Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-08 / 133. szám

eSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1980. június 8., vasárnap Á kutya testamentuma Brazil népi komédia a Miskolci Nemzeti Színházban Minden jó, ha1 jó a vége, tartja a mondás, bár erősen vitatható, hogy az efféle böl­csesség vonatkoztatható-e művészeti "évadokra is. Egy évadzáró bemutató nem le­het fokmérő eg-y egész szín­házi évad mérlegelésénél, de az lény, hogy a Miskolci Nemzeti Színház évadzáró produkciója, az Ariano Vilar Suassuna írta A kutya tes­tamentuma című, zenés népi komédia Bor József rendezte előadása jó ízekkel ' búcsúz­tatja a nézőt az évadtól. Ne restell jük: régen nevettünk ilyen jót, ilyen felszabadul­tan öreg teátrumunk nézőte­rén, régen éreztünk örömet ennyire egységes, jól sikerült előadás láttán. Igazán han­gulatos színházi estével bú­csúzhatunk a leköszönő szín­házi évadtól. A kutya testamentuma ka­posvári, budapesti és szol­noki sikerek után ért Mis­kolcra. Rendezője, Bor' Jó­zsef, akinek nevéhez az utób­bi évek ol^ sok nagy sike­rű, látványosan szórakoztató miskolci előadás fűződik, másodszor rendezte meg »Suassuna komédiáját, mert ő vitte sikerre Szolnokon is. Mivel a szerző nálunk ke-, véssé ismert, az előlegezett bizalmat Bor József neve te­remtette meg. "Ha végigüljük a darab előadását, meggyő­ződhetünk: indokolt volt ez az előlegezés. Ariano Vilar 'Suassuna Brazília észak-keleti vidékén született. Ott, ahol ma is ez- > redes cím jár a nagybirto­kosoknak, akinek hatalma korlátlan; ahol meghökken­tően alacsony az átlagélet­kor; ahol leírhatatlan á nyo­mor, s természetszerűen kö­vetkezik, hogy az emberek a túlvilágban reménykednek, hiszékenyek, babonásak. Eb­ben a környezetben élnek A kutya testamentuma hősei — a buta, de kizsákmányolni kész pékmester, meg annak a kikapós felesége, a lelki nyomorék plébános, aki ki- > sebb-nagyobb előnyökért el- eltér a liturgiától, a dörzsölt sekrestyés, a vallási előirá- soka’t a pillanatnyi érdekek- 1 nek megfelelően alkalmazni' tudó püspök, a földesül', a haramia és segítője, s végűi itt él Joao Grillo és Chico és két nincstelen legény, aki túljár mindenik eszén, akik­ben nemcsak a józan népi gondolkodás és tisztesség, hanem az igazságszolgálta­tás is megtestesül — némi égi segédlettel. Nem valami tantörténét A kutya testa­mentuma, nem kemény tár­sadalmi rajz elsősorban; a két legény nem forradalmár. Egyszerűen kópék, akik ben­ne ’ vannak minden csínyte- vésbeh, s közben leckét ad­nak a helyi hatalmasságok­nak, meg egy kicsit nekünk is. És főleg szórakoztatnak, de úgy, hogy egyik nevetés­hullám a másikat éri. A kétrészes, helyenként vastag,, bővérű népi humor­ban gazdag komédia első ré­sze a falu főterén játszódik, a ' második' nagyobbrészt a mennyben, majd a zárókép újra a falusi lőtéren. A két legény ráveszi a plébánost, hogy a pékné kutyáját egy­házi áldással temesse el, mert a kutya testamentumot írt, és jelentős összeget ha­gyott rá. Pénzért a kánoni előírások is megváltoztatha­tók, különösen, ha egy püs- pük is segédkezik, ám ha­marosan mindnyájan a túl­világra jutnak, ahol számot k&U nciniok földi életükről Krisztus előtt, az ördög vád- ügyészi és Mária védői köz­reműködése mellett. A szo­katlan történet rágyogo elő­adásban pereg előttünk. La­tin-amerikai, sombreros ze­nészek és az összes szerep­lők jó ritmusú bevonulásá­val kezdődik a játék — ki­tűnő a zene (zenei vezető: Selmeczi György), jók a tán­cok (Somoss Zsuzsa koreog­ráfiája) — Bor Józs’el’ fer­geteges tempót diktál • már az első perctől, s az egész 'előadás alatt nincs pillanat­nyi lazítás, megállás. Minden szereplő játszik, énekel, tán­col. a bővérű komédiának mindenki kitűnő közreműkö­dő részese. Székely László ládákból, egyéb faelemekből kiképzett, praktikus és a ma-’ ga dísztelenségében is igen látványos színpadtere. s má­sodik részbeli „fenséges” környezete nagyszerű keret a játékhoz, s Ék Erzsébet jelmezei is jói szolgálják a rendezői elképzeléseket. Valami láthatatlan, óriási idézőjelet érezhetünk az elő­adás körül. A rendező nem tesz .a darabon semmiféle erőszakot, nem érződik sem­mi aktualizáló átpolitizáltság, a brazil falusi hangulat és élét archaikus ogalma­zású képe rajzói . lel előt­tünk, a képzeletbeli idézőjel pedig azt mutatja: igen, ilyen ez a társadalom, így élnek, és így hisznek, de mi csak nevessünk rajtuk nyugodtan. Sziporkázó rendezői ötletek sorjáznak a játék során, s a szellemesség minden esetle­get ellenérzést felold; példá­ul a szentek szerepeltetése ebben a formában a vakbuz­gó hívőt is aligha sértheti, hiszen azok emberi jótulaj­donságokkal való felruházá­sa és végső soron igazságte­vő szerepe — még ha Mária „hálapénzért” is teszi — a népi hiedelemvilágtól elvá­laszthatatlan. Páratlanul szel­lemes ez a mennybéli tár- gyalásjeienet, az ördög ügyé­szi buzgólkodása, de hosz- szan lehetne sorolni a továb­bi friss ötleteket, szellemes megoldásokat. Jóllehet, a roppant kaval- kád, az egész játék mozga­tása, a megvalósulás összes­sége a rendező számlájának javára írandó, a szereplőgár­dáról csak szuperlativu- s:.ol(ban lehet szólni. Minden szereplő felszabadultan ,ko- médiázott, legjobb formáját nyújtotta. Igazán együttes munkát láítunk, szinte alig- alig lehet rangsorolni, de mindenképpen a lista élére kívánkozik a két legény kö­zül a bugyutábbal — Chico — játszó Újlaki Dénes és a furfangosabb legényt'— Gril­lo — formáló Vitéz László kettőse. Sokáig fogunk emlé­kezni e két — népi hősök és nagy clownok kitűnő ötvözer léből .szüléiéit — alakra, a kél színész soklucatnyi gesz­tusára. apró játékára, min­den pillanatban jelenlevő ko- ntédiázására. De a sor elején említendő a két szerepben — Don Antonio és az ördög — is jeleskedő Sallós Gábor, aki különösképpen az ördög je­leneiét gazdagította" felejthe­tetlen. kacagtató színekkel. Fehér Tibor, a plébános, Si­mon ' György a püspök sze­repében csillantotta • fel legjobb komikusi erényeit, s csak magas elismeréssel le­het szólni Dariday Róbert, Horváth Zsuzsa, Mátyás Je­nő, meg a sajátos Máriát megjelenítő Lenkei/ Edit ko- médiázó teljesítményéről: nem lehet méltatás nélkül hagyni Abrahám István Ma- nuel-Krisztusát, továbbá Pa- lóczy Frigyes, Illés Józséf, Kalapos László játékát sem, s külön említést érdemel a szerzőt megtestesítő narrátor- bohóc szerepében Máhr Ági. Végül említ tessék meg a lánckar kitűnő mozgása, a kis zenekarnak a játékba szervesen illeszkedő, nagy­szerű muzsikálása. Bevallom, fellelkesülten jöttem ki a színházból A kiHya testamentuma előadása után. A hosszú tapsrend, a nézők láncba hívása hangula­tos lezárása e játéknak. Sze­retjük a derűt a színpadon, szeretünk nevelni a nézőié- ren. A kutya testamentuma egy kísérletinek szánt évad jó hangulatú, értékes emléket is adó lezárása. Az évad né­hány kiemelkedő produkció­jának sorát méltán zárja. Benedek Miklós A fccsJt-c-iT piai Miskolc—TJngvár 2 napos társasutazás, autóbusszal Időpont: 1080. július 27 — 28. Teljes ellátás. Részvételi díj: kb. 945 Ft + útlevél + költőpénz. Miskolc—Belgrad—Szófia—Isztambul 8 napos körutazás autóbusszal, egyéni valutával rendelkezők részére. Időpont: 1980. augusztus 11—18. Félpanziós- ellátás. Részvételi díj: kb. 3800 Ft + 125 dollár. Miskolc—Kazincbarcika—Szilvásvárad—Eger—Miskolc J napos társasutazás autóbusszal, ebéd Egerben. Időpont: 1980. június 29. Részvételi díj: kb. 170 Ft. Miskolc—Aggtelek—Jós való Társasutazás autóbusszal a barlaaghangversenyre. Fellép: Cserháti Zsuzsa és az Európa együttes. Időpont: 1980. július 13. Részvételi díj: (ebéddel, hangverseny jeggyel) kb. .203 Ft. Miskolc—Biikhszentkcreszt—Répáshuta—Cserépfalu— Mezőkövesd—Miskolc Társasutazás autóbusszal, a természetvédelmi terület bemutatására, délután fürdőprogram. Időpont: 1980. júliús 20. Ebéd: Mezőkövesden, a Zsóri-fürdőn. Részvételi díj: kb. 152 Ft. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás a Borsod Tourist irodáiban: 3525 Miskolc, Széchenyi u. 35. Tel.: 14-876. 3519 Miskolc-Tapolca, Martos Flóra u. 7. Tel,: 13-487. 3400 Mezőkövesd. Béke tér 3. Telefon: 339. 3950 Sárospatak, Kossuth u. 46. Telefon: 305. Makrisz Zizi mozaikja Kaffka Margit emiékére Az irodalmi megemlékezé­sek sorában szerényebb, de nem kevésbé jelentős helyet loglal el. hogy idén ünne­peljük az egy ideig Miskol­con is élt Kaffka Margit születésének 10(1. évforduló­ját. A Hangyaboly és más regények, elbeszélések szer­zőjének emlékét emléktábla őrzi egykori miskolci ottho­nának. a Csabai kupit 26. szám alatti háznak a falán. Hétfőn, június 9-én. délután fél d-kor koszorúzási ünnep­séget rendeznek az emlék­táblánál. Este 6 órakor pe­dig a Miskolc városi Könyv­tár rendezésében irodalmi emlékesten idézik fel művé­szetét és emberségét. Stíl­szerűen a róla elnevezett fi­ókkönyvtárban (Park utca 3.) kerül sor az emlékestre, amelyen Gyarmati Béla. a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója tart előadást. Kaffka Margit műveiből a Miskolci Nemzeti Színház művészei mutatnak be válo­gatást. Mindig bizonyítani akarnak j — Hányán készülnek to­vább? Tóth Györgynének, a szik­szói Szepsi Csombor Márton Gimnázium igazgatónőjének nem volt szüksége semmifé­le papírra ahhoz, hogy meg­adja a yálaszt. • Negyvenen vágnak neki idén az érett­séginek, 1,5.-én beadták a felvételt kérő lapot. Akár név szerint is felsorolta vol­na legújabb reménységeiket, ami az . adott helyzetben az iskolában egyáltalán . nem számítania valamilyen külön­leges produkciónak. Itt min­denki mindenkit ismer, itt számontartják, ha valaki sá­pad tab b, ha valakinek nem megy úgy, ahogyan elvárják tőle. juk minden évben ott van az országos- tanulmányi ver­seny döntőjében, történelem­ből, másból ... Szertárukat, audiovizuális felszerelései­ket, a könyvtárat sem' kell szégyelleniük. Tréfára fogva a szót; nem minden bokor­ban találni hasonlót. Ezek­ben éppúgy benne van a munkájuk, mint a most épü­lő tornapályában benne lesz. amelyhez 999 betonkockát kell kiformázniuk. Egyszerűen bizonyítani akarnák: a szikszói gimná­ziumnak van jövője. Akkor is van, ha a szikszói - gim­náziumban a szikszói diák a legkevesebb. Talán még Mis­a Kis Jankó Bori-hímzőpá- lyázaton. Diákjaik pályáza­tait értékelték a különböző múzeumok, s író—olvasó ta­lálkozóikon vendégül látták már Illyés Gyulát, Veres Pé­teri, Darvas Józsefet —leg­utóbb Móricz Virágot. A tanulás és a munka be­csülete akár jelszavuk is le­helne. Igaz. most nem akár­milyen segítséget kaptak az új tornapálya építéséhez a környező termelőszövetkeze­tektől. a megyei tanács épí­tési vállalatától, de Horváth Márton testnevelő tanár irá­nyításával egy emberként öntik, a betonkockát, ptani- rozzák a hatalmas területet. A titok egyébként nem ti- . tok. Legalábbis semmi ilyes- • mi nincs benne. Egyszerűen a helyzetükből fakad. A helyzetükből. amire azt: mondta az igazgatónő: nin­csenek elkényeztet ve. Az igazán jó tanulók közül ke­vesen jelentkeznek hozzá­juk. Csábítja őket a rango­sabb. a. putinásabb. a mis- ikolqi gimnázium. Hozzájuk azok jönnek, akik odázzák a pályaválasztást, akik esély­telenek lennéljek másutt, akik bizonyítványában nem fényeskednek a jelesek, tg.v azután az. első perctől az utolsóig „dolgoztatják” őket, miközben alaposan megdol­goznak maguk is.' A- pedagógia területe az, ahol történnek még cso­dák.. . Történhetnek... Na, persze nem csak úgy, ma­guktól ! Igencsak enyhe kifejezést hogy a csodák megkérik az árukat. A maguk árát. A szikszóiak tizenöl éve bizonyítanak., (Épp a közel­múltban ünnepelték még a gimnázium létesítésének 15., s a névadó ünneo.sé.g 10. év­fordulóját.) A hatvanas évek gimnáziumié les i lés i dumping- je. amikor egv sor kisebb- nagyobb településen gimná­ziumok alakultak, már ré­gen véget éri. Életben azok maradnak, akik produkálni tudnak. És mégsem kenyér­harc ez; nem az állásukért tesznek meg mindent? a ti­zenhat. fős tantestület tag­jai. Azt. hiszem, nyugodtan leírhatjuk: • akármelyiküket szívesen fogadná bármelyik iskola. Német tagozatuknak megyei, mi több. országos rangja volt. anyanyelvi ne­velésükből nőtt ki az Édes anyanyelvűnk vetélkedő, me­lyet őszönként rendeznek meg S'épbaln-'oo, 1—2 diák­kolcról is többen járnak ki. Azok, akik helyben nem ju­tottak be, s „majd máso­dikban átiratkozom” jelszó­val elfogadták ezt a lehető­séget. Az érdekes csak az, hogy másodikra már csak igen kevesen akarnak el­menni, visszajönni Miskolc­ra. Nyilván rájönnek arra a "pedagógiai igazságra, hogy a kis gimnáziumoknak is meg­vannak a ntaguk előnyei. Az, hogy itt neve van a gyerek­nek, egyben azt is jelenti, hogy pontosan tudják, kinek miben keli segíteni, hogyan és milyen eröbedobással. ah­hoz, hogy képességei maxi­mumát nyújthassa. Hogy ki­hozzák belőle azt, amit nem tudtak kihozni. legfeljebb megsejteni az általános is­kolában. Ez nagy munka, de szép munka is. Szívük mé­lyen ezért neheztelnek arra, aki á szikszói tantestületet másikra cseréli fel. Mert megdolgoztak, s megdolgoz­nak érte — büszkék az ered­ményekre. Arra. hogy a je­lentkezők 72 százaléka fel­vételt nyeri tavaly. S ez az ) arány évről évre stabil. De ami „szakmailag” még töb­bel mond nekik: a vitt és a szerzett pontszám között csak 0,62 század volt a különb­ség. (Volt. amikor a 0.2szá­zadot sem érte el!). Négye- . sük négyest ér. ötösük ötöst — hétköznapira fordítva; a számok ezt. jelentik. S aki csak keveset is hallott fel­vételiről, pontszámúkról, esé­lyekről. az tudja, mit jelent ez. S a gyerekek felzárkóz­tatása. egyéni fejlesztése mellett futja az időből más­ra is: az irodalmi színpad rendszeresen és sikerrel sze­repelt a sárospataki diák­napokon, a díszítőművészek Maguknak építik. ' meg az utánuk jövő szikszói diákok­nak. Ezzel is gazdagabbak lesznek. Mert az iskola szép — ha kicsi is. (Mindössze négy terem a sajáljuk.-négyet az általános iskolától bérel­nek, akárcsak három napra a tornatermet. De bérletük van a miskolci műjégpá­lyára. s lélen rendszeresen sítáborba vonulnak ... Folytassuk? Az igazgatónő szerint 15-en felvételiznek az idén: esélyeik nem rosszak. Sok helyen rangja van már annak, ha valaki szikszói diák volt. A tablók előtt sé­tálva sorolta az igazgatónő: ebből orvos lett. ez tanár ... Oldalnyi nevet sorolt kapás­ból. Tudja, mert visszaírnak, visszajárnak a volt tanítvá­nyok. S nemcsak ők. a többi­ek is hírt adnak magukról. Nemcsak a továbbtanulónak, a munkába állóknak is so­kul adnak: tudást, embersé­get. becsületet... A fakultá­cióban például idegenvezetést (nyelvi hagyományok!) és fotólaboratóriumi ismeret eket akarnak tanítani. Sokfelé használhatják — sokaknak lehet kenyérkereset. Kívánság? Van egy ki­mondatlan: Ne csak a község vezetői, lakói is érezzék magukénak Szikszón a szikszói gimná­ziumot. Az' igazgatónő egyébként mostanában nagyon boldog. Nem is annyira a nedagó- gu.snapra kapott Kiváló Mun­káért kitüntetésnek örül, mint annak, hogy a szep­temberi elsősök lapjait át­nézve több jó tanuló, jó ké­pességű gyerekre bukkant. Csuloras Annamária

Next

/
Thumbnails
Contents