Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-12 / 188. szám

!'980. augusztus Í2., k«<M ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A tanácsok szociáípoÜtikai munkája H» gek és elcsenek istápolói Alig múlik cl h|’^ ne érkeznék híradás öregek napközi otthonának megnyi­tásáról Hovatovább a leg­több falában is lesznek ilyen intézmények mert emel­kedik az átlagos életkor, s mert mind több társtalan, idős ember keresi a hozzá hasonlók körében magányá­nak feloldását. Közel nyolc­száz ilyen otthon működik már országszerte, s a lakos­ság, az üzemek, vállalatok, szövetkezetek is mind több segítséget adnak továbbiak léi rehozásához. Gazdáik azonban a taná­csok, Ez is része annak a kiterjedt szociálpolitikai gon­doskodásnak, amiről — ál­talában nem beszélünk. ■ Va­lamiféle álsze-Délemből in­kább hallgatunk arról, hogy vannak emberek az ország­ban, akik szociális gondo­zásra szorulnak. Pedig el­hallgatni ezt már csak azért sem, kell — mert a gondozást meg is kapják. Van úgy. hogy a családi viszonyok miatt szükséges a tanács közbelépése: sokgyer­mekes csalódnak nagyobb lakás kelt: alkoholista apa gyermekeit gondozásba kell venni; egész életét végigdol­gozta az idős asszony, s ma­gánmunkáltatója hibájából még' sincs igazolható munka- viszonya. Hosszan lehetne sorolni az eseteket, hiszen — mint a tanácsi dolgozók mondják — minden egyes szociális ügy szinte egy re­gény szomorú zárófejezete. ] iszonvlag röl van szó. de alapelv, hogy senki sem maradhat támasz nélkül. S ahol nincs eltar­tásra kötelezhető hozzátarto­zó — a támasz: a tanács. Rendszeres szociális segély­ben — hosszú évek óta szin­te változatlanul — mintegy 5! ezer ember részesül. S bár a rászorulók száma alig pór száz fővel emelkedett, az ilyen célra kifizetett összeg 1970-ben 131 millió. 1978- ban pedig csaknem 400 mil­lió forint volt. Még nagyobb mértékben, emelkedett azok száma, akik szociális étkeztetésben ré­szesülnek. A leggyakoribb: idős házastól-« haiáta utón a másik nagyon sole esetben kénytelen igénybe venni ezt a szolgálatot. S ha magától nem jelentkezik — a helyi tanács szociális előadója jár utána: van-e. aki az öreg­embernek. -asszonynak enni adjon? Mégpedig nem nép­konyhái színvonalon: általá­ban mindenütt kulturált kö­rülmények között, télen jól fűtött. helyiségben, tiszta asztaloknál ülve fogyaszt hat­ják el az idős emberek a meleg ételt. Elsősorban a ' tanácsok körültekintő, humánus tevé­kenységét dicséri, hogy a szociális étkeztetést igénybe vevők száma nyolc év alatt ötszörösére nőtt. De figyel- nieztet is ez a szám: mind nagyobb probléma az el- tnagányosodás.' Magyarán szólva: sok család esetében igaz az a régi mondás, hogy két szülő el tud tartón! akár nyolc-tíz gyereket is. de megannyi gyerek sem tart el egy szülőt . .. Sokan azok közül, akik így teljesen magukra maradlak, szociális Otthonba kérik fel­vételüket, Igaz. hogy az ott­honok befogadóképességének növekedése a tanácsok és az otthonokat fenntartó többi testület minden erőfeszítése ellenére sem tud lépést tar­tani az egyedül maradt öre­gek szárnának emelkedésével. Az is tény viszont, hogy akadnak öregek, akik sem­miképpen sem akarnak szo­ciális otthonba menni, bár elerőtlenedve már nem ké­pesek magukat ellátni. Több mint 30 ezer idős férfi és nő él jelenleg szociális otthon­ban, s ezeknek az intézmé­nyeknek döntő többségét á tanácsok tartják fenn. 11*16 jj/íc emberekről ,TIdí>. HIUS otthonit,«, gondoskodnak a tanácsok. A fővárosban éppúgy, mint na­gyobb és kisebb városokban, sőt. falvakban is házról házra járnak a szociális gondozó­nők: ennivalót visznek, el­végzik az idős ember körüli teendőket. Olyan ellátást ter­mészetesen nem nyújthatnak nekik, mint a szociális ott­hon, de szinte mindé® szociális nővér tapasztalja, hogy szeretetteljes tőrei met­lenséggel várják érkezésüket a magukra maradt öregek. Számuk 1970 óla a kétszere­sére növekedett... A tanácsok szociális tevé­kenységei körébe tartoznak azok is, akik megsérüllek yagv megrokkantak munka közben, s ezért nem tölthe­tik be korábbi munkakörü­ket. A „megváltozott munka­képességűek immkaviszonv- nyal összefüggő segélye” évente több mint százmillió forintra rúg. További 250 millió forintot kapnak a va­kok. akik számára 1978-ban vezették be a személyi jára­dék fizetését. A tanácsok gondoskodnak azokról is, akik életük vé­géig szenvedik a háborúban szerzett betegségüket, a vi­lágégés teile őket munka- képtelen rokkanttá. Harminc­öt év telt el a második vi­lágháború befejezése óta, a természet törvénye szerint egyre csökken a számuk — de még mindig évi 90 mil­lió forint körül jár az az összeg, amit kifizetnek ne­kik. Aligha lehel p',n^ p san kö­rülhatárolni. mi minden tar­tozik a tanácsok szociálpoli­tikájához. Elsőrendű felada­tuk. hogy szemmel tartsák a „veszélyeztetett” családo­kat. vagyis azokat, ahol a család valamelyik tagjának alkoholizmusa vagy bűnözése miatt veszélybe kerül a töb­bi családtag, főleg a gyere­kek. De szociálpolitikai tevé­kenység az is, hogy minél több gyereket tudjanak a bölcsődében, óvodában fo­gadni. noha ez már a taná­csok más-más osztályaira tartozik. Még az is a szociál­politika körébe tartozik, hogy minden iskolás korú gyereket beírassanak szüleik. A családpolitikai, szociál­politikai tevékenységet vá­lasztási ciklusonként leg­alább egyszer — az ide vo­natkozó rendelkezések ér­telmében — megtárgyalja a tanács végrehajtó bizottsága. S ha csak az öt év előttivel veit össze mindazt, amit e téren tett — lesz miről be­számolnia az ülésen épp­úgy, mint a választóknak. T. K. Percenként egy hektárt permetez Helikopter a szőlőtáblák fűlött Nincs nap a nyári hóna­pokban, hogy helikopter zú­gására ne lennének figyel­mesek Tokaj-Hegyaljún az emberek. Rendszerint a ko­ra reggeli vagy a késő deli- ütáni órákban repülnek el a kövér levelű és fürtökkel roskadásig ráköti kordonos szőlőül lepények löiött. Szin­te a karók, kordonok riia- gasságáig leereszkednek, s úgy szórják a permet függö­nyöket az ígéretes táblákra. Semmi gondjuk a pőrme- tezéssel a szőlősgazdáknak. Pedig ez nem is olyan lé­gen még a legnehezebb szö- lőmunkák közé tartozott a történelmi borvidéken. A permellevet, ugyanis nem le­hetett előkészíteni fent, a meredek hegyoldalakra fel­futó szőlőföldeken, hanem a hegyek aljából kellett háton felcipelni a, permetezéshez. Nyolcadik éve annak, hogy a borkombinál gesztorságá­val megalakult , a Tokaji- hegyaljai Növényvédelmi Társulás, amely végleg meg­szabadította nemcsak a nagyüzemi gazdaságok dol­gozóit, hanem a kistermelő­ket is ettől a derekat Top­pantó. hátat fájditó mun­kától. A társulás mindjárt az el­ső évben egy helikoptert vásárolt. Ekkor még jobbára csak néhány nagyüzemi gazdaság szőlőföldjét, össze­sen alig 2000 hektárnyi te­rületet permeteztek heli­kopterrel. A következő években ahogy növekedett a taggazdaságok száma és « növényvédelmet igénylő te­rületek nagysága, még két helikopter beszerzésére ke­rült sor. Jelenieg 24 tokaj- hegyaljai szőlőtermelő álla­mi gazdaság. termelő- és szakszövetkezet tagja van a társulásnak. Rajtuk kívül a kistermelők is igénybe ve­szik a helikopteres növény- védelmi szolgálatot. így eb­ben' az évben a 7209 hek­tárnyi 1oka.i-hegyal.iai ter­mő szőlőből már 4640 hek­tárnyi terület permetezése történik helikopterrel. De nemcsak szőlő, hanem kü­lönböző szántóföldi kuit li­lák és gyümölcsösök heli­kopteres n övény vedel mére. sőt mütrógyaszórásra is köt szerződést a társulás a zempléni és kis részben a szabolcsi gazdaságokkal. A Sátoraljaújhelytől Sze­rencsig, Tokajtól Abaúj- szántóig terjedő, mintegy 70 kilométer hosszúságú törté­nelmi borvidéken három bá­zisállomást és 13 fel.szállóhe- lyet alakítottak ki a heli­kopterek számára. Üzemna­pokon általában három órát fordít permetezésre, illetve berepülésre egy KA—26-os mezőgazdasági helikopter. Évente nyolc permetezést terveznek, de ha a szőlő ál­lapota megkíván ja, ennél többször. még augusztus második felében is végeznek permetezést. Érre 1.0—12 na­ponként kerül sor. vagyis egy helikopter percenként általában egy hektárt tud megszórni permet] ével. de csapadékos, [ertözéssveszeiye* időjárás esetén még rövd- debb idő alatt teljesítenek egy-egy fordulót, Az is nagy előnye a helikopteres mód­szernek, hogy a helikopter éppen azokat a területeket védi meg a fertőzéstől, ame­lyeket földi permetezőgép­pel nem. vagy alig lehetne vegyszerezni, tehát háti permetezést kellene alkal­mazni, ami nemcsak drá­gább. hanem munkaerőt is nehezen lehel erre manap­ság kapni. • A védekezés eredményes­ségének elengedhetetlen fel­tétele a hatásos növényvé­dő szerek megválasztásán kívül a permet lé minősége. Az állomásokon hidraulikus, illetve mechanikus meghaj­tású keveröberendezéssel kifogástalan minőségű per­met levet tudnak előállítani a társulás szakemberei. A helikopterekre újabban Tee- jet típusú szórófejeket sze­reltek- lel s ezekkel szinte tökéletes finomságú porlasz­tást tudnak végezni. A társulás megalakulása, tellát 1973 januárja óla eltelt idő a nagyüzemi gazdaságo­kat és a kistermelőket egy­aránt meggyőzte arról, hogy a peronoszpóra. szőlőiiszthar- mat, bptrilisz és a különböző rovarkártevők elleni küzde­lemben, így a tokaji bor vi­lághírének megóvása és to­vábbi öregbítése érdekében kétségkívül a helikopteres nö­vényvédelem a leghatáso­sabb eljárás. R. 1. Korszerűbb technológia Egerben, oz Agria Bútorgyárban a termékek több mint hatvan százalékát a stíl- és stilizált bútoiok teszik ki. Rusztikus, faszob­rász munkával díszített bútorok, bőrrel és szövettel kárpitozott ülőgarnitúrák, modern kárpitozott garnitúrák, gyermekbútorok készülnek itt. A gyárban rövidesen befejeződő technológiai fej­lesztés után a termelés mintegy harminc százalékos emelkedése révén tovább növelhetik az exportot. fimepi agrárkinh összejövetele Ma. kedden délután MiskoU con, 17.39 órai kezdettel tart­ja augusztusi összejövetelét * megyei agrárklub, szokásos helyén, a TIT Kazinczy Klubjában (Széchenyi u. 1 6.X! A klub tagjai, az érdeklődök ezúttal Czingler Dávidnak, a megyei Tejipari Vállalat igaz­gatójának előadását hallgat­hatják meg tejiparunk hely­zetéről. Az előadást vita kö­veti. Ezután fi lm vetítéssel egy bekötőt t el mén.vbeszámoló követ kézi k Nyugat-Európai egyik legfejlettebb mezőgaz­daságával rendelkező orszá-' gáról. Hollandiáról. Az új szabályozó szellemében: íz I. félévi ciíÉiúijfEk, (»asztalai az ipari szÉtaih Az év elején életbe lépett gazdasági szabályozó új, nagy feladatok elé állította a Borsod megyei ipari szö­vetkezeteket is. A K1SZÖV a múlt év második felében minden fórumon igyekezett erre politikailag, szakmailag és szervezési vonatkozásban felkészíteni a szövetkezeti vezetőket. Az elnökök és a főkönyvelők külön tanfolya­mokon vettek részt. Időközben tartottak meg a tisztújító közgyűléseket, újjáválasztották a pártveze­tőségeket, így a 'politikai, gazdasági posztokon olyan vezetők maradtak, némely esetben újak kerültek oda, akik a bonyolultabb, a ne­hezebb körülmények között is el tetdják látni feladatai­kat, 3.1 iiutezek együttes hatása már megmutatkozott az át­gondolt tervezésben, s to­vább gyűrűzött a termelési és a gazdasági érd menyek­ben. Üj vonás, hogy a ko­rábbi mennyiségi szemlélet­tel és gyakorlattal szemben előtérbe került a minőségés a hatékonyság növelése, a nyereséges és takarékos gaz­dálkodás. Az új fStetönzök eredmé­nyeként nőtt a szövetkeze­tek önállósága, bátrabban vállalkoznak kockázatos fel­adatokra. A termelő es a szolgáltató szervezetek ru­galmasabban alkalmazkod­nak a hazai és a világpiaci igényekhez. körülmények­hez. Ezt az is mutatja, hogy egv sor gazdaságtalan termék gyártását megszüntették, s egyben új termékek készíté­sére tértek át, bővítik a vá­lasztékot és a szolgáltatások körét. ★ A megyei szövetséghez tartozó 34 ipari szövetkezet­ben ez év első felében 694 millió forint értékét állítot­tak elő. Ez nagyjából a ter­vezettnek megfelelően ala­kult. A szövetkezetek elsőrendű feladatuknak tekintik a la­kossági javítási, szolgáltatási igények .kielégítését. E tevé­kenység a múlt év első 6 hónapjához viszonyítva 1 százalékkal növekedett. Új­szerűség. hogy a korábbi tendenciától eltérően erőtel­jesen. . 10 százalékkal nőtt. a lábbeli javítások mennyisége. Ennek az a magyarázata, bog}’ nőtt á cipőipari ter­mékek ára. a lakosság taka­rékosságról a lábbelit oly­kor többször is megjavittal- ja. ■ A ruházati cikkek • javítá­sa a tervezettől 8. a mérték Után készülő ruhák mennyi­sége 4 százalékkal nagyobb, ez elsősorban a MERUSZ ér­deme. Újfajta szolgáltatás: a Miskolci Bőripari Szövetke­zet három kereskedelmi szer­vezettel kötött szerződést a lábbelik garanciális javításá­ra, s ehhez minden feltételt biztosított. * A szövetkezetek sok, kitű­nő minőségű árut exportál­nak. A lakosság jogos kí­vánsága, hogy több jusson ebből a helyi üzletekbe is. Ez az óhaj egyre jobban tel­jesül: a szövetkezetek 15.6 százalékkal növelték a bel­földi értékesítést. Többe* vásárolhatunk bőr- és szűcs- ipari termékekből. A textil- ruházati iparág kétszer any- nyi-t termelt a honi üzletek számára, mint tavaly, az új­helyi és a tokaji vasipari szövetkezet 45 százalékkal növelte a belföldi értékesí­tést. ' Az új gazdasági szabályo­zók a külkereskedelmi érté­kesítés fokozására ösztönöz. A világpiacon érvényesülő kegyetlen konkurrenciaharc, s az egyes országok közötti konfliktusok olykor fékezően hatnak a lökés export ter­melésére, így a külkereske­delmi értékesítésben — át­menetileg —T- némi vissza­esés mutatkozott. 18 száza­lékkal nőtt a szocialista ex­port. Ebben része van az Avas Ruhaipari, a Szerencsi Ruházati Szövetkezetnek is. A Miskolci Vasipari Szövet­kezet — a múlt év azonos időszakához viszonyítva — ötszörösére növelte a szocia­lista exportot. A Bodrogke- resztúri Kerámiaipari. s a Mezőkövesdi Asztalos Szö­vetkezet tavaly nem expor­tált. az idén az első másfél millió, a második 5,3 millió forint értékű árut szállított a szocialista országokba. A tőkés export fejlesztésé­ben a legnagyobb ered­ményt a Sárospataki Ruhá­zati Szövetkezet érte el: 25 százalékkal növelte e tevé­kenységét. A Hegyalja Ru­házati Szövetkezet a terve­zettnek megfelelően elégítet­te ki a tőkés cégek igényeit. Ez azért is értékes, mivel a Hegyalja egymaga annyit ex­portál. mint a többi szövet­kezet összesen. * A megyei szövetségben rendelkezésre álló adatok és tapasztalatok alapján a szö­vetkezetek jól alkalmazkod­tak a január 1-én életbe le­lteit szabályozókhoz. Kedve­zően alakult a termelés ösz- szetétele. gyarapodtak a ter­melési eszközökben, a szö­vetkezeteit jól, nyereségesen gazdálkodtak. Az év első iveeyedel>ea# még bőven volt kívánnivalóé 8 építő, termelő szerve»*» veszteséges volt. A nvereseg a II. negyedévben mind 1*V megében, mind az árbev«H leihez viszonyítva nőtt, er*-j nek eredményeként az I. Aií évet valamennyi szövetkezed nyereséggel zárta. A 34 ipa­ri szövetkezet összesen 17.Í százalékkal nagyobb nyere­séget ért ei. mint a imttt ey azonos időezakátoan. Emirroii-- tiik, hogy a gazdasági sw>.i bályozó erőteljesen öszt.öoóe a népgazdasági erdeket is szolgáló export, fejlesztésére. Ez különösen jó gazdaságii eredményt hozott a Sáros-} pataki Ruházott, az Ene«í Ruházati, az Avas Ruóa-5 ipari és a Hegyalj» Rftiháaaé ti Szövetkezetben. A jövedelmezőség ban alakult a fémtömegcikk-J a textilruházati, valamint a háziiparban. í=egltevesebb nyereséget négy építőipari esi egy bútoripari szövetkezei) ért el. Ez összefüggésben, va» az építési igények csökken­tésével. helyenként a belső! szervezetlenséggel és a lét­szám jelentős csökkenésével.' A szövetkezeti iparban is — a tervezett növeléssel el­lentétben — csökken a lét­szám. Ez év első felében kö­zel 2.5 százalékkal kevesebb ember dolgozott, a tervezettől.' Ez a közösségeket a tenne- lékenyebb munkára, a haté­konyság növelésére, átszer­vezésre ösztönzi. Nos, ami az adatokat ille­ti: a 100 forint árbevételre jutó ráfordítás az átlagosnál kedvezőbben alakult a Sá­rospataki és az Encsi Ru­házati. Avas Ruhaipari és a Hegyalja Ruházati Szö­vetkezetben. örvendetesen — a múlt évihez viszonyítva — több mint 12 százalékkal nőtt a 100 forint eszközre és bérre jutó nyereség. Az eredményes gazdálko­dást elősegítette. hogy 24 millió forinttal csökkentették a készleteket. Ez elsősorban a fémtömegcikk-, a cipő- és szolgáltatóipari szövetkeze­tek érdeme. Relatív túlkész- lelezés van a gép-, a bú tor-j a bőr- és a szőrmeipari ter­melőegységekben. A szövet­kezetek saját vagyona to­vább gyarapodott, ennek ér­téke közel 14 százalékkal na­gyobb. mint a múlt év azo­nos időszakában volt. Az I. félévi tapasztalatok azt tükrözik, hogy — né­hány kivételtől eltekintve —■' az ipari szövetkezetekben megértették a gazdasági sza­bó 1 yozók m ód osí fásának szükségességét, s ennek meg­felelően terveztek, eredmé­nyesen lermeltek. dolgoztak, gazdálkodtak. Csorba Raroahá*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents