Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

1950. június 22., vasárnap CSZAK-MAGYARORSZAG 3 Kisüzemek nagy gondjai Az anyavállalattól eseten­ként, több száz kilométerre települt kisüzemek gondjai meglehetősen azonosak. Az eredményesebb, hatékonyabb funkcionálást gátolhatja az irányító központok távoliét«, az önállóság, .valamint a megfelelő helyi szakemberek hiánya, hogy csak a legfon­tosabbakat említsük. Az imént leírtak jellemzőek a Villamos-berendezések és Készülék Művek Ózdvidéki Gyáregységére is: ennek el­lenére. az. elmúlt négy esz­tendőben a gyáregység ter­melése egyenletesen növeke­dett. Az egység 1976-ban ki­vált a Borsodi Szénbányák Vállalat szervezetéből és megkezdte önálló működé­sét. Az átszervezéssel törvény­szerűen együtt járó gondok mellett a gyár kollektívájá­nak számos új villamosipa­ri termek gyártását kellett megkezdeni, ami az ott dol­gozók számára is új, addig ismeretlen feladatot jelen­tett. Az átállás, a másfajta követelményekhez való iga­zodás természetesen nem volt könnyű és ez nyomon követhető a .statisztika ada­taiban. A számok jól érzé­keltetik a fejlődést. Az el­múlt esztendőben a gyáregy­ség 145.5 millió forint árbe­vételt ért el. ami az 1976. évihez viszonyítva 152 száza­lékos növekedésnek 'felel meg. Jó költségszinlen, ered­ményesen gazdálkodtak, na- gobb zökkenők nélkül il­leszkedtek be egy ország­szerte jó hírnévnek örven­dő nagyvállalat termelési szervezetébe. Ám a lét, a je­lenleginél eredményesebb működés korántsem mentes a problémáktól, amelyekről az esztendő elején megtartott ózdi járási, pártértekezleten is beszélt Dohos István, a gyáregység vezetője; .s mert a gyáregység az Ózdi Kohá­szati Üzemek, valamint a Borsodnádasdi Lemezgyár után a járás harmadik jelen­tős gazdálkodó egysége, nagy figyelmet keltett a' gyáreg.v- ségvezető felszólalása. Kellő részletességgel beszélt a hármas telephely — Farkas- lyuk,. Somsály, Királd — okozta aránytalanul magas szállítási költségekről, a munkaszervezés fogyatékos­ságairól, az elavult géppark, valamint a selejt okozta terhekről; de természetesen szólt a megoldás lehetősé­geiről, a gyár jövőjéről is, «mi egyáltalán nem közöm­bös az ott dolgozó, csaknem négyszáz szakmunkás és* al­kalmazott számára. — Bőséges feladataink, több más, az ország külön­böző hegyein levő gazdálko­dó egysegekhez való szoros kapcsolódásunk egyáltalán nem kérdőjelezhetik meg a gyár jelenét — mondja a gyáregység vezetője. — Al­katié,széket gyártunk és szállítunk a Kapcsoló és Ké­szülékek Gyárának, együtt­működünk a Kaposvári Vil­lamossági Gyárral; vezelék- szorítókat. külső térvilágítás­hoz lámpatesteket szállítunk az Elektromos Készülékek Gyárának, de fontos alkat­részeket készítünk az Akku­mulátor- és Szárazelemgyár részére is. Termelési kap­csolatunk az anyavállalattal a legszorosabb, ahová összes termelésünk több mint 80 százalékát szállítjuk, ami nem kis kötelezettség, ha fi­gyelembe vesszük rendkívül széles, közel száz alkatrész- típust felölelő termékskálán­kat. A gyáregység ez évre ter­vezett 156 millió forintos ér­tékterve további növekedést bizonyít, ám a megváltozott követelmények a korábbitól eltelő feladatok elé állítják a ' kollektívát. Gondolunk itt például a költségek csökken­tésére. — A hármas telephely alapvetően meghatározza le­hetőségeinket, gazdálkodá­sunk egészéi tekintve is. Na­gyok a belső szállítási költ­ségek, hogy úgy mondjam, sokat utazik egy-egy termék. A három telephely nagy ki­szolgáló létszámot kíván, de mégis ami aránytalanul ma­gasra növeli költségeinket, az a telephelyekre szétlagoló- dolt, azonos típusú terméke­ket gyártó géppark. Egyet­len járható út lenne a há­rom telephely összevonása és ilyen módon a szaktudás, a technika koncentrálása. Ezzel természetesen nem mondok semmi újat, a' téma régi ke­letű» a megoldást már ko­rábban is , szorgalmaztuk. Még 1975-ben, mikor is az akkori fejlesztési alap ezt lehetővé tetté volna, Királ- dun. terveztük a központi te­lephely kialakítását. Talaj- mechanikai vizsgálatokat vé­geztek , a területen, de mert az alábányúszott területnek bizonyult, igen költséges leit volna az épvitelek, különféle létesítmények alapozása, ezért az új telephely kiala­kítására Somsályon kerül ■ sor. Az elmúlt esztendőben már elkészültek a tanul­mánytervek, s ennek alap­ján- meg lehelne kezdeni a kivitelezést. Az ESZAKTERV vállalta /a tervezést, de részt vesz a kivitelezésben is, a tervek szerint több lépcsős szakaszban. Ám a központi telephely kialakítása nap­jainkban már kérdéses. < A miértre egyértelmű a vá­lasz: nem képződik elegendő fejlesztési alap. összesen 50 —60 millió forintba kerülne a beruházás, de hát ez na­gyon sok pénz. I-la az anya- vállalatunk ebben a kérdés­ben kedvezően dönt, akkor 1981-ben már megépülne a beruházás első szakasza egy nagy csarnok, ahová a szer- számmühelyt és a tmk-mű- helyt telepítenénk. Több más követelmény is sürgeti az új telephely megépítését, ugyanis a Borsodi Szénbá­nyák Vállalattal kötött szer­ződés értelmében 1983. de­cember 31-ig a jelenleg bé­relt területeket vissza kell adnunk. A járási pártértekezleten a gyáregység vezetője szót ej­tett a selejtkár okozta ked­vezőtlen költségekről is, s egyben utalt a- minőségi munka fontosságára, a se­lejt okozta károk visszaszo­rítására. a fegyelmezett mun­ka fontosságára. Történt-e valami e téren?­— A miénkhez hasonló profilú üzemnél meglehető­sen nagy selejt képződik. Van, amiről mi tehetünk, van, amiről nem. Termé­szetesen nem akarom men­tegetni azokat, akik figyel­metlenül dolgoznak, de el kell mondanom, hogy min­den új típusú termék gyár­tásának megkezdésekor bizo­nyos számú nullszériát kell legyártanunk. Ez lehet több ezer, vagy több tízezer darab is. Ez a folyamat a kísérlete­zés ideje. Ilyenkor természe­tesen nagyarányú a selejt- képződés. ami a gazdálkodást terheli. De növekszik, a se­lejt abból következőén is. hogy importanyagokat keli kiváltanunk,, belföldi anya­gokkal kell. azokat helyette­sítenünk. Ám ezek nem min­dig megfelelő minőségűek, sok esetben eltérnek a szab- ványmérettől is. Nem kis té­telekről van szó. viszont a selejt ismét nálunk „csapó­dik” le. A más — belföldi vállalatoktól kapott alap^ anyagok eltérő minősége sok­szor lehetetlenné teszi egy- egy alkatrész Összeszerelését. Tőlünk, viszont mind a bel­földi, mind pedig a külföldi vevők csak kifogástalan mi­nőségű terméket vesznek át... Szarvas Dezső Mőriási Flórián kiemelt szakmunkás, kétszeres kiváló dolgozó a Diósgyőri Gépgyár kísérleti és prototipusüzemé- ben a DI-ÍC—0,06 típusú fi­nomhúzó kábelgéphez készü­lő csévedob esztergólása közben méretellenörzésl vé­gez. A kész termék a Szov­jetunió megrendelésére ké­szül. Az esztergályos szak­munkás tagja az Osztyapen- ko nevét viselő szocialista , brigádnak. Fotó: Fojtán László .-sík'i utakon a Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése sok tekintet­ben mérföldkő volt. Egye­bek között az volt, az ipar­telepítéssel kapcsolatos ren­delkezések, illetve előírások reformja térén is. Az ipari létesí tmények ,1 el ep í lésén ek tervezése és megvalósítása az új gazdasági mechanizmus életbe lépéséig bonyolult úton történt. Az eljárásokat az úgynevezett beruházási kó­dex tartalmazta. Ezt a bo­nyolult jogszabály-gyűjte­ményt egyszerűsítették en­nek reformja során, mert a régi rendszer a célszerűbb ipartelepítési . megoldásokat sokszor nehezítette. A gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatos párt- határozat. szerint az alapve­tő gazdaságpolitikai célkitű­zéseket, egy-egy gazdasági körzet vonatkozásában köz­pontilag kell meghatározni. A területi gazdaságpolitikai célkitűzések kialakításában, azonban a tanácsi szervek­re hárul a korábbinál na­gyobb szerep, egyúttal fel­adat és felelősség is. 197!) januárja előtt ilyen, illetve hasonló döntést ho­zott a megyei tanács, ami­kor az ' eredményesen gaz­dálkodó Borsod megyei Fi­nommechanikái Vállalat te­lefongyár! „beolvasztásához” hozzájárult, illetve elősegí­tette. Ez a „beolvasztás” — a nagyságrendi különbségek miatt fúzióról nem beszélhe­tünk — nem volt és talán mind a mai napig nem za­varmentes. Az átállás ne­hézségeinek. problémáinak legfőbb oka a megfelelő elő­készítés, a fokozatosság hiá­nyából fakad. Egy vállalat ugyanis dina­mikus rendszer. Ahhoz, hbgy e rendszer hatékonyan mű­ködjek. biztosítani kell a rendszer struktúrájának azo­nosságát. Ez azt jelenti, hogy azonosság esetén a rendszer részeinek összetétele és fo­lyamatai összhangban van­nak annak rendeltetésével, alapvető feladataival. E feladatok elvégzésén munkálkodtak már tavaly is a volt Finommechanikai Vál­lalatnál, ‘ azaz a Telefongyár zempléni gyáregységénél. Az előző évhez hasonlóan 1980. év legfontosabb teendőinek is azt tekintik, hogy mir nél hamarabb beilleszked­jenek a Telefongyár terme­lésebe. A beilleszkedés első ütemében meg kell „tisztíta­ni''' a gyáregységet a sok gyártási profiltól és • töre­kedni kellett a hagyomá­nyos. cie immár fölösleges kooperációs kapcsolatok megszült tét ésére. • Az így felszabadult gyár­tási-termelési kapacitás az­után lehetőséget teremt és teremtett arra., hogy mi­előbb és minél nagyobb részt vállalhassanak a külön­böző részegységek gyártásá­ból és a Telefongyár szűk gyártási kapacitásainak fel­oldásából. A beilleszkedés első ütemét a zempléni gyár­egység már túlnyomórészt teljesítette. Jó néhány ter­meket. — így az indítóteker­Arrnak idején ma is beszá­moltunk róla. hogy a ba­romfitenyésztő szakmunkás- tanulók országos Szakma Ki. váló Tanulója versenyében' Pécelen szép borsodi siker született. A mezőkövesdi Ráta Gabriella, _a szikszói Mezőgazdasági Szakmunkás­képző Iskola I1I-. éves tanu­lója ezen a rangos seregszem­lén a 2. helyezést szerezte meg. Az előkelő helyezés, valamint az elért magas pontszám Béta Gabriellának egyben azt is jelenlétté, hogy Számára e versennyel véget ért a tanulmányi idő, .Ered­ménye alapján ugyanis nem­csak kéthetes üdülést és tárgyjutalmakat nyert, hanem egyben a jeles szakmunkás- bizonyítványt is kézhez kap­hatta. Így volt lehetséges — hogy bár szikszói társai ezekben a napokban meg a szakmun­kásvizsga sikeréért izgulnak — vele már valódi munka­helyén; a. mezőkövesdi Matyó Tsz-ben találkoztunk. ! — Március 21-e óta dolgo­zom ill, a szövetkezet állat­tenyésztési ágazatában. Jelen pillanatban itt a kislibáknál — újságolta ez a magas, jó alakú, barna lány. s bennem akaratlanul is (tudom, az előítéletek miatt van) azon- nyomban ott bujkált egy nem egészen tapintatos kérdés: Fényképe a dicsőségtáblán miért éppen ezt a pályát vá­lasztotta? Tudom, önmagában ez a kérdés nem tapintatlan, közvetve sincs benne semmi­féle ítélét, főleg nincs, ha ezt orvostól, mérnöktől, tévé­szerelőtől. vagy mit tudom én melyik „menő” szakma,, hi­vatás, birtokosától, kérdeném meg. De ez esetben tudom, ’nem egy divatszakmáról van szó. Sőt azt is tudom, a fia­tal . generáció tggjai közül nagyon kevesen vannak, akik­nek ez szakma lenne, úgy-: mond a „vágyálmuk”. — Megvallom, én sem erre gondoltam, amikor nyolcadi­kos koromban beadtam a je­lentkezés) lapbmat. Egészség- ügyi szakiskolába készültem, sajnos azonban — akkor leg­alábbis így éreztem — ngin vetlek fei. Mivel nem akar­tam ojthon maradni, a szom­széd nénivel, eljöttem dolgoz­ni ide, a Matyó Ts-z-be, a ba­romfiba. Nem tudom, megle­pőnek tűnik-e, de nekem az eltelt egy év alatt megtet­szett ez a szakma, úgy, hogy a következő évben mar Szik­szóra adtam be a jelentkezési lapomat, s eszem ágában sem volt. az egészségügyi pálya. — Ezt az elhatározást azó­ta sem bánta meg? Milyen nevelőnek, tanítónak bizo­nyult a szikszói iskola? — Őszintén mondom, nem bántam meg. Szerettem Szik­szón lenni. Igaz, amikor elő­ször mentem oda. féltein. Féltem, hogy esetleg nem bí­rom, hiszen az általánosban csak közepes voltam. De nem lett semmi baj. 4.7—4,11 körül alakult minden evben az át­lagom. Persze, ez nem je­lenti’azt. hosv ott a tanárok engedékenyebbek voltak. En tanultam szorgalmasabban. — Ezek ulún térjünk visz- sza az országos versenyhez. Titokban számított ilyen si­kerre? — Ilyen helyezésre termé­szetesen nem számítottam. Nem is sZámjthattam! .Alap­jában véve nem is tudtam, milyen lesz. hiszen korábban még nem indultam hasonló versenyen. Azért persze druk­koltam, hogy a jeles szak­munkás-bizonyítványhoz el­érjem a pontszámút. Ez .si­került is. A 2, hely pedig már csak egy szép ráadás. — Milyen feladatokból áll egy ilyen verseny? — Volt egy írásbeli része, ami-kettő 20 pun’os tesztből, illetve egy írásbeli dolgozat­ból állt. Ebben a dolgozat­ban a peesenvécsibe-nevélés ketreces és mélyalmos tech­nológiáját kellett összehason­lítani. A gyakorlati rész négy munkahelyből, négy feladat­ból tevődött Össze. Az első helyen tojásszedés és válo­gatás volt a feladat. A má­sodik állomáson nyúl kor- és .súlybecslést kellett végezni. A harmadik munkahelyen a keltetőgép ellenőrzése, tojas- lámpázás. tál.cázás, valamint a fertőtlenítőoldat készítése várt rám. A negyedik gya­korlati helyen nyúl, kacsa, galamb, lúd, tyúk. pulyka fajtafelismerés, valamint to­jás- és takarmányismeret volt a feladatunk. Emellett volt szóbeli verseny, mely szakmai, valamint történelmi, társadalomismereti részből áilt. — Visszagondolva a ver­senyre. a szikszói iskolában eltöltött három esztendőre elsősorban, kiknek köszönhet legtöbbet a szakma ilyen ma­gas szintű elsajátításáért? — Szinte minden tanáro­mat megemlíthetném. Ha név .szerint is kiemelhetek közü­lük néhányat, akkor Ádam György .szakoktatót. Zólyomi Sándorné szaktanárt, Jakab István igazgatót és Halasi József igazgatóhelyettes ne­vét említeném. — Volt öröm a verseny után ? — Hogyne lett volna. Ott mindjárt Pécelen is, majd pedig Szikszón, az iskolában. Egy 30x4ft-es nagyított fény­képem azóta ott van az is­kola dicsőségtábláján. — A szép siker után ho­gyan tovább. Bóta Gabriel­la? ~ — A munkahelyem itt van a Matyó Tsz-ben. ideköt a 3 éves társadalmi szerződésem is. Egyébként szeretnék to­vább tanulni az abaújs/ántói szakközépiskolában, s lehe­tőleg minél előbb, amíg a szaklnunkásévek alatt szer­zett ismeretek elég- frissek. — Sikert hozzá, nem ke­veset ! Hajdú Imre cseket. elektromos relé­ket stb. — „kifuttattak” már, a további gyártáshoz szükséges anyag, szerszám, dokumentáció, stb. átadásá­val. És ez példaként állhat: egyetlen termék gyártását sem szüntették meg úgy, hogy annak folyamatos gyár­tásáról ne gondoskodtak volna. A 308 fős kollektíva most elérkezett az átállás második üteméhez, ami a végleges gyártási profil nagy ütemű felfuttatását tűzte célul. A gyáregység feladata: hogy álszerelvényeket és részegységeket gyártson a Telefongyár végtermékgyártó gyáregységei számára. Ezek az alszerelvények és rész­egységek sokkal bonyolul­tabb termékek, mint amit valaha is gyártott a válla­lat. Lényegesen magasabbak a minőségi- követelmények is. A termékszerkezet-vál­toztatás tehát előrelépést je­lentett, hiszen a gyártott ter­mékek lényegesen .magasabb műszaki kultúrát igényel­nek és ehhez a dolgozóknak is fel kellett, nőni. Ezt a magasabb műszaki színvonalat jellemezheti pél­dául az is. hogy az itt sze­relt. úgynevezett keretek be­mérése, azok minőségének ellenőrzése 4.5 milliós érté­kű. számítógéppel vezérelt méröau tematikával történik. És főkent jellemezheti az, hogy a zempléni gyáregység­ben, az igen magas műsza­ki színvonalú átyiteltechni- kai berendezésekhez, illetve távádati eldolgozó rendsze­rekhez — a Telefongyár ter­mékeihez — készítenek sze­relvényeket. A felzárkózás, a beillesz­kedés második ütemét tehát már' megkezdte a Telefon­gyár zempléni gyáregysége, amit a tervek szerint 1982- ben fejeznének be teljesen. Ez az időpont persze feltéte­lezi azt,, illetve összefügg az­zal. hogy a termelési fel­adatokkal sem maradnak le. A gyáregység elmúlt évi ter­melési értéke és az idei eredmények biztatónak, mondhatók. Ma úgy tűnik, hogy az előkészí tétlenség okozta kez­deti bizonytalanságból las­san kilábal a gyáregység. Az idő múlásával „kifutnak” a számtalan gondot okozó, s a központitól eltéió ügyviteli nyomtatvánvok és megszüle­tik az egységes szervezeti és működési szabályzat is. Jó esetben a megyei ta­nács illetékesei arról is gon­doskodnak. hogy a gváregv- ségnél „rekedt”, ottmaradt szolgáltatási tevékenységet — a ielenleei gvártási profil­tól oly távoleső — autósze­relést. mot őrtekercsel ést stb. — más vállalat, szövetkezet vegve át. Igv nyilván köny­vi vobb és eredményesebb is leitet a gyáregység munkája, amelvnek . tevékenvségéhez már felnőtt a munkások és szakemberek megfelelő gár­dája. Buciiért Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents