Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-02 / 180. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 t 1900. augusztus 2., szombat ............ii.«n A vízszennyező takarmány A bányában gépek segítik a munkát Számolni se merem, az elmúlt tíz évben hány olyan eloadasL hallgattam meg, amelynek középpontjában a savó felhasználása állt. Egy­szerűen nem tudnak mit kez­deni vele. Pedig lehetne. Megyénkben különösen szo­morú a kép. Évente a sajt-, a. gomolyagyárlás melléki ér­mékéként 15 millió liter sa­vó keletkezik, amelyből leg­alább kétmillió liter a csa­tornákba kerül. A tejipar — sajátosságánál fogva — rend­kívül „pazarló” ágazat. hi­szen az 1548 tonna .száraz­anyagból, amit a felvásárolt tej tartalmaz, csak 591 ton­nát tud a termékekbe átmen­teni. A béltartalomnak közel 88 százaléka benne marad a savóban. Érdemes megvizs­gálni miiül értékes a savó? A folyadék zsírt nem tar­talmaz. hatszázalékos száraz­anyag-tartalmának jelentős része fehérje, ezenkívül cuk­rot. s ásványi sókat találha­tunk benne. Aminósav garni­túrája teljes, s így veszteség- mentes emésztést tesz lehe­tővé. (Klinikai orvosok sür­getik a savó humán felhasz­nálását, elsősorban a meleg­üzemekben. hiszen ásványisó- összetétele szinte megegyezik a vizével.) Egyik legértéke­sebb takarmányunk lehelne, hiszen a sertéstartásban egy kilogramm hús előállításá­hoz, 40—(10 liter i savót kell itatni, de ennek ára mind­össze hat forint. A tejipar érthetően sürgeti ennek a mellékterméknek a felhasználását, már csak azért is. mert ,a csatornában el­úszó kétmillió .liter savó után környezetszennyezési bírságot kell fizetnie. Az üze­mek- fel is használnák ezt az értékes takarmányt, hiszen a sertéstartásban a gazdaságos­ság kulcskérdése az olcsó ta­karmány. És a savó litere mindössze húsz fillér! De az itatás eddig csak próbálko­zás maradt. Legutóbb a prü- gyi Tiszámén.!.! Termelőszö­vetkezet mondott le a savó felhasználásáról. Semsey András elnök mondta: — Biztató kísérlet volt. Napi hatezer litert használ­tunk fel, az eredmények kü- . Ionosén a makienevelésben- felülmúlták várakozásainkat. Azután fertőzésveszélyre hi­vatkozva leállították az egészet. Túlzottnak tartjuk ezt az aggályt. Pasztőrözött tejből marad meg a savó, így abba a tejsavbakt éri unto­kon kívül kórokozó nem ke­rülhet. Azok meg ártalmat­A folyók áradása, a belvíz nem egy termelőszövetkeze­tünkben, gazdaságunkban ha­talmas gondot jelent. Nem­csak az időszerű munkák­ban, a kampányfeladatokban, az aratás megszervezésében, vagy egyáltalán a termés megmentésében, hanem olyan, jelenleg másodlagosnak tűnő gondokban is, mint a takar­mánybázis megteremtése. Hi­szen a belvíz nemcsak a ka­lászosokban okóz kárt, s az eső nemcsak a betakarítást nehezíti meg; május óta, tő- leg a Bodrogközben, s a Tak- táközben lehetetlenné teszi a szálas takarmányok kaszálá­sát. Meg lehet érteni az ilyen vidékeken gazdálko­dó üzemek vezetőit, ami­kor keseregnek, de nem lehet egyetérteni velük, ab­ban, hogy az elemi károkat az állatállomány radikális csökkentésével akarják ki­egyenlíteni. Ezekben a szö- vetkezelekben csak a mára gondolnak, s nem veszik fi­gyelembe az elkövetkező évek fejlődési lehetőségeit. Van­nak