Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-30 / 125. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1980, május 30,, péntek Kádár János az angyalföldi választási nagygyűlésen (.folytatói * 3. oldalról) kában is, Minderről egy po­litikai anekdota jut eszem­be. ltgy japan es egy ma­gyar tengerjáró halászháló­ról van szó. A két hajótel- jesílmény normái ugyan­azok, az emberek képessé­gei sem rosszabbak az egyi­ken, mint a másikon, a ja­pán hajósok mégis több ha­lat lógnak. Miért van ez így? A japán erre .irt mondja ..Egyszeiű, mi felhúzzuk a hálót és ha üres. újra es új­ra leengedjük, a magyarok pedig ilyenkor értekezletet tartanak.” (Nagy derült­ség.) Hál ezért mondom, ..oey talán a vezető, az irá­nyító munkát is javí­tani kell, beleértve a leg- telső vezetést is. Céltudatos, állhatatos, szilárd vezetés szükséges. A dolgozók ré­széről is még fegyelmezet­tebb és odaadóbb munka kell, mint amil\<en eddig volt. A mi népünk sokat szenvedett a régi rendszerben, sokat nélkülözött aiz új világ szü­letésének időszakában is. infláció volt. háborús romo­kat kellett eltakarítani és a nephatalctm gyakorlásában sem volt tapasztalatunk. Egyesek mégis valahogy előbb tanultak meg a jogo­kat, art, hogy mi jár nekik, és csak fél füllel hallották meg a kötelezettségeket. E tekintetben is van meg váí- toatatmvakm k. A megfelelő teljesítményt kivétel nélkül mindenkitől meg Well követelnünk. De art erkölcsileg és anyagilag jobbé*) meg is kell becsül­nünk, mint ahogy eddig tet­tük. Es ennek együtt kell járnia azzal is. hogy az élős- diséget fel kell számolni, fel kell lepni azok eilen, akik helyzetünk nehézségeivel visszaélve. manipulációkkal igyekeznek előnyökhöz jutni. Raitamk is vannak — ha elepyeszó számban is — rab­lók- tolvajok, sikkasztok. Ezekkel az emberekkel a bűn>őkdözés, az igazságszol­gáltatás foglalkozik, amely rendesen, tisztességesen el­végzi munkáját, szembeszáll az. ilyenfajta társadalomelle- nes elemekkel. számfonn vannak olyanok, akiket, a rendőrség meg az ügyészség nem tud rajtakapni. Az ingyenélőkröl és az élósdíekről van itt szó, akik miatt mérgelődik, sót sokszor dühöng a tisztessé­gesen dolgozó ember. Ezek az mgyenélők úgy fogják fel a szocializmust, mint egy utazást, amelyen ők a' po­tyautasok', Kern vették meg a jegyüket, vagy elfelejtet­ték kifizetni, s úgy ülnek a helyükön, mintha a bérlet a zsebükben volna. Holott bér­lete itt senkinek sincs, őne­kik a legkevésbé. Társadal­mi, közösségi feladat, hogy környezetük tudtukra adja: a szocializmusban senki sem lehet potyautas. Mindenki­nek eleget kell tennie elemi kötelezettségeinek! A jövőt illetően elmondhat­juk, ráléptünk — s itt a ve­zetést meg a vezetetteket egyaránt ertem — a helyes útra. Munkánk már a múlt esztendőben is határozottan jó irányba változott, s ez az idén folytatódik, ezen az úton keil járnunk tovább. Máris vannak eredményei ennek a munkának, annak, hogy egy kicsit komolyabban és szigo­rúbban vettünk oJyan. felada­tokat, mint például a nemzet­közi fizetési mérleg javítása, az energia- és anyagtakaré­kosság, a helyes munkaerő- gazdálkodas. Már tavaly ja­vult a nemzetközi keréske- óeimi mérlegünk, és az idén is motartkoznak már bizo­nyos eredmények. Ez év első négy hónapjában — a tava­lyi hasonló időszakhoz ké­pest — behozatalunk 2 szá­zalékkal csökkent, kivitelünk pedig 6 százalékkal növeke­dett. Ez nagyon fontos a ke­reskedelmi mérleg alakulása szempontjából. Javult — de természetesen még tovább áavíthratő — a wnankaerő- Wlyzet. A wwnkät —erveaő embereknek meg kell érte­niük, hogy nincs több mun­kaerő, a technikai és a 'mű­szaki színvonalat kell fej­leszteni, s a munkaszerve­zést javítani. Örvendetes, hogy' javult az ipar, a me­zőgazdaság, a közlekedés munkája. Az építőipar az. idén az első négy hónapban — ésszerűbb és jobb munká­val — 7 százalékkal több la­kást adott át. mint ameny- nyil korábban, az előző év hasonló időszakában. Az ellátás kielégítő, annak ellenére, hogy olykor ez vagy az hiányzik. De hát ha az időjárás miatl nincs annyi szántóföldi zöldség, akkor az, amit a fólia alatt termeszte­nek. drágább. A pénzt egy kissé jobban meg kell szá­molni, de a pénzért lehet vá­sárolni, mert általában el­fogadható az ellátás színvo­nala. Nálunk már évtizedek óta szabály: csak annyi — és nem több — bér és jövede­lem juthat a lakossághoz, amennyihez árufedezetet tu­dunk biztosítani. Minden normálisan gondolkodó em­ber megérti: öncsalás — mondhatni, népcsalás — len­ne, ha megtömnénk az em­berek zsebét pénzzel, de az­zal semmit sem tudnának kezdeni. Ezért mondhatjuk, hogy nálunk a jelenlegi, vi­szonyok — gazdasági lehető­ségeink, életszínvonalunk, szociális helyzetünk — elfo­gadhatók. Mi most szocialis­ta elveink jobb érvényesíté­séért. rendszerünk szocialista vonásainak erősítéséért, a fejlett szocialista társada­lom további építéséért és népünk boldogulásának biz­tosításáért széliünk síkra. Ezzel állunk a választók elé, és ehhez kérjük a szavazók támogatását. Kedves Elvtársnők, Elv­társak I A nemzetközi he+yzet **■ enyhülés évéhez képest éle­ződik, feszültségek, problé­mák jellemzik. Kongresszu­sunk értékelése szerint ez arra vezethető vissza, bogy bizonyos reakciós, imperia­lista körök szeretnék az erő­viszonyokat — főleg kato­nai területen — saját ja­vukra megváltootatni, s eb­ből politikai hasznot húz­ni, a társadalmi haladást megakadályozni. megállíta­ni. Megpróbálják felszámol­ni a népek harcának ered­ményeit. Meggyőződésünk — és ezt kongresszusunk is vi­lágosan kifejezte —, hogy ez a reakciónak semmiképpen sem sikerülhet. Nem változ­tathatja meg a maga javá­ra az erőviszonyokat, mert a szocialista országok — az eddigiekhez hasonlóan — a jövőben is gondoskodni fog- , nak biztonságukról, önvédel­mükről. Meggyőződésünk, bogy sem az egyetemes emberi haladást, sem a társadalmi fejlődést nem lehet megállí­tani. A kizsákmányoltak mindig is harcolni fognak azért, hogy megszabadulja­nak a kizsákmányolástól. A nemzetek szabadságtörekvé­seinek sem állítatja útját senki. A népek meg akar­nak szabadulni a gyarmati rendszer maradványaitól, maguk akarnak dönteni sor­sukról, arról, hogy milyen úton haladjanak tovább. A nemzetközi reakció és az imperializmus azért elége­detlen az enyhülés éveivel, mert közben Kubában meg­erősödött a szocializmus. Angola szabad lett, Mozarri- bik megszabadult a gyarma­ti sorstól, Etiópia önálló fej­lődésének