Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 87. szám Ara: 1,20 forint Kedd, 1!)S0. április 15. CARTER ÚJ JELMEZBEN (2. old.) A MEGTAKARÍTOTT MILLIÓK... (3. old.) FIATALOK a pódiumon (4. old.) SPORTEREDMENYEK (5-7. old.) Létbiztonság I gen, ez így igaz: hazánkban létbiztonság van. Három és fél évtized országépítő munkája meghozta a maga gyümölcsét: megszűnt gondnak lenni a mindennapi kenyér előteremtése, országos jelenség a jólöltözöttség, milliók tekintenek ki új házak és lakások ablakain a ta­vaszhoz illő kedvvel, terveket dédelgetünk, néha már majd­nem gyermeki bizakodással, mint akiket semmi baj nem érhet; igen, mert tervezhetők a holnapok, ötvenévestől föl­felé közöttünk élnek azok a generációk, akik1 életük egy részét úgy élték le, hogy megtapasztalták ennek az ellen­kezőjét is, a teljes kilátástalanságot, amely a többség osz­tályrésze volt. Nem szívesen emlékeznek vissza arra az idő­szakra, akad közöttük olyan is, aki feledékeny, de legbe- lül nagyon is tudja, mit kell félteni. Gyermekeink és uno­káink azonban ebbe a biztonságérzetbe születtek bele, nem ismerik azt a másikat, nekünk pedig, a szülőknek nagyobb vágyunk, kívánságunk az élettől aligha lehet an­nál, hogy megtartsák, amit mi megteremtettünk, és legyen erejük, bizakodásuk továbblépni. Ehhez persze — bármilyen sokat tesz is -, nem elegendő a jóllakottság érzése, vagy az a tudat, hogy van bőrzakónk, és annyiszor váltunk in­get, ahányszor akarunk; kell az a harmónia is, az a ki­egyensúlyozottság, a céloknak, az érdekeknek az az egy- irányúsága, melyet a XII. pártkongresszus tudatosított ben­nünk a maga nyíltságával, a gondokat sem takargató szó­kimondásával, s azzal, hogy eszmei muníciót tudott adni a legközelebbi évek feladatainak megvalósításához, kije­lölvén az előrehaladás irányát, módozatait. Akik szóllak a kongresszuson, többnyile a maguk mun­kájáról beszéltek. Azt mondták el, hogy területükön, ahová hivatásérzetük, szakmájuk, rátermettségük köti őket, mi az, amit már sikerült elérni, és mit kívánnak elvégezni a kö- \ zeli jövőben. Nem hangzottak el látványos ígéretek, páto- szos fogadalmak, ezért voltak ezek a megnyilatkozások hi­telesek. S mert maga a kongresszus méltó helyére állította az emberi munkál, boldogulásunk, biztonságérzetünk for­rását. A párt nem először teszi ezt. Most azonban olyan felismerések birtokában hív cselekvésre mindenkit, amelyek az utóbbi években társadalmi méretekben eljutottak az emberek tudatáig. A közgpndqlkpdgsbqn mind nagyobb teret kap az érdekek azonosságának figyelembevétele, a népben, a nemzetben gondolkodás, amelyben kifejeződik az egyén érdeke is. Ezekhez a gondolatokhoz pedig igen sok érzelem is kapcsolódik, amelyet nincs okunk szégyellni, takargatni, hiszen benne tükröződik a szocialista hazafiság sokféle megnyilvánulása, ezernyi szálú kötődés a mához, mindahhoz, ami velünk, általunk történik. Vágyainkat, törekvéseinket fejezi ki az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi beszámolójában az a megálla­pítás is, amely kimondja: „Arra kell törekednünk, hogy tár­sadalmunk erkölcsi arculatát tekintve is egyfe inkább a munka társadalma legyen. Mindazt, amink'van, munkásosz­tályunk, a magyar nép nehéz harcokban vívta ki, védte meg, és a saját keze munkájával teremtette meg. A tár­sadalom azt várja minden tagjától, hogy óvja és gyara­pítsa a közösség, a nép szocialista tulajdonát, tudása, ere­je legjavát nyújtva dolgozzék. Minden munkahelyen azok­nak a dolgozóknak legyen hitelük, becsületük, tekintélyük, azok boldoguljanak, akik eleget tesznek vállalt kötelezett­ségeiknek, akik tisztességesen élnek és dolgoznak.” Az ösz- szefüggés teljesen világos: a munka és a létbiztonság szo­rosan összetartozik, a két fogalomkör egymást feltételezi. Nem független a teljesítménytől. Nem mindenkinek ígér, nem amúgy „általában” bizton­ságot, gond nélküli életet. Nagy hiba lenne, ha így alakul­nának a dolgok; az egyenlösdi szemlélet máris visszaütött minden vállalatnál, ahol nem ismerték fel idejekorán a ki­emelkedő teljesítmények erkölcsi-anyagi elismerésének dön­tő fontosságát. S az is nyilvánvaló, hogy ez a szó: munka, napjainkban gazdagabb jelentéstartalmat hordoz, mint teg­nap, vagy tegnapelőtt. Nem elég „hajtani". Elsőrendűvé vált az is: hogyan „hajtunk”. Ehhez a fejlődéssel lépést tartani tudó, gondolkodó, művelt munkásokra van szükség. Hallhattuk, olvashattuk Horváth Józsefnek, a Diósgyőri Gépgyár esztergályosának kongresszusi felszólalását: , A termékszerkezet átalakításához kapcsolódó munkaerő-átcso­portosítás személy szerint engem is érintett — mondta. — A vezetőkkel történt közös megegyezés alapján két fiam­mal együtt — akik szintén esztergályosok — átkerültünk egy új gyártmányt előállító üzembe. A korábbinál lényegesen korszerűbb, programvezérlésű gépen vállaltunk munkát.” Elmondta természetesen, hogy ehhez tovább kellett tanul­niuk mindhárrpuknak. Tanfolyamot végezni, új tudásanyagot elsajátítani, ezzel mintegy átértékelve, más megvilágításba helyezve a régebben tanultakat is. Csak arról nem szólt, hány ébren töltött fél éjszakát jelentett ez számukra, hogy milyen erőpróbát kellett kiállniok, míg' alkalmassá váltak az új feladat betöltésére. Pedig biztosan nem volt egyszerű erőpróba. Ilyen erőpróbákra azonban szükség van, ha va­laki előre akar lépni. Az a jó, hogy kellenek ezek a próbatételek. A társada­lom fejlődésének ügye éppúgy igényli valahányat, mint azok létbiztonsága, akik vállalkoznak rájuk. P ártunk kongresszusa azt a mércét állította elénk, ame­lyet elérni nem könnyű. Kimondta: a létbiztonság csak a jó munkást, az eredményesen dolgozó kollek­tívát illeti meg. Ez így igazságos, így szocialista.. Karbantartás, ellenőrzés, kirakodás Popov és Rjumiii munkaprogramja A'/, első teljes munkahetét kezdi meg a világűrben Le- onyid Popov és Valerij Rju- min. Az új szovjet űrexpe­díció két tagja vasárnap még nem tudott teljes hétvégi pi­henőt tartani, bár program­juk a normális hétköznapi munkarendhez képest csök­kentett volt. Ennek ellenére elvégezték egyes berendezé­sek karbantartását és ellen­őrzését. és „nagytakarítást” is tartottak a Szaljut—ö. űr­állomáson. emellett biológiai kísérletekkel és dokumentá­ciós munkával is íoglalkoz- tak. Az eheti menetrend lénye­gében három feladatkörre összpontosul. Egyrészt foly­tatniuk kell a berendezések ellenőrzését és meg kell kez­deniük egyes készülékek cseréjét. Másrészt folytatni kell u Progressz teherűrha­jó kirakását, harmadrészt fo­kozatosan meg kell kezdeni a tudományos program vég­rehajtását is. Az űrhajósok még csak fokozatosan növe­lik a terhelést, mert egyelőre szervezetüknek teljesen al­kalmazkodnia kell a tartós súlytalansághoz.­A map np Iliik megnyitója Aczél György mondott beszédet Hétfőn megkezdődött a ma­gyar nyelv hetének esemény- sorozata Kecskeméten, a Tu­domány és Technika Házá­ban megrendezett ünnepsé­gen — amelyen ott volt Hor­váth István, az MSZMP Báes- Kiskun megyei Bizottságának első titkára és Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke is — Katanics Sándor, a Bács-Kiskun megyei Pártbi­zottság titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Aczél György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese mondott beszédet. — Az elmúlt 35 év fejlő­dése során — mondotta töb­bek között — nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalom de­mokratizmusához a palléro­zott, szabatos beszéd is hoz­zátartozik. A társadalmi egyenlőség sem alakulhat ki történelmileg, ha az egyes ré­tegeket mély kulturális — és ezen belül nyelvi — szaka­dékok választják el egymás­tól. Az egyenlőség egyik lé­nyeges eleme, hogy mások­kal egyenlő módon tudjuk kifejezni magunkat, megfo­galmazni gondolatainkat, vé­leményünket. A továbbiakban bírálőan szólt arról, hogy a közélet és a magánélet nyelve , még mindig távolabb esik egy­mástól. semmint kellene. Bár a hivatali nyelvi bürokrácia visszaszorulóban van, még mindig gyakran találkozha­tunk ridegséggel, udvariat­lansággal, érthetetlen fogal­mazással. Ellenérzésre ad okot a nyelvi demokratiz­mus torz kinövése, a stilá- ris durvaság is. Fel kell lép­ni az él len, hogy a megszó­lítás nagyon sok esetben nem az embernek, hanem az álta­la képviselt hivatali tekin­télynek. beosztásnak, pozíció­nak szól. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra. hogy korunkban az idegen szavak átvétele és használa­ta egészségtelen méreteket öltött ........................ A z előadó ezt követően a közművelődésit intézmények nyelvművelő szerepének fon­tosságáról beszélt. 11 béke- és barátsági Tegnap délután Miskolcon ülést tartott a Hazafias Nép­front megyei elnöksége mel­leit működő béke- és barátsá­gi bizottság. A megnyitót kö­vetően Strasszenreiter Jó­zsef, a HNF Országos Taná­csának munkatársa tartott tá.iékozta'tót a nemzetközi helyzetről, a népfrontbizott­ságok tennivalóiról a békehó­nap akciója során. Ezt követően Barlos Jó­zsef, a *HNF megyei munka­társa ismertette a békehónap megyei programtervezetét, többek között azt, hogy a megyei megnyitót Mezőkö­vesden. május 13-án tartják: a művelődési központban. Ezután több rétegtalálkozóra, kiállításra, békegyűlésre ke­rül sor Borsodban. A béke lesz a témája a szocialista brigádok fórumának is. Kiállításokon ismerkedhet-' nek meg a borsodiak a szom­szédos népek életével, kultú­rájával, barátsági napokon, esteken találkozhatnak más népeit képviselőivel. Ugyan­csak a béke- és barátsági hó­nap idején békenagygyűlést tartanak Szerencsen, míg a tavaszi rendezvénysoróza t záró eseménye június 13-an lesz Sárospatakon. Megyénk északi részében is Meggyorsultak a tavaszi munkák Az elmúlt hát végétől vég­re tavasz van. Napfény, me­leg, a talaj munkákhoz szüksé­ges, kedvező szikkadtsagó ta­laj. Mondhatjuk nyugodtan: már éppen ideje, hiszen a korábbi hetek kedvezőtlen időjárása miatt bizony volt némi lemaradás a tavaszi mezőgazdasági munkákban. Mezőkövesden a Matyó Tsz- ben az elmúlt héten Pető Marion főmezőgazdász 8—10 napos csúszásról beszélt. Saj­nos a gyakorta hulló csapa­dék miatt a sáros talajokra gépekkel szinte lehetetlen volt rá menni. A nehézségek ellenére a 71.3 hektár tava­szi árpa április 3-ig földbe került Kövesden, és már .szé­pen kel. Most vetik a lucer­nát 11)4 hektá ron és a fény­magot ezer hektáron. Folya­matos a napraforgó és a ku­korica talajelőkészítése is. A Matyó Tsz-ben az elmúlt hé­ten egyhetes száraz időt kí­vántak. Nagyon bízunk ben­ne-. hogy kívánságuk nem csupán óhaj marad, s a jó időben felgyorsul a hátrale­vő munkák üteme, valamint az elvetett magok fejlődése. A 2830 hektár őszi búzájuk­ból idén belvíz miatt mind­össze 120 hektár pusztult ki. A megmaradt állomány biz­tató. s nyilván a kedvező idő tovább növeli ezeket a remé­nyeket. Mádon, a Rákóczi Szakszö­vetkezetben a főnövény, a szőlő esetében nem okozott, ennyi gondot a korábbi, hű­vös, csapadékos idő. Visocz- ky Lajos elnök elmondta, hogy a 147 hektár közös szőlőben már régen befejezték a met­szést. s a végéhez közeledik a szálvessző-lekötözés is. Az eddigi rügyvizsgálatok ked­vező eredményt mutatnak. Az ép rügyek ígérik a két lurtöt. ennek kapcsán Mádon az 1077-es termést emlegetik, amikor mennyiség, minőség egyaránt elsőrendű volt. Má­don hagyomány, hogy min­den esztendőben újabb és úiubb területeket telepítenek be szőlővel. Jelenleg jó ütemben haladnak a leg­újabb telepítésre siánt 110 hektár meliorációs munkái­val. Fenn északon, a göncrusz- kui határban gyürüshengert húzó traktorokkal találkoz­tunk. A talajt tömöri tették a korábban tavaszi árpával be­vetett területeken. Nem sok­kal odébb, az ugyancsak gön­ci Kossuth Tsz területén, a gönci határ középdülöjében vetőkre leltünk. Ruszkai Pál növénytermesztési brigádve­zető. elmondta, .hogy a Veíö­. i,J„. maglennelletö Vállalat nyír­egyházi kutatóközpontja ré­szére vetik 50 hektáron a nyírségi fehér virágú, edes csillagfürtöt. Az el-i vetésre kerülő, magas szapo­rulati fokú magból betaka­rításkor szuper elit vetőma­got nyernek. Már tavaly is volt Göncön csillagíürt mag­termesztés, mégpedig nem is akármilyen, hiszen hektáron­ként 21 mázsás átlagot taka­rítottak be. Természetesen a vetés ez esetben különösen nagy pontosságot kíván, már csak azért is. hisz a csillag- fürthöz nincs speciális vető- gép. Ugyancsak lényeges a magiakarás is. amelyhez Göncön házi kivitelezésű, kö­kényágakból készített mag­takarót alkalmaznak. Még feljebb, északon az ország legészakibb termelő- szövetkezetében. az abuújvári Aranykalász Tsz-ben Bobaly Gábor főmezőgazdász először is arról számolt be hogy az 500 hektár őszi búzájuk ,iol telelt. Bizonyos területeken ugyan van kifagyás vízkár, összességében mégsem ked­vezőtlen a kép. A búza lej- trágyázásával már végeztek, pénteken kezdtek hozzá a csillagfürt. szombaton pedig a tavaszi árpa vetéséhez. Az előbbi 32 hektáron, az utób­bi 240 hektáron került a ta­lajba. Az időjárás itt külö­nösen hűvös volt az elmúlt hét közepéig, a talajhőmér­séklet nem emelkedett 4 tok fölé. és sok helyen voltak még ..hófolyások". Remélhető­leg a beköszöntött, tavaszias idő itt is meggyorsítja a munkák ütemét, Ábaújváron a tervek szerint még el kell vetni 60 hektár fénymagot, 100 hektár pillangóst, lucer­nát és vörösherét, valamint 140 hektár kukoricát és 40 hektár silókukoricát. lovábbszaporilásro vetik a nyírségi, fehér virágú édes csillagfür­töt a gönci Kossuth Tsi határában. A nagy pontosságot kívánó munkát a szövetkezet dolgozói figyelemmel, lelkiismeretesen vég­zik. Képünkön is látható, hogy magtakoráshoz házi kivitelezésű kökényágakból készített magtakarót használnak.

Next

/
Thumbnails
Contents