Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

«s» 1980. április 12., sioinbal tSZAK-MAGVARORbZAü 3 Az ipar és a külkereskedeli Rugalmasan követni a piac A kúikéreskedelmi munka legyen valóban üzleti tevé­kenység, amely minden eset­ben igazodik a megváltozott Piaci helyzethez és a meg­növekedőit feladatokhoz. Így summázhatnunk tömören a külkereskedelemmel szem­ben támasztott követelmé­nyek lényegét. Erről beszéli egyebek között kongresszusi felszólalásában Veress ’Péter külkereskedelmi miniszter is. aki külön aláhúzta, hogy a jövőben szorosabb együttmű­ködésre kell törekedniük ter­meld- és külkereskedelmi vállalatainknak, növelni kell közös érdekeltségüket, erő­síteni a szállítási fegyelmet, javítani a piaci munkát és az eddiginél rugalmasabban, gyorsabban kell követni a piac változásait. A külkereskedelemre is te­mérdek tennivaló hárul a kongresszus határozatainak valóra váltásában. S mert a külkereskedelemnek megha­tározó szerepe van hazánk gazdasági életében, a szer­vezeti rendszer korszerűsíté­se állandóan napirenden le­vő teladat. A gazdaságirányítás 1908- ban bevezetett rendszere küL Ionosén nagy változást ho­zott a külkereskedelmi szer­vezetekben, azok kapcsolatá­ban. Ez elsősorban a külke­reskedelmi jogok jelentős ki­terjesztésében. a külkereske­delmi vállalatok és a terme­lőüzemek közötti szerződé­ses. érdekeltségi es elszámo­lási kapcsolatok rendezésé­ben, illetve fejlesztésében .ju­tott kifejezésre. A lé.ilödes eredményeként jelenleg 35 szakosított külkereskedelmi vállalat és 9 állami ügynöki vallalal mellett már 81 ter­melő. kereskedelmi és szol­gáltató, illetve 2 fővállalko­zó vallalat jogosult , külke­reskedelmi tevékenység foly­tatására. A külkereskedelem szer­vezeteitek fejlesztésével kap­csolatban — a világgazda- sagban és a piacokon bekö­vetkezett változások hatásá­ra — a tálca egy sor meg­oldandó feladatot szabott meg. így például tervbe vet­te. hogy a szervezeti rend­szer fejlesztésének kereté­ben — az 1977. október 20-i párthatározatban rögzített követelmények figyelem bevé­telével — tovább bővítik a termelő vállalatok közvetlen exportjogát. A minisztérium elsősorban olyan szerveze­tek kialakítását támogatja, amelyek képesek a tőkés ex­port növelésére, a hatékony­ság es a versenyképesség to­kozására. rugalmasan tudnak alkalmazkodni a változó vi­lágpiaci helyzethez. A külkereskedelmi jog ki- szélesítése. a külkereskedel­mi vállalatok profiljának fejlesztése, a hatékonyabb piaci fellépést biztosító for­mák előtérbe helyezése szük­ségessé teszi a külkereske­delmi vállalatok nagyságá­nak felülvizsgálatát, esetleg kisebb vegyes profilú külke­reskedelmi vállalatok létre­hozására is sor kerülhet, A külkereskedelmi tevé­kenységre jogosult: vállala­tok es termelőüzemek jelen­leg három típusú szerződés­re — bizományi, külkeres­kedelmi társaság és saját számlás szerződés — ala­pozhatják , kapcsolatukat. A minisztérium azon van. hogy a vállalatok éljenek a szá­mukra kedvező választási lehetőséggel és olyan szer­ződést kössenek. amely mindkét tél számára egy­aránt előnyös. Éppen ezért a jövőben további fejleszté­seket, terveznek az egyre szélesebben elterjedt külkeres­kedelmi társasági szerződés­sel kapcsolatban. Ez a for­ma ugyanis leginkább alkal­mas arra. hogy közös dön­téssel. kockázatvállalással és felelősséggel tartós együtt­működés, szoros érdekközös­ség alakuljon ki a gazdál­kodó szervezetek között mind az export-, mind az í nyiortlevékenysegben. Sok szó esik manapság a külkereskedelem és a ter­melő vállalatok információs kapcsolatáról is. A külkeres­kedelmi vállalatok ma is nagy mennyiségű informá­ciót juttatnak el partnereik­hez. Napi. havi, illetve ne­a változásait gyedeves tájékoztátok, elem­zések készülnek a piaci hely­zetről. a konjuktúra alaku­lásáról. A probléma nem is a mennyiséggel van. A kér­dés lényégé az, hogy a ter­melő ;azokat az információ­kat kapja-e a , külkereske­delemtől, amelyek a napi piaci munkához elengedhe­tetlenül szükségesek vagy sem. Ennek eldöntése végett a Külkereskedelmi Miniszté­rium — az érintett: tárcák bevonásával — nagyszabású felmérést végez. Bár ez a munka még nem ért véget, bizonyos következtetési már most le lehet vonni. Az egyik ilyen megállapítás le­hetne, hogy a napi üzleti tevékenységet szolgaló infor­mációkon kívül a jövőben foltozott gondot szükséges fordítani a távlati piacpoli­tika megalapozását célzó in­formációszerzésre. árprognó- zis-készitésre. Javítani, kell továbbá a külkereskedelmi vállalatoknál az árdokumen­tációk és árinformációk nyil­vántartását és feldolgozását, ugyanakkor böviteniük kell az információs források kö­ret. S ami még nagyon fon­tos: a kölcsönösségre kell törekedni a külkereskede­lem es az ipar információs kapcsolatának fejlesztésében. A külkereskedelemnek több és jobb információt kell a termelőkhöz eljuttatnia, más­részről az ipar is behatób­ban tájékoztathatja a kül­kereskedelmi vállalatokat a különböző fejlesztési döivté- , sekröl, az exportárualapok helyzetéről, az exporttal ősz- széf üggő termelési elképze­lésekről és a költségek ala­kulásáról. Csakis a közös munka, aZ azonos érdekelt­ségi szemlélet teremtheti meg a termeles és a külke­reskedelem gazdasági egysé­gét, erősítve ezzel a vállal­kozási szellem nagyobb ará­nyú kibontakozását, ami végső soron az összehangolt külpiaci fellépésből szárma­zó előnyök kihasználását eredményezheti. Lovas Lajos i i i Harminc évvel ezelőtt kezdö- 1 dött az ország egyik nagy ko- J hászati kombinátjának, o Du- i nai Vasműnek az építése. A J vasműben - amelynek beien- i dezései magas technikai szin- 1 vonalúak - most is építkezés i folyik. Új, korszerű technolá- ' giát telepítenek, magyar-len- [ gyei és szovjet szakemberek : dolgoznak az ország egyik 1 legnagyobb beruházásán, a kenverteres acélmű építésén, A szerelők a hatalmas vas- szerkezeti csarnok építéséhez már több mint tizezer tonna szerkezeti elemet építettek be. Megkezdték a szovjet gyártmányú technológiai be­rendezések szerelését is, ké­szülnek a konverterüstök, o körkeverö berendezés és az átadókocsik. Napirenden a minőség Az utóbbi időben javult a kohászati es a gépipari ter­mékek minősége, néhány ter­mékcsoportban azonban in­gadozik, egy-egy 't erületen sok a reklamáció. A vasasszak­szervezet elnöksége tegnap tárgyalt az ágazat termekéi­nek minőségi problémáiról. Kapósak a tanéit A gyümölcsfák mellett év­ről évre több kiskert tulajdo­nos vásárol és ültet kertjé­be. telkére díszfái, díszcser­jét. Ezért is örvendetes, hogy Miskolcon a bekécsi Hegyalja Tsz Szputnyik ut­cai lerakatán bőséges a vá­laszték ezekből az egyre ke­resettebb termékekből. Ér­deklődésünkre a lerakat dol­gozói elmondták, hogy je­lenleg is kapható sokféle bo- korrózsa. sövénynek fagyai és bukszus, a fenyőfélék kö­zül ezüst-. !üc-. sima és kú- szófenyo Gazdag a válasz­ték tujából, madárberkenyé­ből. aranyvesszöböl, szivar- fából, sóskaborbolyából es kecskeragóból is. A hatékonyabb termelés a cél a sajószentpéteri gyárban Több jó üveget. A selejt csökkentéséhez, o takorékosabb termeléshez üzembiztos gepek kellenek. Feivételiinkön: Dankó József műszerész szocialista brigádvezető beállítja egy belga gyártmányú üveggyártó auto­mata műszereit. Aggastyán korát éli a Sa­jószentpéteri Üveggyár. El­múlt nyolcvanöt, éves. De csak az üveghuták, az épü­letek régiek, szűkösek, a ter­melő gépi berendezések fia­tal évjáratúak. korszerűek. Az utóbbi időszakban is je­lentős fejlesztéseket valósí­tottak meg itt, s ezek az idén már ..beállnak’', meg­hozzuk a vart eredményi. — Újabb beruházásokról nincs szó — mondja Fodor Kárain főmérnök —. most már a meglevő kapacitást akarjuk teljesebb mértek­ben kihasználni. A tervek szerint az idén 129 ezer ton­na üveget gyártunk, ezer tonnával többel, mint az el­múlt esztendőben. Így is hal­hét ezer tonnával maradunk el a lehetséges termeléstől, mert még egy kemencét fel kell újítanunk a második negyedévben. Egy időben hat kemence üzemel a gyárban, három fehér, három zöld üveget ál­lít elő.’ Egy kemence leállá­sa is tetemes termeléskiesést okoz, hát még kettőé! Az első negyedévben egv tüze­lőberendezés rekoni.trukcl6.ia 42 napba tellett, s a másik munkálatai is hasonlóan hal hetet vesz majd igénybe. U vegaváraink szakosodtak a termelésben. A sajoszenl- peleri gyár élelmiszeripa­runk számára gyárt kon­zerv- es palacküveget. Mind­össze a fölösleget exportál­ják közvetlenül, ami a mint­egy 300 millió darabos ter­melésnek egy-kél százaléka. Ennél lényegesen nagyobb hányada jut el azonban a külföldi piacra, de már bor­ral. pálinkával. különféle élelmiszerekkel megtöltve. — Nálunk is megíigvelhe- lö a termékszerkezet módo­sulása — tájékoztat a lö­■ mérnök. — Fehér üvegből a szélső értekek, a kel deciti- teresek és az ötliteresek fe­le tolódott el a gyártás. Zöld üvegből a hét deciliteres a leginkább keresett. Ter­mészetesen igyekszünk al­kalmazkodni ... Mint ahogyan az árválto­zások is rászorít iák a gvár kollektíváját a hatékonyság tokozására, a takarékosabb gazdálkodásra. — Az elmúlt évben már megkezdtük a teljesítmény­követe! ménvek megái tanítá­sát — újságolja Fodor Ká­roly —. s intézkedéseket fo­ganatosítottunk az időki­használás javítására Nincs szándékunkban rendezni a normát, célunk, hogy a mun­kások ugyanazért a bérért ne többet, hanem jobban dolgozzanak. Vagyis: több Fotó: loció József jó. eladható üvegei állítsa­nak elő. Az elmúlt eszten­dőben 19,3 százalék volt a selejt az idén ezt 17,2 szá­zalékra akarjuk csökkente­ni. A „recept" roppant egy­szerű: megszigorítjuk a technológiai fegyelmet és a minőségi ellenőrzést. Az üveggyártás rendkívül anyag- és energiaigényes. A 129 ezer tonna kész üveg­hez megközelítően 154 ezer tonna alapanyagot használ­nak fel. Az év elején ki­számították. hogy az ener­giaköltség 16ü millió forint lesz, azóta ez a kiadás to­vább növekedett. Az árren­dezések érzékenyen enntet­(Folylalás az 1. oldalról) hangsúlyozva, hogy e mun­kák során milyen sok mú­lik az emberen, s termés­hozamban. tonnákban mit jelent, ha megfelelő rangot kap a kukorica vetése es vegyszeres gyomirtása. Vár­bíró Guörgu, a megyei párt- bizottság munkatársa a .ku­koricatermesztés népsazdasa- gi jelentőségéről szólt. A Bábolnai Iparszerü Ku­koricatermelő Közös Válla­lat 3000-es termelésszervezé­si egységének vezető szak­emberei, Bódi Jenő és Far­kas Pal a kukorica vetésé­vel es vegyszeres gyomirtá­sával kapcsolatos legfonto­sabb szakmai követelmé­nyekről. á technológia ..tíz­parancsolatáról” adtak rész­letes tájékoztatást. Felhív­ták a figyelmet többek kö­zött arra. hogy elsősorban mire kell ügyelni már a ve­tőágy készítésénél, mennyire fontos tényező a gépek üzembiztonsága, az optimá­lis vetési időszak, a vetés mélysége, a vetőcsorosz’-a használata, a startar műtrá­gyák alkalmazása, a vetés sebessége. a hibridenként jól meghatározott termőtő- szám, s számos más ..apró­ság". amire irányítónak, s végrehajtónak egyaránt oda kell figyelnie. Az IKR taggazdaságaiban tavaly 62.3 mázsa volt a ku­korica hektáronkénti ‘ átlag­termése. Harmincezer hek­táron vizsgálták a vetés- technológia elemeinek betar­tását. s megállapították: a vetésnél, a vegyszeres gyom­lek a gyárát, a h-vetel nem emelkedik olya ; ütemben, mini a ráfordítás. A körül­mények persze adottak, Így azon érdemes elgondolkod-* ni, ami jobbítható. A sajó- szentpeteriek ez utóbbit te­szik. — Energiákból ket-három százalékos megtakarítást irá- r./oxtunk elő — mondja a főmérnök. — Optimális ha­tásfokú villamos égők kikí­sérletezésével es üzembe he­lyezésevei elértük, hogy a vállalati szinten egv kilo­gramm üveg gyártásához szükséges . 6000 kalóriának: nti csak a kétharmadát hasz­náljuk fel. Csökkenteni akar­juk a gépalkatrészek és ke­nőanyagok importját, s eh­hez' ötletembereinktől várjuk es kapjuk az ésszerű meg­oldásokat. újításokat. Ezek mellett is keressük a ked­vező lehetőségeket, s meg­bíztuk az Energiagazdálko­dási Intézetet olyan tanul­mány terv elkészítésével, amely feltárja tartalékain­kat. hozzájárul céljaink el­éréséhez. Az első negyedevet a gyár a tervezett szinten zárta. Ko­rábban baj volt a folyama­tos szállítással, jelenleg nincs ilyén gond. Közrejátszik eb­ben. hogy az üveggyáriak ta­vai'' Sajóecsegen két. és fél hektáros területen megfele­lő nagyságú raktárbázist lé­tesítettek. A rakodás is gyors, az üvegeket bálázzák. Ez a csomagolási módszer éves szinten 1000 tonna tóba be­szerzései teszi szükségessé, a Tiszai Vegyi kombinát azon­ban .nem tudja ezt. a meny- nyiséget biztosítani.' Egy ki­logramm fólia hazai ára 35 —40 forint, s az importár még magasabb. Az 50—60 tonna fólia ’ külföldről való megvásárlása tehát számot­tevő pluszkiadással jár. Ta­lán érdemes volna keresni a megoldást, hogyan lehetne ezt a többletköltséget is megtakarítani! __ ( kolaj) pasilÉlEseie irtásnál elkövetett látszólag „kis” hibák mennyire köz­rejátszottak abban. hogy nem lett még nagyobb ez a különben igen jó átlagter­més. Így például jelentős terméskieséseket okoztak a vetésegyenetlenségek, a tő- hiánvok, az átfedések. Volt olyan tábla, ahol az opti­málisnál 10—15 ezerrel volt kevesebb a kikelt tószam. s ez egymaga legalább 10—15 mázsa termeskiesést jelen­tett hektáronként. Számos gazdaságban 'olt tapasztal­ható. hogy nem volt tökéle­tes a táblaszélek elmunká- lása és kihasználása. Ez az „apróság”, e termést nem adó. vagy csak megtizedel­ve adó méterek, egy-egy gazdaságban több vagon ku­korica „kiesését” jelentették. Es a látszólag egyszerű vegy­szerezésnél előfordult apró mulasztások, a rosszul beál­lított szórófejek, a kellően nem ellenőrzött dózisok is azt eredményezték, hogy dol­lármilliókat érő kemikáliád kát szórtak ki feleslegesen.’ A szakmai ismertetéseket követően került sor a kü­lönböző gépekkel, gépkap­csolásokkal végrehajtott gya­korlati bemutatóra. A részt­vevők itt az IKR szakem­bereinek irányításával sze­relési. beállítási, ellenőrzési feladatokat hajtottak végre, s mintegy feleleveníthették, kipróbálhatták ismereteiket, hogy az elkövetkező hetek­ben valóban a legjobb, a magas átlagterméseket jól alapozó munkát végezhesse­nek saját gazdaságuk kuko­ricatábláin. j

Next

/
Thumbnails
Contents