetben három sza­bad vasárnapja is lesz." En­nek következtében a pótmű- szakolc száma jelentősen, az alberltelepi 1-es akna ese­tében várhatóan 21 százalék­kal csökken. Növekszik vi­szont a dolgozólétszám, mi­vel az új munkarend lét­számigénye 18—25 százalék­kal magasabb a korábbiénál, ezért közel 130 fizikai dolgo­zót vesznek fel az aknához. A változások várható kö­vetkezményeit elemezték a váil'alat és az akna szakem­berei. s a körültekintő elő­készítő munka már a befe­jezéséhez közeledik. A Bor­sodi Szénbányák nagyot lé­pett előre, hiszen a folyto­nos munkarend bevezetése jelentheti azt a pontok ahol a különböző érdekek talál­kozása mellett lehetővé vá­lik a hatékonyabb gazdálko­dás. Több szenet és maga­sabb béreket ígér ez a vál­tozás. Fónagy István Lengyelországi megállapodások A lengyel sajtó kedden is­mertette a gdanski megálla­podást, amelyhez hasonlót ír­tak alá Szczecinben is. A kormánybizottság hozzája^ rult ahhoz, hogy olyan szak- szervezetek is alakulhassa­nak, amelyek nem tartoznak a Szakszervezetek Központi Tanácsához, de tiszteletben tartják a Lengyel Népköz- társaság alkotmányát, elisme­rik a Lengyel Egyesült Mun­káspárt vezető szerepét, és a Lengyel Népköztársaság nemzetközi szövetségi kap­csolatait. Az új szakszerve­zeti törvény ;— amelynek előkészítését már korábban megkezdték — pontosabban 'fogja szabályozni a szakszer­vezetek jogait és egyebek között tartalmazni fogja a munkabeszüntetés jogi felté­teleit. A megállapodás számos pontja a lakosság szociális helyzetének javítását céloz­za. Eszerint a jövőben »foko­zatosan emelik a dolgozók, elsősorbarf az alacsony íize- tesüek munkabérét. A kor­mány határozatának értel­mében figyelemmel kísérik a megélhetési költségek alaku­lását, fokozottan ellenőrzik a közszükségleti cikkek árának alakulását, és nagy gondot fordítanak mindenekelőtt a húsellátás mielőbbi javításá­ra. A kormány hamarosan előterjeszti a családi pótlé­kek egységesítésének prog­ramját. Utal a megállapodás arra, hogy az ország jelen­legi gazdasági és demográfiai helyzetében nem valósítható meg a nyugdíjkorhatár ja­vasolt leszállítása. Ugyanak­kor emelik a legalacsonyabb öregségi és: rokkantsági nyug­díjakat. Sürgős . intézkedése­ket tesznek az egészségügyi ellátás javítására, az óvodai és bölcsődei férőhelyek nö­velésére. Megvizsgálják to­vábbá. milyen lehetőségei: kínálkoznak arra, hogy havi segélyt biztosítsanak fizetés nélküli gyermekgondozási szabadságon levő nők részé­re. Intézkedéseket tesznek a lakáshelyzet mielőbbi javítá­sára és a munkaidő szabá­lyozására. A Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség felhívására békefelvo­nulás volt Hamburgban. A demonstráció résztvevői a háború ellen és a leszerelésért szálltak sikra Fenyvesek ölén, egy favá­gó kis házában, ma 80 éve látta meg a napvilágot az a férfi, akinek neve kitörölhe­tetlenül bekerül Európa tör­ténelmébe: Urho Kaleva Kek- konen, a Finn Köztársaság el­nöké. Szokatlan, hogy kis or­szág politikusa ekkora nem­zetközi tekintélyt szerezzen. Kekkonen elnök életútja tö­retlenül vezetett idáig, Ortu- tay Gyula szavaival élve: „Szülőházában, a távoli ta­nyán, egyszerre ismerhette meg a kemény tinn teleket és a kemény finn paraszti mun­kát; a birkózást az erdővel, a próbára tevő talajjal, a birkózást a távolsággal, a magánnyal. Szüleinek élete, saját ifjúsága életre szólóan összeköti a finn parasztság­gal. Megérti a nép minden­napi kemény küzdelmét, szí­vós, konok akaraterejét...” Életműve egy nemzete szolgálatával Alig huszonhét éves korában, a községek szövetségének jogtanácsosa. Tíz .év múltán parlamenti í képviselő és igazságügy-mi­niszter, egy évre rá belügy­miniszter. A háború kitöré­se után nem vállal közéleti szerepet, csak írásaival har­col a katasztrófa ellen. ... Urho- Kaleva ..Kekkonen ''névére Íí)'43-b’án. a kontinen­sen dübörgő fegyverzajban figyelt fel Európa. A fiatal finn képviselő a semleges Stockholmban egy konferen­cián ezt mondta: „Finnor­szág, mint a Szovjetunióval ellenséges nagyhatalmi blokk tagja, csak az előretolt tá­maszpont szerepét látszhat­ja, anélkül, hogy a háború vagy a béke ügvét. egyáltalán befolyásolhatná”. A bátor kiállás Urho Ka­leva Kekkonen krédója volt és maradt. Nagy mestere, atyai barátja, Juho Kusti Paasikivi oldalán részt vett a fegyverszünet előkészítésé­ben, majd a híres Paasikivi- vonal. Finnország pozitív semlegességének, a Szovjet­unióval való jószomszédság politikájának kidolgozásában és megvalósításában. 1944-től , tagja volt szinte mindegyik finn kormánynak, ötször állt a kabinet élén. majd — 1956-ban — hazája legmaga­sabb közjogi méltóságába emelték. Azóta tölti be a köztársasági elnök tisztét. Népe megbecsülésé övezi. Utoljára két éve választot­ták újjá. A köztársasági elnök — a finn alkotmány szerint — a külpolitika legfőbb irányító-. ja. Kekkonen elnök életel­veinek értéke itt ragyog fel. igazán, s féltve túlmutat a kis Suomi határán. Nem egy­szer idézi a néhai Paasikivi elnöknek szavait; „Minden bölcsességnek alapja a. té­nyek elismerése”, s mindjárt hozzáteszi J. H. Snellmann, a múlt századi finn filozó­fus-politikus gondolatát: „A sikertelenség — a történelem ítélete”. Természetesen tisz­tában van azzal, hogy kor­rekt, realista politikája —. ■külföldön — nem mindenütt és nem mindenkinek tet­szik. E károgó jósoknak vá­laszolva hangsúlyozza: „Ott., főznek zsírosán, ahol béke , van”. Mi sem természete­sebb, mint hogy a század legnagyobb nemzetközi, dip­lomáciai eseménye, a hel­sinki értekezlet, szintén ösz- szekapcsolódik nevével. És most, a madridi értekezlet előtt, erősíteni igyekszik Helsinki művét. '„Az enyhü­lés folyamatában a fellendü­lés és a visszaesés peri ódu- sai váltják egymást. Az utób­bi években, úgy tűnik, re­pedések mutatkoznak a köl­csönös bizalom épületen. Helyreállításuk időt kíván. Ezért valamennyi féltől po­zitív és őszinte akarat kell a madridi találkozó sikeré­nek biztosítását szolgáló megbeszélésekhez” — figyel­meztet. Kekkonen elnök, aki dol­gozószobájában a hortobágyi ménest ábrázoló festmény alatt fogadja vendégeit, Ma- gyarország igaz barátja. A Finnországot az európai né­pekkel összekötő kapcsolaton belül is kiemeli a hozzánk fűződő viszonyát. „A mi ese­tünk — mondja — mégis rendkívüli. Magyarország és Finnország kapcsolata köze­lebbi és általánosabban elis­mert, mint számos’ ország­nak egymáshoz való viszo­nya”, s elismeréssel szól ar­ról, hogy „a magyar nép és vezetői, a lényegesre, né­pük sikerére és jólétének biztosítására összpontosítva, megtalálták az előre vezető utat”. A ma 80 esztendős Kekko­nen elnöknek szívből kívá­nunk további egészséget, tö­retlen energiái, sikereket életművének kiteljesítéséhez. m A kínai országos népi gyű­lés keddi plenáris ülésén i Peng Csen, az állandó bí- » zottság alelnöke tartóit be­számolói a parlament vezető testületének munkájáról. A tavaly rehabilitált politikus, aki, einöke a parlament tör­vényelőkészítő bizottságának, kiegészítő megjegyzéseket fű­lött a képviselők elé ter­jesztett törvényjavaslatok­hoz. Az 1950 óta. érvényben le­vő Házassági törvény, módo­sított változatáról szólva megállapította, hogy az a férfiaknál a korábbi húsz év­ről huszonkét évre. a nőknél pedig tizennyolc évről húsz évre emeli lel a házassági korhatárt. Ez aló) csak a nemzetiségi területek jelen­tenek kivételt. Mivel azon­ban az ú.i házassági törvény kötelezővé teszi a családter­vezést. és azokat a családo­kat. almi egv gyereknél több születik, büntető adóval sújt­ják, az új házassági korha­tárnak demográfiai szem­pontból nincs különösebb je­lentősége. Az állampolgársági tör­vénytervezet fontos jellemző­je, hogy nem ismeri el a kettős állampolgárságot. Vagyis az a kínai, aki hono­sítás. házasság, vagy egyéb úton külföldi állampolgársá­got szerez, automatikusan el­veszti kínai állampolgársá­gát. Kína több ezer éves törté­nelmében első ízben fogad­nak el törvényt a személyi jövedelmi adó bevezetéséről. A tervezet értelmében sze­mélyi jövedelmi adót kell fi­zetnie minden olyan kínai és Kínában tartózkodó külföldi állampolgárnak, akinek havi jövedelme meghaladja a nyolcszáz jüant (kb. 8000 fo- nntj. A nyolcszáz jüanon fe­lüli jövedelemre a kínai ál­lam öttől negyvenöt száza­lékig terjedő jövedelmi adót. vethet ki. S mrve] Kínában ilyen magas jövedelem csak elvétve fordul elő. a iöve- delmi adó mindenekelőtt a külföldieket sújtja majd.

Next

/
Thumbnails
Contents