Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-29 / 124. szám

esse*»» ÉSZAK-MAGYAKÜRSZÁG 4 M. 1980. május 2?„ csütörtök Nézőtéri meditáció Kígyótojás Kaboréjelenet a Kígyótojásból. Balról a második: Liv Ullman. ’ Amerikai—NSZK kozó» pro­dukcióban készítette el 1977- ben Ingmar Bergman, a vi­lághírű siéd rendező Kígyó- tojás című tilmjél. amely mától látható premiermozi­jainkban. Aki a néhány év előtti nagy amerikai világ­sikert. a Kabarét látta, bi­zonyaira félfedez a két film között egy-két rokon vonási, ennek ellenéibe a két mű nem- rokonítható egymással. Nemcsak azért, mert a Ka­baré musical volt. ez pedig apokaliptikus dráma, ötven- hét év távlatából is meg­döbben tó és a mának is sok- sok tanulsággal szolgáló kor- rajzt hanem alapvetően kü­lönbözik a Kígyotojás a má­siktól. a téma értelmezésé­ben. Azt mutatja meg né­hány ember sorsában, meny­nyire alábecsülték a weima- ri Németországban a már jelentkező náci veszélyt.' Hit­lert mennyire nem vették komoly politikai tényezőnek, de azok, akik vele egyfor­ma elveket vallottak, minta filmbeli Hans Vergerus, aki mar akkor klinikai kísérle­tekei. végzett embereken a ■halaitáborok elődjeként, tisz­tán látta, hogy a történés idején, 1923-ban megméte­lyezett gyerekekből tíz év múlva felnőttek lesznek, akik már ezektől az eszmék­től átitatva, fognak élni és esclekeánt. Ez a Vergerus úgy értelmezte e kort, mint egy vart fordulat előjátékát: „— csak akarni kell, és akárki beleláthat a jövőbe. Olyan az. akár a kigyótojás. A vékony hártyán át már világosan kivehető a kifej­lett hüllő.” Mint — sajnos — a történelem bebizonyí­totta, Vergerusnak igaza lett: 1933/-ban Németország­ban .győzött a fasizmus, Hit­ler vezetésével megkezdő­dött a rémuralom. Németország ■ első világ­háború utáni történelme nem ismeretlen a mozilátogatók előtt sem. a motívumok Bergman filmjében is nagy számban jelen vannak, de e film nem elsősorban törté­nelmi eseményeket reprodu­kál. hanem emberi maga­tartásokat mutat fel 1923 ködös, esős, didergő novem­beréből, az éhező, az inflá­cióban fuldokló Németor­szágból, amikor a weimari köztársaság demokratizmu­sának ereiét túlbecsülök csalt gyerekes csínyeknek tartották az egyenruhás fa­siszta suhancok erőszakos cselekedeteit, a féktelen an­tiszemita uszítást, s a nyo­morgók között akadtak, akik megváltóként várták a nagy- neszt még a nevéről is alig ismert Hitler Adolfot, aki­nek müncheni sörpuccsa ép­pen akkor bukott el, —saj­nos nem véglegesen. A film előterében két ál­lástalan artista áll, akik vendégszerepeltek Németor­szágban, s akiknek környe­zetében már ember áldozato­kat követel egy egyelőre még titokban működő, a rendőrségtől js üldözött szer­vezet, a Hans Vergerus irá­nyítása alatt álló klinika, ahol például olyan kísérle­teket végeznek embereken, amelyek a fasiszta ember­irtás módszereinek előzmé­nyei. Ezeket magántökés tá­mogatással végzik es fana­tikus hittel egy olyan esz­me eleiekében, amely később az egész világot lángba borí­totta. Ebben a világban az emberek elprostiluálódnak. a nyomorban mindenre képe­sek lesznek, könnyen vál­nak téveszmék áldozataivá. A film főhőse. Ábel Rosen­berg állástalan artista alko­holistává lesz és. zsidó lé­tére is már-már olyasmire vetemedik, mini az SA-le- gények elődei: a precíz, ám végtelenül buta rendörhiva- talnok a paragrafusok mögé búvik, s nem akarja tudo­másul venni a valóságot, nem hisz a fenyegető jövő erejében; az ismeretlen tő­késektől támogatott Verge­rus viszont hisz az örült eszmékben — legfeljebb sze­mély szerint Hitlerben nem — és ' ezért életét is felál­dozza. Döbbenetes apokalip.- szis ez a film. az 1933-at követő tizenkét esztendő szörnyű előreérzése. Szinte fázunk a nézőtéren, olyan érzékletesen jeleníti meg Bergman a nyomorgó­vacogó 1923-as Berlint. Ér­demes azt is lel, je gye zni. hogy ez Bergman nak első olyan filmje, amely konkrét időhöz, társadalomhoz és po­litikai eseményekhez kap­csolódik, ugyanakkor a tör­ténelem csorbítása nélkül saját világnézetét, saját tör­ténelemlátását tolmácsolja. Megtörtént emberi drámá­kat sorakoztat fel. de nem azt helyezi előtérbe, ami volt, hanem ami abból majd következik, ami a kígyó-to­jás vékony hártyáján átlát­szik, megmutatja magát an­nak, aki inem hunyja be szemét a jövő előtt. Berg­man világnézete tennészete- sen számunkra nem fogad­ható el maradéktalanul, de amit az 1923-as Berlinről és az ott élő emberekről mond. félelmetesen igaz. Feszült, izgalmas dráma, a kitűnő svéd főszereplők — Liv Ull­man és David Carradine — és minden más szereplő tö­kéletesen valósítja meg a rendezői elképzeléseket, igen érzékletesen jelenítik meg a Bergman megfogalmazta 1923-as emberi magatartás- formákat. Kitűnő történe­lemidéző drámát látunk, olyat, amelynejc mondandó­ja a mához is szól. hiszen világunk egyik-másik vál­sággóca ugyancsak nyugta­laníthatja a jövőért aggódó embereket. Kár, hogy a fia­talságunkat kizárja e film megismerésének lehetőségé­ből az igencsak indokolt korhatár-korlátozás; a .film néhány vonulata, nem utol­sósorban néhány jelenetsora felnőtt életkorú és gondol­kozásé nézőket kíván. (Tájékoztatásként megem­lítjük a hét további új film­jeit, a csehszlovák Tizen- hármas: vesztes szám című bűnügyi játékot és a Fülöp- szigetekről származó. Az anya, a lány és a szerelő című drámát. Egyik sem va­ló gyermekeknek.) Benedek Miklós B|Sra]| A keresztűtnál már gram nem bízom magam BniiV a találomra, megszó­lítok egy nénit: — Tessék mondani, merre kell mennem a művelődési hazba ?. — Ezt hogy értsem? ■— kérdez vissza töprenke- dőn ... Magyarázom, hogy a kul- túrházat keresem, ahol .. — Olyan. itt. fiatalember, nincsen. Éppen most volt egy gyűlés a faluban, ott is azt kérték,, hogy mért nincs egy kultúrterem, ahol a lia- talok. meg az itteni embe­rek szórakozhatnának. Hál . . . nincsen itten kultúrterem hacsak nem a könyvtárat tetszik keresni, ahol köny­vel adnak.. . •* A színhely: Mezözombör. Kétezer-hatszáz lelkes tele­pülés. a szerencsi, járásban. Gazdálkodó egység nincs itt helyben, a tsz központja is. Tarealrá költözött. A mun­kaképes lakosság döntő több­sége más településre iar dol­gozni: Szerencsre. Miskolc­ra. Bőcsre. Alsózsolcára. To­kajba ... A számuk 1200-ra tehető... A járásban Mező- zombor az egyetlen, önálló községi tanáccsal rendelke­ző település, ahol nincs mű­velődési otthon jellegű in­tézmény . .. — Nézze. — kezdi a be­szélgetést. Fenyvesi András tanácselnök —. számos oka van ennek, a bonyodalmas okkeresés helyett, azonban, úgy gondolom, az a helye­sebb, ha a ténnyel nézünk szembe; a jelen helyzet­tel ... . — Mit, tud tehát, így, a községi tanács elnöke a köz­ség közművelődési életéről elmondani ? — Mindenekelőtt azt sze­retném hangsúlyozni, hogy bár a település, önmagában is „alvó településitek” szá­mít. nagyón is élő dolgokról szólhatunk.... a közműve­lődés kérdésében Is. Az ob­jektum, a tárgyi feltételek hiánya természetesen nega­tívan érint bennünket, az itt élőket de ennek ..kivédésé­re”, ellensúlyozására számos • gyakorlati példát említhe­tek. Igaz, nincs kultúrhá- zunk: de a községi tanács nagyterme, meg az irodák is; az általános iskola; a Ha nincs ház. Mezözombori beszélgetések párthelyiség: a KISZ klub- helyisége, sőt. ha kell a sporttelep öltözői is helyei adnak kiscsoportos foglal­kozásoknak. szakköri foglal­kozásoknak. Két női kézi- munkaszakkürünk dolgozik, s amellett, hogy varrogat- nak. havonta ismeretter­jesztő előadást is szerve­zünk részükre.,. Van egy irodalmi színpadunk, főleg általános iskolások a tag;ai. Évente 35—10 TIT-előadás van a községben —. az egyes előadásokra. vagv soroza­tokra az érdeklődési körnek megfelelően: a személyes ..ismerés'’ alapján hívjuk meg az embereket... Mű­ködik a" községben az ifiúsá. gi klub — jobb híján az .is­kola úttörőhelyiségében .. . KRESZ-tanfolyamot szer­veztünk a lélen. színházban voltunk Miskolcon, a Isz. tá­mogatásával . . . igen nagv érdeklődés kísérte a Szülök iskolája sorozatot.. . — Visszatérően azt hallot­tam: volt.... van ..., csinál­juk ... De hát, kik csinálják? — Van népművelési ügy­vezetőnk, van könyvtáro­sunk. ám nyilvánvaló, hogy magukra hagyatva vajmi keveset tudnának mindebből megvalósítani ... Ne vegye dicsekvésnek, de azt mond­hatom és joggal: nálunk kö­zösségi ügy a közművelő­dés .... talán, éppen helyze­tünkből fakadóan is. Én a pedagógusa Írekről azt mond­hatom: kiválóak..., nagy­szerű támogatóink, nagysze­rűen mozognak és mozgósí­tanak. egyszóval a lehető legjobbakat mondhatom ró­luk. A KISZ-alapszervezet a szokásos gondokkal küszkö­dik: a fiatalok más telepü­lésekre járnak dolgozni, ám így is nagyon jó magot ké­peznek az itteniek, hatékony támogatói munkánknak. (Csak zárójelben hadd je­gyezzem meg: három K1SZ- est, jelöllek tanácstagnak.) A községben minden tömeg­szervezeti vezető aktívan vesz részt a közművelődési események előkészítésében, szemezésében. lebonyolítá­sában ... A végére hagytam legfontosabb bázisunkat: a 'mintegy 119 Irmot számláló öröskeieszfes . alapszerveze­let. ók valóban néni paoi­ron. hanem életszerűen lé­teznek. tevékenységük ál- meg átszövi a falu eletet... A kö/.séai tanacs 'aouúr 2í)-an tárgyaim az idei év közmű . éiőriési munkaler\ el. Két idézet a jegyzőkönyv­ből: „Cs. Gy., javasolta, hogy az iskolai könyvtárát vegye át a községi könyvtár. Ja­vasolta továbbá, hogy a ci­gányok részére egészségügyi előadásokat ’ szervezze­nek...’; „H. J., egyetért a munkatervvel. javasolta, hogy hívjanak meg neves művészeket. felajánlotta, iiogv közönségszervező tevé­kenységei végez”... A községi könyvtár mun­káját — a tanácsi szolgála­ti lakásban kapott helyet — így értékelte, a végrehajtó bizottság, február 2ti-i ülé­sén: ....... kezdi betölteni hi­v atását. a közművelődési törvényben foglaltakat1 jól érvényesíti... A felnőtt ol­vasók számának növelése érdekeben jónak tartaná a végrehajtó bizottság, ha a könyvtáros a munkahelye- i két felkeresné és szervező tevékenységet fejtene ki.. — Apropó ... — mondja a tanácselnök (ha már nem jutott eszembe megkérdez­ni): — ... évek óta rendsze­res a községben a felnőttok­tatás.- Minden munkahely vezetőjét megkerestük; je­leztük. kiknek nincs meg a végzettsége, s tőlük kértünk támogatást az ági Iádéban . . .. Egyébként, is az Jellemző ránk, hogy sokat megyünk, kopogtatunk, kérünk..-. Ér­zem én is, érzi a lakosság is, hogy a mostoha körülmé­nyek között is élni kell. szó­rakozni kell, művelődni kell. Nem hasonlílgat.íuk magun­kat másokhoz, de törekszünk arra. hogy a magunk lehe­tőségei mellett kibontakoz­zunk . .. — Mi változna Mezőzom- boron, ha lenne művelődési ház? — Rendszeresebbek, széle­sebb skálájúnk lennének a közművelődési programok — mondja Fenyvesi András — Jobban ki tudnánk elégíteni a rétegek igényeit. Minde­nekelőtt az ifjúságra gondo­lok .. . Fellendülne esetleg az amatőr művészeti tevé­kenység ..., színvonalasab­bak lennének a községi ren­dezvények. nagyobb töme­geket tudnánk mozgósítani. Az igazság az. nem is kul- t úrházra gondolok, hanem klubkönyvtárra. ahol kisebb- nagyobb termek lennének, ahol a .jelenleg siralmas kö­rülmények között működő mozit is elhelyezhetnénk... — És mik a remények? — Új beruházásra nincs pénzünk, nem számíthatunk támogatásra sem. Felújítás­ról lehetne esetleg szó. de erre alkalmas épületünk úgyszintén nincs .. . Megint csak úgy látom lehál — bo­rúsan —. hogy nem oldódik meg a művelődési ház kér­dene ... Több eras beszélgetésünk során egyetlen egy alkalom­mal hallottam a községi ta­nács elnökétől —, s mun­katársaitól — ezt a szót; „borús” .. . Lehetett volna pedig okuk rá. panasz nem hallatszott a felelős embe­rektől ... mert- Mezózom boron megint kiderült: a ház, az objektum — még ha „ka­csalábon” forog is — önma­gában nem old meg semmit. Hiányukban is születhetnek azonban eredmények — csak emberek kellenek hozzá ... Ténagy József Örülnek a sikeres összekapcsolásnak m Laczó Jórsef felv. Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós szülei és nagyszülei megyénk északkeleti csücskében, az 1909 lakosú Pácinban élnek, mint arról tegnap beszámoltunk. Mióta a nagy esemény, az űrutazás elkezdődött, az­óta aggódva, nagy féltéssel figyelnek min­den híradást, ami érről szól, ezzel kapcso­latos. Kedden délelőtt társaságukban nézhettük végig a lévé isméllésében a hétfő esti rend­kívüli adást. Éppen olyan leszült figyelem­mel tapadlak a képernyőre, mintha először látták volna a hatalmas rakéta startjáról szóló híradást. Emlékszem, miután a két űr­hajós‘megtette jelentését az Állami Bizott­,N Ságnak, nemcsak tisztelegtek, de integettek is. És itt. Pácinban a Farkas szülők és hoz­zátartozók olyan természetességgel intettek vissza fiuknak, ahogy ők nevezik. Berlinek és Kubászovnak, mintha ők is a távoli Baj- konurban lettek volna ... , A Farkas szülők azonban kedden nagyon jól tudták, hogy fiukra még ettől is nehe­zebb feladat vár. Reméljük, hogy örömet váltott ki. amikor megtudták: sikerült a két ürobiektumof összekapcsolni fiuk egész­séges. Képünkön balról jobbra a mamát, az egyik nagynénit, a nagymamái és az apái láthatjuk az űrutazásról szóló egyik televí­ziós híradás közben. Kórustalálkozó Az ének-zene tagozatú ál­talános iskolák kórusai ta­lálkoznak szombaton, május 31-én Miskolcon, a Barlók- leremben. Hét általános is­kola nyolc kórusa lép a kö­zönség elé abból az alka­lomból. h'ogy negyedszazad­dal ezelőtt alakult meg a miskolci tí-o.s számú Általá­nos Iskolában az ének-zenei tagozat. A házigazdák két kórussal vesznek részt a ta­lálkozón. rajtuk kívül Ruda- bá nyájról. Kazincbarcikáról, Gzdról, Sárospatakról. Mező­kövesdről és Miskolcról, g 18 sz. Általános Iskolából érkeznek éneklő gyerekek. A szombaton, délután 3 órakor kezdődő kórustalál­kozón valamennyi résztvevő énekkar önállóan is a kö­zönség elé lép. De az ilyen találkozók szép hagyománya­ként közös éneklésre is sor kerül: Láng: Április ünne­pen. valamin! Karai: Hív a messzeség című müvet adja elő a több száz résztvevő. Ipari szövetkezeti kórusok országos dalosünnepét ren­dezték- meg Mezőtúron. A művelődési ház színházter­mében fellépő együttesek a békét, a népek "barátságát szimbolizáló kórusműveket szólaltattak meg. Az ünne­pi műsor második részében az ország különböző tájai­nak népdalait, lakodalma­sokat. palóc népi énekeket, karikásokat. továbbá régi láncdalokal adtak elő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents