Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-21 / 144. szám

BSZAK-MAGYARORSZAG 2 1980. június 21., szombat A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának e héten lezajlott háromnapos prágai ülésszakáról Nyücolaj Fagy- gyejev, a KGST titkára nem­zetközi sajtóértekezletet tar­tott pénteken a csehszlovák fővárosban. Elöljáróban ismertette a KGST-tagé 11 am o k g azdasá g i fejlődésének néhány főbb érdekes adatát, amelyek bi­zonysága szerint — mint a most véget ért prágai ülés­szak i.s megállapította — a szocialista közösség gazda­sága a bonyolult nemzetközi politikai é< világgazdasági helyzet ellenére i.s sikeresen halad előre. A KGST titkára ezután összefoglalta a 34. Ülésszak fontosabb témaköre­it és döntéseit. Az 1990-ig terjedő időszak­ra kidolgozott együttműkö­dési -célprogramokról elmond­ta. hogy ezek felölelik az anyagi termelés minden je­lentősebb ágát. A progra­mokban szereplő 230 közös intézkedés végrehajtására a tagállamoknak sorra egyez­ményeket. kell kötniük, s ed­dig már 82 ilyen többolda­lú egyezmény jött létre. Elmondta, hogy a számítás- tec hn i kai egy üt t m íí ködésr ől szóló újabb egyezmény alap­ján az aláíró államok mint­egy 15 milliárd rubel érték­ben fognak egymásnak szál­lítani korszerű számítástech­nikai termékeket. Ugyan­csak nagy fontossága van a kőolaj feldolgozottsági foká­nak közös erővel történő nö­veléséről kötött egyezmény­nek, amely lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló kőolaj mennyiségek jobb ki­használásával javítsák a KGST-országok motorhajtó- anyagokkal való ellátását. A KGST titkára elmondta, hogy a tanács ülésszaka ked­vezően értékelte a nemzet­közi szakosítás és kooperá­ció fejlesztésének eddigi eredményeit. A tagállamok következő ötéves népgazdasági tervei­nek egyeztetési munkáit érintve közölte a KGST-tit- kár. „hogy ennek eddigi ered­ményei és adatai alapján a KGST-országok egymás kö­zötti külkereskedelmi forgal­ma 1985-ig várhatóan továb­bi 40 százalékkal nő. Beje­lentette még, hogy a terv- egyeztetéssel párhuzamosan elkezdődött a tagállamok többoldalú integrációs intéz­kedései új. 1981—1985. évi egyeztetett tervének kidolgo­zása' is. Nylkola.i Faggyejev összeg­zésül hangoztatta: a KGST 34., ülésszaka olyan feladato­kat határozott meg. amelyek végrehajtásával a jövőben a tagállamok együttműködése fokozottabban segítheti az egyes országok népgazdasá­gában a hatékonyság növe­lését. Elutazott a CSNF küldöttsége A Csehszlovák Nemzeti Front .küldöttsége, amely dr. Tornás Travnicek, a CSKP KB tagja, a Csehszlo­vák Nemzeti Front KE alel­nökit vezetésével a HNF OT meghívására látogatott Ma­gyarországra. pénteken . el­utazott Budapestről. A de­legáció magyarországi tar­tózkodása során megbeszé­lést folytatott a Sarlós Ist­ván, ak MSZMP PB tagja, a HNF OT főtitkára vezette küldöttséggel. A felek köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országaik társadalmi, politikai és gazdasági hely­zetéről, valamint a két part­nerszervezet legfontosabb feladatairól. Carter Rimálan tárgyolt Center amerikai elnököt Rómában fogadta Pertini olasz elnök (a képen balraj. Carter amerikai elnök, aki csütörtökön este érkezett Ró­mába. pénteken egész napos tanácskozást folytatott olasz vendéglátóival, Pertini köz, társasági elnökkel es Cossiga miniszterelnökkel. Mindkét találkozón a legfontosabb nemzetközi kérdések és a két. oldalú kapcsolatok kerültek szóba. A hivatalos közlés szerint áttekintették a közei- .és kö­zép-keleti helyzet alakulását, és Olaszország szferepét a me­diterrán térségben, beleért­ve a NATO-kölelölekből rá­háruló kérdéseket is. Kitér­tek Afganisztánra. Iránra, és külön témakörként foglalkoz­tak az Atlanti Szövetség to­vábbi fegyverkezési program­jából Olaszországra háruló feladatokkal. Mint ismeretes, Olaszország kötelezettséget vállalt arra, hogy területé-, re befogad cirkáló szárnyas­rakétákat. A Quirinale-palota szóvivő­je szerint valamennyi meg­vitatott kérdésben ..teljesen megegyezett a felek nézete". Carter elismerően szólt az olasz kormány tevékenységé­ről, amellyel az utóbbi hó­napokban —. mint mondotta — elősegítette a nyugati szö­vetségesek közötti összetar­tást. Külön megköszönte Pertini elnök közbenjárását Khomeini ajalollahnál az amerikai túszok szabadon en­gedése érdekében. Colombo olasz külügymi­niszter egy hivatalos közle­mény szerint tájékoztatta’ < írtért és a kíséretében le­vő Brzeziriskit és> Muskie-t, hogy a ..kilenpek" Velencé­ben kiadott közel-keleti nyi­latkozata ,. k i egy ensú lyozott ”, s nem áll -szemben a ..Camp David-i tárgyalási folyamat­tal”. Mindkét fél „kiválónak” minősítette az olasz—ameri­kai kétoldalú kapcsolatokat. A Quirinaléban lezajlott dél­előtti megbeszéléseken végül szerepelt a velencei csúcsér­tekezlet előkészítése is. Mint ismeretes, a tőkés világ hét vezető hatalma június 22—23- án Velencében tárgyal a leg­fontosabb nemzetközi politi­kai és gazdasági kérdésekről. Pertinivel fóljüatott meg­beszélése után Carter heli­kopteren a Quirinale-palotá- ból a-Villa Madamába. az olasz kormány reprezentatív palotájába repült, és Cossiga kormányfővel tárgyalt. A mi­niszterelnök munkaebéden látta vendégül Cáriért. Brze- zittskivel, az elnök nemzet- b i 'do nsági főtana csadój á va 1 és Muskie külügyminiszter-, rel együtt. Kínai külpolitika Veszedelmes játék Hua Kuo-feng Tokióban, Keiig Piao Washingtonban, HHajig Hua a.skandináv fővá­rosok ban. majd Bonnban — a világsajtó az elmúlt he­tek élénk kínai diplomáciá­jában egyöntetűnek ítéli az erőteljesen . szov.jetellenes hangsúlyt. Még akkor is a szovjetéilenességé az. elsőség, amikor a kínál sajtó Ronald Reagan republikánus elnök­jelöltet támadja. Reagan ugyanis Tajvan újraelisme- résél latolgat,iu megválasztá­sa esetére. „Ez a moszkvai terveknek használ” — jegyzi meg ingerülten” a Zsenmin Zsipao. Amikor Pekingbeér- kezése napján Jorge Videla argentin elnököt üdvözlő cikk jelent meg a kínai saj­tóban, n kommentárban ott állt: „Latin-Amerikát fenye­geti a szovjet hegemoniz- nius” ... Hua Kuo-feng nemrég To­kióban járt. A televízióban közvetített negyvenöt per­ces beszédében jó néhány percet szánt a Szovjetunió elleni kirohanásokra. Kije­lentette, hogy „a hegemonis- ták” — ezt a kifejezést fél­reérthetetlenül a szovjet és a vietnami politikára alkal­mazzák — ..veszélyes lépése­ket tesznek a közvetlen fegyveres támadás, a hódítás és a katonai fenyegetés irá­nyában”. Hua azt ajánlotta: Peking es Tokió „fogjon ösz- sze és fokozza együttműkö­dését. együttes reagálását a nemzetközi helyzetre”. MIRE JO A IANDSAT-D? A japán—kínai .„^együttes ' reagálásra” szóló ajánlat mellett a kínai—amerikai együttműködésnek már té­nyei vannak. Esztendőnél hosszabb ideje, hogy az el­ső. hivatalos bejelentés óta Washingtonban is. Pekingben i.s hallgatnak arról a külön­leges távközlési állomásról, amelynek eladását Kína szá­mára személyesén Carter el­nök engedélyezte. Amikor a Landsat—D műholdhoz kapL csolödó berendezés szállítá­sára megkötötték a szerző­dési. óvatos magyarázkodás hallatszott Washingtonból-. Azt mondták: a Landsat—D arra jó. hogy a terméskilá­tások becslésében segítsen. Egy másik homályos szöveg már azt közölte: a távköz­lési állomás „segít Peking- nek a kontinentális talapzat mentén folyó olajkutatás­ban”. Majd éppen csak el­szólás utalt arra. hogy a mű­holddal kapcsolatban levő berendezés katonai célt is szolgálhat... De ez nagyon régen, szin­te „történelemelőtti időben” volt. A vágtató tempójú kí­nai-amerikai kapcsolatbő- vítésben hol van már a raa- gyarázjcodás! Ma már nyíltan beszélnek. Amikor a minap Keng Piao miniszterelnök- helyettes. a KKP katonai bi­zottságának főtitkára Wa­shingtonba látogatott, a saj­tó megírta, hogy „megérke­zett a kínai katonai politika igazi főnöke” es világossá vált: a „kínai kártyára ját­szó” Carter- elnök számít Pekingi-e, mint az enyhülés elleni terv megvalósításában részt vevő társra. Nincs többé szó arról, hogy „Peking nem vásárolhat ka­tonai értékkel is bíró felsze­relést ”, amint ezt Harold Brown amerikai hadügymi­niszter januári pekingi .útja után hallottuk. Most éppen Brown közölte Kenggel, hogy Kína ezentúl repülőgépeket, szállitóhelikoptereket, ra­dar- és távközlési berende­zéseket es számítógépeket, vásárolhat az Egyesült Álla­mokban. Mire kell mindez Kíná­nak? Peking nem titkolja. „Kína es az Egyesült Álla­mok azonos nézeteket vall arról, hogy a nyolcvanas években határozottan kell reagálni a stratégiai kihívá­sokra” — írta a Zsenmin Zsi- pao és Keng Washingtonban meg is magyarázta, hogy a Kambodzsának nyújtott viet­nami és az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítségei tekinti „stratégiai kihívás­nak”. Ne feledjük. i\y. Egye­sült Államok elnökének nem­zetéi ztonsági főtanácsadója, Zbigniew Brzezinski majd­nem szó ‘szerint így beszélt, amikor legutóbb Pakisztán­ban járt. Hua tokiói kijelentései ko­zott is akadt, amely Brze- zinski-eiképzeléseket feje­zett ki, hiszen a nemzetbiz­tonsági főtanácsadó szokott „Moszkva gondosan kidolgo­zott ázsiai stratégiájáról” be­szélni. S a kínai, miniszter- elnök Tokió és Peking ka­tonai együttműködéséi em­legetve célzott az ameri­kaiakra, „a csendes-óceáni térségért vállalt együttes te-, lelősség” jegyében. HOLBROOKE KÉRDÉSEI A kép teljessége kedvéért az új kínai—amerikai—japán kapcsolatrendszerről érde­kes washingtoni állásfoglalás is elhangzott. Richard Hol­brooke külügyi államtitkár június első napjaiban utalt arra. hogy Péking és Tokió, Peking és Nyugal-Európa, Peking és Washington kap­csolatainak közös elemei vannak, s ez a közös elem — a szovjet politikával való szembefordulás. • Ám Richard Holbrooke három érdekes kérdést is feltett: „Vajon a kínaiak együtt tudnak-e majd élni egy független államokból ál­ló világgal, avagy visszatér­nek ahhoz a nézethez, hogy a nemzetek hierarchiájában ők központi és magasabb- rendü szerepet játszanak, s ez előtt a többieknek meg kell hajolniuk?” — szól az első. a. közelmúlt pekingi politikájára célzó kérdés. „Vajon képes lesz-e Kína ar­ra, hogy befogadja a külföl­di eszméket és műszaki vív­mányokat anélkül, hogy ez idegengyűlöletet váltana ki?” — tészi fel ezután a kérdést az amerikai külügyi állam­titkár. A harmadik kél'dés egy feltételezett gyors — az évezred végéig zajló — fejlődés utáni Pekingre utalva firtatja: „Vajon egy gazdag és hatalmas Kína be­lül vezeti-e le energiáit, avagy expanzionistává vá­lik?” Az amerikai államtit­kár nem felelt a kérdések­re. Ám volt még két érde­kes megjegyzése. Az egyik: „Milliónyi spekuláció van Kína holnapját illetően, de eddig minden .jóslatot meg­cáfoltak az események ...” A másik: „...a különböző ha­talmi központok között mind bonyolultabb játék alakul ki”. Nos, a pekingi felszólítás­ra ez világos gondolat. Bo­nyolult játék, veszedelmes játék: résztvevői a nemzet­közi enyhülés léte, megma­radása ellen játszanak. Elásol! CSÉlíli? P arlamenti választásokat tartanak holnap Japánban. Most első ízben járulnak az urnákhoz a távol-ke­leti szigetország választópolgárai úgy, hogy egy­szerre döntenek az alsóház es a szenátus összetételéről. Más szempontból is különlegesnek számít a holnapi vok­solás: a politikai megfigyelők most látnak először esélvti arra. hogy a majd három évtizede kormányzó Liberális Demokrata Párt esetleg elveszti egyeduralmát. (Az LDP népszerűsége a hetvenes évek közepétől kezdve a gazda­sági növekedés lelassulása, az egyre érezhetőbbé való infláció és az ismétlődő korrupciós botrányok miatt fo­kozatosan csökkent, s a tavaly októberi választások óta mar csak néhány független konzervatív képviselő támo­gatásával érlek el a szükséges parlamenti többséget.) Ehhez járult még Obira Maszajosi kormányfő múlt heti' váratlan halála, ami a hatalmi vetélkedés újabb szaka­szai nyitotta meg. A leiszínen ez még kevéssé látszik: az: utódlási harc egyelőre a kulisszák mögött folyik. Ennek oka távolról sem az Obira iránti kegyelet — sokkal in­kább az, hogy a szembenálló leieknek meg kell várniuk a választások végeredményét. A csatabárdok — legalábbis átmeneti — elásására kényszert telte az LDP politikusait1 a vezető üzleti körök nyomatékos felszólítása i.s, akik anyagi támogatásukért cserében a torzsalkodás beszünte­tését követelték. A kormánypárt esélyeit növeli- ugyanakkor az. hogy az ellenzéki erők sem egységesek. A kommunista párt átfogó ellenzéki együttműködést javasolt, s programjában a demokratikus vívmányok védelmére, a mili turizmus újjáélesztésének megakadályozására, illetve az utóbbi idő-! ben egyre egyoldalúbban az Egyesült Államokhoz iga-.; zodó külpolitikai irányvonal megváltoztatására szólított fel. A szocialista párt azonban'— amely a legnagyobb JSl- lenzéki tömörülés — inkább egy jobbközép jellegű koalí­ció kialakításán fáradozik. Erre kevés az esély, az erővi­szonyok reális vizsgálata ugyanis már jelzi: amennyiben az LDP olyan arányban veszít szavazatokat, hogy azegv- párti uralom helyett koalíciós kormányzásra kényszerül, akkor is működőképes kabinetet, tud létrehozni egyes jobboldali pártok és csoportok bevonásával. Ha pedig a választások gondjain túljutottak — gondol­ja a liberális demokraták legtöbb vezetője —, akkor majd újra ki lehet ásni a csatabárdokat... Kuang Hűi Man Egyetértés mutatkozik a kí­nai és nyugatnémet vezetés között a közel-keleti és dél­kelet-ázsiai helyzet megítélé­sének számos pontján. Mint Huang Hua kínai külügymi­niszter bonni .tárgyalásainak első napján, csütörtökön ki­tűnt, a két kormány a gaz­dasági, politikai és kulturá­lis együttműködés erősítésé­re törekszik ma.jd. Ha ns - Di etri c h Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter a Hua tiszteletére csütör­tökön este adptt fogadáson mondott póhárköszön tőjében kormánya támogatásáról biz­tosította Kínát „azokat a lé­péseket illetően, amelyekkel a nemzetközi eleiben el kí­vánja foglalni az őt megil­lető helyét”. Bonn egyetért a kínai állásponttal Afganisztán kérdésében is. amely — Gen­scher szavai szerint —: érez­hetően kihat az európai lég­körré. Mindkét kormány az iszlám országok iszlamabadi határozatainak megvalósítá­sát támogatja. Amerikai uráli Indiának ■Az indiai kormány pénte­ken reagált Carter amerikai elnök csütörtöki döntésére, amelynek alapján az Egye­sült Államok nukleáris sza­bályozó bizottságának határo­zata ellenére a kormány en­gedélyezi negyven tonna urán Indiának történő szállítását, a Bombay melletti tarapuri atomreaktor számára. Az in­diai kormány szóvivője ezzel kapcsolatosan azt hangoztat­ta. hogy India „betartja kö­telezettségvállalását a nukleá­ris energia békés felhaszná­lására”. India ugyanakkor el­várja — mutatott rá a szó­vivő —, hogy „az Egyesült Államok teljesítse a tarapuri reaktorra vonatkozó kétolda­lú egyezményben vállalt kö­telezettségeit. ahogy India is tartja magát a szerződés elő­írásaihoz. mivel engedélyezi az Egyesült Államok számára a fűtőanyag és az atomreak­tor hulladekanyaga feletti ellenőrzést-’. Az Egyesült Államok kong­resszusa hatvan napon belül kétharmados többséggel ér­vénytelenítheti Carter elnök mostani döntését. Ruhspróba a Feliér Házban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents