Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-22 / 145. szám
1950. június 22., vasárnap CSZAK-MAGYARORSZAG 3 Kisüzemek nagy gondjai Az anyavállalattól esetenként, több száz kilométerre települt kisüzemek gondjai meglehetősen azonosak. Az eredményesebb, hatékonyabb funkcionálást gátolhatja az irányító központok távoliét«, az önállóság, .valamint a megfelelő helyi szakemberek hiánya, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Az imént leírtak jellemzőek a Villamos-berendezések és Készülék Művek Ózdvidéki Gyáregységére is: ennek ellenére. az. elmúlt négy esztendőben a gyáregység termelése egyenletesen növekedett. Az egység 1976-ban kivált a Borsodi Szénbányák Vállalat szervezetéből és megkezdte önálló működését. Az átszervezéssel törvényszerűen együtt járó gondok mellett a gyár kollektívájának számos új villamosipari termek gyártását kellett megkezdeni, ami az ott dolgozók számára is új, addig ismeretlen feladatot jelentett. Az átállás, a másfajta követelményekhez való igazodás természetesen nem volt könnyű és ez nyomon követhető a .statisztika adataiban. A számok jól érzékeltetik a fejlődést. Az elmúlt esztendőben a gyáregység 145.5 millió forint árbevételt ért el. ami az 1976. évihez viszonyítva 152 százalékos növekedésnek 'felel meg. Jó költségszinlen, eredményesen gazdálkodtak, na- gobb zökkenők nélkül illeszkedtek be egy országszerte jó hírnévnek örvendő nagyvállalat termelési szervezetébe. Ám a lét, a jelenleginél eredményesebb működés korántsem mentes a problémáktól, amelyekről az esztendő elején megtartott ózdi járási, pártértekezleten is beszélt Dohos István, a gyáregység vezetője; .s mert a gyáregység az Ózdi Kohászati Üzemek, valamint a Borsodnádasdi Lemezgyár után a járás harmadik jelentős gazdálkodó egysége, nagy figyelmet keltett a' gyáreg.v- ségvezető felszólalása. Kellő részletességgel beszélt a hármas telephely — Farkas- lyuk,. Somsály, Királd — okozta aránytalanul magas szállítási költségekről, a munkaszervezés fogyatékosságairól, az elavult géppark, valamint a selejt okozta terhekről; de természetesen szólt a megoldás lehetőségeiről, a gyár jövőjéről is, «mi egyáltalán nem közömbös az ott dolgozó, csaknem négyszáz szakmunkás és* alkalmazott számára. — Bőséges feladataink, több más, az ország különböző hegyein levő gazdálkodó egysegekhez való szoros kapcsolódásunk egyáltalán nem kérdőjelezhetik meg a gyár jelenét — mondja a gyáregység vezetője. — Alkatié,széket gyártunk és szállítunk a Kapcsoló és Készülékek Gyárának, együttműködünk a Kaposvári Villamossági Gyárral; vezelék- szorítókat. külső térvilágításhoz lámpatesteket szállítunk az Elektromos Készülékek Gyárának, de fontos alkatrészeket készítünk az Akkumulátor- és Szárazelemgyár részére is. Termelési kapcsolatunk az anyavállalattal a legszorosabb, ahová összes termelésünk több mint 80 százalékát szállítjuk, ami nem kis kötelezettség, ha figyelembe vesszük rendkívül széles, közel száz alkatrész- típust felölelő termékskálánkat. A gyáregység ez évre tervezett 156 millió forintos értékterve további növekedést bizonyít, ám a megváltozott követelmények a korábbitól eltelő feladatok elé állítják a ' kollektívát. Gondolunk itt például a költségek csökkentésére. — A hármas telephely alapvetően meghatározza lehetőségeinket, gazdálkodásunk egészéi tekintve is. Nagyok a belső szállítási költségek, hogy úgy mondjam, sokat utazik egy-egy termék. A három telephely nagy kiszolgáló létszámot kíván, de mégis ami aránytalanul magasra növeli költségeinket, az a telephelyekre szétlagoló- dolt, azonos típusú termékeket gyártó géppark. Egyetlen járható út lenne a három telephely összevonása és ilyen módon a szaktudás, a technika koncentrálása. Ezzel természetesen nem mondok semmi újat, a' téma régi keletű» a megoldást már korábban is , szorgalmaztuk. Még 1975-ben, mikor is az akkori fejlesztési alap ezt lehetővé tetté volna, Királ- dun. terveztük a központi telephely kialakítását. Talaj- mechanikai vizsgálatokat végeztek , a területen, de mert az alábányúszott területnek bizonyult, igen költséges leit volna az épvitelek, különféle létesítmények alapozása, ezért az új telephely kialakítására Somsályon kerül ■ sor. Az elmúlt esztendőben már elkészültek a tanulmánytervek, s ennek alapján- meg lehelne kezdeni a kivitelezést. Az ESZAKTERV vállalta /a tervezést, de részt vesz a kivitelezésben is, a tervek szerint több lépcsős szakaszban. Ám a központi telephely kialakítása napjainkban már kérdéses. < A miértre egyértelmű a válasz: nem képződik elegendő fejlesztési alap. összesen 50 —60 millió forintba kerülne a beruházás, de hát ez nagyon sok pénz. I-la az anya- vállalatunk ebben a kérdésben kedvezően dönt, akkor 1981-ben már megépülne a beruházás első szakasza egy nagy csarnok, ahová a szer- számmühelyt és a tmk-mű- helyt telepítenénk. Több más követelmény is sürgeti az új telephely megépítését, ugyanis a Borsodi Szénbányák Vállalattal kötött szerződés értelmében 1983. december 31-ig a jelenleg bérelt területeket vissza kell adnunk. A járási pártértekezleten a gyáregység vezetője szót ejtett a selejtkár okozta kedvezőtlen költségekről is, s egyben utalt a- minőségi munka fontosságára, a selejt okozta károk visszaszorítására. a fegyelmezett munka fontosságára. Történt-e valami e téren?— A miénkhez hasonló profilú üzemnél meglehetősen nagy selejt képződik. Van, amiről mi tehetünk, van, amiről nem. Természetesen nem akarom mentegetni azokat, akik figyelmetlenül dolgoznak, de el kell mondanom, hogy minden új típusú termék gyártásának megkezdésekor bizonyos számú nullszériát kell legyártanunk. Ez lehet több ezer, vagy több tízezer darab is. Ez a folyamat a kísérletezés ideje. Ilyenkor természetesen nagyarányú a selejt- képződés. ami a gazdálkodást terheli. De növekszik, a selejt abból következőén is. hogy importanyagokat keli kiváltanunk,, belföldi anyagokkal kell. azokat helyettesítenünk. Ám ezek nem mindig megfelelő minőségűek, sok esetben eltérnek a szab- ványmérettől is. Nem kis tételekről van szó. viszont a selejt ismét nálunk „csapódik” le. A más — belföldi vállalatoktól kapott alap^ anyagok eltérő minősége sokszor lehetetlenné teszi egy- egy alkatrész Összeszerelését. Tőlünk, viszont mind a belföldi, mind pedig a külföldi vevők csak kifogástalan minőségű terméket vesznek át... Szarvas Dezső Mőriási Flórián kiemelt szakmunkás, kétszeres kiváló dolgozó a Diósgyőri Gépgyár kísérleti és prototipusüzemé- ben a DI-ÍC—0,06 típusú finomhúzó kábelgéphez készülő csévedob esztergólása közben méretellenörzésl végez. A kész termék a Szovjetunió megrendelésére készül. Az esztergályos szakmunkás tagja az Osztyapen- ko nevét viselő szocialista , brigádnak. Fotó: Fojtán László .-sík'i utakon a Az új gazdasági mechanizmus bevezetése sok tekintetben mérföldkő volt. Egyebek között az volt, az ipartelepítéssel kapcsolatos rendelkezések, illetve előírások reformja térén is. Az ipari létesí tmények ,1 el ep í lésén ek tervezése és megvalósítása az új gazdasági mechanizmus életbe lépéséig bonyolult úton történt. Az eljárásokat az úgynevezett beruházási kódex tartalmazta. Ezt a bonyolult jogszabály-gyűjteményt egyszerűsítették ennek reformja során, mert a régi rendszer a célszerűbb ipartelepítési . megoldásokat sokszor nehezítette. A gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatos párt- határozat. szerint az alapvető gazdaságpolitikai célkitűzéseket, egy-egy gazdasági körzet vonatkozásában központilag kell meghatározni. A területi gazdaságpolitikai célkitűzések kialakításában, azonban a tanácsi szervekre hárul a korábbinál nagyobb szerep, egyúttal feladat és felelősség is. 197!) januárja előtt ilyen, illetve hasonló döntést hozott a megyei tanács, amikor az ' eredményesen gazdálkodó Borsod megyei Finommechanikái Vállalat telefongyár! „beolvasztásához” hozzájárult, illetve elősegítette. Ez a „beolvasztás” — a nagyságrendi különbségek miatt fúzióról nem beszélhetünk — nem volt és talán mind a mai napig nem zavarmentes. Az átállás nehézségeinek. problémáinak legfőbb oka a megfelelő előkészítés, a fokozatosság hiányából fakad. Egy vállalat ugyanis dinamikus rendszer. Ahhoz, hbgy e rendszer hatékonyan működjek. biztosítani kell a rendszer struktúrájának azonosságát. Ez azt jelenti, hogy azonosság esetén a rendszer részeinek összetétele és folyamatai összhangban vannak annak rendeltetésével, alapvető feladataival. E feladatok elvégzésén munkálkodtak már tavaly is a volt Finommechanikai Vállalatnál, ‘ azaz a Telefongyár zempléni gyáregységénél. Az előző évhez hasonlóan 1980. év legfontosabb teendőinek is azt tekintik, hogy mir nél hamarabb beilleszkedjenek a Telefongyár termelésebe. A beilleszkedés első ütemében meg kell „tisztítani''' a gyáregységet a sok gyártási profiltól és • törekedni kellett a hagyományos. cie immár fölösleges kooperációs kapcsolatok megszült tét ésére. • Az így felszabadult gyártási-termelési kapacitás azután lehetőséget teremt és teremtett arra., hogy mielőbb és minél nagyobb részt vállalhassanak a különböző részegységek gyártásából és a Telefongyár szűk gyártási kapacitásainak feloldásából. A beilleszkedés első ütemét a zempléni gyáregység már túlnyomórészt teljesítette. Jó néhány termeket. — így az indítótekerArrnak idején ma is beszámoltunk róla. hogy a baromfitenyésztő szakmunkás- tanulók országos Szakma Ki. váló Tanulója versenyében' Pécelen szép borsodi siker született. A mezőkövesdi Ráta Gabriella, _a szikszói Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola I1I-. éves tanulója ezen a rangos seregszemlén a 2. helyezést szerezte meg. Az előkelő helyezés, valamint az elért magas pontszám Béta Gabriellának egyben azt is jelenlétté, hogy Számára e versennyel véget ért a tanulmányi idő, .Eredménye alapján ugyanis nemcsak kéthetes üdülést és tárgyjutalmakat nyert, hanem egyben a jeles szakmunkás- bizonyítványt is kézhez kaphatta. Így volt lehetséges — hogy bár szikszói társai ezekben a napokban meg a szakmunkásvizsga sikeréért izgulnak — vele már valódi munkahelyén; a. mezőkövesdi Matyó Tsz-ben találkoztunk. ! — Március 21-e óta dolgozom ill, a szövetkezet állattenyésztési ágazatában. Jelen pillanatban itt a kislibáknál — újságolta ez a magas, jó alakú, barna lány. s bennem akaratlanul is (tudom, az előítéletek miatt van) azon- nyomban ott bujkált egy nem egészen tapintatos kérdés: Fényképe a dicsőségtáblán miért éppen ezt a pályát választotta? Tudom, önmagában ez a kérdés nem tapintatlan, közvetve sincs benne semmiféle ítélét, főleg nincs, ha ezt orvostól, mérnöktől, tévészerelőtől. vagy mit tudom én melyik „menő” szakma,, hivatás, birtokosától, kérdeném meg. De ez esetben tudom, ’nem egy divatszakmáról van szó. Sőt azt is tudom, a fiatal . generáció tggjai közül nagyon kevesen vannak, akiknek ez szakma lenne, úgy-: mond a „vágyálmuk”. — Megvallom, én sem erre gondoltam, amikor nyolcadikos koromban beadtam a jelentkezés) lapbmat. Egészség- ügyi szakiskolába készültem, sajnos azonban — akkor legalábbis így éreztem — ngin vetlek fei. Mivel nem akartam ojthon maradni, a szomszéd nénivel, eljöttem dolgozni ide, a Matyó Ts-z-be, a baromfiba. Nem tudom, meglepőnek tűnik-e, de nekem az eltelt egy év alatt megtetszett ez a szakma, úgy, hogy a következő évben mar Szikszóra adtam be a jelentkezési lapomat, s eszem ágában sem volt. az egészségügyi pálya. — Ezt az elhatározást azóta sem bánta meg? Milyen nevelőnek, tanítónak bizonyult a szikszói iskola? — Őszintén mondom, nem bántam meg. Szerettem Szikszón lenni. Igaz, amikor először mentem oda. féltein. Féltem, hogy esetleg nem bírom, hiszen az általánosban csak közepes voltam. De nem lett semmi baj. 4.7—4,11 körül alakult minden evben az átlagom. Persze, ez nem jelenti’azt. hosv ott a tanárok engedékenyebbek voltak. En tanultam szorgalmasabban. — Ezek ulún térjünk visz- sza az országos versenyhez. Titokban számított ilyen sikerre? — Ilyen helyezésre természetesen nem számítottam. Nem is sZámjthattam! .Alapjában véve nem is tudtam, milyen lesz. hiszen korábban még nem indultam hasonló versenyen. Azért persze drukkoltam, hogy a jeles szakmunkás-bizonyítványhoz elérjem a pontszámút. Ez .sikerült is. A 2, hely pedig már csak egy szép ráadás. — Milyen feladatokból áll egy ilyen verseny? — Volt egy írásbeli része, ami-kettő 20 pun’os tesztből, illetve egy írásbeli dolgozatból állt. Ebben a dolgozatban a peesenvécsibe-nevélés ketreces és mélyalmos technológiáját kellett összehasonlítani. A gyakorlati rész négy munkahelyből, négy feladatból tevődött Össze. Az első helyen tojásszedés és válogatás volt a feladat. A második állomáson nyúl kor- és .súlybecslést kellett végezni. A harmadik munkahelyen a keltetőgép ellenőrzése, tojas- lámpázás. tál.cázás, valamint a fertőtlenítőoldat készítése várt rám. A negyedik gyakorlati helyen nyúl, kacsa, galamb, lúd, tyúk. pulyka fajtafelismerés, valamint tojás- és takarmányismeret volt a feladatunk. Emellett volt szóbeli verseny, mely szakmai, valamint történelmi, társadalomismereti részből áilt. — Visszagondolva a versenyre. a szikszói iskolában eltöltött három esztendőre elsősorban, kiknek köszönhet legtöbbet a szakma ilyen magas szintű elsajátításáért? — Szinte minden tanáromat megemlíthetném. Ha név .szerint is kiemelhetek közülük néhányat, akkor Ádam György .szakoktatót. Zólyomi Sándorné szaktanárt, Jakab István igazgatót és Halasi József igazgatóhelyettes nevét említeném. — Volt öröm a verseny után ? — Hogyne lett volna. Ott mindjárt Pécelen is, majd pedig Szikszón, az iskolában. Egy 30x4ft-es nagyított fényképem azóta ott van az iskola dicsőségtábláján. — A szép siker után hogyan tovább. Bóta Gabriella? ~ — A munkahelyem itt van a Matyó Tsz-ben. ideköt a 3 éves társadalmi szerződésem is. Egyébként szeretnék tovább tanulni az abaújs/ántói szakközépiskolában, s lehetőleg minél előbb, amíg a szaklnunkásévek alatt szerzett ismeretek elég- frissek. — Sikert hozzá, nem keveset ! Hajdú Imre cseket. elektromos reléket stb. — „kifuttattak” már, a további gyártáshoz szükséges anyag, szerszám, dokumentáció, stb. átadásával. És ez példaként állhat: egyetlen termék gyártását sem szüntették meg úgy, hogy annak folyamatos gyártásáról ne gondoskodtak volna. A 308 fős kollektíva most elérkezett az átállás második üteméhez, ami a végleges gyártási profil nagy ütemű felfuttatását tűzte célul. A gyáregység feladata: hogy álszerelvényeket és részegységeket gyártson a Telefongyár végtermékgyártó gyáregységei számára. Ezek az alszerelvények és részegységek sokkal bonyolultabb termékek, mint amit valaha is gyártott a vállalat. Lényegesen magasabbak a minőségi- követelmények is. A termékszerkezet-változtatás tehát előrelépést jelentett, hiszen a gyártott termékek lényegesen .magasabb műszaki kultúrát igényelnek és ehhez a dolgozóknak is fel kellett, nőni. Ezt a magasabb műszaki színvonalat jellemezheti például az is. hogy az itt szerelt. úgynevezett keretek bemérése, azok minőségének ellenőrzése 4.5 milliós értékű. számítógéppel vezérelt méröau tematikával történik. És főkent jellemezheti az, hogy a zempléni gyáregységben, az igen magas műszaki színvonalú átyiteltechni- kai berendezésekhez, illetve távádati eldolgozó rendszerekhez — a Telefongyár termékeihez — készítenek szerelvényeket. A felzárkózás, a beilleszkedés második ütemét tehát már' megkezdte a Telefongyár zempléni gyáregysége, amit a tervek szerint 1982- ben fejeznének be teljesen. Ez az időpont persze feltételezi azt,, illetve összefügg azzal. hogy a termelési feladatokkal sem maradnak le. A gyáregység elmúlt évi termelési értéke és az idei eredmények biztatónak, mondhatók. Ma úgy tűnik, hogy az előkészí tétlenség okozta kezdeti bizonytalanságból lassan kilábal a gyáregység. Az idő múlásával „kifutnak” a számtalan gondot okozó, s a központitól eltéió ügyviteli nyomtatvánvok és megszületik az egységes szervezeti és működési szabályzat is. Jó esetben a megyei tanács illetékesei arról is gondoskodnak. hogy a gváregv- ségnél „rekedt”, ottmaradt szolgáltatási tevékenységet — a ielenleei gvártási profiltól oly távoleső — autószerelést. mot őrtekercsel ést stb. — más vállalat, szövetkezet vegve át. Igv nyilván könyvi vobb és eredményesebb is leitet a gyáregység munkája, amelvnek . tevékenvségéhez már felnőtt a munkások és szakemberek megfelelő gárdája. Buciiért Miklós