Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-17 / 114. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLHETEK! AZ MSZMP BOKSOn-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAFJA XXXVI. évfolyam, Ili. szám Ára: 1,2# forint Szombat. 198U. május 17. a Bísziinnepség a Parlamentben . évfordulója Az európai szocialista országok védelmi közössége, a Varsói Szerződés szervezete megalakulásának 25. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak pénteken az Országház Kongresz- szusi termében. A díszünnepségen részt vett Lázár György, a Minisztertanács -1- nöke, Marólhy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Méhes Lajos, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, , Berecz János és Hácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, Cséini Károly vezérezredes, honvédelmi államtitkár és Rácé Pál külügyi államtitkár. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Jurij Andreje- vics Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője és Vlagyi- mir Ivanovias Szivenok vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport parancsnoka. A Himnusz elhangzása után Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a díszünnepség elnöke köszöntötte a részvevőket, köztük a Varsói Szerződés tagállamainak jelenlevő budapesti nagyköveteit. Megnyitó beszédében a Varsói Szerződés megteremtésének kiemelkedő nemzetközt jelentőségét méltatva hangsúlyozta: létrehozásának szükségességét az elmúlt negyedszázad igazolta. A szervezet megbízhatóan eleget tett — és tesz ma is — küldetésének; fontos tényezője a békének, a nemzetközi biztonságnak és a társadalmi haladásért folytatott harcnak. A jelenlegi feszült, kiélezett nemzetközi helyzetben a fegyverkezési hajsza fokozásában érdekelt imperialista körök mindent elkövetnek az enyhülési folyamat visszafor— 1955. május 14-e, a Varsói Szerződés aláírásának napja a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harc jelentős állomásaként került be a történelembe. Az emberiség történelme során ekkor jött először létre olyan politikai és katonai szövetség, amelynek alapvető célja az abban részt vevő országok függetlenségének, szabadságának, elért vívmányainak megvédése és a béke megőrzése. Ma már negyedszázad tapasztalata bizonyítja, hogy a Varsói Szerződés minden tekintetben beváltotta a hozzá fűzött, reményeket. Európában hozzájárult a háború megakadályozásához, elősegítette a béke megszilárdítását, a nemzetközi feszültség csökkentését és a békés egymás mellett élés erősödését. Harmincöt év ve! ezelőtt az emberiség történelmének legkegyetlenebb háborúja a hitleri fasizmus teljes vereségével végződött. A világ népei azt remélték, hogy a békés építés korszaka következik, a fasizmus szétzúzása figyelmeztetésül szolgál majd azoknak, akik újabb háborúra, a népek leigázására törnek. Még be sem gyógyultak azonban a másodítására. A Varsói Szerződés tagállamainak csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatkozata és felhívása ismetelten rámutat mindannyiunk felelősségére, és tennivalóira annak érdekében, hogy áthatolhatatlan gátat emeljünk egy új háború kirobbantásának útjába — mondotta egyebek között Korom Mihály. Ezután Borbándi János, a M i n i s ztert a n ács e 1 n ü k h e 1 y e t - tese mondott ünnepi beszédet. dik világháború szörnyű sebei, amikor megkezdődött egy ú.i szovjetellenes tömb kialakítása. Az Egyesült Államok akkori uralkodó körei olyan stratégiát dolgoztak ki, amelynek lényege a világuralom megszerzése, a haladás és a szocializmus erőinek \szétzúzása, a kapitalista rendszer elveszett pozícióinak visszaszerzése volt. Megkezdték a különböző katonai szövetségek . létrehozását, amelyek közül Európa számára a legnagyobb veszélyt az 1949- ben megalakított Észak-atlanti Szövetség — a NATO — jelentette. Léte önmagában is nyílt katonai fenyegetés volt, agresszív jellege azonban még erőteljesebben kidomborodott, amikor a hírhedt 1954-es párizsi egyezmény ratifikálásával zöld utat engedtek a nyugatnémet újra felfegyverzésnek. A szocialista o-rszágok kezdettől fogva ellenezték, hogy a világot katonai tömbökre szakítsák. A hidegháborús légkörben a fenyegetés, az óriási méretű fegyverkezési hajsza, a gazdasági blokád közepette a Szovjetunió és az európai szocialista országok nagyfokú önmérsékletet és (Folytatás a 2. oldalon) Borbándi János beszéde Giomilo és iskie laliozíia feta Folytatódnak az ünnepi események Ausztriában Készü! a savszivattyú Zsofcsék József lokatos a Diósgyőri Gépgyár Szerencsen levő D-gyciregységének szerelde üzemében, a vegyészeinél használt BMV-513 típusú savszivattyú (melynek liosz- sza 2,5 méter) motorjának fölerösitésén dolgozik. (3. oldal) r r üt (4. oldal) műsor (5. oldal) ló- és n-mösm (7. oldal) televíziós leiefoiUÉtaó (8. oldal) Erősödjék a televízió közéleti fórum szerepe Ankét a pártkongresszus utáni feladatokról Rövid idő alatt hagyománnyá vált már, hogy a miskolci tévéfesztiválok szakmai tanácskozásainak a sorát egy olyan nagyobb szabású gondolatcsere, illetve aktíva indítsa, amelyen a televízió politikai adásaiban közreműködő munkatársakon kívül a megye propagandistái is részt vesznek és közösen mérik fe| egy adott időszak propagandamunkájának eredményeit és feladatait. Most különösen időszerűvé tette ezt a megbeszélést az a tény, hogy nem egészen két hónappal a XII. pártkongresszus után került sor a 20. miskolci tévéfesztiválra, a politikai adások számvetésére, s így a kongresszus tükrében lehetett vizsgálni a munkát. Az ankétot Erdős András. az MTV Politikai Adások Főszerkesztőségének vezetője nyitotta meg és kiemelte bevezetőjében, hogy a cél a propaganda-munkafeladatok megbeszélése. Megyeri Karoly, a Magyar Televízió elnökhelyettese előadásában elsőként a nézői igények sokrétűségével foglalkozott, s árról beszélt, hogy felmérések szerint a nézők állagban heti tizenöt órát töltenek a képernyő előtt és a fontosabb információs műsorok iránti érdeklődés, azok nézettsége jelentősen meg- növekedett. A pártkongresz- szus előtti felmérések és pártértekezleteken elhangzott vélemények szerint a Magyar Televízió sikeresen munkálkodott a XI. párt- kongresszus határozatainak végrehajtásán és ezzel egy eredményes munkaszakaszt zárt. Ugyanakkor azonban, mivel országos kiterjedésű eszközzel dolgozik, s a családok közel 90 százaléka rendelkezik televízióval, tevékenysége össztársadalmi figyelem középpontjában áll. s ez jelentősen megnöveli feladatait. Ezt követően Megyeri Károly az elkövetkező időszakon belül jelentkező belső szervezeti lehetőségekről beszélt, majd a teendőkről szólva kiemelte, hogy a kongresszus határozata megszabja a televízió munkájában a főbb feladatokat, azaz irányt. A televíziónak a maga eszközeivel „bele kell avatkoznia” az életbe, az élet alakításába; alapvető cél, hogy erősödjék a televízió közélet; fórum szereppé, és mozgósító befolyásolással segítse a párt politikájának megvalósulását. Grósz Károly, a Központi * Bizottság tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára rendkívül gondolat- gazdag és a propagandamunka egészet átfogó hozzászólásában többek között arról beszélt, hogy h közélet kérdéseivel foglalkozó műsorokban szaporodnak az ei^léke- zelesek, s ugyanakkor szaporodnak azok is, amelyek vitákat váltanak ki Jó. hogy szaporodnak a sok embert foglalkoztató műsorok. El- mélyüitnek látszik a lakossággal való televíziós együttélés. a műsorok az embereket foglalkoztató kérdések felé közelednek. A továbbiakban a korábbi párthatározatok adta iránymutatásról beszélt a megyei pártbizottság első titkára, majd a televízió hatóerejéről, kózvéle- ményformáló szerepéről szólva elmondta, hogy az nagyon megnőtt, és a televízió igen sokat segített például a pá r t kongresszus a ny aga n ak (Folytatás a 4. oldalon) Pénteken délelőtt megérkezett Becsbe Púja Frigyes magyar külügyminiszter. Szálláshelyén, a Bristol Hotelben a meghívó és vendéglátó osztrák kormány képviseletében Willibald Pahr külügyminiszter üdvözölte. Jelen volt dr. Rande Jenő, bécsi magyar nagykövet is. Púja Frigyes ezután az angol nagykövetségre hajtatott, hogy lord Carrington brit külügyminiszterrel folytasson megbeszélést. Az osztrák államszerződés aláírása 25. évfordulójának pénteki központi rendezvényeként a Belvedere palotában, az aláírás egykori színhelyén. pénteken díszünnepséget tartottak. Bruno Kreisky kancellár az ünnepséget megnyitó beszédében üdvözölte az osztrák vezetőket, az aláíró hatalmak, valamint a szomszédos országok külügyminisztereit. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárl. továbbá az egykori aláíró külügyminiszterek közül jelen levő brit Herold Macmillant és a francia Antoine Pintlyl. Az osztrák kormányfő kiemelte, hogy az osztrák államszerződés történelmi jelentőségű aláírásával kezdődött el az enyhülési politika. Az Ausztriával szomszédos. különböző társadalmi berendezkedésű országok kapcsolatainak normalizálása alapvető előfeltétele volt az enyhülésnek. Ilyen értelemben tartalmi összefüggés fedezhető fel az osztrák államszerződés. és a húsz évvel később létrejött helsinki találkozó között. Ausztria örülne — mondotta a kancellár —. ha a jelenlegi ünnepségekhez kapcsolódó politika5 találkozók és eszmecserék elősegítenék a nemzetközi feszültség enyhülését. Ezzel ősz. szefüggésben annak a meggyőződésnek adott hangol hogy az enyhülés politikája folytatható. Kreisky beszéde után sorrendbén Gromiko szovjet. Fi'ancois-Poncet francia, lord Carrington brit és végül Mus. kié amerikai külügyminiszto-' mondott az évforduló jelentő, ségét méltató, illetve a jelenlegi nemzetközi helyzetre is utaló rövid beszédet. . A mórvánvtáblát. amely a 25 evvel ezelőtti eseménynek állít emléket, az ünnepség végén Herta Firnberg osztrák tudomány- es kutatási miniszter leplezte le. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az osztrák államszerződés 1935-ben történt aláírásáról megemlékezve hangoztatta, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni u 35 évvel ezelőtt történt eseményeket sem. amikor Európa népei — köztük az osztrák — felszabadultuk a német fasizmus alól. Gromiko emlékeztetett arra. hogy az osztrák államszerződés aláírása az egyik első lépés volt az. enyhüléshez vezető úton. Ezek a lépések a következő években lassan elvezettek a békés egymás mellett élés szilárd elveinek kidolgozásához, az európai földrészen, libben az értelemben kétségtelen tör1 ténelinl összefüggés van az 1955 májusában Becsben és az 1975 nyarán He'sinkiber történt események között — mulatott rá a szovjet külügyminiszter. (Folytatás a 2. oldalon) A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja
