Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-27 / 122. szám

1980. mrfjus 27„ kedd

ESZAK-MAGYARORSZÁG 5

A

r. MSZMP XII. kongresszusa megerősítette a part eddig követett szövetségi politikáját. A Központi Bizottság beszámolója — a part es a tömegek viszonyát jellemezve — megállapította: „A párt politikáját népünk cselekvőén támogatja: erősödik a szocialista nemzeti összefogás. Társadalmunk politikai egysége nagy történelmi vívmányunk. Ez az első számú, legfontosabb tényezője az eredményes belső építőmunkának éppen úgy. mint hazunk . kedvező nemzetközi megítélésének”. Ennek a jelentős történelmi vívmány, nak a legfontosabb forrása a párt közel negyedszázados következetes, a lenini normák, elvek alkotó alkalmazásúval kialakított es továbbfejlesztett szövetségi politikája. amely a fejlett szocializmus épülésének időszakában mind tartalmában, mind eszközeiben, módszereiben tovább gazdagodott.

A társadalmi osztályok és rétegek kölcsönös viszonyúnak befolyásolása, politikai szövetségük erősítése a kommunista pártok egyik legfontosabb és rendkívül bonyolult leiadata. Bár a társadalmi osztályok es relesek politikai szövetségének alapja az érdekek objektiv egybeesése, kölcsönös viszonyuk tényleges alakulásai sok' egyéb tényező is befolyásolja. Társadalmunk fejlődésének jelenlegi időszakában a munkásosztály, a parasztság, értelmiség, kisáru- terrnelók alapvető érdekei ugvan tartósan egybeesnek,' politikai szövetségük mégis sok tekintetben lugg attól, hogy a munkásosztály céljainak megvalósítása során mennyire elégítik ki a tulajdonviszonyok különbözőségéből és a munkamegosztásból fakadó sajátos részérdekeiket. Következesképpen tehát a párt szövetségi politikája a fejlett szocializmus építésének körülményei kozott is a társadalom belső szükséglétéből ered.

A szövetségi politika kialakításának tudományos alapja a társadalom osztaly- struktúrájának elemzése, az egyes osztályok es retegek érdekeinek megismerése, a szövet ségesek érdekeinek egyeztetése az össztársadalmi, a munkásosztály érdekeivel. A különböző érdekek egyeztetése a szocializmus építésének első időszakában, amikor a tulajdonviszonyok gyökeres átalakítása volt napirenden, különösen nehéz feladat volt, A túlcentralizált politikai rendszer sem tette lehetővé a politikai vezetés számára az érdekviszonyok megismerését. Emellett a part és a munkásosztály harcában akkor az volt a tonlos politikai kérdés, hogy a szövetségesek (mindenekelőtt a parasztság és az értelmiség) eljussanak annak a felismeréséig, hogy' alapvető érdekeik azonosak a munkásosztály érdekeivel, hogy csak a munkásosztály hatalma idején, a munkásosztály vezetésével valósulhatnak meg a szövetségesek

Konzultáció

A párt szövetségi politikájáról

érdekei is. Ezért ebben az időszakban nem lehetett szó a másodlagos, részérdekek felszínre hozásáról, még kevésbe érvényesítéséről. A társadalmi, gazdasági viszonyok gyökeres átalakulása viszont elősegítette az érdekek tudatosulásában bekövetkező változások felgyorsulását. Ez egyrészt abban nyilvánul meg. hogy a szövetséges osztályok es rétegek felismerik alapvető érdekeik azonosságát a munkásosztály érdekeivel. Másrészt a munkásosztály szövetségeseinek törekvéseiben a korábbinál egyértelműbben jutnak kifejezésre az alapvető össztársadalmi érdekek. végül pedig a folyamat egyre erőteljesebben párosul specifikus csoport- es egyéni érdekeik tudatosulásával, érv énv esi tésével.

Az érdekek politikai kezelése, az érdekviszonyok politikai alakítása feltételezi. hogy az érdekkülönbözőségek felszínre kerüljenek, politikai fórumokon megfogalmazódjanak. A szocialista tipusu érdektagoltság meghatározott, politikailag kialakított mechanizmusokon keresztül, szervezeti, intézményi feltáró,- közvetítő keretekben jutnak el a pol i Ilkái rendszer döntéseket hozó mechanizmusához. A párt ennek tudatában ösztönözte es ösztönzi azoknak az intézményeknek a továbbfejlesztését, amelyek megfelelő keretet biztosítanak az érdekek megfogalmazódásához. A hatvanas evek második felelői így került sor a va- lasztási rendszer módosítására. a jelöles módjának meg- valtoztatasara; az ország- gyűlés es az országgyűlési bizottságok szei-epének, jeleni ősegeitek bővítésére, az interpellációk bevezetésére, * tanácsolt önállóságának fokozására, a társadalmi szervezetek (szakszervezet,

KISZ, szövetkezetek, népfront) érdekképviseleti szerepének növelésére, az utóbbi években pedig az üzemi es munkahelyi demokrácia fórumainak bővítésére. Ezeknek a fórumoknak, intézményi kereteknek ■" működése hatékony eszköz a vélemény. és akaratnyilvánításban. az álláspontod ütköztetésében A demokráciának azonban csak egyik oldala a különböző vélemények meg- ütköztelése. Feltételezi azt is, hogy az álláspontok a vita során közelednek, kialakul a célt legjobban szolgáló közös vélemény, amelyet az eltérő nézeteket képviselők vagy elfogadnak, vágj' tudomásul vesznek. Mivel azonban az érdekek (végső soron a gazdasági érdekek) a ‘ cselekvés mozgatói, felszínre kerülésük, egyeztetésük egyben a cselekvési egység megteremtésének legfon• tosabb politikai eszközét jelenti.

A felismert és a párt programjaiban — legutóbb a XII. kongresszus határozataiban — megfogalmazott, közös érdekeken nyugvó célkitűzésekkel nemcsak egyetért a társadalom valamennyi osztálya és rétégé, hanem kész azok megvalósításában is aktívan kivenni részéi. Az utóbbi hónapokban es hetekben a lakosság számtalan jelét adta, hogy egyetért a nehézségek leküzdésere irányuló politikával, fokozódott a tetlrekészség, az áldozatvállalás. Ezzel a cselekvésben megnyilvánuló egységgel való jó sáfárkodás garancia arra. hogy a világgazdaságban es a nemzetközi helyzetben végbement kedvezőtlen változások ellenére legyűrjük a gondokat, s megteremtsük egy későbbi dinamikusabb fejlődés alapjait. Ma tehat még inkább nélkülözhetetlen a szocialista nemzeti egység erősítése, amelynek alapja — a sokféle félreértés es itt-ott megnyilvánuló felfogás ellenére — változatlanul az érdekvédelem, erdekkifejeződes bővítése. mert csak ezen az alapon valósulhat meg újra es újra a cselekvési egység. Ugyanakkor ez nem zárja ki. sót még inkább felléle- lezi a társadalmi érdekek el- södlegesseget. annak tudatosítását es meg következetesebb érvényesítését. (Hiszen ma valamennyi állampolgár alapvető egyéni érdeke is fűződik ahhoz az első számú társadalmi erdekhez. hogy minél előbb felszámoljuk az átmeneti nehézségeket!)

A szocialista nemzeti egység erősítésével összefüggő kerdesek egyik legfontosabb, legnagyobb tömegeket érintő része a párttagok és a par- tonikívüliek viszonya, a marxisták és a hívók kapcsolata, a partonkívüliek közéleti tevékenysége. Ez utóbbinak elengedhetetlen feltetele a párt tagjainak bizalma a partonkívüliek iránt es hajlandóságuk arra, hogy a társadalmi-gazdasági elet minden területen együttműködjenek velük.

A történelmi tapasztalatok igazolták, hogy a világnézeti különbségek nem zárják ki a gyakorlati együttműködést vallásos és nem vallásos emberek között. Az állam és az egyházak közötti korrekt kapcsolat létrejöttének az volt az alapja, hogy az egyházak felismerték azt az egyedül lehetséges és eredményes alternatívát, hogy a szocialista társadalom viszonyai között akkor biztosilott fennmaradásuk és szabad működésük, ha elismerik a szocialista társadalom létét, ha sajátos eszközeikkel és lehetőségeikkel bekapcsolódnak a társadalmi haladást

biztosító, békés építómunká- ba.

A párt szövetségi 'politikájának fogalma a fejlelt szocialista társadalom építésének idején tovább gazdagodott. kiszélesedett. A szövetségi politika — amely mindenekelőtt politikai szövetség — tartalma kettős irányú. A fejlett szocialista társadalom felépítésére a munkásosztály élcsapata révén mozgósítja, megnyeri a szövetségesekéi, mindazokat az erőket, amelyek a közös j érdekek alapján készek az együttműködésre. Másrészt a szövetségi politika tartalma magában foglalja a szövetségesek érdekeinek megvalósulását is. amit a párt- és az állami szervek — a társadalmi érdekek primátusának biztosítása mellett — különböző gyakorlati (gazdasági, politikai, kulturális stb.) intézkedésekkel biztosítanak.

Az MSZMP szövetségi politikája magúban foglalja mindenekelőtt a kel baráti osztálynak; a munkásosztálynak és a szövetkezeti parasztságnak a szövetségét, mint a szocializmus politikai rendszerének alapját. Ugyanakkor e politikának fontos eleme a termelésirányításában. az igazgatásban, í a tudomány, a technika es a kultúra fejlesztésében növekvő szerepet betöltő es számszerűen is fejlődő szellemi foglalkozásúak, továbbá — főleg a szolgáltatás terén nélkülözhetetlen — kis- árutermelök érdekeinek a kifejezése. * munkásosztály érdekeivel való egyeztetése.

A szövetségi politika fo- j galmaf es hatókörét azonban partunk emiel jóval'szélesebben értelmezi. Olyannak foria fel. amelynek feladata elősegíteni a .társadalmi. osztályok és rétegek. ’ párttagok es pario: kívüliek, materialisták és hívők, a különböző nemek es korosztályok. hazánk magvar és nemzetiségi lakosainak aktív közreműködését a fejlett szocialista társadalom építésében.

A szövetségi politikának ilyen széles értelmezéséből kiindulva partunk a társadalmi osztályok es rétegek közeledését, az osztályjellegű es osztalyere- detü különbségek fokozatos felszámolását elősegítő döntései és intézkedései mellett a nem osztályjellegű társadalmi rétegeződé« alakulásáL is rendszeresen tanulmányozza és javaslatokat dolgoz ki, döntéseket hoz az életkörülmények javítására, a szocializmus érdekeinek megfelelő együttműködés erősítésére.

Vancza János.

az Oktatási Igazgatóság igazgatóhelyettese

i

i

■

i

■

i

i

■

i

i

i

i

i

i

i

»

i

■

i

i

i

i

■

Életkora - 120 év

ötsioi csalod él Grúzia marneulszki körzetének Ke- salo falujában. A leghíresebb lakos Ali Alijev, aki nemrég töltötte be 120. életévét.

Fél évszázadon at teveka- lavánokkol járta az országot, a legkülönbözőbb szállítmányokat juttatta el rendeltetési helyükre. Életének első fele hosszú és küzdelmes volt. Amikor Grúziában megalakult a szovjethatalom, foglalkozást változtatott, juhte- nyésztö lett. Csak 1955-ben ment nyugdíjba. De azután sem tudott meglenni munka nélkül. A helyi kolhoztól háztáji földel kapott, ahol ma is kertészkedik.

Ali Alijevnek nepes csa- ladjo van, tíz gyereke, 18 unokája es 12 dédunokája.

Ali Alijev - családja körében

Az MVSC egyik korábbi hazai találkozóján készült felvételen a vasutassánc próbálja hárítani a vendégcsapat játékosának ejtését.

Röplabda

Iftri az

MISKOLCI YSL-SZEGLDl

EJ * 11 Uh SPARTACUS 3:2 <-13.

ib, 13, b). szeged, NB 1. női.

Vezettek: Radnu.1. Varga.

Több mini kétórás, kiéléséit csatában nyertek a miskolciak az újonc otthonában. nagyon fontos két ponthoz jutottak ezzel a győzelemmel. Az első játszmát a hajrában veszítenek el. szoros küzdelem után, a másodikban és a harmadikban viszont ok bírtak jobban idegekkel' * végküzdelmet. Ezután kissé lazítottak es a határtalan lelkesedéssel harcoló - egedieknek sike- rüll egyenlíteniük. A dpntő. ötödik játszmában a rutinosabb éfl képzettebb miskolci csapat lélegzetvételnyi szünetet sem engedett ellenfelének, végig vezetve magabiztos játékot nyújtva rászolgálták a győzelemre. Az.

MVSC piilanátnyilap * f-14 heben játszott ’ me; kűzeaCken a ii. helyen a'.l, lt> találkozóból

ötöt nyertek, uzcus.-c1 veszítettek, s ill pontiul i eiicie ..őznek, szegeden Leisztne. Bodolame es Perecsi játszott joz

MISKOLCI SPAR1 \< l S-n. UNIVERSITAS 15:0 (10, 4, 3).

Miskolc, NB II. női.

Csak az első játszmában tud-' iák “a vendegek untam magukat, utana nem volt \ itas a miskolci-, ak győzelme, .lók; U.tvanko,.,UÁ*s vorkuti. Berdár.

WI1UUYH \/I \ SSC—K A/INf- RARCUvAI VEGYES/ 3:0 (IS, 5.

L2), Kazlncb;

A Vegyész csak megszólítani tudta képzettebb cs loleg ütődében jobb elleni elet.

Kézilabda

Három vereség

KEN Meti'O-Aliskolci EM I E 3S:Ui (18:10). Budapest, NB íl. 1'eríi. Az első félidőben gyengén védekezett a miskolci együttes es a mezőnyben is sok átadási hibát vétettek játékosai. A szünet után feljavult a MKMTK es csökkenteni tudta • hátrányul. A miskolci együttes a jo rajt után alaposan visszaesőn, sorrendben második vereségét szenvedte el és az élbolyból a középmezőnybe csúszott vissza. Gd.: Berenyi (7). Verebelyj (6), Gönczy. Homovics (5r-5). Szabó (S). Búron. Jo: Berenyi, Verebelyi.

Debreceni Dózsa—Miskolci Spartacus 19:J3 (8:0). Miskolc. Nep- kertj sporttelep, NB II. női. A tégy el mezeiden csapalj a te k ot

nyújtó szövetkezeti együttes burai pályán meglepetésszcru vereséget szenvedett. A Spartacus s szünet után ,,összeroppant*’, es sorozatban hagyta ki a büntetőket. Ld.: Palaties (6). Török ü$).

Nyírbátor—Kazincbarcikai V c- gyész 2b*:l7 (12:0). Kazincbarcika, NB l) férfi. A Vegyész gyenge teljesítményt nyújtott, súlyos vereseget szenvedett. Ld.; Lökő» (7), Tarjányi (4).

Ökölvívó Matyó Kupa

Esztergomi és gyöngyösi sikerek

A Mezőkövesdi Művelődési Ház adott otthont az ökölvívó Matyó Kupa küzdelemsorozatának. A négynapos eseményen 10 egyesület csaknem 120 sportolója vett részt. A döntőket .500 néző szui-- koita végig. Tizenhét pár lepett a kötelek közt . de három menetig csak hét összecsapás tartón Az ifik és a felnőttek mezőnyében is sok képzetlen ökölvívó próbálkozott eredményt elérni.’ egyikük-másikuk először vett részt . versenyen. Az ifitalálkozók közül kiemelkedett a lég- sülyú HoeJi (Esztergom)—Nagy (Balmazújváros) találkozó. Az esztergomi fin az első két menetben fölényt harcolt ki. a harmadik menetben viszont rászámoltak. -A"*-bírók v égül 3:2 arányban javara döntöttek. Pehelysúlyban Szabó F. (Mezőkövese' magabiztos öklözéssel. egyhangú pontozással verte ellenfelet.

A felnőtteknél a napirsúlv ú K -ács (Mezőkövesd) simán vesztett, pehelysúlyban Csengeni (Borsodi Bányász) a harmadik menetben feladta Térjék (Zalka SE5) eilen. Nagy^áltósúlyban Ervgi (Zalka SE) jelen tóv eiör t szerzett az első Öt percben, sc- rúles miau azonban kénytelen \ olt visszalépni.

A súlycsoportok győzte ci, illetve a borsod) helyezettek, ifjúságiak. papírsúly: l. Miluezki (Balmazújváros). Légsub ; 1.

Hoch (Esztergom). Harmntsúly: 1. Makula (Dorog). 2. \ eres

(MVSC). Pehelysúly. I. Szabó F. (Mezőkövesd). Köny- nyüsúly: 1. Balogh (Óbuda), Árvái (Mezőkövesd). Y.útosuiy: L Kiss (Esztergom). 2. Búza (Mezőkövesd), a kupát az Esztergom nyerte. Felnőttek, 'papír- súly: 1. Szőrös rSTC). 2. Kovács (Mezőkövesd). Légsúly: t. Péter (Csőnél). Harmatsúly: 1. Botos (STC). Pehelysúly: i. Térjék (Zalka SE). *2. Csengén (Borsodi Bányász). Könnyüsülv : j. Basa (Zalka SE). Kisváltósúj> l. Csata (Zalka SE). ... 3. Pa mién yi (Borsodi Bányász). Yáitósúly: I. Forgács (Zalka SE). Nagyváltósúly: i. Veres (1YMVSC). Kö- r.épsúly: 1. Tápai (Csepel). Nehézsúly: 1. Fehér (Zalka SE)i Szupernek óz súly: i. Katona (Óbuda), A kopal a Zalka SE nyerte.