Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-15 / 112. szám

ESZAK-MAGYARQRSZAG 4 1980, május 15., csütörtök Filmlevél Majd holnap Lukóts Andor és Meszléry Judit a film két főszereplője Szinte restelkedve kell kezdenem, mert nehány hete egy' másik magyar filmnél is le kellett írnom: nem tudok teljes bizonyossággal eliga­zodni abban, amit láttam, pedig nem úgy néztem a fil­met, mint a néző, hanem bi­zonyos „mankók” segítségé­vel. A Hunnia Filmstúdió, amely a Majd holnap című filmet készítette, kiadott a szakma részére egy vasko­sabb füzetet, mintegy háttér­anyagként, s abból többet kellene tudnom, mintha csak a filmet tekintettem volna meg. Nevezetesen, hogy egyik-másik szereplőnek mi­lyen guiiasai voltak, mi volt a véleménye forgatás közben önmaga szerepéről, feladatai­ról síb., tehát segített eliga­zodni a filmben, sőt még egy csaladfaiablazatot is közölt, •— amelyet azóta pesti lap- hirdetesben is láttam —, hogy világosabbá váljék, a sze­replők közül ki, kinek a ki­csodája, milyen rokoni, vagy egyéb kapcsolat van közöttük, kik szeretik egymást és így tovább, Ilyen, pótfelvértezett- súg ellenére is kicsit értetle­nül-állok Elek Judit új film­jévé! szemben. A Majd holnap szereplői nem tudnak közel kerülni hozzám. Néhány határozatlan ember, akik semmire sem tudjak magukat elszánni. Él­nek egymás mellett, vonzód­nak és szeretkeznek, házassá­gon belül ds kívül, rejtett és kevéssé rejlett kapcsolataik vannak egymással, hazugság­ban élnek és családjaikat nem képesek elhagyni egy­máséit még akkor sem, ha minden családtag előtt ismer­tek a kapcsolatok. Határozat­lanságuk nemcsak a szerel­ni! kapcsolatban mutatkozik meg, hanem életük egyéb te­rületein is, például egy vá­ratlan örökösödési ügyben, amely miatt falura utazik a főszereplő szerelmespar és az ó .segítségükkel betekintést nyer a néző a már említett családfában felrajzolt rokoni együttes meghökkentő, he­lyenként riszolyogtató min­dennapjaiba. Végül a szerel­mesek egymás iránt is szinte elfásulnak, kiábrándítónak és kilátástalannak érzik maguk körül a világok de dönteni még most sem tudnak sem­miben, mindent a holnapra bíznak. Minden majd holnap. A film rendezője, Elek Ju­dit elsősorban dokumentum- film rendezőként vált ismert­té, több egész műsort betöl­tő dokumentumfilmje mellett egy játékfilmjét — Sziget a szárazföldön — ismerjük. Új, második filmjében olyan va­lóságos állapotot ábrázol, amely feltehetően nem kevés hatarozatlan ember életében fellelhető, hiszen nem lebe­csülendő azoknak a száma, akik akár szerelmi kötődés, akár egyéb okok miatt vál­toztatni szeretnének életük kön, de nem tudnak, vagy nem is nagyon akarnak, mert kényelmesség, megszokottság. anyagi okok a folytonos ha­logatásra késztetik őket. E vonatkozásban nagyon Igaz­nak fogadható el hát Elek Judit filmje. Ennek ellenére roppant nehezen befogadható, nehézkes, oktalan meztelen­séggel és szerelmi jelenetek­kel túldúsított, a szereplők közötti kapcsolatokat nem minden esetben tárja fel ért­hetően, s egészében roppant nyomasztó. Ragályi Elemér fényképezése ezt a nyomott hangulatot még jobban alá­húzza. Kitűnő színészek — Meszléry Judit, Szakács Esz­ter, Dobos Ildikó, Lukáts Andor, Szőke István, Temes- sy Hédi, Novak István — játsszák a főbb szerepeket, nemegyszer érezhetően küzd­ve nehezen érthető figuráik­kal. Azzal kezdtem, hogy nem tudtam teljes bizonyossággal eligazodni a filmben. Az em­lített mankók segítségével ér­telmeztem a fentiek szerint. De nem vagyok benne biz­tos, hogy jól fogtam fel, s kétségem van aziránt, vajon a tájékoztató anyagokat nem ismerő néző miként értelme­zi majd. Hazatérés Alig néhány heLe láttuk az Apokalipszis must című ame­rikai filmet, amit a vietnami háború okozta amerikai lel- kiismeretfurdalás, vagy egy bűnös háború árnyékai kései felismerése filmjének is fel­foghatunk, s mától látható a prerniermozikban Hal Ashby 197íi-ban készült, és akkor Cannes-ban nagy sikerrel sze­repelt filmje, a Hazatérés. E filmnek is a vietnami háború adja a hátterét anélkül, hogy akárcsak egy méternyit is látnánk belőle. Tulajdonkép­pen egyszerű, szerelmi há­romszög-lortcuci, a háborúba vonult: katona felesége, a harmadik és a háborúból ha­zatérő katona drámája, amelynek külön érdekességet ad, hogy a harmadik, ez esetben a háború rokkant ja, egy járásképtelen bénult ka- ts®*«,. E szerelmi háromszög hátterében vázolódik fel hal­vány kép arról, hogy egyes amerikaiaknak már akkor rá­nyílt a szemük a valóságra, már szót emeltek a háború ellen, de egészében a háborús lelkesedés volt a domináns el'em még akkor is, ha az indító 'kórházi képsorolc el­rettentő képei festettek a há­borús áldozatokról. A film női főszerepét Jane Fondára bízta a rendező, akinek hajdani háborüellenes közéleti szerepe' közismert. Ebben a filmben viszont az ő varázsa és a többi kitűnő színész sem tudja feledtetni az egész történet helyenként giccshatáron mozgó melodra- matikus jellegét, s azt, hogy az örök háromszög-téma mö­gé most alkalomszerűen ke­rül Vietnam. Benedek Mikié* & fesztivál első napjának programja A hagyományokhoz híven ma este 6 órakor hangzik fel a 20. miskolci tévéfesztivál szignálja a Rónai Sándor Művelődési Központ színház- termében — a tesztiválpalo- tában —. s ezzel kezdetét ve­szi az egyhetes nagyszabású seregszemle. Balogh Mária, a miskolci tévéfesztivál Igazga­tója köszönti a vendégeket és a házigazdákat, az alko­tókat és a nézőket, majd Rózsa Kálmán. Miskolc me­gyei város Tanácsának elnöke mond megnyitó beszédet. A megnyitó ünnepséget követő­en — ennek része még a zsűri bemutatása is — sugá­rozzák a televízió Miskolcot, a házigazdákat köszöntő filmjét. A csütörtöki — első — napon két fesztivál vetítés­re kerül sor. Az előre ki­adott program szerint a Por­tugál szegfű, a Párhuzamo­sok találkozása, az ABC, az így láttuk 1979-et, a Koncz Zsuzsa-koncert. a Vadászok Zemplénben, a Víztorony bor­ral. A hollandiai mindenes, a Rendet! Minden áron?, a Tudomány és humanizmus és A jaki templom című riport-, dokumentum- és ismeretter­jesztő. valamint a híradófil­meket. illetve tudósításokat láthatjuk. Az ünnepélyes megnyitón é.s a tesztiviílvetítéseken ki- i vül két kapcsolódó esemény- i re kerül sor. Délután 4 óra- j kor Fábri Zoltán Kossuth- I díjas filmrendező nyitja meg a művelődési központ elő- I csarnokában é.s a balett-te­remben megrendezett két ki­állítást: az egvik a fesztivá­lok húszéves történetét dol­gozza fel. a másikon Fe'edy Gyula Kossuth-rlíias grafikus- művész munkáit láthatjuk. Ma este 7 órakor már sor kerül az. első közönségtalál­kozóra is: aktuális külpoli­tikai kérdésekről beszélget el a miskoci Központi Leány- kollégium lakóival Chrudinák Alajos. Valélanapok Miskolcon Május 15-én, 16-án és 17- én rendezik meg Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyete­men a hagyományos valéta- napokat. Az első napon, csü­törtökön tudományos diák­köri konferenciát tartanak, ezen a miskolci egyetemistá­kon kívül meghívott vendé­gek is részt vesznek munká­ikkal. Pénteken eslfe nyolc órától orgona hang verseny lesz az evangélikus templom­ban, másnap, szombaton dél­után fél kettőkor tréfás bal­lagáson búcsúznak a végző­sök az egyetemtől. Délután ugyancsak hagyományosan, megmérkőznek egymással a tanárok es a diákok — ez­úttal a futballpályán . .. Este nyolc órától valetabál zárja er/, idei programot. Ez lett a vesztünk... Jobba Gabi, a Népszínház művésze ónálló estjét rende­zi meg Miskolcon a Rónai Sándor Művelődési Központ május 22-én 18 órai kezdet­tel. Az Ez lett. a vesztünk ... című műsort Iglódi István rendezte, zenei kísérő Sel- meczi György. A műsorban az ismert Karády-számokon kívül Radnóti Miklós, Nemes­kürty István, Federico Fellini. Bereményi Géza, Kőszegi Ábel, Rejtő Jenő műveiből. Cseh Tamás és Selmeczi György zeneszámaiból, vala­mint hivatalos dokumentu­mokból hangzanak el részle­tek, amelyek összességükben sajátos szemszögből láttatják és világítják meg a napja­inkban jelentkező nosztalgiát. Húsz nyári egyetem Az idén tizenhét város ad otthont húsz nyári egyetemi rendezvénynek. Elsőként jú­nius _ 23-tól a kecskeméti óvoda-pedagógiai nyári egye­tem fogadja hallgatóit. A jú­lius 2-án kezdődő salgótar­jáni rendezvényen a tömeg­kommunikációnak, az ifjú­ságra gyakorolt hatását, ér­tékrendalakító szerepét vizs­gálják. Két nyári egyetem a fővárosban külföldieknek szánt programmal is gazda­godik. A jogtudományi egye­temen hazánk jogrendszerét tanulmányozhatják az érdek­lődők, a közgazdasági egyete­men gazdaságpolitikánk sze­repel a napirenden. Sopron­ban a környezetvédelem ke­rül terítékre, több mint száz külföldi jelentkezett a bala­toni rendezvényre, akik a Balaton kialakításáról hall­gatnak előadásokat. Újdon­ságot ígér a győri üzemszo­ciológiai egyetem. Héptáncosok területi íiizotísésa alakul Az ez év elején megren­dezett országos amatőr nép­táncos konferencián megvá­lasztották ‘ az Amatőr Nép­táncosok Országos Tanácsát, mely a továbbiakban a Nép­művelési Intézet mellett mű­ködő tanácsadó testületként funkcionál. E testületnek az lesz a feladata, hogy támo­gassa az amatőr néptánc­mozgalom országos kezdemé­nyezéseit, törekvéseit; segítse az állami szervező-irányító tevékenységet; támogassa a mozgalomban képviselt ága­zatok alkotó tevékenységének szakmai -módszertan i m u n ká - ját; képviselje a mozgalom­ban részt vevő közösségek kezdeményezéseit és az al­kotók szakmai érdekeit. A tanács alakuló ülésén ja­vaslatot fogadtak el területi bázisok kialakítására is. Mindezek alapján olyan dön­tés született, hogy Észak- Magyarország három megyé­je (Nógrád. Heves és Borsod- Abaúj-Zemplén) Salgótarján székhellyel alakítsa meg a területi bizottságot. E munka összefogásával Mlinár Pál (salgótarjáni) együttes vezetői és koreográfust bízták meg. A területi bizottság alaku­ló ülését május 13-án, va­sárnap tartják Egerben, a Heves megyei Művelődési Központban. A területi bi­zottság munkájában több borsodi szakember részvételé­re is számítanak, azokéra, akik eddig is már sokat tet­tek a mozgalomért, akár mint táncosok, akár mint együttesvezetök: Deresné Kó­nya Erzsébet, Kun Lajosné. B. Freimann Leona, Barna Ágnes. Jéna István (Mis­kolc) ; Kovács László (Mező­kövesd); Adorján Attila (Özd); Kalocsay István (Ede- lény.): Rónay Ferenc (Sátor­aljaújhely) és Nagy István (Cigánd). A területi bizottság egri alakuló ülésén a résztvevők tájékoztatót hallgatnak meg az olt folyó'néptáncos mun­káról. megválasztják a terü­leti bizottság tisztségviselőit, majd a területi bizottság munkaprogramjának kialakí­tásával foglalkoznak. Anyagi okok, szemléletbeli hibák? Ha gyengén működik egy d 11 -csopo Nemrégiben, a TIT Borsod megyei Szervezetének elnök­ségi ülésén egy felszólaló .szó\ ú lelte, hogy jobban oda kellene figyelni a helyi cso­portok munkájára, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy több intézménynél is lazult a kezdeti idők lendü­lete. A megjegyzés jó né­hány noteszba bekerült ak­kor. egy írott mondat ere­jéig. Ezzel kerestem most fel Sebők Istvánt, a megvei szer­vezet szervező titkárát. — Ön szerint mi indokol­ta a felszólaló megjegyzését? — Több dulgol is említhet­nék. En részben az anyagiak­ban. részben szemléletbeli hibákban, s nem utolsósorban egyes helyeken a csoportve­zetők helytelen kiválasztásá­ban látom a bajok eredőjét. — Az anyagiakról nem kí­vánok .sokat szólni, mert tó­képpen a vidéki csoportokat érinti.. A lényeg az, hogy sajnos évről évié csökken a művelődésügyre szánt pénz­keret. Különösen megérződik ez egy-egy intézmény fenn­tartásánál. amikor már ma­ga az üzemeltetés és néhány társadalmi rendezvény elvi­szi az erre szánt összegei, s a legtöbb programot üres zsebből kell „kigazdálkod­ni” ... De nem mellékes az sem, " hogy az előadói tiszle- letdijak 1959 óta nem változ­tak. TIT-csoport legyen a talpán, amelyik 300 forintért el tud csalni egy magasan kvalifikált szakembert elő­adás megtartására mondjuk egy eldugott kis faluba, aho­va leutazni is tél napba ke­rül. — Intézmények, vállalatok esetében. melyek a hátráltató tényezők? — Itt elsősorban szemlélet­beli kérdésről van szó, hi­szen a művelődésre szánt ke­retet ők maguk gazdálkodjak ki, s bármerre is nézünk, ezzel kapcsolatosan, nem sok rossz szavunk lehet. De azt hiszem, ezt példákon keresz­tül a legszerencsésebb meg­világítani. Vegyük például a Borsodi Vegyikombinátot, az Északmagyarországi Vegyi­műveket és a December 4. Drótműveket. Mindhárom vállalatnál még csak csoport működik, de nem sok jel mutat arra, hogy szervezet­té. vagyis magasabb rendű formává kívánnának/ alakul­ni. Sokszor beszélgettünk már a vezetőikkel, de ma­gyarán szólva nem tudtunk zöld ágra vergődni velük. Te­kintve. hogy az első két vál­lalatnál zömmel vegyipari szakemberek dolgoznak, s a drótmüvek gárdája sem ala­csonyan szakképzett, úgy tű­nik. mintha az volna a véle­ményük. hogy a TIT nem tud számukra semmit nyújtani. Hiszen a szasmai képzésüket az oktatási osztály oldja meg. a polilikail a pari- e.s szakszervezet, s mivel támo­gatnak egy-egy művelődési intézményt is. közművelődé­si célkitűzéseiket szintén ön­állóan. vállalatod belül kí­vánják megoldani. Ránk csak a középszintű vezetők , kel- évenkénti képzésénél van szükség, s hogy egészen un- - neprontó legyek, valószínűleg azért, mert ezzel a megol­dással olcsóbb ... — De nem beszéltem még arról sem. hogy nemcsak egy vállalat egészének a szemlé­letében lehet hiba. hanem van, amikor egyszerűen csak arról van s/.ó. hogy rosszul jelölték ki a csoportvezetőt, aki nem ért hozzá, vagy ne­tán nem iá érdekli az. amit csinál. Ez aztán kihal a cso­port egészének a munkájára. — Es a jó példák? — Vannak. Es ezekről szí­vesebben is beszel az ember. Nagyon kiváló ismeretter­jesztő tevékenységet folytat­nak az Özdi Kohászati Üze­meknek a Lenin Kohászati Müvekben, a Tiszai Kőolaj­ipari Vállalatnál, a Borsodi Szénbányáknál es zz ózdi kórházban is. Az egesz vál­lalatot mozgásba tudták hozni, a kórháznál pedig az a dicséretes, hogy nemcsak az intézményre, hanem az egész járásra is kiterjed a munkájuk. Hány es hány ember köszönhet nekik in­gyen' tartott egészségügyi előadásokat, mert az 56 ta­gú orvosa garda rendkívül lelkes. — Van-e Valami titka az ennél a vállalatnál lolvo jó munkának? — Nem elhanyagolható szempont, hogy az előbb fel­sorolt nagyüzemeknél már szervezetek működnék. De ezenkívül . semmiféle titok nincs. Az igényfelmérésnél és igényíelkeltésnél kezdődik minden. A jó témaajánlásnál, a szórólapok lelkiismeretes .szétosztásánál a szocialista brigádok között. Elképzelhe­tő. mekkora munka ez. ha azt vesszük, hogy az ÖKÜ- ben például 800 brigád van! Kikérik az emberek vélemé­nyét nemcsak az előadások témájáról, de az előadók sze­mélyéről is, és fontos az összeköti} személye is, aki visszakérj a felmérőlapokat. Nem hagyja•>kallódni a bri- gádlagoknál. akiknek sok esetben tényleg nincs idejük ezzel szaladgálni. Ez hát a jó munka titka. Vagyis maga a munka... A többi sok eset­ben csak mellémagyarázás. Keresztény Gabriella KÜLFÖLDRE UTAZIK? u a locki ír ón iüv ^ I 1 v S s § HA IGEN, KÉRJÜK. OLVASSA EL TÁJÉKOZTATÓNKAT! A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBA INDULÓKNAK AJÁNLJUK A BALESET­ÉS POGGYÁSZBIZTOSÍTÁST ENNEK DIJA NAPI 3 FORINT. A NYUGATI ORSZÁGOKBA LÁTOGATÓ TURISTÁK SZÁMÁRA NÉLKÜLÖZHETETLEN BETEGSÉG-, BALESET­ÉS POGGYÁSZBIZTOSÍTÁS ENNEK DÍJA NAPI 5 FORINT. AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ SZAKEMBEREI ÉS AZ UTAZÁSI IRODÁK KÉSZSÉGESEN ADNAK BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁST. IDEGEN TÁJAKON IS KÁR LENNE1 NÉLKÜLÜNK! lí •)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents