Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-07 / 132. szám
1980, június 7,, szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Látogatás a fűtöházban Nosztalgia és alkotóláz... Sokan szeretik a szakmájukat. de talán senki, nem tud olyan pátosszal beszélni hivatásáról, mint a mozdonyvezető: —. Nincs szebb, jobb érzés a világon, mint amikor szabad és jó a pálya, az ember a géppel szinte eggyé- forrva menetrendszerűen roboghat. érzi a bizalmat és a felelősséget, a rábízott sok 10 millió forint értékű szerelvényért és áruért, ilielre a 600—1000 utasért. A korszerű mozdony már nem egyszerű gép, hanem érzékeny .műszer, a „vezér” segítő- és védötársa. A vevőfej a mozdonyállásra továbbítja a sínáramkörben futó parancsokat, a vonatbefolyásoló és az éberségi berendezés, adott esetben automatikusan fékezi vagy megállítja a vonatot. A technikai fejlődés fokozott követelményeket ró a gépek javítóira, karbantartóira is. Egyedül a miskolci vontatási főnökség mozdony- javító részlegében közel 000 vizsgáló, szerelő, karbantartó. alkatrészjavító munkálkodik. hogy a mozdonyok . üzemképesek, biztonságosak legyenek, ne maradjanak „fekve” a pályán. — Minden villamos és Diesel-mozdony 48 óránként bejön a telepünkre forgalmi-biztonsági és műszaki vizsgára — magyarázza Ma- jorossy Rezső, a főnökség vezetője. — A vizsgálóbrigád -munkához lát. s ha hibát talál, a javítóbrigádok ' írásban kapják meg. hogy mit kell tenniük. Előfordul, ' hogy a mozdonyvezető rádiótelefonon előre jelzi a bajt — például leszakadt az egyik áramszedő —, így itt már készreszerelt alkatrész- szél várják a gépét. Két dolgot tartunk fontosnak: az üzemkészséget, és az üzembiztonságot. Ebben az idén előrehaladtunk, mivel a vonali mozdonyok üzemképessége a tavalyi 90-ről 92. százalékra nőtt. A miskolci fűtőházban — ez már sokéves tapasztalatom — örök gond: akadozik az anyagellátás. Örök erény: új megoldásokkal, újításokkal teszik üzemképessé a gépeket. Egy Diesel-mozdony főtengelye példáid százezrekbe kerül — ha kapni lehet, Mérnökökből, fizikaiakból álló újitókollektíva porított fém alkalmazásával „varázsolt” újjá egy ilyen alkatrészt. Előnye, hogy a fém- szórás és a megmunkálás költsége negyedannyiba kerül, mint' egy új tengely. A mozdony — amely .alkatrészhiány miatt- ma is állna — egy éve kifogástalanul üzemel. Ugyanilyen eljárással pjítoUak fel 12 henger- perselyt.-. Rajnai Sándor, a többszörösen kitüntetett Zalka Máté . \‘illa mosmo/.dony-karba illa r ló brigád vezetője több mint 20 éve dolgozik itt. Ö és társai — mint többek között. Török Imre. Porkoláb András, Fiesor András szerszámgéplakatosok — a fék- berendezések javításában bő tapasztalatokkal rendelkezniük. Ennék ellenére p gépek gyakran követelnek tőlük új megoldásokat. — Nekünk az. a jó. ha kevés a munkánk a javításban. Azt mutatja ez, hogy előzőleg jól végeztük a karbantartást. Minden átadott gépnél izgul az ember: mit mutat a gyakorlat. Eddig hála a jó szervezettségnek, a jó brigádmunkának, a mi hibánk következtében nem tért vissza javításra gép. — Volt egy eset: leégett az egyik villamos mozdony. Életünkben először szereltünk le öt légtartályt,- aztán amikor a másik brigád végzett a kábelszereléssel, visszaraktuk az. alkatrészeket. Napokon keresztül izgultunk. de szerencsére a gép egy éve kifogástalanul üzentei. Miért vállalkoztunk a kockázatos munkára? Ha az északi főműhelybe küldjük, 3—4 hónap alatt tudják megcsinálni. így a Blá- th.v Ottó brigád segítségével csak 10 napunkba került. — A brigád? Hetven százalékuk Szűcs Pistával. Kiss Gyurkával egyetemben a gőzösön kezdte. A mozdony füstje nemcsak megcsapott, hanem be is kormozott bennünket. Most meg aniper- szagúak vagyunk. A régit nem vetjük meg. nosztalgikusan szépnek tartjuk, de a modern szebb. jobb. megszerettük, már nem fordulnánk vissza. A Zalka Máté már korszerű javítóműhelyben, de a Jedlik Ányos brigád még a felújított körfűtőházban munkálkodik, ahol a Diesel-gépek mellett még ott szomor- kodik jó néhány gőzös is. — Bennünket egy cél vezérel — összegezi a közösség programját Bella Sándor brigádvezető —; a gépek ne álljanak, üzemképesek legyenek. Evégett mindent megteszünk, s ha a munka úgy kívánja, senki nem nézi az órát. Tegnap is három brigádtag két és fél órát „ráhúzott”. a Diesel-mozdony így 16 órával előbb kifutha' tott, s ez idő alatt Miskolc— Hidasnémeti között két fordulót is megtehetett. Az ötletekért ők sem mennek a szomszédba. Gondban voltak az egyik M—62-es mozdony vontatómotorja miatt. Nem volt hozzá alkatrész, a gép talán egy évet is állt volna. A brigád 3 tagja; Szabó László művezető, Kuncsik János és Tóth Imre lakatosok újításaként a tengelyt fe'lhegesztették, leszabályozták. Hónapokat nyertek vele. Bella Sándor csoportvezetőként 43 ember munkáját irányítja. Az itt dolgozóknak több mint a fele 24 éven aluli fiatal. így az utánpótlás itt a Diesel-szereidében biztosított. — Bátran megbízzuk a fiatalokat feladatokkal, még akkor is, ha néha megégetjük az Ujjúnkat, Ezt nem kell szó szerint venni, hiszen ha megakadnak a munkában. akkor szólnak: Sanyi bácsi, tessék már jönni! Le' hét rájuk építeni. Van két fiatal; Pecsenye Béla, ifjú Hriczu Imre, akit brigádve- zetönék is meg lehetne választani. — Szeretem ezt a munkát — vall önmagáról Pecsenye Béla, aki hét éve dolgozik itt. — Mi a szép benne? Reggel bejött ez a Dieselmozdony betegen és most 4 órai munka után egészséges. A brigád? Sikerült megtalálni, kialakítani azt a közeget, ahol jól érzi magát az ember, szívesen jön be dolgozni és tud örülni a mindennapi apró sikereknek is. A Jedlik brigád csaknem minden tagjának van társadalmi megbízatása. Keszthelyi Zoltánt városi tanácstagnak jelölték. Erre igen büszkék. s úgy beszélnek róla. mintha Miskolc érdekelt lakói már le is tették volna mellette voksukat Csorba Barnabás Üzem az ároktői tsz-keo A Tisza közelsége leSzi, hogy az ároktői termelőszövetkezet növénytermesztési ágazatának eredményességét gyakorta az időjárás, s ezzel összefüggésben a víz szeszélye határozza meg. Ez a. kiszámíthatatlanság arra késztette két éve a szövetkezet akkor újonnan választolt fiatal vezetőit, hogy olyan tevékenység után nézzenek, ami a hagyományos mezőgazdasági tevékenységet nem hátráltatva, akadálvoz- va. biztos és állandó jövedelmet nyújt a termelőszövetkezet tagságának. A kiutal — sok más. azonos cipőben járó gazdasághoz hasonlóan — ők is a melléküzemági tevékenységben találták meg. Azóta ez az ágazat, sok irányban és eredményesen fejlődött ki az ároktői Dél-borsodi Tsz-ben. Legutóbb a Miskolci Vasipari Szövetkezettel kooperálva: tömegcikkgyártó üzemet létesítettek la szövetkezetét ugyancsak magáénak mondó Tiszadorogma községben. Az új üzemről Sca- bó Gyula, a termelőszövetkezet főmérnöke a következőket mondotta — Április 2-án' indítottuk az üzemet, egyelőre csak egy műszakban és egyetlen termékkel. Jelen pillanatban — évi 800 ezer darab a tervünk — negyedkilós festé- kesdobozokat gyártunk. Az üzem céljára egy, régi. alig kihasznált épületet alakítottunk át, így elmondhatom, hogy olcsó beruházás volt. A szükséges gépeket, a Miskolci Vasipari Szövetkezettől kaptuk, akiknek nagy köszönettel tartozunk, hiszen a gépek mellett ők biztosítják az alapanyagot, az öt évre szóló megrendelést, s emellett: a gyártáséi ökészitésben, termelésszervezésben is besegítenek. Különösen jó kapcsolatunk alakult ki Turme- zei János műszaki" vezetővel. Ennek az újabb üzemünknek a létrehozását elsősorban a tevékenység gazdaságossága indokolta. A dobozok darabjáért 4.10 forintot kapunk, ami évi 3.3 millió forint árbevételt jelent. A tevékenységen jelentős nyereség képződik, s ugyancsak előnye, hogy folyamatos árbevételt biztosít. Éppen ezért tervezzük a több műszak bevezetését, illetve többféle termékek (különböző présmunkák) gyártását is. Lakások, lakók, építők Mennyibe kerül a felújítás? Hz a viharvert konyha is felújításra vár Az elmúlt években sok ezer új lakás épült városunkban, de a miskolciak többsége még régi. korszerűtlen lakásokban él: s mert semmi nem tart örökké, sok száz matuzsálem korú viharvert bérház, sok ezer bérlemény vár teljes felújításra, tatarozásra. Megviselte az idő az ötvenes években épült seiyemréti és a Petneházy lakótelep bérházait is. Az utóbbi lakótelepen, ,öt évvel ezelőtt jelentek meg az építők, s ez év végéig az utolsó bérházról is lekerül az állványzat, kivül-belül meg- csinosodtak, korszerűsödtek az immár harmincesztendős lakóházak. A Petneházy lakótelepen gyorsan haladt a munka, s ebben részük van a lakóknak is, akik egykét kivételtől eltekintve, nem zsörtölődtek, hanem tudomásul vették, hogy a tatarozás, a belső átalakítás bizony kényelmetlenseggel jár. Az itteniek igyekeztek jól együttműködni az építőkkel, s ennek- sok tekintetben mérhető az eredménye. — Persze a munka akkor haladna igazán gyorsan, ha mindenkinek tudnánk átmeneti, úgynevezett szükség- lakást biztosítani a felújítás idejére — mondja Pálinkás Csaba, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat felújítási csoportvezetője —, de erre nemigen van lehetőség. Sok lakó bent marad a lakásban, s a gyakorlat, az, hogy a lakások 50 százalékát lakott állapotban újítjuk fel. Így aztán mindenki ideges. Ideges a kőműves, a parkettázó. a vizveZeték-sze- relő, a gázszerelő, a szobafestő. a ' tapétázó és természetesen a lakó is. ami érthető. Nehányan tiltakoznak — ki-ki vérmérséklete szerint — a felújítás ellen, de a többség örömmel várja az építőket. Örömmel, mert az. Ingatlankezelő Vállalat most jóval gyorsabban és ami fontos. jobb minőségű munkát végez, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. Javult a technikai felkészültség, megváltoztak a követelmények, a szakmunkásokkal szemben. Csak a határidőre elvégzett, és minőségileg is kifogástalan munkáért jár prémium, s ez érezhető a teljesítményen is. De hogyan is kezdődik egy-egy bérház felújítása ? — Lakógyűlést hívunk ösz- sze, s ezen részt v esznek az illetékes párt- és tanácsi szervek képviselői. Ismertetjük a felújítás elötervét, igyekszünk egyeztetni az igényeket és a lehetőségeket; s felkérjük a lakókat, jelöljenek ki társadalmi ellenőröket a felújítás idejére. A tapasztalatok szerint ez jó gyakorlat, hiszen mint mondani szokás, naprakészen tudjuk, hányadán is állunk. A folyamatos társadalmi ellenőrzés nem hátráltatja, hanem inkább segíti munkánkat és a lakók képviselői, jobban szót értenék a lakókkal. — Igv igaz — mondja Budai József, a selyem réti területi pártalapszervezet titkára. aki mint tanácstag is kapcsolatot tart. az ingatlan- kezelő selyemréti építésvezetőségével. — Itta lakótelepen nagyszerűen sikerült az előkészítés, az építők gyorsan és szervezetten dolgoznak, s ebből következően a lakók is elégedettek. Ezért aztán csupa jót mondhattam a közelmúltban megtartott tanácsülésen. Igen, a lakók többsége elégedett. de miért is ne lenne. hiszen némi kényelmetlenség arán.- de végül egy teljesen újjávarázsolt, korszerűsített lakásba költözhet. Mert az építők kötelmeit rendelkezés szabályozza. amelyben pontosan le van írva: mit kell a felújítás alkalmával elvégezniük. Eszerint a pincétől a padlásig. szinte mindent kicserélnek. vagy felújítanak, mégpedig úgy. hogy a bérház újabb harminc esztendőt kibírjon, lakható legyen. A lakásokban -kicserélik az összes berendezési tárgyat, a mosdókagylótól az elsötétítő függönyig, de ha a bérlőnek különleges igényei vannak, akkor a kalkulált összeget külön kell fizetni. Egyébként a felújítás a bérlőnek semmibe sem kerül. Pedig nem kevés pénz a felújítás költsége. Tavaly 412 . lakás felújítására került sor Miskolcon, összesen 74 millió 979 ezer forint költséggel, s az egy lakásra jutó fajlagos felújítási költség 214 ezer forintra tehető. Az idén az ingatlankezelő, valamint a Miskolci Építő Vállalat gondozásában 383 lakás felújítását tervezik, amelynek előirányzott beruházási összege kevés híján 107 millió forint. Nem lehet forintban pontosan kimutatni, de a költség lakásonként is változik. Míg egyik lakáson alig hagyott nyomot az idő, a másikról jobb nem beszélni-1— mondják a sok vihart Iá- < tott szakiparosok. Néhány lakás életveszélyes barkácsolások nyomait őrzi, a másikban fejszedték a parkettát, holott egy gázfűtéses lakásban nem is lehet eltüzelni.., Egyszóval, egy-egy lakás állapota kész bizonyítvány, de hát a tatarozás, a felújítás költségét nem saját zsebből fizetik. Szarvas Dezső i i i i i i i i I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I 1 I I I I I I I I I I Nets marad Tulajdonképpen csak háromszor egyenesedett fel. Először, amikor a gépkocsi ajtaját hallotta csapódni, másodszor, amikor melléérve a köszönésemet fogadta, harmadszor és utoljára pedig ugyancsak köszönésnél. akkor, amikor egy „isten áldjá- val” végül is utamra engedett. S közben, amíg beszélgettünk, dereka hétrét görnyedt, szeme a deres haját rejtő kendő alól a földet kémlelte, s kezében a görcsösen szorított kapa hol emelkedett, hol zuhant. Kínlódás volt ez, kevés erővel. A kőkeményre aszalódon földtől szinte kicsorbult a kapa vasa, olykor háromszor. négyszer is újra kellett próbálkoznia, hogy behatolhasson, hogy darabokra törje az eggyé keményeden termőföldnek mondott valamit. Talán, mert maga is érezte munkája sziszifuszi voltát, mentegetőzve magyarázta: — Száraz, mint a beton, de muszáj kapálni, mert még jobban benövi a dúdva, aztán végképp nem bírok vele. Hetvenöt év terhével, sovány, szikár termetével fogalmazta így: muszáj csinálni. Később, amikor véletlenül megjegyeztem, hogy mindez már nem neki való, némi felháborodással kérdésben fakadt ki: — Hál maradjon parlagon ez a föld? A gyomok között, azokat irtva kapával és kezével, a babnak s az alig kibújt satnya kukoricának próbált életteret biztosítani. A kukoricára parlagon... meg is jegyezte: egyenlő a semmivel. A földről pedig, amit kapáit, csupán annyit mondott: nem a legjobb. Kiderült, hogy még az édesanyja után jár neki ez az egy hold. A tsz-től itt kapta meg. ebben a Szőlők alja dűlőben. Kicsit messze van Hernádszürdojítól. a falutól, ahol lakik, dehát mit lehet tenni ellene. — Gyalog jár ki? — Hát mi mással! Éreztem a hangsúlyból, furcsállta kérdésemet. Aztán szelídebben hozzátette: — Máma például 8 óra volt, hogy ideértem. Azóta küszködöm vele. v Órámra pillantottam. Nemsokára a delet harangozzák. • — Az ebéd? — Hoztam magammal hideget. Tojást meg teát. Az étvágy? Mikor milyen. Ha fáradt az ember, akkor enni sem igen k.íván. Egyébként a korhoz képest még elég jól bírom magam. Később megtudtam tőle. hogy az ura 82 éves, de beleg, otthon fekszik. Két lányuk van, mindkettő férjnél, mindkettőjük családja ott él Szurdokon, s a férjek a hidasi tsz- ben dolgoznak. A tsz szántotta meg ezt a földet is. — Unoka van-e? — Van kettő. Az egyik katona a Dunántúlon. Lehet, hogy éppen ma este hazajön szabadságra... Az egy hold föld aljában az út mellett here „díszük”. Elég ritka, a gyom felverte. — A jószágnak lenne, yan még otthon két tehenünk. A babnak —v mert abból van legtöbb ültetve — a fajtáját tudakoltam. — Kakasbab. — Az meg milyen? — Milyen lenne?! Olyan tarka, cirkás. Jó az mindennek. Miközben mindezeket sorolta, a kapa abban a sovány inas kezében rendületlenül felemelkedett és lecsapott. Újra és újra. Ám nagy ez a föld, főleg az p erejéhez méretezve az. Biztos, hogy jönnie kell holnap is, holnapután is. sőt azután is. — Eső kellene — hallottam tőle később. — Nagyon kellene. Minden megkésve kel. Megcsóválta a fejét, s hozzátette: — Elég szomorú nyár mutatkozik ... Mezítláb volt. Szerencsére a naptól már elég meleget rabolt a föld, fázni nemigen fázhatott meg. — Cipőben nem tudok kapálni. Mindjárt belemegy a föld. aztán csak szúr. Egyébként is így szoktam meg, mezítláb. Azelőtt mindig így csináltuk. — Sokat kapált életében? Fanyar mosolyt láttam az arcán. — Ha valaki sokat kapált, akkor én elmondhatom magamról. Dehát lassan nekem is lejár... A hernádszurdoki Kovács Ferencijével. Annus nénivel ily módon folyt a beszélgetésünk, ott a Szőlők alja dűlőben. Ezalatt a szomszédos erdőből mindvégig ’kakukkszó hallatszott, s a föld végében vadmargarétákat haj- longatott a júniusi nyárias szél. Ugyan meghallotta-e, észrevette-e? Hajdú Imre