Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-06 / 183. szám
A7 MSZMP BORSOD-ABACJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 183. szám Ara: 1,20 forint Szerda. 1080. augusztus fi. rtkiváltás D ilvasom a dicsekvő tudósítást: a vállalat ismét több milliós importmegtakaritást ért el azzal, hogy megkezdte a külföldi eredetű anyagok kiváltását. A híradás még azt is elárulja, hogy milyen hasznos lentre, ha minden termelő követné a példabeli gyárat, és lehetőség szerint hazaival pótolná az irnpoitot. Ez a „túltppírozott" optimizmus önmagában még kevés ok lenne ahhoz, hogy felidézzük az aprócska napi információt, Sokkal fontosabb a háttér, amely a manapság oly előtérbeír álló takarékosságra utal. Nem ismerem a részleteket, lehet, hogy ennél a kétmilliós importtakarékosságnál valóban ésszerűen jártak el: a hazai, legalábbis egyenértékű ,,a kiváltott” külföldivel — és nemzeti méretekben nem fizetünk rá erre az akcióra. Ráfizetni? Hogyan kerülhet egyáltalán említésre a takarékossági cél mellett a rálizetés. Még egyszer szeretném aláhúzni: a cél helyes, népgazdasági érdekünk minden olyan anyagot, terméket itt előállítani, amely éppen a hazai gyártással gazdaságosabb — hozzájárul egyensúlyi gondjaink enyhítéséhez. Ha minden importpótlás így teljesülne, csakugyan jól járnánk. Sajnos, nem ritkán előfordul, hogy a meglehetősen szűklátókörűén értelmezett takarékoskodás éppen a nemzeti jövedelem pocsékolását eredményezi, a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek kiaknázása helyeit drágábban dolgozunk, s ezért veszteség ér bennünket. Mit jelent a szüklátókörűség? Néha egyszerű figyelmetlenséget, máskor értelmetlen kampányt, megint más esetben hozzá nem értést. Ezekkel nincs sok dolgunk, minősítik önmagukat. Van azonban a sikertelen importmeg- takqrításoknak egy olyan oka is, amelyről kevés szó esik, s amelyet aligha írhatunk azoknak a bűnéül, akik kezdeményezik, végigcsinálják. Tagadhatatlan, a jelenlegi gazdasági feltételrendszer, szabályozók, árak még nem mindenben igazítanak el egyértelműen: mit érdemes behozni, s mit itthon gyártani. Sokszor, az illető gazdálkodó sem ismeri ki pontosan magát a bonyolult árrendszeri összefüggések erdejében, és legjobb indulattal úgy véli, helyesen cselekszik, amikor számításait követve lemond az importról és megpróbálkozik a gyártással, a pótlással. Erre a ííörülményre azért is érdemes felhívni a figyelmet, mert az adott helyeken általában nehezen ellenőrizhető az ebből származó ráfizetés — mert az népgazdasági méretekben jelentkezik. Hogy mégis mit lehet tenni? A jelenlegi helyzetben is arra kell törekedni, hogy ne elégedjünk meg az első látszatra tetszetősnek ígérkező akciókkal, szisztematikusan végig kell menni az összefüggéseken. Ez alól tulajdonképpen még a vállalati szempont sem ment fel, hiszen a vállalat érdekei a népgazdaság érdekeivel függnek össze. De nézzük meg az importkiváltó akciókot a másik oldol- rol is. A tapasztalatok arra utalnak: többre jutnánk, ha a lényegi pontokon próbálkoznánk a célhoz eljutni. így, ha valamiféle racionális sorrendet állítanánk fel — például abban, hogy legelőbb azoknak az alkatrészeknek, féltermékeknek a gyártását szerveznénk meg, amelyeket méregdrágán vásárolunk, és amelyeket a technikai felkészültségünkkel itthon is termelhetnénk. Ilyenek a jól ismert aprócikkek. Nem hihető, hogy cérnától kezdve apró szögekig, alátétekig, csavarokig ne tudnánk megfelelő választékot kiállítani az import helyett. Elképzelhetetlen, hogy nem lenne gazdaságosabb (a fogyasztó, a termelő és az ország pénztárcáját tekintve) például olyan egyszerű szerszámokat itthon készíteni, amelyeket ma az üzletekben úgyszólván kizárólag „tőkés import" cédulával árusítanak. A kerti munkák nélkülözhetetlen eszközeire éppen úgy gondolunk, mint az ezernyi tartozékra. Persze nemcsak ilyen látványos választéka van a kiváltható importnak. A magyar importstruktúrát szemlélve kiderül, hogy éviöl évre erőteljesen duzzad a különféle félkész termékek, félgyártmányok, szerelvények tétele. Mik ezek tulajdonképpen? Van közöttük olyan alkatrész, anyagjellegű termék, amelyet csakugyan érdemesebb importálni, és nem is szabad ezért a mindenáron való hazai termelést erőltetni. De van közöttük nagyon sok olyan félgyártmány, alkatrész, amelynek hazai termelését egyszer abbahagytuk azért, mert nagyuzemileg nem volt gazdaságos gyártani, a kis vállalatok pedig - amelyek kifizetődőén készíthették volna, eltűntek. Máris jeleztük a problémát, amely divattéma napjainkban: háttéripar nélkül nem lehet gazdaságos nagyipar, kis vállalat nélkül nem leEiet gazdaságos nagyipar, kisvállalat nélkül nem lehet prosperáló nagyvállalat. D gy tűnik, a valóban hatékony, a népgazdaság egyensúlyi helyzetét jelentékenyen javítani képes import- kiváItó-akciók - nem számítva az esetenkénti életrevaló kezdeményezéseket —, csakugyan szorosan összefüggnek az úgynevezett háttériparral. Eredményeire is akkoi számíthatunk, ha a kis vállalatok szervezete újból megerősödik, ha a kisüzemeknek olyan hátországa alakul ki nálunk, amely minden iparilag fejlett országban szinte automatikusan oldja meg a nélkülözhetetlen féltermékek, aprócikkek termelési gondjait. Indiai segély Kambodzsának lndira Gandhi indiai miniszterelnök hivatalosan javasolta a Kambodzsai Nép- köztársaságnak, hogy haladéktalanul állítsák helyre a két: ország diplomáciai kapcsolatait és cseréljenek nagyköveteket — közölte hétfőn az SPK kambodzsai hírügynökség. India az üzenetben kijelentette, hogy kész közreműködni Kambodzsa gazdasági újjáépítésében. Tarló hántás Az elmúlt napok végre kedvező időjárása nyomán megyeszerte meggyorsult a kalászos termények betakarítása. A learatott részeken, tarlókon megjelentek már a talajművelő gépek is, jelezve, a mezőgazdasági munkákban nincs megállás. Képünk a tarlót tárcsázó erő- és munkagépekről a mezőkövesdi Matyó Tsz-ben készült, ahoi idén csupán őszi búzából 2683 hektárról kell betakarítani a termést. fodor Zsivfeov kommunista pártvezetöket fogadott Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, héttőn este Várnában fogadta több kommunista és munkáspárt Bulgáriában szabadságát töltő vezetőjét. A szívélyes, őszinte, elvtársi légkörű találkozón részt vett Fajek Var rad. a Jordániái Kommunista Párt KB első titkára. Georges Haiti, a Libanoni Kommunista Párt KB főtitkára. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt KB első titkára, Georges Marchais. a Francia Kommunista Párt főtitkára, Henk Hoekstra, a Holland Kommunista Párt KB elnöke. Todor Zsivkov hangsúlyozta, hogy a bolgár kommunistákat is mélységesen aggasztja az imperialista körök által kiélezett nemzetközi helyzet, az enyhülési folyamat megakasztása. Meggyőződését fejezte ki. hogy a szeptemberben Szófiában megtartandó népek világparlamentje valamennyi békeszerető és demokratikus erőt mozgósít a béke és az enyhülés megvédésére. amerikai ellentétek Abol Hasszán Baniszadr iráni államfő kedden azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a tüntető irániak letartóztatásával Amerika szándékosan hosszabbítja meg az egyébként iS kilenc hónapja tartó túszügyet. Egyébként a New York állambeli Otisville börtönben — itt tartják fogva az őrizetbe vett irániak többségét — a vezetőség közölte: az éhségsztrájkot folytatók közül csupán hármat fogtak kényszer táplálásra. Teheránban és több más iráni városban kedden zárva maradtak a bazár üzletei tiltakozásul az iráni .diákok amerikai letartóztatasa ellen. Londonban bíróság elé állítják azt a 72 iráni diákot, akik amerikai társaik letartóztatása ellen tiltakoztak az angol fővárosban levő amerikai nagykövetség előtt. Üj-Delhiben hétfőn éjszaka elhagyta az iráni nagykövetséget az az ötven iráni fiatal, aki pénteken fészkelte be magát az épületbe, és azt követelte, hogy indiai egyetemeken tanulhasson. Az indiai egyetemeken eddig is 15 000 iráni diák tanul, és a hatóságok nem tudnak többet fogadni, különösen pedig nem akkor, ha ezek a fiatalok turistavízummal érkeznek az országba — közölte a követség egyik munkatársa kedden. öt földrész bányászküldöl- teinek részvételével megkezdődött kedden Budapesten a bányaipari dolgozók VIII. nemzetközi szakszervezeti konferenciája. A Nemzetközi Számítástechnikai Oktató-'és Továbbképző Központ épületében zajló eseményt az SZVSZ-hez tartozó bányászszakszervezetek nemzetközi szövetsége rendezi, de a 45 tagországból érkezett 150 bá- nyászküldött mellett más banya ipari szervezetek is elküldték képviselőiket, hogy megvitassák az iparágnak a világgazdaságban elfoglalt helyét, a bányaipari dolgozók helyzetét, munka- es élet- körülményeit. mozgalmi tevékenységük főbb irányait. A négynapos konferencia első .aktusaként plenáris ülésen találkoztak a résztvevők, amelyen Jen Lesznek, a nemzetközi szövetség elnökének megnyitója után Jakab Sándor. a SZOT főtitkárhelyettese köszöntötte a résztvevőket ‘ a SZOT és a magyar Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének központi vezetősége nevében. A konferencia egybeesik a helsinki európai biztonsági értekezlet ötödik évfordulójával —hangoztatta a főtitkárhelyettes, majd ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra. hogy bár Europa 35 éve békében él. a fegyverkezés feszültséget teremt a kontinensen, s világszerte. Ugyanakkor a világgazdaságban az energia probléma egyre égetőbb kérdéssé válik, az olajjal, mint stratégiai árucikkel manipulálnak a tőkés világban, s ez ugyancsak feszültséget teremt , a nemzetközi eleiben. Az az esztergályos A berentei kotélpólyaüremnél dolgozik Aranyos István esztergályos. Neki és társainak rendkívül összetett feladatot kell ellátniuk, hiszen ők gyártják le mindazt az alkatrészt, ami az összesen 26,5 kilométer kötélpályák karbantartásához szükséges. Az iparosok jó munkája is hozzájárult ahhoz, hogy az üzem 110 százalékra teljesítette az első féléves tervét, s csaknem 800 000 tonna szenet szállított az aknáktól a berentei szénosztályozóba. zetkizi liciiia emberiségnek az energiafelhasználás terén is nagyobb biztonságra van szüksége. A biztonság mégterem lése a szakszervezetekre is nagy felelősséget ró. Ma mar nem elég, ha a bányászszakszervezetek csupán érdekvédőimé feladatot látnak el. Az. hogy a bányászat világszerte tapasztalható megújulása ne járjon együtt a kizsákmányolás növ elésével, a robot konzerválásává!. azon is múlik, hogy a szakszervezetek menynyire szólhatnak bele a gazdasági irányításba, tervezésbe. Ezután Simon Päi nehézipari miniszter a kormány és a magyar bányászat 120 ezer dolgozója neveben köszöntötte a résztvevőket. A hazad bányaipari dolgozókról szólva kiemelte: a magyar bányászok tudjak, hogy csupán a saját erőfeszítésük nem elegendő a nyersanyagszükséglet maradéktalan kielégítésére. ezért számítanak a világszövetség valamennyi ba nv ászszervezetének, munkásának segítségére. Alain Simon, a csaknem t* millió bányászt tömörítő szövetség főtitkára a világ bányaipariban az utóbbi évekében tapasztalható változásokat. s azok okait elemezte. A/, egész világ bányaiparinak át kell állnia új kitermelő módszerek alkalmazására. hogy a tudományos-technikái fejlődés, az életszínvonal viszonylagos emelkedése és a világ népességének növekedése okozta energiaéhséget: kielégíthesse. Ám ez az átállás óriási tőkebefektetésekkel jár. amire a kapitalista világban már csak a nemzetközi tőke képes. A nagytőkés csoportok nemzetközi együttműködésének eredményeként ugyan nő a hasznosítható energiahordozók mennyisége, ám mindez a bányászok kizsákmányolásának fokozásával iár. Ezért a bányaipar fejlődése megköveteli a szakszervezeti mozgalom. az együttműködés erősítését. Különösen igaz ez a széniparban. Természetesen kontinensenként, s a társadalmi berendezkedéstől függően a bányaipari dolgozók helyzete más és más: van ahol a munkalehetőségért, van ahol a magasabb jövedelemért vagy a biztonsági berendezésekért harcolnak a dolgozók. Éppen ezért a szakszervezetek közötti együttműködés mellett az állandó és folyamatos tapasztalatcseréről és a sajátos helyzetek elemzéséről sem szabad lemondani.
