Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-22 / 118. szám
eSZAK-MAGYÄRORSZAü 4 Í980. május 22,, csütörtök 20. MISKOLCI TÉVÉFESZTIVÁL A zsírt Napló fi MMBuSSä Az arcok kissé fáradtak, még folytatódik a párbeszéd, de tulajdonképpen már megkönnyebbülve ült le a fehér asztal mellé a zsűri: az „ítéletet" meghozták. fl 20. miskolci tévéfesztivál díjai A SZOT fődíját a Házigazda: Gorjánc Ignác című portréit lm kapta. Borsod megye Tanácsának nagydíját nyeri« el a Bisz- milláh című tudósítás. Miskolc város Tanácsának nagydíját nyerte el a Nem felejtek és nem emlékezem című dokumentum film. A Magyar Televízió elnökének küiöndíját Chrudinák Alajos: Háború a Szaharában című riportfilmje kapta meg. A MAFILM díját Róbert Lászlónak ítélte a zsűri. Operatőri díjat kapott Halász Mihály. A zsűri kategóriánként a kővetkező filmeket díjazta: Dokumentumfilm kategóriában.: ABC. Riportüilm kategóriában: Mindenki cirkusza. Tudósítás kategóriában: SALT. Ismeretterjesztő kategóriában: Mozgó rajzok. Portréfilm kategória: Jazz-parlan- dó. Híradó kategória (megosztva): Tanítónő-portré és a Zsána a 22. napon. A -zsűri küiöndíját nyerte el a Rendet! Minden áron? / című riportfilm. A közönség díját a Nem felejtek esnem emlékezem című alkotásnak ítélték. Veidái-vifa A fesztivál utolsó napján a vendégül itt tartózkodó kritikusok rendeztek tanácskozást. Az eredetileg kitűzött téma a Magyar Televízió dökumentumfilnyjeinek társadalorrikritikája lett volna, azonban az előadónak felkért Máriassy Judit kritikus már bevezető szavaiban is arra utalt, hogy műfaji összemosódások miatt nem lehet kizárólagosan a dók u m entiímíilmek tá rs a da - lomkri bikájáról beszélni, és azt vázolta fel. hogy a különböző műfajokban miként rajzolja meg a televízió az ország képét, milyen teendői, milyen feladatai vannak e tekintetben, hogyan érvényesül a különböző non fiction ' műsorokban az adások kritikai jeliege. Ugyanis fordulatokkal teli életünkben nem jó, ha a televízió nem őszintén tájékoztat,- hanem — esetleg félrevezető módon — „megnyugtat”, mert ez a nézőt idegesíti és az adások hitelét rontja. Rendkívül sokrétűen elemezte a televízió' ezirányű tevékenységét, és az élénk vita csak kiegészítette, új adalékokkal bővítette az előadó gondolatsorát. 1 Sajátos vita volt: a jelenlevői-: tulajdonképpen mindenben egy véleményen voltak,, de úgy tűnik, hogy a kritikusok és a televízió munkatársai együttesen sem képesek feloldani az e tanácskozáson is leltárt: ellentmondásokat. Ez a téma még további gondolatcseréket kíván. Vita a Vészcseeggrsl B efejeződött hát a 20.' miskolci tévéfesztivál. A zsűri meghozta döntését es mint'lapunkban'olvasható, kiosztották a díjakat. Áttekintve a díj listát, úgy tűnik, hogy az sok tekintetben megegyezik a közönség véleményével, a fesztivál hét napja során hallható véleményekkel, találgatásokkal. Mindenképpen külön figyelmet érdemel, hogy a SZOT fődíját a Házigazda: Gorjánc Ignác című portréíilm nyerte el, bizonyítva azl a tételt — amit érjp e helyen a napokban is hangoztattunk hogy az egyetlen beszélő ember is lehet rendkívül izgalmas, érdekes és értékes a képernyőn, ha az izgalmas, érdekes: és értékes dolgokat mond el. Örömmel regisztrálandó, hogy ez alkalommal első ízben a MÁM LM is adott ki díjat, és a hírek szerint ezt jövőre a Magyar Televízió viszonozza-a MAFILM fesztiválján, ezzel is dokumentálva a két szerv összetartozását, egymásrautaltságát, és azt. hogy az évenkénti váltással rendezett fesztivál mindkét intézmény közös ügye. Az utolsó nap. mint híradásainkból is kitűnik, nem volt híján érdekes eseményeknek. A tévékritikusok vitája, amelyről -bővebben ‘is szólunk, további gondolatcserék elindítója lehet, és igen jó, hogy a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége az utolsó nap délutánján itt tartott kjhelyezett ülést, és azon a szövetség televíziós tagságát élénken foglalkoztató témákat vitatott meg. A részletes számvetés az elkövetkező napok feladata lesz. De a napi krónikák utolsó naplójegyzetében .feltétlenül meg kell emlékezni a fesztivál szervezettségéről. Rendkívül szerteágazó. sokszínű volt ez a fesztivál, a negyven kiegészítő rendezvény hihetetlen energiát kívánt .szervezésében- és lebonyolításában egyaránt. A kihelyezett bemutatók, találkozók, ankétolt hosszú sora, ezeknek a közönség részéről megnyilvánuló jó visszhangja, nem utolsósorban az első ízben megrendezett másfél napos majális — a.szakmai önfelmérést szolgáló munka jellegű bemutatókon és tanácskozásokon túl is — igein emlékezetessé, és össznépivé lelte ezt a fesztivált. Balogh Mária íesztiváligazgalö, Eck T. Imre- rendező. Südi ■ Nándor műszaki vezető és az áltgluk mozgatott csapat példamutatóan dolgozott. Szakmailag emlékezetes, értékeket adó. a nagyközönség szempontjából élvezetes, szórakoztató és ugyancsak jó emléket hagyó volt ez a hét. Tanulságaira persze még vissza kell térnünk. Dokumentum a televízióban Aligha akadt olyan hivatalos és nem hivatalos eszmecsere, tanácskozás ezen a mostani tévéfesztiválon, amelyen ne esett volna szó a változó gazdasági, társadalmi körülményekről. Ebből a tényből indult ki bevezetőjében Radványi Dezső, a Magyar Televízió dokumentumfilm osztályának vezetője is azon a tanácskozáson, amelyet kedden délután tartottak : A dokumentum műfaja a tévében címmel. Volt ennek a majdnem „családi körben” megrendezett tanácskozásnak (eltérően más ankétoktól, itt viszonylag kisebb volt a részvevők száma, viszont a megjelentek valamennyien dokumentum- filmesek voltak) egy alcíme: Mj a dokumentum ?- Mint kiderült, nem véletlenül. Ugyanis — s ezt ez a lasztivá! is bizonyította — nagyon sokszor elmosódnak a különböző műfajok határai, nehéz eldönteni, hogy riportot vagy dokumentum- filmet látunk-e? Az igazság az, hogy ezek a határok a valóságban is sokszor átcsúsznak egymásba, hiszen nemegyszer csak • annyi a választóvonal, hogy milyen mélyre ásnak le a film készítői a valóság jelenségeinek kutatásakor. A tanácskozáson, amelyen egyébként Deine Gabor, az MTV színpadi dramaturgiai osztályának helyettes vezetője tartott korreferátumot, két nagy .témáról volt szó. Az egyik a valóságheiyzet. Az. hogy a nézőt itt és most izgatják a valóság jelenségei, még akkor is. ha úgynevezett történelmi dokumentum- fűmről van szó. A történelemben is a mának szóló üzenetet keressük. A másik neuralgikus pont a dokumen t umfilm dramaturgiája. A dokumenttunfilmeket is konfliktusokra, drámai szituációkra keli építeni és szerkeszteni. A televíziós műfaj lényegéből adódóan — abból, hogy a tárgyi valóságában mutathatja tel a történeteket — adódik, hogy az operatőri munka sem elha- tvagolhaló. semmiképp sem lehet rutinszerű. A. valóság jelenségeinek még sokoldalúbb feltárása, összetevőinek boncolgatása jelentheti a folytatást, s azt is. hogy „átléphessenek” az időnként azért jelentkező uniformizálod ás veszélyén. A koméra misiti Azt hiszem, az utóbbi idők egyik legtöbb indulatot fél- kaváró filmje lesz a Vészcsengő című televíziós doku- mentuml'itm. Az ősbemutatókon. így a fesztivál! program keretében a Miskolci Közlekedési Vállalatnál történő levetítése is ezt látszott bizonyítani. A cím szimbolikus értelmű; négy nőnél (és még hánynál?), .megkon- dulnak a biológiái vészharangok. harminc fölött vannak, es még mindig gyermektelenek: És mind a négyen vállalják az anyaságot — térj nélkül.... A film szorosan összefügg a jelenkori házasság problémáival, válságjelenségeivel is, de megszületésének lényege az általánosíthatóság, az a .szomorú tény, hogy ezek a Riúttalan, lezáratlan asszonysorsok — amelyek a mai magyar társadalomnak sem a gazdasági, sem az erkölcsi kereteibe még nem illeszkedhetnek be — nem egyedi esetek. A film után heves vita alakult ki a Közlekedési Vállalatnál. s a nézőkben —javarészt .nőkből állt — rengeteg kérdés fogalmazódott , meg. amelyre á rendező. Gárdos Pétéi; és a szerkesztő. Fekete Anna válaszoltak. Szó esett, a férfiak felelősségé rői. illetve ennek el- lentettjéről. a magányról és térstalanságról. és még sok minden másról, amelyek ok- okozati összefüggésben vannak a dokumentumfilm főszereplőinek sorsával. A fesztiváloknak mindig vannak névtelen szereplői akik persze korántsem menne a „veikli". Most. véqére érve < _ nélkül persze korántsem hétnek, mutassunk be egyet közülük: a kamera mögött Gombos ] Tamás operatőr... I A hét filmjei Woody Allen és Diane Keaton az Annie Hall című amerikai filmben E héten technikai ' okok miatt nincs módunk előzetes filmkritikái közölni, ezért csuk tájékoztatásként hívjuk fel a figyelmet az Annie Hall című amerikai filmre, amelynek címszerepét Diane Kéaton játssza, társírója, rendezője és férfi főszereplője pedig Woody Allen. Egy sikeres komikus és rettenetesen félénk kedvesének neurotikus szerelmét meséli el az egyes külföldi laovélemé- nyek szerint az 1977-es év legjobb vígjátékának deklarált film. A másik új film, amelyre felhívjuk a figyelmet, Olaszországban készült, rendezője Damiano Damiani. a címe pedig Goodbye cs ámen. A film bűnügyi történet, így róla előre keveset lehet elmondani. Rómában játszódik. ahol egy CIA-ügynök- nek kellene államcsínyt előkészítenie egy afrikai országban. Fordulatosnak.' izgalmasnak ígérkező történet. Noteszlapok o Az autóbuszokon vagy bármilyen más tömegközlekedési járművön mindig történik valami. ami/ figyelmet érdeme] vagy azért, mert netán bosszúságra ad okot, vagy ennek éppen az ellenkezője miatt... A napokban (egészen pontosan május 13-án reggel lel nyolc után öt perccel) a diósgyőri városközpont! lül B jelzésű autóbusz végállomásán, az indulást jelző, csen- göszól megelőzte egy ritka epizód. A mikrofonban ugyanis felhangzott a gépkocsivezető hangja: — Jó reggelt kívánok! A kocsi indul, kérem vigyázni! A szívélyes üdvözlésre mindenki felkapta a fejét, s jóleső érzéssel nyugtázta: így is lehet... Tegyük hozzá: így kellene történnie minden járaton, hiszen a kulturált közlekedés egyik tartozéka az ilyenfajta és csak elismerést érdemlő gépkocsi- vezetői magatartás is... ' © A közlekedésnél maradva, a helyszín nem a közút, nem a villamos vagy az autóbusz, hanem: a Centrum Áruház. Ott is. a mozgólépcső, amely hol, jár. hol áll. Ennek oka nyomban kiderül, ha valaki a lépcső fölött lógó feliratot elolvassa, amely elárulja: Energiatakarékosság miatt csak részlegesen működik... Mi tagadás, ez a fajta takarékosság egv kicsit sántít. Merthogy a lépcsőnek meghatározott funkciója van. Nem azért épült, hogy dísze legyen az áruháznak, hanem hogy a vevők, -a nagyközönség kényelmét, a vásárlás gyorsabb lebonyolítását' szolgálja. Tehát , szol sál tatás-. Olvan tartozéka az áruháznak. mint a pult. a polc. vagy a pénztárgép. Apropói Ilyen alapon le lehetne la- katolni a gépeket is, hiszen a pénztáros papírral es ceruzával is össze tudja adni, ki mit vásárolt... Nem ar- tana egy kis energiával annak is utána nézni, hogy egy 'ilyen „apróság”, mint a mozgólépcső, tétlenségre való ítélése miként befolyásolja a forgalmai. Merthogy vannak vevők, akik az emeletre már nem mennek tel. az biztos. Főként azok nem, akiknek nehéz a lépcsőkön le- és feljárni, ugyanis ezt sem szabad kihagyni a számításból. Maholnap megérjük: a mozgólépcső-elvhez hasonlóan az autóbuszok, a villamosok, ngtán a vonatok is csak részlegesen közlekednek. Remélhetőleg a példa nem lesz ragadós. e Ne legyen ragadós az a példa sem, ami' a Búza téri autóbuszmegállóban fogadja az utast. Nagyon helyesen, a Volán sokféle módon igyekszik: tájékoztatni az utazóközönséget (hangos bemondó, plakát stb.). ami mindenképpen csalt helyeselhető. Ami viszont kifogásolni való, ' az például egy felirat. Szembetűnő helyen jókora táblán adja ludtuJ egy felirat,. hogy melyik kocsi, milyen számmal jelölt kocsiállásról indul. Ez eddig rendben is van. De nincs rendben a szöveg, amely így hangzik: induló kocsiállások!... Enyhén szólva ez olyan helyesírási melléfogás, amit semmiféle magyarázattal kivédeni nem lehet. A feliratnak ebből a kel szavából ugyanis az derül ki, hogy a kocsiállás indul el, holott azt akarja mondani: melyik járat milyen számmal jelölt helyről indul... 1. F. A fehér ló fia Negyvenezer rajz. az ösz- szesnek mintegy kétharmada elkészült már a Pannónia rajz- és animációs filmstúdióban „A fehér ,ló fia” című. egész estét betöltő film, újdonságból. Jankovies Marcell rendező az 1973-ban bemutatóit műve. a „János vitéz” óta foglalkozik a Magyarországon 45 változatban ismert népmese megfilmesítésével. A forgatókönyv elkészítése előtt — azt Gvörgy Lászlóval együtt írta — az állá.): eposzoktól a finn-ugor mondákig sok forrásanyagot tanulmányozott. „A fehér ló fiát" előreláthatólag 1981-ben láthatják a nézők.