más módszerek, vannak olyan kapcsolatok, vannak olyan formák, amelyekkel jelentősen lehetne enyhíteni a belvízsújtotta vidékek gondjain. Például: hogy azok telepen kerítésvonalban kel­lett volna két kendért elhe­lyezni, s abban 200 'literen­ként rotyoglatni a savót. Ez, azon kívül, hogy gazdaság­talanná teszi a melléktermék felhasználását, kissé nevet­séges. Egy korszerű telep mellett l'ozőkondérban pasz- törizálni a folyadékot, nem épületes látvány. Balooh Janos, a nemesbik- ki Nógrádi Sándor Tsz el­nöke: — Vitán felül megérné, Az állatorvosi szemponttal, kö­vetelményekkel én sem értek egyet. Nekünk különösen gaz­daságos lenne. Mivel a savó 05 százaléka víz. a szállítási költségek nagyok. Mi minden­nap két kocsival viszünk be Miskolcra tejet. Ha ezek nem üresen, hanem savóval telten jönnének vissza, akkor lénye­gében szállítási költség sem volna. Szekeres Béla. a Tejipari Vállalat osztályvezetője em­lítene: — Egyelőre a gyakorlat is azt bizonyítja, hogy a fer­tőzésveszélytől való félelem Uilzott. A Hejömenti Állami Gazdaságban napi 15 ezer li­tert használnak fel, zárt sza­kosított sertéstelepen. min­den probléma nélkül. Érde­mes lenne már pontot tenni ennek a nagyon régi témának a végére. A számok egyönte­tűen a felhasználást sürgetik. Ez a 15 millió liier savó 7800 darab sertés-színhúsnak fe­lel meg! Vagy 717 tonna cu­kornak! Ha valahol, valami­lyen szövetkezeiben, gazda­ságban felhasználták volna, akkor ez már több tízmillió forintos eredményben jelent­kezne. Jelenleg csak elvesz­tegetett lehetőség. Ez így igaz. A kisterme­lők sorban állnak a tejiparnál savóért. Nekik megéri, vi­szont az is tény, hogy kezü­ket nem köti meg semmi­lyen rendelet; Ami viszont nagyüzemekben egyelőre le­helellenné teszi a savó fel­használását. Bár azt is hoz­zá kell tenni, olyan próbál­kozás nem volt, am.j valami­lyen formában, de számolt volna a savóval. Mert fel le­hetne használni takarmány­keverőknél, azokon a telepe­ken-, amelyekben vizes eteté­si módszerrel takarmg-nyoz- nak. De erre nincs jelentke­ző. Pedig a sertéstartásban minden olyan takarmány, amely csökkentheti a terme­lés költségeit. napjainkban létfontosságú. És ezek legki­válóbbika: a savó... — kármán — a gazdaságok, ahol kevesebb elemi kár keletkezett, meg­értik á helyzetet, s többel termelnek. A Nagymiskolci Állami Gazdaság erre gon­dolva felemelte a szálas ta­karmány betakarítási tervét, s 3150 tonna helyett, több mint 3800 tonnát kívánnak kazlazni. A kedvezőtlen idő­járás pedig itt is éreztette hatását, hiszen a renden fék-' vő terményt sokszor áztatta el az eső. Eddig 2200 tonnát takarítottak be az 1130 hek­táros lucernaterületről, s a harmadik kaszálás többlet- terméséből akarják a tervet túlteljesíteni. Még rossz' idő esetén is 500 tonnával több szálas takarmányt kazlaznak, s ez a mennyiség elegendő, egy 400 férőhelyes tehené­szeti telep teljes szénaellátá­sához. A gazdaságnak 3000 szarvasmarhája van. Az óriá­si létszám ellenére gondoltak a többi belvízkárosult üzem megsegítésére. Ha megyénk többi szövetkezetében, jóval kisebb állatállomány mellett is hasonlóképpen döntené­nek. legfeljebb az derülne ki. hogy az összefogás; a segít­ségnyújtás nagyobb erő, mint a gálákat ostromló ár­víz. Műszaki konferencia Ózdon Tegnap. augusztus 1-én műszaki-gazdasági limitéi un­ciái tarloltak az O/.di Kohá­szati Üzemekben. Értékellek a vállalat 1. tétévi munkáját es összegezték a következő negyedév legfontosabb fel­adatait. Az OKU dolgozol az ulobbi éveli egyik legsikere­sebb lé] évei záriak. Teljesí­tenék a termelési célkitűzé­seket, a jól megszervezett munka verseny segítségével lübb mint 35 ezer tonnával túlteljesítenék az. előírásokat. Jól alakultak a minőségi, a munkavédelmi es a műszaki- gazdasági mutatók es jelen­tősek az anyag- es energia­takarékossággal elért ered­mények. A minőségi munka .javítására tett intézkedések hatására csökkent a selejt, csökkent a reklamáció. Ked­vező tendenciák bontakoztak ki az energiagazdálkodásban, az anyag- és energiatakaré­kosságban. Csupán a kőlisz­téi használás alakulásával nem voltak elégedettek a szakemberek. Bár a felhasz­nálás számszerű adatai itt is javultak. Az anyagtakarékos, sági terv megközelítően 80 millió forintjával szemben, több mint 100 millió forintot sikerült, megtakarítani. Ha­sonlóan alakult az energiá­val való gazdálkodás is. A tervezett 13.4 millió forint­tal s'zemben 10.8 millió fo­rint megtakarítást értek el. A vállalat időarányos nyere­ségtervét 74,3 millió forinttal túlteljesítette. A konferenci­án elhatározták, hogy a vál­lalat továbbra is maradékta­lanul eleget kíván tenni bel­földi és ex'portkötelezettsé- geinek és javítani akarja piackutató tevékenységét Első ízben exportál a ma­gyar ipar komplett számító­gépet hazai fejlesztésű spe­ciális rendszerprogrammal együtt. Korábban a ma­gyar számítógépeket csak ön­állóan szállították külföldre, elsősorban a KGST orszá­gokba, valamint néhány nyu­gat-európai országba. Most a Chentimas Vállalat fővállal­kozásában exportálják Líbiá­ba a Videoton R—10 típusú berendezését a Központi Fi­zikai Kutató Intézet prog­ramjával. ban az volt a jellemző, hogy miként az elmúlt esztendő­ben, úgy az idén is erőtelje­sen növekedett a kivitel, a behozatal pedig csökkent. Ez a folyamat. — bár sok bi­zonytalansági tényezővel, s ellentmondásokkal . kelleti szembenézni —. alapjában véve kedvezően befolyásolta a külgazdasági egyensúly ala­kulását. Megyénkre' is érvé­nyes az a megállapítás, hogy a külkereskedelmi tevékeny­séget érintő gazdasági szabá­lyozók összességeben a nép­gazdaság' érdekeinek megfe­lelően érvényesültek. Mindezt annak előrebocsátásával hangsúlyozzuk, hogy ipari üzemeink általában szigorúbb gazdasági teltételek közepet­te végezték a tervből rájuk eső feladatokat. Érvényesült viszont az az elv — jóllehet ez alól akadt kivétel —, llogy azokat a vállalatokat, ame­lyek kedvező hatékonyságot mutattak fel az exportban, magasabb nyereség illesse meg. Borsodban az év első hat hónapjában a gyorsan válto­zó külpiaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás jellemezte a vállalatok kiil­Az elnevezés telitalálat: Kopasz-hegvnek hívják. Fát közelben és távolban sem látni, csak csenevész cserjék nőttek ki a vékonyka földta­karóból. Kopasz tehát a hegy, tetejét leborotválta, a bánya. A kő a kincse á Kopasz­hegynek, ez adja az értékét és okozza a vesztét. Akárcsak majd a környező hegycsú­csoknak is, amiknek a töme­ge hasonlóan kő. Errefelé. Tállván a szőlő­termesztés mellett a kőbá- nyászat biztosítja az embe­reknek a kenyeret. Fél évszá­zaddal ezelőtt nyitottak itt az első bányái, s azóta legalább 40 millió tonna követ bon- tottak-hordtak el vasúti pá­lyák, utak, csatornák építé­séhez. Tisztes megélhetést je­lent dolgozóinak az iparág, hiszen a havi átlagkereset je­lenleg 4200 forint. És hogy még biztatóbb legyen a jö­vő. ezért fejlesztik tovább a kőbányászatot. — A tervek készítése, a gépi berendezések gyártása 1978. végén kezdődött — mondja Mészáros István, a beruházási osztály vezetője. — A beruházás tényleges ki­vitelezéséhez egy évvel ké­sőbb láttunk hozzá. Külön­böző okokból fél ével késik a befejezés, így az új létesít­mények. egységek elörelálha­kereskedelmi tevékenységét. A szocialista országokkal a tervezettnek megfelelően' ala­kultak a kereskedelmi kap­csolatok. Az exporton belül erőteljes növekedés követke­zett be a nem rubel elszá­molású kivitelben. Ebben döntően közrejátszott, hogy a vártnál kedvezőbben ala­kultak a világpiaci árak. s számos termék iráni a keres­let js élénkebbé vált. Külö­nösen vonatkozik ez a vegy­ipar termékeire, amelyekből a tőkés export, a tervet meg­haladó mértékben emelke­dett. A vegyipari ágazathoz tar­tozó két nagyvállalat — a TVK és a BVK — tekinté­lyes összeget kitevő néni ru­bel elszámolású exportja részben a nagyobb mennyi­ségű kivitelből, másrészt, az értékesítési árak mintegy 30 —40 százalékos növekedésé­ből származót!. Ebben az ágazatban a tőkés exportár- bevétel több nfint nyolcvan százalékkal emelkedett, A ko­hászat külkereskedelmi for­galma lényegében azonos volt a múlt év azonos idő­szakában eléri teljesítéssel. Az LKM és az ÖKÜ mintegy 2,7 milliárd forint értékű ter­tóan jövő augusztusban lep­nek be majd a termelésbe. Mielőtt az. utóbbi mondat jelentőségét részleteznénk, megkérdezzük: miről is van szó tulajdonképpen? Szent­marjai Gábor üzemvezető vá­laszol: s •— Az idei termelésünk 1 millió 220 ez.er tonna, de en­nél többre is képesek vol­nánk. Csakhogy kicsi a légi. elavult kötélpálya teljesít­ménye. Szállítószalaggal cse­réljük fel a kötélpályát, ami­nek eredményeként, évente 550 ezer tonnával növekszik a kapacitásunk. Új előtörőt és osztályozóművet is épí­tünk. valamint - bővít jük az iparvágányt. Ezzel párhuza­mosan javítjuk a szociális el­látottságot is, új öltözőt, für­dőt kapnak bányászaink, s felvisszük a vezetékes ivóvi­zet a bányába. Ami ugyan­csak lényeges, hogy ma már panorámás busz szállítja az embereket a munkahelyre, nem kell kilométereket gya­logolniuk. Szívet melengetőn okos prog­ram, amit leginkább az érin'- tettek értékelnek. Á megva­lósítás azonban itt és most sem mutatkozik egyszerűnek. Az. okok? — Elsősorban is -pénzügyi gondjaink voltak — feleli mékel adott el tőkés reláció­ban. A kohászati ágazatban ugyan csökkent a nem rubel elszámolású exportra gyár­tott termékek mennyisége, ezt azonban magasabb eladá­si árakkal ellensúlyozták. Lényeges, hogy vállalata­ink a jövőben se feledkezze­nek meg arról: a külgazda­sági egyensúly javítása kulcs­kérdés a népgazdaság számá­ra. A második fél év azon­ban várhatóan nehezebb lesz. Számítani lehet arra. hogy romlik a .piaci helyzet, rosz- szabbodnak az értékesítési feltételek. Éppen ezért az ed­diginél is szorosabb kapcso­lat, jobb együttműködés ki­alakítására. az érdekek kel­lő összehangolására, hatéko­nyabb piaci ármunkára kell az. iparnak és külkereskede­lemnek törekedni. Nem kétséges, akkor érhe­tünk el számottevő ered­ményt’ az egyensúlyi helyzet javításában, ha még nagyobb szerepet kap a külkereske­delmi munkában kivilelünk további fokozása. Csakis az export volumenének növelé­se vezethet sikerre, ez je- lentheti a kivezető utat. L. L». házás ugyanis 187 millióval indult, majd az árváltozások következtében 203 millió fo­rintra módosult. Nem min­dig sikerült azonban kivite­lezőt sem találnunk. így van­nak munkák, amiket végül is önerőből muszáj elvégeznünk. Végezetül: késnek a külföld­ről beérkező gépi berendezé­sek is. ezért, helyenként las­sítani kellett a szerelési üte­met. A kőbányaüzem saját, ma­ga végezte el a földmunkát,' s ehhez a termelésből von­tak el embereket. Nem ke­vesebb, mint 10 ezer köbmé­ter anyagot kellett megmoz­gatni. s olykor robbantották a kemény sziklát. A vasszer- kezeteket is helyben gyártot­ták le. A 2 kilométer hosszú. 800 milliméter széles, olasz gyártmányú, drótbététes . he­vederrel készülő szállítósza­lagot az Epítőgépgyártó Vál­lalat szakemberei szerelik. Az építészet gazdája a Kelet-ma­gyarországi Építőipari Válla­lat, a villamos munkákra a Villamos Energiaipari Tata­rozó és Építő Vállalattal kö­töttek szerződést, a vízháló­zat kiépítése a Borsod me­gyei Vízművek feladata. Hol tartanak jelenleg a Ici^ vj felezés ben? — Az úgynevezett műszaki készültségi fok 60 százalékra tehető — állítja Gyenes Be­la. a Toka.i-vidéki Kőbánya Vállalat műszaki igazgatóhe­lyettese. A fejlesztésekkel megszün­tetik a nehéz fizikai munkát. A kötélpálya-szállításnál fel­adáskor kézzel tolták a kő­vel téli csilléket, erre nem lesz szükség a szállítószalag üzembe helyezésevei. Nap­jainkban bunkózással aprít­ják a nagyobb kődarabokat, a 12-es törő megépítésével el­marad es elfelejtődik a ráes- bunkózás. Az ezekről a he­lyekről felszabaduló embere­ket másutt foglalkoztatják; majd, ennélfogva a több mint 40 százalékos termelésnöve­léshez nem kell bővíteni a létszámot. Mint hallottuk, fél évet csúszik a beruházás. Milyen gondot jelent a késés a kó- bányászatnak? — Tálán furcsán hangzik, de nem bánkódunk miatta — közli Gyenes Béla. — A kő iránti kereslet ugyanis mér­séklődött, nem tudnánk te­hát egyelőre hasznosítani a nagyobb kapacitást. A bánya termelése egyébként is az idén várhatóan felfut egyr millió 450 ezer tonnára; A jövő augusztustól, mi­után befejeződik a beruhá­zás, Tállván lesz Közép- Európa egyik legkorszerűbb és legnagyobb keménykövet termelő kőbányája. Á mos­tani köbányászok unokáinak is kenyeret ad. megélhetést biztosít majd az iparág, hi­szen az itteni.' hegyek még legalább ötven évre elegen­dő követ rejtenek magukban. Kolaj Lászlé tanok. Az előírások szerint a Takarmánysegítség Mészáros István. — A beru­Külkereskedelem Nehezebb második fél év K ülkereskedei m un kre 1980-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents