Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-12 / 136. szám
Ósszefops ivóvízért 1980. június 12., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Termelés és gazdálkodás Borsod állami gazdaságaiba! Az Avason Dinamikusan fejlődik Miskolc legnagyobb lakótelepe az Avason. A nagyarányú építkezés befejezésekor az avasi városrészen negyvenezer embernek lesz modern, kényelmes otthona. Hatékony gazdaságpolitikai munka az LKM rakodó és szállító gyáregységénél A z állami gazdaságok ed-, digi sikereinek egyik oka a/, volt, hogy dolgozóink — vezetők és kétkezi munkások — igyekeztek minél világosabban felelni a termelés során arra a kérdésre: mit, milyen módón lehet a legeredményesebben megoldani. Ily módon rendszerint jól alkalmazkodtak a velük szemben támasztott követelményekhez. Mezőgazdaságunkban, az állami gazdaságokban, az V. ötéves terv, az árutermelés fejlesztését, a nyereség és a hatékonyság növelését tűzte célul. A hatékonyabb termelés érdekében az volt és ma is az a feladat, hogy a termelés növekedése haladja meg az eszközök bővülésének és az összes ráfordítás növekedésének ütemét. Ezzel egyidejűleg a vállalati eredmény gyorsabban növekedjék, mint a termelés, az eszközállomány és a ráfordítás, s végül a termelékenység haladja meg az előző évi szintet. Borsod megye állami gazdaságai — az elmúlt négy év eredményeit együttesen tekintve — a hatékonysági követelményeknek jórészt eleget tettek. A termelés 19,9 százalékkal gyorsabban nőtt, mint ahogy az eszközállomány bővüli, és 1,2 százalékkal ‘ gyorsabban, mint ahogy a termelési ráfordítások növekedtek. Az élőmunka termelékenysége minden évben meghaladta az előző évit. A dolgozói létszám évről évre történő tudatos .csökkentése melleit a munkatermelékenység öt esztendő alatt (il százalékkal emelkedett A vállalati eredmény növekedését nem haladta meg az eszköz- állomány bővítése. Ez a gazdaságok költségtakarékos be- ruházáspoli ti kajára, az, ész- ' szerű termelési megoldások ' alkalmazására vall. A tervidőszak eddigi négy esztendejében azonban még nem tudták a termelés bővítésével egyidejűleg az eredetileg tervezett nyereséget elérni. A nyereség növekedése 19.7 százalékkal maradt el a termelés növekedésétől. A ráfordítások növekedése pedig 17,7 százalékkal volt gyorsabb a vállalati eredmény növekedési üteménél. A termelés bővülése elsődlegesen az állattenyésztés, a szántóföldi takarmányter- meszlés, valamint a gyümölcs- és szőlőtermesztés sikereinek a következménye. A gazdaságok általában az alaptevékenység bővítésére fektették a fő hangsúlyt, azonban a továbblépés lehetőségeit most már a feldől-- gozásban és az ipari jellegű tevékenység bővítésében is keresniük kell. Az állami gazdaságok a megye összes mezőgazdasági területéből — 51 .'1112 ha nagyüzemi területtel — 7.33 százalékkal rendelkeznek. Az összes eszközérték meghaladja a 4.7 milliárd forintot és 7(153 dolgozójuk évente 2.3 milliárd forint termelési értéket állít elő. Az állami gazdaságok területi arányukat meghaladó mértékben veszik ki részüket a megye mezőgazdasági termeléséből. Az állami gazdaságok hozzák létre az összes mezőgazdasági nagyüzemi árutermelésnek a 22. a termelési érték 27. és a vállalati nyereség közel 50 százalékát. Egyes termékek előállításában különösen jelentős a szerepük. így az állami gazdaságokban termelik meg a megye összes termeléséből tej 11.4. a bor 16. a cu- orrépa 19, a lo.iás 36.3 és az alma 38 4 százalékát. Az állami gazdaságok megalakulásuktól kezdve feladatuknak tekintették a nagyüzemi termelési eljárások meghonosítását. az új módszerek kipróbálását és elterjesztését, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére gyakorlati szakemberek kine- Yelését. Elsőként az- állami gazdaságokban kezdődött el a megyében a nagyüzemi állattenyésztő telepek építése, a szervezett és céltudatos tenyésztői munka, a tejelő és húsfajtákra történő szakosodás. mindaz, ami a mai eredmények alapját is képezi a szarvasmarha-tenyésztésben. Jelentős kezdeményezés volt a tojástermelő baromfitelepek- létrehozása a Nagy- miskolci A. G. és a Szerencsi Á. G.-ban. Ezek az ország legnagyobb árutojás-lermelö telepei közé tartoznak, több mint 400 ezer férőhellyel. Jó eredménnyel termel a Hejő- menlj A. G. és a Szerencsi Á. G.. valamint a tsz-lár- sulásban működő Mezőnagy- mihályi Á. G. korszerű sertéstelepe. Sikeres a munka a M ezönagyniihályi. a Nagymiskolci és Hejömenti Á. G. szarvasmarhatelepein. A juhászától a Szikszói és Mező- nagymihályi Á. G. korszerűsítette erőteljesen. A Bábolnai Mg. Kombinát szendrői gazdaságában van a kombinát juhállományának 54 százaléka. Az utóbbi években a létszám dinamikusan nőtt. A jelenlegi csaknem 30 ezres állomány — miután rét-legelő még van — tovább bővíthető. A fejlesztések, az ezekkel együttjáró szakosodás telte lehetővé, hogy a megye állami gazdaságai területi arányuknál nagyobb mértékben vegyenek részt az anyagi javak előállításában. A mező- ga zdasági termel őszöv el k eze- teket is rendszeresen segítik káderhelyzetük javításában, Csak az elmúlt há’-om évben 110 mezőgazdasági szakember került a megye állami gazdaságaiból termelőszövetkezetekbe. Gazdaságaink a területük nagyobb részén — hasonlóan a megye többi mezőgazdasági üzeméhez -í. kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodnak. Termelési szerkezetüket azonban úgy alakították, hogy — elerni- kár-mentes években — nyereségesen gazdálkodhassanak és megteremtsék a személyes jövedelem növelés feltételeit. A gazdaságok méretei eltérőek, ennek ellenére úgy ítéljük, hogy a gazdaságok további összevonása indokolatlan. Ugyanakkor a tsz-ek és állami gazdaságok között a kölcsönös érdek alapján történő földcserék sokat segíthetnek mindkét szocialista szektorban a termelés gazdaságosságának javításában. A megye állami gazdaságainak tevékenységét meghatározza területi elhelyezkedésük és a három évtized alatt formálódott termelési szerkezetük. amelyben több helyütt a kertészeti ágazat a jellemző. A termelésszerkezettel párhuzamosan fejlődött és korszerűsödött a 'vezetésszervezet és a belső ellenőrzés. A párt és a kormány korábbi határozatai szerint fokozott figyelmet, fordítottak gazdaságaink az adottságokhoz igaz'odó üzemi szervezet kialakítására és a megfelelő szabálvozotlságra. Az egyes vezetői szinteknek megfelelően kiépültek a párt- és szakszervezet szervezeti egységei. melyek jelentős segítséget adnak a gazdasági vezetésnek. A korábban 25—30 növényfait termelő gazdaságok ma már olyan növényeket termelnek. amelyek 4—6 technológiába összefoglalhatók. A csökkent növényszám egyértelműen mennyiségi és minőségi változást is eredményezett. Emelkedtek a termésátlagok és javult a szántóföldi növénytermelés eredménye. A szakosított állattenyésztő telepeken az állomány koncentrálódott és a gazdaságok 2—3 állatfajra szakosodtak, s ezzel egyidejűleg az állatállomány a nép- gazdasági igényeknek megfelelően nőtt. A gazdaságok profiltisztítása és szakosodása — a változó feltételekkel és igényekkel összhangban — ma is tart. A fejlődést jelentősen segítik a termelési rendszerek. Közreműködésükkel a' hozamok ugrásszerűen' emelkedtek. Igaz egyes esetekben az önköltség alakulásánál vannak gondok, amelyeket meg kell oldani. Az iparszert! !