útjára lépett, Dél- Jemenben szocialista célokat tűrtek ki. Nem azért, mert valamilyen szovjet vagy NDK-beli ügynök márkát vagy rubelt adott valakinek, hogy ..lázadjon föl”, hanem mert a népek szabadságra vágj'nak és ki is vívják art. Az elnyomott osztályok ak­kor is felkelnének szabad­ságukért, ba bárki megpró­bálná lebeszélni őket róla, toondvÁj.i: jó ágy, «hogy v»n, él i továbbra is úgj', mint ed­dig. A reakciónak azt is meg kell értenie, hogy a szocia­lizmus útjára lépett népekei sem tudják soha többé a ka­pitalista igába visszakény- szeríteni. Ma már nincs olyan hatalom, nincs olyan erő a világon, amely erre kepes lenne! (Taps.) A volt gyarmati területek elnj’omoti népéi sem. hagyják. hogy még egyszer gyarmati sorba szorítsák őket. Akik egj'szer visszanyerték emberi méltó­ságukat, megalkották saját arculatukat, azok soha töb­bé nem nyugodnának bele abba. hogy leíérílsék őket a nemzeti .íüggetlenség útjá­ról. Mi meggyőződéssel vall­juk: a békebontó törekvések leküzdhetők. az enyhülés vívmányai megvédhetők. de nekünk keményen meg kell dolgoznunk azért, hogy a há­borús törekvéseket vissza­szorítsuk, az enj'hülés vív­mányait megvédjük. Ne­künk, magyaroknak — és nemcsak magj'aroknak — az a kívánságunk, hogy szilárd és tartós béke legyen a föl­dön. A világűr pedig ne vál­jék atomfegyverek Óljává, hanem maradjon az emberi­séget szolgáló békés kutató­munka területe. Es itt egy pillanatra rneg- allnék. Nagy eseménye ele­iünknek, hogj’ a fölöttünk több mint kétszáz kilométer­re keringő űrállomáson a négj' űrhajós közül az egyik a honfitársunk. Büszkék va­gyunk arra, hogy Popov, Rjumin és Kubászov űrha­jósok mellett, az Inlerkoz- mosz-program keretében, Farkas Bertalan személyében magyar űrhajós is eljutott a világűrbe. Ez nagy elisme­rés számunkra. Párt- és állami küldöttsé­günk, amely jelen volt a startnál, és az összekapcso­lást is megvárta a Szovjet­unióban, hazatérte után el­mondta: a szovjet szakem­berek nagyon jól vélekednek a magyar űrhajósról. Éppen úgy, mint társáról, Magyart Béláról, akivel együtt készült fel kitűnően a nagy feladat­ra, s aki csak azért nem repülhetett, mert kettőjük­nek nem volt egyszerre hely az űrhajóban. Tudjuk azt is. hogy magyar kutatók, tu­dósok munkájának eredmé­nyeivel, magyar műszerek­kel és más eszközökkel is részt veszünk a világűr bé­kés kutatásában. Köszöne­tét mondunk á Szovjetunió­nak, s mindazoknak, akik ezt lehetővé tették' számunkra. A Föld körül keringő négy űrhajósnak pgdig jó egész­séget, jó munkát, sok sikert kívánunk! Örömünk akkor lesz teljes, ha a szerencsés visszatérés után itt a- Földön üdvözölhetjük majd őket. (Nagy taps.) A Szovjetunió, a Varsói Szerződés országai békét akarnak. A mi közösségünk mindenekelőtt politikai erő, de katonai erő is, amel£ az egész emberiség javát szol­gálja. Ennek köszönhető, hogy korunkban senki sem robbanthat ki új világhábo­rút büntetlenül. Minden nép számára nagyon fontos, hogy ez a tömörülés a béke, az enyhülés mellett lép fél, a kapitalista országokhoz fű­ződő kapcsolataiban a békés egj'más mellett élésre, sok­oldalúan gyümölcsöző kap­csolatokra törekszik és az egj'enlö biztonság elvét'vall- ja. Mi elismerjük a másik fél jogát is a biztonságra. De azt szeretnénk és akar­juk, hogy az egyenlő bizton­ság ne a fegyverzet még magasabb, hanem alacso­nyabb szintjén valósuljon meg. Mi a katonai enyhülés és leszerelés igazi kérdései­nek a megoldását tekintjük a központi célnak. Ezért har­colunk. A Varsói Szerződés tagál­lamai Politikai Tanácskozó Testületé a közelmúltban a szövetség jellegéhez, céljai­hoz, eddigi munkásságához és fennállásának negyedszá­zados jubileumához méltó ülést tartott a lengyel fővá­rosban. A találkozón egység nyilvánult meg. s a tagorszá­gok nyilatkozata újra kifejez­te békés céljaikat, szándé­kaikat. A világ elé tárta az egész emberiségért érzett felelősséggel megfogalmazott javaslataikat A résztvevők közös felhívása újra kifejez­te. hogy a Varsói Szerződés államai — egj'ütl és ktiiön- külön — készek összefogni mindazokkal a haladó erők­kel. amelyek békét akarnak, békés egymás mellett élésre törekednek, készek együtt­működni a kapitalista orszá­gok józan, felelős államfél fiaival is. Aki békességei, békés egy­más mellett élést, enyhülést akar. aki a fegyverkezés korlátozására, a fegyverke­zési verseny lefékezésére tö­rekszik. annak a Varsói Szer­ződés szervezete — minden tagállama — készséges és jó partnere. Ez. a varsói tanács­kozás mondanivalója a világ számára. Az ott elfogadott dokumentum felhívja a világ különböző térségei országai­nak felelős vezetőit: üljenek össze, tárgyalják meg a nemzetközi helyzet megol­dásra váró kérdéseit. Küldöttségünk felhatalma­zásának megfelelően vette ki részét a tanácskozás munká­jából. Tevékenységünket itt­hon az illetékes párt- és kormányszervek teljes mér­tékben jováhagj'ták. s hatá­rozatukban leszögezték: m í n - dent megteszünk, ami raj­tunk múlik a közös állás­pont valóra váltásáért. Pártunk nagy jelentőseget tulajdonit a társadalmi erők mozgósításának. Üdvözölte az európai kommunista és mun­káspártok párizsi tanácsko­zását, amely helyes állás­pontot foglalt el a feszültség okainak feltárásában és az. enyhülésért vívott harc kér­déseiben. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt üdvözölte a Béke-világtanács elnökségé­nek Budapesten végzett fe­lelősségteljes munkáját. Nagyra értékeljük a ma­gyar társadalmi szervek nem­zetközi tevékenységét, hasz­nosnak ítéljük erőfeszítései­ket a beke védelmében. Ezen munkálkodnak szak­szervezeteink. ezért is dol­gozik a Kommunista Ifjúsági Szövetség, e célt szolgálják lömegszervezeteink. tömeg- mozgalmaink, békebizottsága- ink. Az egyházak is fontos és hasznos nemzetközi tevé­kenységei fejtenek ki az. enyhülés, a béke é.s a békés egymás mellett éles érdeké­ben. Tömegszervezeteink e.s tömegmozgalmaink folytas­sák és fejlesszék tovább ezt a hasznos munkát, mert — bár nagj'on fontos a béke szempontjából, hogy mit tesz­nek a különböző államok fe­lelős vezetői — néni mellé­kes tényező a nemzetközi élet alakításában a ' szerve­zetek tömegmozgató, közvé­leményformáló ereje. A vitás kérdések politi­kai rendezését szorgalmaz­zuk. Úgj' gondoljuk, hogy az európai fegj’verzetek kérdésében, a közel-kelé- ti kérdésben is a tárgya­lás. a megállapodás a meg­felelő út. Ez a helyes út az úgynevezett afgán kérdésben is. Álláspontunk ez utóbbit illetően is ismert: mi az. af­gán nép forradalmi törek­véseivel teljes mértékben szolidárisak vagyunk é.s egyetértünk azzal a sokolda­lú segítséggel is. amelyet a Szovjetunió az afgán forra­dalomnak nyújtott. Teljesen világosak a közelmúlt ese­ményei: nyilvánosságra ke­rültek az afgán kormány konstruktiv, a rendezést ma­sukban hordozó javaslatai, s a Szovjetunió is megfelelő módon értésére adta a világ­nak: az afgán nép szabadsá­gai. függetlenségét, önren­del kezesi jogát liszl életben tartó politikai megoldást tá­mogatja. Mi is a konfliktusok tár­gyalásos megoldásának, a po­litikai 'találkozók, a kontak­tusok hívei vagyunk. Üdvö­zöljük. hogy az osztrák ál­lamszerződés 25. évfordulója alkalmából Bécsben összejöt­tek á nagyhatalmak es az Ausztriával szomszédos or­szágok „— köztük hazánk — külügyminiszterei. Azt is he­lyesnek tartottuk, hogy a Szov jetuni ó kül ügy m i n iszte­re, Gromiko élvtárs és az Egyesült Államok ú.i kül­ügyminisztere. Muskie úr ta­lálkozott. tárgyalt egymás­sal. Üdvözöljük és hasznos­nak tekintjük azt a találko­zót. amely Varsóban Brezs- nyev elvtárs. a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke és Giscard d'Estaing úr. a Francia Köz­társaság elnöke között létre­jött. 1 A nemzetközi helyzet fe­szültségpontjainak helyes megközelítése véleményünk szerint: tárgyalások, találko­zók. eszmecserék. E kontak­tusok folytatását kívánjuk. Nemzetközi tevékenységünk­kel. külpolitikánkkal a jövő­ben is az ilyen találkozók előmozdításáért fogunk dol­gozni. Külpolitikai törekvé­seink. céljaink lényegét így foglalhatjuk össze: lankadat­lanul és szívósan küzdjünk, dolgozzunk az enyhülésért, a béke megvédéséért és meg- szi lárditásáért szövetségese­inkkel egj'ütt. minden erre kész erővel összefogva. (Taps) Nemzetközi téren ez a mi választási programunk. Ezek­hez a törekvésekhez is kér­jük népünk eddig is tapasz­talt. számunkra rendkívül fontos, odaadó támogatását. (Taps) Tisztelt Nagygyűlés! Ked­ves Elvtársnők, Kedves Elv­társak ! Kérem a választó- polgárokat: június 8-án tá­mogassák, kövessék a Haza­fias Népfront felhívását, sza­vazzanak jelöltjeire. Ez a vá­lasztás legyen méltó ahhoz az ügyhöz, amit szolgálnia kell. Népünk szavazatával, a választás méltóságával *is mutassa meg, hogy támogat­ja a Magyar Szocialista Munkáspárt: politikáját. Fe­jezze ki a szocializmust épí­tő magyar nép egységét, el­kötelezettségét a béke és a szocializmus ügye mellett. (Hosszan tarló taps.) A választási nagygyűlés Trautmann Rezső zárszavá­val é.s az Internacionálé hangjaival ért végei. Mérséklődik az energiafogyasztás „Gazdasági fejlődésünket alapvetően befolyásolja a nyersanyag- és energiahely- zet. További erőfeszítéseket kell tennünk az iparban, a mezőgazdaságban, a közleke­désben, a szolgáltatások, az egész népgazdaság területén a nyersanyag- és energiata­karékosságra” — szögezi le az MSZMP Központi Bizott­ságának a part XII. kong­resszusára kiadott beszámoló­ja. * Ez az iránytű, ez az út­mutató, amelj’hez a vállala­tok nagyobb része már meg­kezdte a felzárkózást. Az 1973-as energia-árrobanás — néhány évig — látszólag nem volt különösebb hatással a vállalatokra. Készültek ugyan energiatakarékossági tervek és kisebb-nagyobb változások is történtek a vállalatok energiatakarékossági tevé- kenj'.ségében. azonban ezek döntő változással nem tár­lak. Az elmúlt évben .meghozott ái-- és egyéb központi intéz­kedések azonban már konk­rét. mérhető eredménnyel jártak — szinte mindenütt. Az átállás, az igények mér­séklése minden bizonnyal nem volt és nem is lesz könnyű. A tudományos-tech­nikai fejlődés eredményeinek hatására, valamint a korábbi viszonj’Iagbs energiabősét' következtében a tényleges szükségleteket meghaladó mennyiségben fogyasztották az energiát mind a vállala­tok, mind arz intézmények, mind pedig a családok. Ma már viszont egyre inkább tu­datosul a szlogen, hogy: ki­nek van erre energiája? En­nek legkézenfekvőbb meg­nyilvánulási formája az igé­nyek leszállítása a valós szükségletek szintjére, azaz a pazarlás megszüntetése. A változás kedvező, de kezdeti eredményei érzékel­hetők voltait már az elmúlt évben is. A közelmúltban „saját területen” az EMÁSZ végzett el megfelelő számítá­sokat. vizsgálatokat. hogy megállapítsa: folytatodik-e — a kényszerítő körülmények hatására — megindult ener­giaracionalizálási tevékeny­ség. Az elemzés pozitív ered­ménnyel zárult. — igen. folytatódik — kö­zói te Valyi Béla. az EMASZ üzemviteli főosztályának ve­zetője. és táblázatok számso­kaságával igazo'la sommá megállapítását. A terhelési adatsorokból az értékesített villamos ener­gia mennyiségének összeha­sonlításából. a kihasználás' óraszám alakulásából kitű­nik. már az elmúlt év máso­dik felétől folvamatosan csök­ken a csúcsterhelés és az ér­tékesített villamos energia mennyisége, s nem utol j- sorban a kihasználási óra­szám is ugrásszerűen javul!. Ha kategóriánként nézzük: teliét sorra vesszük a lakás- világításra. közvilágfi ásra. vasúti vontatásra. közúti vontatásra stb. felhasznált villamos energia mennyiségét jellemző adatokat, akkor is megállapíthatjuk; a közvilá­gítási arszabasl kiv'eve min­den kategóriában csökken a növekedés üteme. A közvilágításnál — a köz­ponti es a helyi intézkedések, valamint a hálózatszerelési tevékenység, átalakítások eredményeként — az év má­sodik leiében várható jelen­tős csökkenés. A heti csúcsteljesítménye­ket összevetve találunk olyan értékeltet is. amelyék azt bi­zonyítják, hogj' a villamos- energia-iőgyasztás nem egy esetben 10—13 százalékkal csökkent. Az átlag persze mar nem tartalmazza ezeket a szóródásokat, csak a ten­denciát jelzi, nevezetesen azt, hogy az előző évi 9.5 száza­lékos fogyasztásnövekedéssel •szemben, az év első három Hónapjában átlagosan 0.5 szá­zalékos csökkenés tapasztal­ható. A lakás világítási fo­gyasztás fejlődési üteme 1.7 százalékra lassult- ami igen szép eredménynek tekinthe­tő. különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez az ütem 1978-ban 10 százalékos, de még 1979-ben is 12 százalé­kos volt. Összegezve e néhány szám­adatból ( leszűrhető tapaszta­latokat. megállapíthatjuk: az otthonokban, a lakásokban is megkezdődött a felesleges fo­gyasztások lefaragása. A gyárak, üzemek szakemberei pedig növekvő figyelmet for­dítanak arra. hogrv megte­remtsék az energia fogyasztás mérséklésének műszaki óa gazdasági feltételeit. (Budiért)

Next

/
Thumbnails
Contents