Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

198Q. július ß., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Messzire viszik a hírt Hollóházán mar korábban is működött egy kőedény- gyár. amely a szűketíb kör­nyéken kívül a távolabbi or­szágrészeket is ellátta olyan szín pompás, keresett ter­mékekkel. amelyek ma mar nemritkán múzeumi tárgy­nak is számítanak. A rég­múlt hagyományok felújítá­sának eredményeként Hol­lóháza napjainkban ugyan­ennek a tevékenységnek kö­szönheti hírének, nevének nagyobb részét. A hollohazi poreeldnlermékek — több nemzetközi díjat is nyertek már. így a világ távoli or­szágaiba is elviszik e tele­pülés, e gyár hírét. libben a gyárban dolgozik az Előre szocialista brigád is. A porcelán les'ö brigád tagjai lassan 15 éve már. hogy együtt dolgoznak, ta­nulnak, élitek. Ez a szocia­lista brigád egyebek között arról is nevezetes hogy ti­zennégyszer nyerték el a .szo­cialista címet, kilencszer ér­lék el az aranyjelvényes íu- kozatot, kétszer a Finomke­rámia Ipari Művek kiváló brigádja lettek, elnyerték az Ágazat Kiváló Brigádja meg­tisztelő kitüntetést is és csak egy hajszállal maradtak le az Állami Díjról... Szajkó Mihálynct, a brigád vezetőjét ez a „hajszál, ez a kudarc” láthatóan nem zavarja. A főmérnök irodá­jában megkezdeti beszélge­tésünk során, modorában, viselkedésében mindaz a lendület koncentrálódni lát­szik, amely lehetővé tette, hogy a közvetlen irányítása mellett dolgozó női ’ brigád olyan szép sikereket érjen el, mint amit eddig elért: Szajkó Mihályné egyszerű szóval.' keresetlenül beszél. Szavait nem cifrázza feles­legesen. mint ahogy a tes­tei! mintákon sem lehet oda nem illő rajzolat. — A hármas jelszó alap­ján dolgozunk mi is — mondja szerényen, ami alatt a brigádtagokat. Tirpák Gyű., lanét. Odrobina Ti bőrnél, Kabalik Tibornál, Kovács Gizellát, Kabalik Józsefnél, Cilii Lászlónál, Fisser Nán­dornál. Takács Józsefnél, Ki­rály Ferencnét és társaikat értve. — Tesszük, amit tennünk kell. Társadalmi munkát is csak azt és ott végzünk, ami szükséges. A hollóházi is­kolában például kilesiettük a tantefempótló fahazat és a festés után egy alapos nagy­laka ríI ás t. végezi ünk. A brigád tagjai között — bármily fiatalok is — ket- há romgyerekes családanyák vannak. Érthető hát, hogy a visszaemlékezés első gondo­lata a gyermekekhez kötő­dik. A gyermek pedig az is­kolához. És a gyermeknél maradva még egy pillanatig, amikor arról szól. hogy a brigád egy állami gondozott kisf iút patronál, akit 72 éves nagymamája nevel. Nehezen v körvonalazódik, hogy mit is jelent valójában ez a patronálás. Végül fel­sorolássá szürkül. — Ruha­neműt. édességet, játékot vá­sárolunk neki — mondja a brigád vezető —, és igyek­szünk pótolni az otthon erőt adó melegét. Igazság szerint a munká­ról nem is illene és fő­ként nem is kellene kérdez­nem őket. Beszélnek helyet­tük a tettek. Ám Szajkó Mi­hályné lendülete, ami eltér a/, itteni munka nyugodt üte­métől, végigsodor az üze­men. el az öntőberendezések, a szikkasztószékrények mel­lett és nem álltunk meg csak a munkaasztaloknál. Az asz­talok fölé hajló szép szőke és barna asszony- és leány­fejek közelében, azután meg- megered a brigádtagok nyel­ve ’ is. Persze, nem könnyű dolog ez, mert ilyenkor — egy kicsit — a szigorú nor­mában végzett munkát, fél­be kell hagyni, hogy a kér­dő szóra az ecsetek meg­emelkedjenek. majd egy pil­lanatig megálljának a leve­gőben. Odrobina Tiborné. az épí­tőipar kiváló dolgozója ar­ról beszél. hogy nagyon szép munka ez és nagyon szereti. S hogy mi kell hoz­zá? Hál mindenekelőtt ér­zék. kézügyesség és minél több gyakorlat. — Tanítjuk egymást és az állami oktatásban sem ma­rad le közöttünk senki. Töb­ben már leérettségiztek, és nem egy közülük szakközép­iskolai végzettséget is szer­zet l. Lakó Gézáné csinos, szőke fiatalasszony. — 1072-ben. amikor ideke­rültem; én voltam a legfia­talabb a brigádban. Ma már... de hisz Játjk, ha szétnéz, van nálam jóval fia­talabb is. Siető, rohanó világunkban különösnek tűnik — tudván, hogy gyermekét egyedül ne­veli —, amikor a brigádta­gok arról beszélnek, hogy egyik erőssége — a társa­dalmi munka. Ebben mindig az élen jár. És nem vona­kodik a közös kirándulások­tól. szalonhacsurdítástól sem. amelynek színhelyei immár hagyományosan a különböző fürdőhelyek lettek. Ilyenkor összejön a brigád apraja- nagyja, és jó alkalom ez a közös .gondok, de az azonos örömök megtárgyalására, megbeszélésére is. Nyilván, ez utóbbiból van több, mert Tirpák Gyuláné, aki 36 évével már az öre­gebbek közé tartozik, fiát is a Hollóházi Porcelán- gyárba „íratta” festőtanuló­nak. Apáról és anyáról, azaz szülőkről így száll tovább a tudás, a szakmaszeretet, hogy messzire vigye a zöld fenyő — a védjegy — hírét, ne­vét. Bwcherl Miklós Rekordmennyiségű sört. főz ebben az évben a Borsodi Sörgyár. A múlt év derekán fejeződött be a sörvonal re­konstrukciója, az idén már nem zavarják építők és sze­relők a munkát. Egymillió 900 ezer hektolitert tervezlek, s ezt minden bizonnyal tel­jesíteni is tudják az év vé­gére, még akkor is, ha pil­lanatnyilag 35 ezer hektoli­ter a lemaradásuk. A lema­radásnak két oka van. Az egyik az, hogy — csodák cso­dája — az első negyedévben a megszokottnál jóval ke­vesebb sör fogyott. A máso­dik negyedévben ötezer hek­tolitert tudtak csak „lefarag­ni” a mínuszból, pedig ekkor már élénkült a piac. Csak­hogy a tavaszi hónapokban hirtelen elfogytak a söröspa-. laekok. Műszakok múltak el úgy, hogy nem volt mibe pa­lackozni a sört. Az alacsony betétdíjak nemigen inspirál­ták a vásárlókat, hogy visz- sza váltsák az üvegeket, a söripar elfekvő, sokáig hasz­nálaton kívül álló, nagy mennyiségű palackjait pedig üvegcserépként exportál Iák. Nem volt ez rossz lépés, mert a túlságosan elszennyeződött üvegek megtisztítása igen sokba került volna, így meg valutát hozott a készlet. A vásárlók „lezserségéyel" nem számolt a szakma, hiszen üveghiányra mind ez idáig nem volt példa, A betéldi- ;iak növelésének hatása maris érződik Bőcsön. bár még mindig kevés a palack. A Sajószenlpéteri Üveggyár egyébként már folyamatosan gyártja é.s szállítja a sörös- palackokat. amelyekből hir­telen 3 millió darabot ren­delt a sörgyár. A választékot illetően el­mondták Bőcsön, hogy új sörféleséggel nem jelentkez­nek a közeljövőben, ám vál­toztatnak a fajiak arányain. Egyéves szünet után. bizo­nyos technológiai módosítá­sok után újra főznek vilá­gos póló sört. is. Az elmúlt két hétben 5U0 hektolitert jut­tattak a kereskedelemnek. A tapasztalatok kedvezőbbek a tavalyinál, a gyártók és a kereskedők állítják, hogy az új póló íze már közelít a sör izéhez. Az idén tízezer hektoliternyi barna és világos alkoholmentes sört készít a gyár. Ezt' a mennyiséget az ország egész területén forgal­maznák, legtöbbet a Balaton- parti és a budapesti vendég­látóipar kap. A Borsodi Sörgyár neve mellé lassan már oda kíván­kozik az üdítőital-gyár cím is. A György üdítő italokat megismerte és megkedvelte a lakosság; s változatlanul nép­szerű a legnagyobb mennyi­ségben gyártott üdítő ital. a Pepsi-Cola is. Jelenleg ki­lencféle hűsítőt készítenek Bőcsön, a legextrább a bí­bor C, a legújabb a meggy, a legjobban fogy az orange. Üdítő ital tekintetében 1980 a nagy ugrás éve, százezer hektoliterrel többet gyárta­nak mint tavaly, az éves mennyiség eléri a 280 ezer hektolitert. Ennék az az előzménye, hogy sikerült a gyárnak egy igen előnyös szerződést kötnie a Pepsi- Cola-céggel. Kaptak egy nagy teljesítményű gyártó­palackozó gépsort, amely óránként 30 ezer, negyedli- ‘teres, illetőleg 12 ezer egy­literes palackot tud megtöl­teni. A régi, kisebb teljesít­ményű gépek a Nagykanizsai Sörgyárba kerültek Bőcsről, az újat a colagyártó cég az­zal a feltételiéi juttatta Böcs- re, hogy az itteni gyár öt éven át nagy mennyiségű Pepsit palackoz. Az érdekek azonosak: a nyugati vállal­kozók és a bőcsiek is azt sze­retnék, ha több Pepsi-Cola fogyna. Véletlen, de igaz, hogy a kereslet is igazodik ezekhez az igényekhez, tehát eladható az áru. Amikor le­telik a szerződésbeli öt év, a gép itt 'marad és a sörgyár arra használhatja, amire ép­pen a legérdemesebb lesz használnia. — lévay — A kombinált acélműnél HeöWütt a kompresszorok beszohályozása Fontos . állomásához érke­zett a .Lenin Kohászati Mü­vek kombinált acélművének szerelése. Tegnap délután az új oxigéngyárban — sokirá­nyú előkészületeit, eredmé­nyeként — beindították a GP—3-as típusú kompresz- szort, amellyel a későbbiek­ben a nitrogént nyomatják az acélműhöz. Ez, az első munkagép, aminek a besza­bályozása megkezdődött az oxigéngyárban. , .jelenleg le­hetőséget ad további edény­rendszer próbázására. ugyan­is mindem vezetékegységet, csőrendszert külön próba alá kell venni. A beszabályozási nnmká- lutokat szovjet szerelők ve­zetésétel a GGYV. a VÍV. valamint a V1LATI szakem­berei végezték. Mint ismere­tes, az új oxigéngyár órán­ként 10 ezer normálköbmé­ter 35 atmoszféra nyomású tiszta oxigén előállítására lesz képes. A szakemberek ígérik, hogy az oxigéngyár megfelelő mennyiségű és minőségű oxigént szolgáltat, mielőtt a konverter esapolás- ra kész. Hazánkban elsőként a lyukói aknában épül Bővítik az akna szénosztályozójának épületét is. Július 5-e, szombat. Nyár lévén, szabadnapot tartanak a Borsodi Szénbányák Vállalat valamennyi termelőegységé­nél, Lyukóbányán is. Egy szocialista brigád, Krajnyák lstvánék azonban ma is dol­goznak. — Nincs ebben semmi kü­lönös — mondja az 50. élet­évében járó brigádvezető —, nálunk ez így természetes. A legtöbb hétvégét, gyakran az ünnepnapokat is a bányá­ban, munkával töltjük. Ilyen a beosztásunk, a feladatunk. Nekünk kell biztosítanunk a szén szállításának, útvonalát, s hozzánk tartoznak a szén­osztályozó gépi berendezései, a föld alatti főszivaltyúk. A szükséges javításokat pedig csakis akkor tudjuk elvégez­ni, amikor szünetel a terme­lés. Az elnevezésük: komplex karbantartó brigád. Jelenleg harmincnyolcán vannak, s mindannyian vasipari szak­munkások, de értenek az aknaszállíló gépek kezelésé­hez is. Egyszóval: sokolda­lúak, a maguk módján nél­külözhetetlenek. Ennek meg­felelő az 1969-ben alakult kollektíva elismerése is, hi­szen az elmúlt években már háromszor kapta meg a Vállalat Kiváló Brigádja cí­met. Ez a szombati műszak vi­szont mégiscsak más. Az ak- nakarbantartók ugyanis nem pénzért dolgoznak. Pontosab­ban: ezért a háromharma­dos munkanapért is jár fize­tés. csak éppen a pózt gyer­mekintézmények támogatá­sára fordítják majd. Vagyis Krajnyákék július 5-én kom­munista műszákra mentekbe reggel, délben és este, meg­felelően elosztva a létszámot. — Mi. akárcsak a többi szénbányász — magyarázza Soltész Lajos —, minden év­ben két kommunista műsza­kot tartunk. Ezen felül bri- gádlagonként tizenhat óra társadalmi munkát válla­lunk. amit rendszerint túltel­jesítünk. Ne vegye dicsek­vésnek, hogy megemlítem: a közösség javára végzett mun­kánkért a megyei tanács ez év május 1-én aranvplakel- tel tüntetett ki bennünket. Különösen fontos az akna jövője szempontjából, hogy a brigád a szabadnapokon is dolgozzon, pontosabban: sze­reljen. Meri sűrített levegő­vel működő szállítóberende­zést építenek az aknában, ami „szó szerint értendő, hi­szen! beidről kifelé hal ” nak. Április elsején lábak munkához, aminek rendkí­vüliségét igazolja, hogy ha­zánkban egyedülálló. A pneu­matikus szállítóberendezés kanadai találmány, s Euró­pában mindössze Angliában üzemel egy belőle. A máso­dik Lyukóbányán kezdi meg majd működését a har­madik negyedévben. — A program szerint az indulást október elsejére ter­vezik — jegyzi meg Hurkái Elek művezető, az akna- karbantartó brigád patroná- lója. — Mi azonban szeret­nénk, ha már az idei bá­nyásznap előestéjén szenet szállítana a berendezés. Lyukóbánya köztudottan az ország legnagyobb ak­nája, ahonnan egymillió tonna szenet termelnek ki évente. Ennyire képesek a szénszállító iáknak, ugyan­is magának a termelő- rendszernek nagyobb a ka­pacitása. Meg kell tehát szüntetni a gátló tényezői, azaz növelni a szállítási tel­jesítményt. Annak idején a tröszt fejlesztési főmérnöke járt az amerikai földrészen, s figyelt fel a találmányra, amit aztán ajánlott a lyu- kóbányaiaknak. Az akna ve­zetőinek megtetszett az öt­let. egyébként is pártfogói a korszerűnek, az újnak, s intézkedtek. — A beruházás 60 millió forintba kerül — mondja a művezető. — Két szál csö­vei építünk ki a 320 méter mély aknában, amin ke­resztül az egy atmoszféra . nyomású, másodpercenként hatvan méter sebességű le­vegő felfújja a maximum ütvén milliméteres szem- nagyságú szenet. Egy cső óránként 200 tonna szenet képes felszállítani, ami nagyjából a szkip-akna tel- jesii menyével egyenlő. Az építési költség megtakaritá- sá ugyanakkor százmillió to­riatokban mérhető, ahhoz képest, mintha új aknát haj­tanának, nem beszélve a je­lentős időcsökkentésről, az ez alatti termelésről. Elnézzük a szerel őket, akiknek a munkája .cseppet sem irigylésre méltó. Alat­tuk a mélység, s szakad a nyakukba a rétegvíz. Kény­telenek vizlyatlan gumiruhát' viselni, amiben nehézkes, kényelmetlen a mozgás. A bődön tetején álló iparosok rádióval tartják az össze­köttetést a gépkezelőkkel,' akik millimétereket emelnek, vagy eresztenek a tartóköté­lén. Egy vascső súlya 4 má­zsa, így mintegy 100 tómra vasanyagot kell összesen be­építeni az aknába. A tar­tóknak egyébként gyémánt­szemcsés fúróval fúrták be az üregeket a betonidomkö- be, ezáltal egyötödére csök­kentették le a munkát, szem­ben a légkalapácsos megol­dással. — A pneumatikus szállí­tás eredményeként az idén már 1,2 millió tonna szenet termelhetünk. A jövő évben pedig már másfél millió tonnát akarunk. felszínre küldeni — mondja búcsúzás­kor Harkái Elek művezető. És mindebben elévülhe­tetlen érdeme lesz Krajnyák István szocialista brigádjá­nak. Kolaj László Fotói Laczó József Főbizalmi az LKM-ben Ha valaki igazán szereti a felelősségteljes munkát, sze­ret az emberek gondjával, bajával foglalkozni, akkor ugyanolyan bizalmat szavaz­nak neki, mint a Lenin Ko­hászati Müvek hengermű gyáregysége dolgozójának, Végh Istvánnak. A most ötvenhárom éves gépészeti elömunkás majd­csak azóta dolgozik a közép- hengerműben, amikor átad­ták az üzemet. 1955 régen voll, de ó sosem gondolt ar­ra, hogy más munkahelyre szegődne. Munkája mellett 1957-től kapcsolódott be ak­tívan a szakszervezeti mun­kába. Három évig szakszer­vezeti bizalmiként'tevékeny­kedett, 1960-tól műhelybi­zottsági tag volt öt esztende­ig. s 1965-ben választották meg műhely bizottsági tit­kárrá. Ezekről a területekről sok tapasztalatot szerzett, s többek között ez ösztönözte a munkatársakat arra. hogy áprilisban megválasztották szakszervezeti főbizalmivá, ugyanakkor az üzemi bizott­ság elnökévé, s a vállalati szakszervezeti bizottság elnö­kévé is. Valamennyi megbí­zatása komoly feladatok el­végzésére ösztönzi. Ezeket pedig csakis munkatársai, il­letve a gazdasági és pártve­zetés segítségével oldhatja A gazdasági munka segí­tése a legnagyobb feladata a szakszervezetnek — a dolgo­zók érdekképviselete mellett — Végh István véleménye szerint. Ez egy vasasüzem­ben sok mindent meghatá­roz, Az LKM hengermű gyáregységénél majdnem két­ezren dolgoznak. Munkakö­rülményeik, szociális problé­máik közvetlenül is érintik a szakszervezeti főbizalmit, hiszen ő is itt dolgozik. Hogyan, miképpen képzeli el a következő ciklust? An­nál is nehezebben tud erre a kérdésre válaszolni, mivel három területen kell kiállnia a dolgozók melleit. Közvetlen munkahelyén elsősorban 23 tagú bizalmitestületének se­gítségére számíthat, A gyár­egységi elnöki megbízatása tulajdonképpen már nagyobb feladat, s ehhez nagy átte­kintést tud nyújtani a vál­lalati szintű megbízatása is. A gazdasági feladatok tel- jésitése mellett Végh István a legfontosabbnak a dolgozók egyéni gondjainak megoldá­sát tartja. A bérezés, .a la­káshelyzet. az üdültetés ■so­sem kerül le a szakszervezeti aktivista „napirendjéről”. S bár javullak a munkahelyi körülmények is. a jövőben tovább kívánják fokozni a hengerműi kollektívákká! való gondoskodást. I

Next

/
Thumbnails
Contents