•■■- melés. a szigorú technológiai fegyelem a termelés, a vállalati gazdálkodás más területein is egyértelműen pozitívan éreztette hatását. Ma a megye • állami gazdaságai termelési tevékenységüknek több mint 80 százalékát termelési rendszerek irányítása, szervezése alatt végzik. A, rendszeres képzés, az. ismétlődő nagyüzemi tapasztalat- cserék és a kibontakozó társas termelői kapcsolatok segítenék a vezetőket és dolgozókat ismereteik, látókörük bővítésében. Javult a munkamegosztás az üzemek között. Ennek jegyében az elmúlt években több társulást hoztak létre. A megye állami gazdaságainak aktivitását jelzi, hogy a Bodrogközi Ä. G. „Borsod- kert” gyümölcstermelési, a Szikszói A. G. ..Bovina” szarvasmarha- és juhlenyész- 1ési rendszert, a Szerencsi Á. G. az árutojás-termelési szervezetet működteti. A To- kaj-hegyaljai Állami Gazdaság — mely kombinálta szerveződőit — alapításkor feladatul kapta a tokaj-hegyal- jai borvidék szőlő- és bor- gazdálkodásának az integrálását. Azóta a Hegyalján fokozatosan nő a termőszölő- terület. a termésátlag és a boHcombinát a termelés integrálását bőyülő körben, mind eredményesebben és pi accen 1 ri kusan végzi. A megye termelőszövetkezeteivel . hagyományosan jó a kapcsolatunk. A termelési rendszereknek tagjai a szövetkezetek is. Ezenkívül számos olyan együttműködés van a megye területén, mely a termelés színvonalát és a partner mezőgazdasági üzemek fejlődését segíti. Az állami gazdaságok életszínvonal-politikai célkitűzéseiket eddig teljesítették. A dolgozók jövedelme a mostani ötéves tervidőszakban eddig 35 százalékkal nőtt. Átlagbérük az 1975. évi 29 460 Ft-ról 1979-re 40 392 Ft-ra emelkedett. 256 cselédlakásból 1979- ben már csak 76 volt. ez év végére pedig 40 marad. A megye állami gazdaságainak az elkövetkezendő években az ökonómiai feltételek változása mellett, a termelés hatékonyságának fokozása útján kell elérniük; hogy a nyereség növekedésének üteme meghaladja a termelés növekedésének, a ráfordítások emelkedésének ütemét. Ezért alapvető feladat, az üzemi tartalékok feltárása. az eszközállomány jobb hasznosítása. Az alaptevékenység dinamikus ütemben fejlődött az elmúlt időszakban. A továbbfejlődés lehetőségét ma már a feldolgozás fejlesztése terén és az ipari környezetbe beillő ipari tevékenység létrehozása 1erén is célszerű keresni. ezőgazdaságunk és élelmiszer-termelésünk előtt változatlanul nagy feladatok állnak. A népgazdaság ezen ágazatának — hasznosítva hazánk természeti adottságait — a lakosság jó élelmiszer-ellátását is, az export révén az ország fizetési mérlegének javításáért is sokat kell tenni. Mindebben az állami gazdaságoknak is megvan a maguk nem is csekély feladata. Ennek teljesítése nemcsak egyszerűen kötelesség, hahem közügy is. Ilyen mércéhez igazodva kell dolgozni hazánk minden állami gazdaságában. természetesen Borsod megye állami gazdaságaiban is. Dr. Hcrpay Balázs vezérigazgató-helyettes A Lenin Kohászati Művekben az elmúlt év végén a vállalat illetékes .szerveinek döntése alapján feloszlott az alapanyag-gyáregység, ennek egy részét a korábbi közlekedési gyáregységhez csatolták. Az átszervezéssel együtt névváltozásra is sor került, s így születeti ineg’ a rakodó és szállító gyáregység elnevezés. A gyáregység feladatai szerteágazóak: ide tartozik az LKM szállítási és rakodási tevékenységével összefüggő valamennyi feladat megoldása. A vállalati belső átszervezés tehát bővítette a gyáregység feladatait. Ez egyben azt is jelentette és jelenti, hogy a pártszervezetek politikai munkájának jelentősége is megnövekedett. Erről beszélgettem Sándor Ferenccel, a pártvezetőség titkárával és Kiss Sándor gyá rrészlegvezetóvel. A pártvezetőség titkára elmondotta, hogy mind a hat üzemben működik párlalap- szervezet. A párttagság létszáma közel háromszáz fő. a pártcsoportok száma harminc; létszámuk átlagban tíz-tizenkét fő. Természetesen minden üzemben van szakszervezeti és KlSZ-alap- szervezet. Ez utóbbi taglétszáma gyáregységi szinten 155 fő. Az elmúlt év végén, s ez év elején a munkahelyi termelést segítő agitációs tevékenység középpontjában az egész gyáregységnél az átszervezés zök kenőmén tes megvalósítása állt. Az agitációs munkájukban nem feledkeztek meg arról sem, hogy dolgozóikkal megismertessék. elfogadtassák a népgazdaság. s ebből eredően a vállalat ez évi gazdaságpolitikai célkitűzéseit, feladatait Pártvezetőségi üléseken, majd taggyűléseken egyik napirendi pontként szerepelt az éves népgazdasági és vállalati terv, valamint az ezekből adódó üzemi feladatok megvitatása, s később a dolgozókkal* történő megismertetése. A gy árrész, leg vezető szerint az összevonás, illetve az. átszervezés megalapozott és helyes döntés volt. amit az eddig elért eredmények is igazolnak. A gyáregység párt-, szakszervezeti és KISZ- szervezetei megértették az átszervezés szükségességét és a politikai munka eszközeivel támogatták és segítették annak végrehajtását. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva, eddig tízmillió forintos kocsi állúspénz-meg- takjaritást értek el: ez annál is inkább jelentős, mivel közben a kocsiálláspénz díjszabása 50 százalékkal emelkedett. Ezeket az eredményeket megfelelő politikai háttér: a dolgozók meggyőzése nélkül nem tudták volna elérni. A dolgozók megértették az átszervezés és mindennapi munkájuk jelentőségét, s azt, hogy mindezekre a vállalatnak, a népgazdaságnak szüksége van. A párttitkár azt is elmondotta, hogy a pártszervezetek munkájában ez évben is előtérbe került a termeléssel kapcsolatos feladatokra való mozgósítás. Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a párt- vezetőség és a pártalapszer- vezetek gazdaság irányi tó,-szervező és ellenőrző tevékenységének. Kialakult, gyakorlatuk van. melyet a változó körülményekhez igazítanak. A gazdasági munkát segítő politikai feladatok a partszervezetek éves cselekvési programjában megfogalmazásra kerültek. Ezeknél minden esetben az adott üzem jellegéből, konkrét feladataiból indulnak ki. A cselekvési programokban megjelölt feladatok végrehajtását a pártszervezetek rendszeresen figyelemmel kísérik." értékelik és ellenőrzik. A párt- vezetőség előtt a gyárrész- legvezelés rendszeresen — félévenként —. beszámol a gazdasági feladatok megvalósításának állásáról. Határozatokat hoznak egy-egv jelentős feladat megvalósításának politikai munkával történő segítésére. Példaként az anyag- és energiatakarékosságot említette. Erre a pari- vezetőseg konkret intézkedési tervet is kidolgozott. Párt- alapszervezeli szinten az üzemvezető taggyűlésen ad számot a végzett munkáról. A vontatásnál például a cselekvési programban is rögzítettek. . hogy a műhelyeken bélül a páricsoportvezető, a szakszervezeti bizalmi felelős a művezető' beszámoltatásáért. Az. ilyen szintű beszámoltatáson részt vesz a párt- alapszervezét titkára éS az üzem vezetője is. Az elhangzottakról a dolgozók tájékoztatást kapnak. A ..partnerkérdést” párt csoport vezetői szintig megoldották: a párlcsoportvezetö partnere a Ismeretes, hogy megyénts néhány községében sok gondot okoz. a megfelelő tisztaságú es elegendő mennyisé* gii ivóvíz hiánya. A csalánok kútja! viszonylag szenyá övezetlek, központi vízveze-’ fékrendszer még nincs, s tálán sok helyen nem is lehet ilyet, kialakítani, mert hiány!» zik a tiszta forrás, vagy mar kellőképpen elszennyezték. Tornanádaskán is hasonló a helyzet. Tulajdonképpen egyetlen egészséges kút sincs, a helybéliek egv elhanyagolt, gondatlanul kezelt forrásból nyerik a vizet, ami bizony kicsit távol esik a községtől. Hogyan lehetne enyhíteni a: gondokon? Jó> néhány elképzelés született eddig is azonban az. anyagi lehetőségek szűkösek voltak, egyedül a tanács képtelen volt megoldani a problémát. A régi kastélyban működő kisegítő iskola azonban rendelkezik saját forrással, amely kitűnő tisztaságú. Pong tos számítások szükségeltetnek ahhoz, hogy a község is ivóvízhez, jusson. A helyi határőr alakulat, valamint a kisegítő iskola szerződésben rögzítette az együttműködést, miszerint kiépítik a vízvezetékrendszert a kastélybeli forrástól. s a községben egy. később több központi kutat nyitnak meg. művezető. Ezzel a „négyszög- elv” gyáregységvezetési szinttől kezdve egészen a pártcsoportokkal bezárólag érvényesül. A bérek megállapítása a művezetők hatáskörébe került. A párt- és KISZ-cso- portvezetö véleményt mond. a szakszervezeti bizalmi javasol, a művezető pedig a vélemények figyelembevételével dönt egy-egy dolgozó bércnek megállapításában. A gyáregység több mint 70 szocialista brigádjában, természetesen ott vannak a kommunisták is. akik többségükben személyes példáin u tatásukkal, helytállásukkal. kezdeményezéseikkel környezetükre pozitív befolyást gyakorolnak. Minden, párttagnak van pártmegbiza- tása. Arra törekednek, hogy egy-egy gazdasági feladatrót a kommunistákat „első kézből” tájékoztassák, ezért hogy az egységes szemlélet cselekvés kialakításában. 4 dolgozók meggyőzésében sze. mélves felelősséget vállaljanak. A szóbeli agitációs mód» szereik közül jelentősek a politikai vitakörök és a gazdaságpolitikai témájú pártnapok. A vitakörök tevékenységét jónak ítélik, kisugárzó hatásuk a dolgozók felé megfelelő. Színvonalasak a pártnapok. ezeket üzemenként szervezik. A kommunisták mellett a pártonkívüliek részvételi aránya is növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években. Előrelépés van a szemléltető ágit adóban is: valamennyi üzemben van üzemi híradó, faliúiság. Ezek aktuális feladatokkal foglalkoznak, s rendszeresen, frissen informálják a dolgozókat az elért eredményekről. a feladatokról. Az üzemi híradókon ma már nem ..porosodnak" a kifüggesztett anyagok. Kovács Gvula. a pártbizottság munkatársa elmondta. hogy a rakodó és szállító gyáregység évek óta nagy létszámgondokkal küzd. de ennek ellenére a vállalaton belül a szállítási feladatokat lói megoldják. Ebben a munkában pedig benne van a pártszervezetek agitációs munkája is. A módszereik között a szóbeli. írásos, szemléltető agitációtól kezdve a csoportos. rétegagitáció js megtalálható. 1. I. '
