Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-04 / 207. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 1980. szeptember 4., csütörtök Filmíevéí Naplemente délben Egy tehetséges, de menthe­tetlenül beteg, tüdői’ákban szent edé zeneszerző-zongora­művész élete utolsó rövid esztendejének orvosi kárkéve játékfilmbe fogalmazva. így lehetne talán summázni az Illés Endre írta és Iiintsch György rendezte Naplemente délben című új magyar film mondandójának lényegét. Il­lés Endre Az angyalarcú fiú című novellája nemrégen je­lent meg. az idei Körkén cí­mű kötetben is olvasható, mindössze tízoldalnyi terje­delmű mű. Roppant feszes szerkesztésű, izgalmas írás. helyenként szinte érződik, hogy forgatókönyvvel rokon. Ez a kisnoveila azonban csak magva a filmtörténetnek, amelyhez a forgatókönyvet e novella ^továbbfejlesztésével szintén maga Illés Endre ír­ta. (Egy televíziós propagan- daanyagból, éppen Huszti Pé­tertől, a film legfőbb szerep­lőjétől hallottuk, hogy a tör­ténetnek volt évekkel koráb­ban egy színpadi vázlata, vagy változata is.) Illés György prózája na­gyon szép. olvasmányos, mí­ves. Mondatai olvasva nagy­hatású művészi élményt je­lentenek. Sajátos dolog, hogy ugyanezek a mondatok szí­nész szájából helyenként csi­korgók. hiteltelenek. Például ebben a filmben a külföldi útjáról hazatérő híres művész este, ki tudja, hány évi há­zasság után. ismét megvallja szerelmét a feleségének. Ha ezeket a sorokat olvasnánk, talán odaképzelhetnénk vala­mi századfordulói párt, de az előttünk élő mai emberpár szájából, hihetetlennek tűnnek ezek a mondatok. A rendező lenne a hibás? Aligha. Hintech György rendkívül híven követte Illés Endrét. Egy László nevű zeneszer­ző-zongoraművész a film hő­se, aki sokat szerepel külföl­dön, s egyszer, mert nagyon kimerültnek érzi magát, nyugtatóért orvosprofesszor barátjához, fordul. Az kivizs­gáltatja, s kitűnik, olyan elő­rehaladott tüdőrákban szen­ved, amelyet már semmi mó­don nem lehel gyógyítani, igen kevés van hátra az éle­téből. A környezete összefog, hogy hazug világba ringassa, ám a beteg mindent tűd. ö maga is játszik a környezete előtt, a környezete pedig — elsősorban bátyja, felesége Bordán Irén és Huszti Péter a film és volt felesége — kegyes ha­zugságokkal húzza az időt. Egy rövid esztendő pereg így el előttünk, s annak lehetünk tanúi, hogy az önmaga sorsá­val nagyon is tisztában levő művész — valamiféle telje­sen hiba nélküli, romantikus hőssel rokon ez a figura —, tudva, hogy milyen rövid idő van neki hátra, még meg akarja alkotni a concertó.iát, meg még valami mást, nem akar tudomást venni beteg­ségéről. ugyanakkor önmagá­ban vívódik, és látjuk ugyan­akkor a családi-baráti kör­nyezet játékát. A halálra készülő alkotó ember drámája, r tlsó idő­szakának ábrázolása nem egészen új. ami nem baj. Tu­dott dolog, hogy Illés End­réhez, lévén maga korábban orvos, közelállnak a hasonló témák. Elbeszéléseinek szín­helye igen gyakran kórház, hősei orvosok, betegek, az orvosi vonatkozások e film­ben elég domináns szerepet is kapnak, rendkívüli szak­mai precizitással állnak előt­tünk. A történet egésze azon­ban valahogy idegennek hat. Hiába Volvo-kocsin jár a beteg művész, hiába a mai ultramodern környezet, kór­házi felszerelés stb.. a törté­net maga és szereplőinek ha­bitusa mintha otthontalan lenne .mai világunkban, mint­ha sok évtizeddel korábbról plántálódott volna a mába. A teljesen tiszta jellemű mű­vész, a jelenlegi és a volt fe­leség csendes párviadala a férfi megmentéséért, a kör­nyezet teljes egyetértése, a csupa megértő ember min­denfelé, a hibátlanság, a gáncsnélküliség nemcsak a egyik kockáján központi hőst, hanem a tör­ténet egészét is a realitások­ból valahova a romantika világa felé vonzza. És ha hoz­závesszük. hogy mindezen még eluralkodik bizonyos érzelmesség, és Somló Tamás képei mintegy bearanyozzák ezt, hát? meglehetősen vegyes érzelmekkel hagyjuk el a mozit. Hintsch György rendezése precíz. Helyenként — talán jól számítva ki a hatást bi­zonyos közönségrétegek kö­zött — többet is adott ér- zeLmességből, mint a törté­netben eredetileg lehetett. Huszti Péter rokonszenves művészt alakít. Külön érde­me, hogy a darabban elhang­zó zongoraműveket megtanul­ta, maga játssza. A többi szereplő tulajdonképpen epi; zódfigura, mellékalak egy nagy főhős szobrának poszta- mensén. Hintsch aligha téve-, dett: az érzelmes történetek kedvelői körében filmje si­kerre számíthat. Szentév Merőben másfajta szórako­zást kínál a Szentév című francia film, Jean Gabin utolsó filmje, amely 1975-ben készült. Jean Gabin, akit a televízióban most héttől hét­re láthatunk, utolsó filmjé­ben — rendezte Jean Gi- rault — egy joviális öreg bű­nözőt alakít, aki börtönből szökik, repülőgép-eltérítésbe keveredik, s végül póruljár. Fordulatos, szellemes, helyen­ként hangos derűt fakasztó, jó időtöltést kínáló film. Benedek Miklós parcikíc- kereskedelmi napok Nógrádiján szeptember 4—18-ig a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat salgótarjáni, balassagyarmati, kisterenyei, nagybátonyi, mátranpváki áruházaiban és szaküzleteiben Kiállítások, árubemutatók, árengedményes akciók egész sorával várjuk kedves vásárlóinkat! Számos meglepetés, kiemelt áruválaszték, értékes nyeremények. Most keresse boltjainkat, érdemes! NÖGRÁD MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT I! nekézsenvi Hivatásos népművelők gyak­ran panaszkodna k az amatőr művészeti mozgalomban időn­ként megjelenő stagnálásról, egyes csoportok megszűnésé­ről. Vannak, akik azt állít­ják, hogy ma már csak a kis­csoportoknak, a szakkörök­nek és a kluboknak van lét­jogosultságuk. A 10 éve in­dult Pava-mozgalom szinte az egész országot behálózta. A kevés pénzzel rendelkező művelődési házak azonban csak helyi vagy szűk kör­nyéken belül tudtak szerep­lést biztosítani a csoportok­nak. De egy idő után, ha a csoport együtt tudott marad­ni és a minősítésük is to­vábblépésre ösztönözte őket, egyre inkább igényelték az idegenben való vendégszerep­lést, a más csoportokkal va­ló találkozást, együttműkö­dést. A nekézsenyiek nem ren­delkeznek művelődési házzal, így hosszú éveken át csak társadalmi összefogással, egy- egy termelőüzem támogatá­sával tudtak még járáson belüli szerepléshez is lehe­tőséget kapni. Két év óta, miután a királdi Bányász Művelődési Ház működteti az együttest, lényegesen meg­változott a helyzet. Többször szerepeltek Miskolcon és a megye különböző városaiban, valamint a bányásztelepülé­seken. Füzér Zoltán, a mű­velődési ház igazgatója meg­felelő kapcsolatok kiépítésé­A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az 1980. évi Er­délyi János pedagógiai dijat adományozta Kálmán László­nak. a miskolci Földes Fe­renc Gimnázium igazgatójá­nak. Rozgonvj Jánosnénak az Ózdi városi