Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-07 / 132. szám

1980, június 7,, szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Látogatás a fűtöházban Nosztalgia és alkotóláz... Sokan szeretik a szakmá­jukat. de talán senki, nem tud olyan pátosszal beszélni hivatásáról, mint a moz­donyvezető: —. Nincs szebb, jobb ér­zés a világon, mint amikor szabad és jó a pálya, az em­ber a géppel szinte eggyé- forrva menetrendszerűen ro­boghat. érzi a bizalmat és a felelősséget, a rábízott sok 10 millió forint értékű sze­relvényért és áruért, ilielre a 600—1000 utasért. A korszerű mozdony már nem egyszerű gép, hanem érzékeny .műszer, a „vezér” segítő- és védötársa. A ve­vőfej a mozdonyállásra to­vábbítja a sínáramkörben futó parancsokat, a vonat­befolyásoló és az éberségi berendezés, adott esetben automatikusan fékezi vagy megállítja a vonatot. A technikai fejlődés foko­zott követelményeket ró a gépek javítóira, karbantar­tóira is. Egyedül a miskolci vontatási főnökség mozdony- javító részlegében közel 000 vizsgáló, szerelő, karbantar­tó. alkatrészjavító munkál­kodik. hogy a mozdonyok . üzemképesek, biztonságosak legyenek, ne maradjanak „fekve” a pályán. — Minden villamos és Diesel-mozdony 48 óránként bejön a telepünkre forgal­mi-biztonsági és műszaki vizsgára — magyarázza Ma- jorossy Rezső, a főnökség vezetője. — A vizsgálóbri­gád -munkához lát. s ha hi­bát talál, a javítóbrigádok ' írásban kapják meg. hogy mit kell tenniük. Előfordul, ' hogy a mozdonyvezető rá­diótelefonon előre jelzi a bajt — például leszakadt az egyik áramszedő —, így itt már készreszerelt alkatrész- szél várják a gépét. Két dol­got tartunk fontosnak: az üzemkészséget, és az üzem­biztonságot. Ebben az idén előrehaladtunk, mivel a vo­nali mozdonyok üzemképes­sége a tavalyi 90-ről 92. szá­zalékra nőtt. A miskolci fűtőházban — ez már sokéves tapasztala­tom — örök gond: akadozik az anyagellátás. Örök erény: új megoldásokkal, újítások­kal teszik üzemképessé a gépeket. Egy Diesel-mozdony főtengelye példáid százez­rekbe kerül — ha kapni le­het, Mérnökökből, fizikaiak­ból álló újitókollektíva porí­tott fém alkalmazásával „va­rázsolt” újjá egy ilyen al­katrészt. Előnye, hogy a fém- szórás és a megmunkálás költsége negyedannyiba ke­rül, mint' egy új tengely. A mozdony — amely .alkat­részhiány miatt- ma is állna — egy éve kifogástalanul üzemel. Ugyanilyen eljárás­sal pjítoUak fel 12 henger- perselyt.-. Rajnai Sándor, a többszö­rösen kitüntetett Zalka Má­té . \‘illa mosmo/.dony-karba il­la r ló brigád vezetője több mint 20 éve dolgozik itt. Ö és társai — mint többek kö­zött. Török Imre. Porkoláb András, Fiesor András szer­számgéplakatosok — a fék- berendezések javításában bő tapasztalatokkal rendelkez­niük. Ennék ellenére p gé­pek gyakran követelnek tő­lük új megoldásokat. — Nekünk az. a jó. ha ke­vés a munkánk a javítás­ban. Azt mutatja ez, hogy előzőleg jól végeztük a kar­bantartást. Minden átadott gépnél izgul az ember: mit mutat a gyakorlat. Eddig hála a jó szervezettségnek, a jó brigádmunkának, a mi hi­bánk következtében nem tért vissza javításra gép. — Volt egy eset: leégett az egyik villamos mozdony. Életünkben először szerel­tünk le öt légtartályt,- az­tán amikor a másik brigád végzett a kábelszereléssel, visszaraktuk az. alkatrésze­ket. Napokon keresztül iz­gultunk. de szerencsére a gép egy éve kifogástalanul üzentei. Miért vállalkoztunk a kockázatos munkára? Ha az északi főműhelybe küld­jük, 3—4 hónap alatt tud­ják megcsinálni. így a Blá- th.v Ottó brigád segítségével csak 10 napunkba került. — A brigád? Hetven szá­zalékuk Szűcs Pistával. Kiss Gyurkával egyetemben a gő­zösön kezdte. A mozdony füstje nemcsak megcsapott, hanem be is kormozott ben­nünket. Most meg aniper- szagúak vagyunk. A régit nem vetjük meg. nosztalgi­kusan szépnek tartjuk, de a modern szebb. jobb. megsze­rettük, már nem fordulnánk vissza. A Zalka Máté már kor­szerű javítóműhelyben, de a Jedlik Ányos brigád még a felújított körfűtőházban mun­kálkodik, ahol a Diesel-gé­pek mellett még ott szomor- kodik jó néhány gőzös is. — Bennünket egy cél ve­zérel — összegezi a közösség programját Bella Sándor bri­gádvezető —; a gépek ne álljanak, üzemképesek le­gyenek. Evégett mindent megteszünk, s ha a munka úgy kívánja, senki nem né­zi az órát. Tegnap is három brigádtag két és fél órát „rá­húzott”. a Diesel-mozdony így 16 órával előbb kifutha­' tott, s ez idő alatt Miskolc— Hidasnémeti között két for­dulót is megtehetett. Az ötletekért ők sem men­nek a szomszédba. Gondban voltak az egyik M—62-es mozdony vontatómotorja mi­att. Nem volt hozzá alkat­rész, a gép talán egy évet is állt volna. A brigád 3 tag­ja; Szabó László művezető, Kuncsik János és Tóth Im­re lakatosok újításaként a tengelyt fe'lhegesztették, le­szabályozták. Hónapokat nyertek vele. Bella Sándor csoportveze­tőként 43 ember munkáját irányítja. Az itt dolgozók­nak több mint a fele 24 éven aluli fiatal. így az utánpót­lás itt a Diesel-szereidében biztosított. — Bátran megbízzuk a fiatalokat feladatokkal, még akkor is, ha néha megéget­jük az Ujjúnkat, Ezt nem kell szó szerint venni, hiszen ha megakadnak a munká­ban. akkor szólnak: Sanyi bácsi, tessék már jönni! Le­' hét rájuk építeni. Van két fiatal; Pecsenye Béla, ifjú Hriczu Imre, akit brigádve- zetönék is meg lehetne vá­lasztani. — Szeretem ezt a munkát — vall önmagáról Pecsenye Béla, aki hét éve dolgozik itt. — Mi a szép benne? Reggel bejött ez a Diesel­mozdony betegen és most 4 órai munka után egészséges. A brigád? Sikerült megta­lálni, kialakítani azt a kö­zeget, ahol jól érzi magát az ember, szívesen jön be dolgozni és tud örülni a mindennapi apró sikereknek is. A Jedlik brigád csaknem minden tagjának van társa­dalmi megbízatása. Keszthe­lyi Zoltánt városi tanácstag­nak jelölték. Erre igen büsz­kék. s úgy beszélnek róla. mintha Miskolc érdekelt la­kói már le is tették volna mellette voksukat Csorba Barnabás Üzem az ároktői tsz-keo A Tisza közelsége leSzi, hogy az ároktői termelőszö­vetkezet növénytermesztési ágazatának eredményességét gyakorta az időjárás, s ez­zel összefüggésben a víz szeszélye határozza meg. Ez a. kiszámíthatatlanság ar­ra késztette két éve a szö­vetkezet akkor újonnan vá­lasztolt fiatal vezetőit, hogy olyan tevékenység után néz­zenek, ami a hagyományos mezőgazdasági tevékenységet nem hátráltatva, akadálvoz- va. biztos és állandó jöve­delmet nyújt a termelőszö­vetkezet tagságának. A ki­utal — sok más. azonos ci­pőben járó gazdasághoz ha­sonlóan — ők is a mellék­üzemági tevékenységben ta­lálták meg. Azóta ez az ágazat, sok irányban és ered­ményesen fejlődött ki az ároktői Dél-borsodi Tsz-ben. Legutóbb a Miskolci Vas­ipari Szövetkezettel koope­rálva: tömegcikkgyártó üze­met létesítettek la szövetke­zetét ugyancsak magáénak mondó Tiszadorogma köz­ségben. Az új üzemről Sca- bó Gyula, a termelőszövet­kezet főmérnöke a követke­zőket mondotta — Április 2-án' indítottuk az üzemet, egyelőre csak egy műszakban és egyetlen termékkel. Jelen pillanatban — évi 800 ezer darab a ter­vünk — negyedkilós festé- kesdobozokat gyártunk. Az üzem céljára egy, régi. alig kihasznált épületet alakítot­tunk át, így elmondhatom, hogy olcsó beruházás volt. A szükséges gépeket, a Mis­kolci Vasipari Szövetkezettől kaptuk, akiknek nagy kö­szönettel tartozunk, hiszen a gépek mellett ők biztosítják az alapanyagot, az öt évre szóló megrendelést, s emel­lett: a gyártáséi ökészitésben, termelésszervezésben is be­segítenek. Különösen jó kap­csolatunk alakult ki Turme- zei János műszaki" vezetővel. Ennek az újabb üzemünk­nek a létrehozását elsősor­ban a tevékenység gazdasá­gossága indokolta. A dobo­zok darabjáért 4.10 forintot kapunk, ami évi 3.3 millió forint árbevételt jelent. A tevékenységen jelentős nye­reség képződik, s ugyancsak előnye, hogy folyamatos ár­bevételt biztosít. Éppen ezért tervezzük a több műszak be­vezetését, illetve többféle termékek (különböző prés­munkák) gyártását is. Lakások, lakók, építők Mennyibe kerül a felújítás? Hz a viharvert konyha is felújításra vár Az elmúlt években sok ezer új lakás épült váro­sunkban, de a miskolciak többsége még régi. korsze­rűtlen lakásokban él: s mert semmi nem tart örökké, sok száz matuzsálem korú vihar­vert bérház, sok ezer bérle­mény vár teljes felújításra, tatarozásra. Megviselte az idő az ötvenes években épült seiyemréti és a Petneházy lakótelep bérházait is. Az utóbbi lakótelepen, ,öt évvel ezelőtt jelentek meg az épí­tők, s ez év végéig az utol­só bérházról is lekerül az állványzat, kivül-belül meg- csinosodtak, korszerűsödtek az immár harminceszten­dős lakóházak. A Petneházy lakótelepen gyorsan haladt a munka, s ebben részük van a lakóknak is, akik egy­két kivételtől eltekintve, nem zsörtölődtek, hanem tudomásul vették, hogy a ta­tarozás, a belső átalakítás bizony kényelmetlenseggel jár. Az itteniek igyekeztek jól együttműködni az épí­tőkkel, s ennek- sok tekin­tetben mérhető az eredmé­nye. — Persze a munka akkor haladna igazán gyorsan, ha mindenkinek tudnánk át­meneti, úgynevezett szükség- lakást biztosítani a felújí­tás idejére — mondja Pá­linkás Csaba, a Miskolci In­gatlankezelő Vállalat felújí­tási csoportvezetője —, de erre nemigen van lehetőség. Sok lakó bent marad a la­kásban, s a gyakorlat, az, hogy a lakások 50 százalé­kát lakott állapotban újít­juk fel. Így aztán mindenki ideges. Ideges a kőműves, a parkettázó. a vizveZeték-sze- relő, a gázszerelő, a szoba­festő. a ' tapétázó és termé­szetesen a lakó is. ami ért­hető. Nehányan tiltakoznak — ki-ki vérmérséklete sze­rint — a felújítás ellen, de a többség örömmel várja az építőket. Örömmel, mert az. Ingat­lankezelő Vállalat most jó­val gyorsabban és ami fon­tos. jobb minőségű munkát végez, mint mondjuk tíz év­vel ezelőtt. Javult a techni­kai felkészültség, megváltoz­tak a követelmények, a szakmunkásokkal szemben. Csak a határidőre elvégzett, és minőségileg is kifogásta­lan munkáért jár prémium, s ez érezhető a teljesítmé­nyen is. De hogyan is kez­dődik egy-egy bérház felújí­tása ? — Lakógyűlést hívunk ösz- sze, s ezen részt v esznek az illetékes párt- és tanácsi szervek képviselői. Ismertet­jük a felújítás elötervét, igyekszünk egyeztetni az igényeket és a lehetősége­ket; s felkérjük a lakókat, jelöljenek ki társadalmi el­lenőröket a felújítás idejé­re. A tapasztalatok szerint ez jó gyakorlat, hiszen mint mondani szokás, napraké­szen tudjuk, hányadán is ál­lunk. A folyamatos társa­dalmi ellenőrzés nem hát­ráltatja, hanem inkább se­gíti munkánkat és a lakók képviselői, jobban szót érte­nék a lakókkal. — Igv igaz — mondja Budai József, a selyem réti területi pártalapszervezet tit­kára. aki mint tanácstag is kapcsolatot tart. az ingatlan- kezelő selyemréti építésveze­tőségével. — Itta lakótelepen nagyszerűen sikerült az elő­készítés, az építők gyorsan és szervezetten dolgoznak, s ebből következően a lakók is elégedettek. Ezért aztán csupa jót mondhattam a kö­zelmúltban megtartott ta­nácsülésen. Igen, a lakók többsége elé­gedett. de miért is ne len­ne. hiszen némi kényelmet­lenség arán.- de végül egy teljesen újjávarázsolt, kor­szerűsített lakásba költöz­het. Mert az építők kötel­meit rendelkezés szabályoz­za. amelyben pontosan le van írva: mit kell a felújí­tás alkalmával elvégezniük. Eszerint a pincétől a pad­lásig. szinte mindent kicse­rélnek. vagy felújítanak, mégpedig úgy. hogy a bér­ház újabb harminc eszten­dőt kibírjon, lakható legyen. A lakásokban -kicserélik az összes berendezési tárgyat, a mosdókagylótól az elsötétítő függönyig, de ha a bérlőnek különleges igényei vannak, akkor a kalkulált összeget külön kell fizetni. Egyébként a felújítás a bérlőnek sem­mibe sem kerül. Pedig nem kevés pénz a felújítás költsége. Tavaly 412 . lakás felújítására került sor Miskolcon, összesen 74 millió 979 ezer forint költ­séggel, s az egy lakásra ju­tó fajlagos felújítási költség 214 ezer forintra tehető. Az idén az ingatlankezelő, va­lamint a Miskolci Építő Vál­lalat gondozásában 383 lakás felújítását tervezik, amely­nek előirányzott beruházási összege kevés híján 107 mil­lió forint. Nem lehet forintban pon­tosan kimutatni, de a költ­ség lakásonként is változik. Míg egyik lakáson alig ha­gyott nyomot az idő, a má­sikról jobb nem beszélni-1— mondják a sok vihart Iá- < tott szakiparosok. Néhány la­kás életveszélyes barkácsolá­sok nyomait őrzi, a másik­ban fejszedték a parkettát, holott egy gázfűtéses lakás­ban nem is lehet eltüzelni.., Egyszóval, egy-egy lakás ál­lapota kész bizonyítvány, de hát a tatarozás, a felújítás költségét nem saját zsebből fizetik. Szarvas Dezső i i i i i i i i I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I 1 I I I I I I I I I I Nets marad Tulajdonképpen csak háromszor egyenesedett fel. Először, amikor a gépkocsi ajtaját hallotta csapódni, másodszor, amikor melléérve a kö­szönésemet fogadta, harmadszor és utoljára pedig ugyancsak köszönés­nél. akkor, amikor egy „isten áldjá- val” végül is utamra engedett. S közben, amíg beszélgettünk, dereka hétrét görnyedt, szeme a deres haját rejtő kendő alól a földet kémlelte, s kezében a görcsösen szorított kapa hol emelkedett, hol zuhant. Kínlódás volt ez, kevés erővel. A kőkeményre aszalódon földtől szinte kicsorbult a kapa vasa, olykor há­romszor. négyszer is újra kellett pró­bálkoznia, hogy behatolhasson, hogy darabokra törje az eggyé keménye­den termőföldnek mondott valamit. Talán, mert maga is érezte mun­kája sziszifuszi voltát, mentegetőzve magyarázta: — Száraz, mint a beton, de muszáj kapálni, mert még jobban benövi a dúdva, aztán végképp nem bírok vele. Hetvenöt év terhével, sovány, szi­kár termetével fogalmazta így: mu­száj csinálni. Később, amikor vélet­lenül megjegyeztem, hogy mindez már nem neki való, némi felháboro­dással kérdésben fakadt ki: — Hál maradjon parlagon ez a föld? A gyomok között, azokat irtva ka­pával és kezével, a babnak s az alig kibújt satnya kukoricának próbált életteret biztosítani. A kukoricára parlagon... meg is jegyezte: egyenlő a semmi­vel. A földről pedig, amit kapáit, csupán annyit mondott: nem a leg­jobb. Kiderült, hogy még az édes­anyja után jár neki ez az egy hold. A tsz-től itt kapta meg. ebben a Sző­lők alja dűlőben. Kicsit messze van Hernádszürdojítól. a falutól, ahol la­kik, dehát mit lehet tenni ellene. — Gyalog jár ki? — Hát mi mással! Éreztem a hangsúlyból, furcsállta kérdésemet. Aztán szelídebben hoz­zátette: — Máma például 8 óra volt, hogy ideértem. Azóta küszködöm vele. v Órámra pillantottam. Nemsokára a delet harangozzák. • — Az ebéd? — Hoztam magammal hideget. To­jást meg teát. Az étvágy? Mikor mi­lyen. Ha fáradt az ember, akkor enni sem igen k.íván. Egyébként a korhoz képest még elég jól bírom magam. Később megtudtam tőle. hogy az ura 82 éves, de beleg, otthon fek­szik. Két lányuk van, mindkettő férjnél, mindkettőjük családja ott él Szurdokon, s a férjek a hidasi tsz- ben dolgoznak. A tsz szántotta meg ezt a földet is. — Unoka van-e? — Van kettő. Az egyik katona a Dunántúlon. Lehet, hogy éppen ma este hazajön szabadságra... Az egy hold föld aljában az út mellett here „díszük”. Elég ritka, a gyom felverte. — A jószágnak lenne, yan még otthon két tehenünk. A babnak —v mert abból van leg­több ültetve — a fajtáját tudakol­tam. — Kakasbab. — Az meg milyen? — Milyen lenne?! Olyan tarka, cirkás. Jó az mindennek. Miközben mindezeket sorolta, a kapa abban a sovány inas kezében rendületlenül felemelkedett és lecsa­pott. Újra és újra. Ám nagy ez a föld, főleg az p erejéhez méretezve az. Biztos, hogy jönnie kell holnap is, holnapután is. sőt azután is. — Eső kellene — hallottam tőle később. — Nagyon kellene. Minden megkésve kel. Megcsóválta a fejét, s hozzátette: — Elég szomorú nyár mutatkozik ... Mezítláb volt. Szerencsére a nap­tól már elég meleget rabolt a föld, fázni nemigen fázhatott meg. — Cipőben nem tudok kapálni. Mindjárt belemegy a föld. aztán csak szúr. Egyébként is így szoktam meg, mezítláb. Azelőtt mindig így csinál­tuk. — Sokat kapált életében? Fanyar mosolyt láttam az arcán. — Ha valaki sokat kapált, akkor én elmondhatom magamról. Dehát las­san nekem is lejár... A hernádszurdoki Kovács Ferenc­ijével. Annus nénivel ily módon folyt a beszélgetésünk, ott a Szőlők alja dű­lőben. Ezalatt a szomszédos erdőből mindvégig ’kakukkszó hallatszott, s a föld végében vadmargarétákat haj- longatott a júniusi nyárias szél. Ugyan meghallotta-e, észrevette-e? Hajdú Imre

Next

/
Thumbnails
Contents