Tanács mű­vel ődésüavi oszlói v vezetőjé­nek és Igó Bélának, a Páí- házi körzeti Általános Isko­la igazgatójának. A megye pedagógiai díjait tegnap, szeptember 3-án.1 délelőtt 10 órakor adta át a kitüntetet­teknek Porkoláb Albert, a Borsod megyei Tanács elnök­helyettese. Kálmán László .......azok közé a gimnáziu­mi igazgatók közé tartozik, akinek az iskola vezetésére, fejlesztésére, pedagógiai, m ódszertani, szervezési kér­désekre egyaránt kiterjed á figyelme. A színvonalas ne­velő-oktató munkát bizonyít­ják az egyetemi felvételi eredmények, a tanulmányi versenyeken elért sikerek, valamint az iskola tanulói­nak szereplése a matematika —fizika olimpián. Nagy tu­datossággal és szép sikerrel folyik az ifjúság szocialista világnézetének, politikai ar­culatának formálása.. ” (Részlet a kitüntetés indok­lásából.) Bemutatni talán senkinek sem kell — legkevésbé pe­dagógusoknak. A Földes Gimnázium igazgatóját so­kan irigylik, de helyet nem mindenki cserélne vele. ..A Földesnek múltja van, de je­lenéből akar megélni.” Pár perccel a díj átvétele után ezt az „igazgatói hitvallást” kötötte a lelkemre. Mert igaz, mondotta, hogy az iskolában a tehetséggondozásra nagy figyelmet fordítanak a peda­gógusok. De ha csak a ki­váló gyerekekre fordítanának időt, energiát, rosszul végez­nék , dolgukat. Valamennyi gyereket el kell juttatni ar­ra a szintté, ahol optimálisan ki tudja bontani képessegét és tehetségét. — A tanulást megbecsülni kell megtanítanunk a gyeie- kekef — mondta. — Nem­csak sok művelt főre, sok magasan képzett művelt főre van szüksége a társadalom­nak ... ávakör Pécsett ről is gondoskodott. Az el- i múlt évben háromnapos ven- riegszereplésre hívta meg a jó hírű Pécsi -Népdalkón, Augusztus utolsó napjaiban ezt a vendégszerepiest vi­szonozta a nekézsenvi Páva­kor. A város nevezetességein, a gazdag múzeumok ny új tol­ta esztétikai élményen túl tovább erősödött a'két együt­tes kapcsolata. A nekézse­nyiek két nagy sikerű fellé­pése — a pécsi Puskin Mű­velődési Házban és a harká­nyi szabadtéri színpadon — újabb bizonyságát adta a csoport életképességének. Megcsodálhattuk a fegyelme­zett együttes kulturált elő­adásmódját, tisztán csengő, sajátosan helyi gyűjtésű da­lait. Nagyszámú, lelkes kö­zönség tapsolta, éljenezte a nekézsenyieket. A tízéves fennállásukra készülő pávakörök már a búcsúzás gondolatával foglal­koznak. Igó István, a neké- zsenyi Pávakör vezetője, aki több mint negyven évig volt iskolaigazgató a faluban, most nyugdíjba vonulásakor sem szeretné elvágni azokat a kötelékeket, melyek a fa­lu közösségéhez fűzik. To­vábbra is a kétszeresen ki­váló együttes vezetője ma­rad. teljesítve ezzel nemcsak a Pávakör kívánságát, de egy becsületes életpálya belső em­beri törvényét is. Csépanyi Valéria Jó segítői vannak. És jó eredményeik. Az érettségizei­tek több mint 93 százaléka jelentkezett továbbtanulni. Magasan az országos átlag fölött vannak azzal, hogy — a visszajelzések szerint —70 százalékukat fel is vélték. A bukás minimális,... — Mi lenne a kívánsága? — A középfokú oktatás és nevelés kellő mértékben tud­jon felzárkózni a tudmányos- technikai forradalomhoz ... — Ez. nemcsak kívánság, feladat is ... Rozgonyi Jánosné . .. „Kiváló szakmai felké­szültségét gyakorló pedagó­gusként bizonyította az álta­lános iskolában ... Az alsó- fokú oktatási intézmények fejlesztésére, a tárgyi felté­telek biztosítására, a nevelő­oktató munka korszerűbbé tételére, az intézmények köz­ti differenciáltság megszün­tetésére kieriielt figyelmet fordít. Határozott magatar­tása, igényessége meghatáro­zó az oktatási intézmények vezetőinek munkájára.” (Rész­let a kitüntetés indoklásá­ból.) A díj átvételekor, kicsit meghatottan mondta: — Kétszeresen megtisztel­ve érzem magam. Sárospa­takon tanultam, ahol Erdélyi János is tanított, s Ózdon dolgozom, ahol közismerten nem könnyű, n£m volt min­dig könnyű eredményeket el­érni ... — Az elmúlt' években igen sok változás történt Gzdon . .. — Két szép iskolánk épült fel, óvodát, bölcsődét adtunk át.. . örültünk neki. De gond­jaink ezzel nem oldódtak meg. Sok régi épületet örö­költünk. van 150 éves isko­laépületünk is. Ezekben is meg kellett, meg kell terem­teni a korszerű oktatás fel­tételeit. A színvonalbeli kü­lönbségek megszüntetése itt kezdődik. — De nem itt fejeződik be. A tárgyi feltételek biztosítá­sa csak az egyik lépcső. — így igaz. A szemlélet- változásra is szükség van. De ez kétoldalú folyamat. Ha a pedagógusok látják. hogy igyekszünk a feltételeket megteremteni, akkor bátran követelhetünk is. A kettő együtt valósul még. És én büszke vagyok arra. hogy az ózdi pedagógusok, ide értem az óvónőket és a középfokú intézményekben dolgozókat is, hiszen városi szinten ér­demes csak gondolkodni, fo­gékonyak az újra. És ered­ményesen dolgoznak, akár az óvodai nevelési program vég­rehajtásáról. akár az iskolai kísérletekről van szó. — Kívánsága? — Minden gyerek kerüljön be az általános iskolába. Mert a többi már rajtunk múlik, pedagógusokon. Igó Béla ... „Igazgatói munkája ki­emelkedő színvonalú. A ne­velőtestület szakmai-ideoló­giai továbbképzését jól segí­ti. megfelelően tájékozott a tantárgyak módszertani kér­déseiben. Az aktivitás és ön­állóság. a gyakorlatiasság, életközelség elveinek megva­lósítására való törekvés jel­lemző irányító-ellenőrző munkájára. Iskolán kívüli te­vékenysége - is példamuta­tó ...” Kedvenc szavajárása, hogy a pálházai tantestület a „taccsvonalon” dolgozik. De ezzel, gyorsan hozzá szokta tenni, elkerülvén a félreérté­seket. csak azt akarja kons­tatálni, hogy a község mesz- sze esik a fővárostól . .. Közel van a határ. A körzeti iskolába pedig több kisköz­ségből járnak gyerekek. Ma­gyar anyanyelvűek és szlo­vákok (szlovák és orosz nyel­vű oktatás is van az iskolá­ban, szakképzett pedagógu­sokkal) és cigánygyerek is szép számmal akad köztük. Igaz. mondogatja, errefelé dolgos nép lakik, iparinak is tekinthető a vidék, a szülők többnyire törzsgárdatagok a perlitüzemben, az erdészet­nél. S ezeken a helyeken is fontos dolog az oktatás, a művelődés. — A tankötelezettségi tör­vény nem gond, a szülői ér­tekezleteken 90 százalékos a részvétel. Ami gond van .. J azért vagyunk, hogy megold-' juk. Ez a szemlélet az egész tan-? testületre jellemző. — Mégis... — Százhetvenöt gyerekün­ket utaztatjuk. A Volánnál jó a kapcsolat. De az első turnus már reggel 7-kor bent van az iskolában. Tessék ki­számolni. mikor kelnek ezek a gyerekek ... Szeretet kell hozzájuk. Ne is kérdezze a kívánságomat. Mpndom. Min­den pedagógus egyformán szeresse- a gyerekeket. A gyereket... Itt kezdődik. (cs. a.) | Kálmán László, Rozgonyi Jánosné és Igó Béla kapta idén az Er­délyi János-dijat. (A plakett Varga Miklós munkája.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents