Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-09 / 82. szám

1980, épriTís 9,, ramla ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A hazai olefinkémia meg­teremtésének gondolata a hat­vanas években vetődött tel, s nem sokkal ezután, 1!)70. szeptember 15-én Moszkvá­ban aláírták a magyar—szov­jet olefinegyezményt. A kör­nyező országokkal folytatott tárgyalásokon ugyanis végle­gesen tisztázódott, hogy a Szovjetunió, csakúgy, mint Magyarország, érdekelt az ilyen irányú együttműködés­ben. A Szovjetunióban ezek­ben az években ugrásszerűen megnőtt az olefinek (etilén, propilén stb.) felhasználása. Az illetékes szovjet szervek úgy számoltak: ha az alap­anyagok egy részét olcsó, cső- vezetékes szállítással meg­kaphatják, az így megtaka­rítható beruházási eszközöket az olefint feldolgozó vegyipar fejlesztésére tudják fordítani. Az olefinkémiai kooperá­ciót tartalmazó megállapodás értelmében a Tiszai Vegyi­kombinátban nagy kapacitá­sú, évi 250 ezer tonna etilén és 150 ezer tonna propilén előállítására alkalmas olefin­üzemet építettek, míg a szov- jetunióbeli Katusban a Klór- vinil Termelési Egyesülés egy, a leninvárosi etilént feldol­gozó pvc-üzemet létesített. A kooperációból mindkét fel számára óriási előny szár­mazott. Egyrészről, két ki­sebb etilénüzem helyett egy gazdaságosan termelő gyárat kellett építeni (ezáltal milli- árdokra lehelő beruházási és termelési költséget tudtak megtakarítani), másrészről a beruházási költségeket nem. egy, hanem két ország, visel­te, és ez a létesítmények gyorsabb kivitelezését tette lehetővé. A kölcsönös elő­nyök közé sorolható továbbá, hogy az etilénért és propilé­nért a Szovjetuniótól kapott feldolgozott olefintermékek révén a magyar népgazdaság több milliárd forint értékű beruházástól mentesült. Az olefinegyezmény megva­lósítása szempontjából döntő fontosságú volt az 1975-ös esztendő. Ugyanis öt évvel ezelőtt, 1975. február 3-án kezdte meg az etiléntermelést a Tiszai Vegyikombinát öle­li ngyára, s még ugyanezen a napon etilént szállítottak a Szovjetuniót és hazánkat ősz. szekötő csővezetéken a kalu- si testvérüzembe. Létrejött tehát a közvetlen termelési, technológiai kapcsolat hazánk és a Szovjetunió közölt, amely egyedülálló volt a KGST-országok egy ül tműkö­dösében. Pontosan egy hónappal ké­sőbb, 1975. március 3-án ke­rült sor ,a leninvárosi olefin­gyár, március 4-én pedig a kalusi testvérüzem ünnepé­lyes avatására. A jelentős esemény alkalmából Kadar János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára le­vélben köszöntötte a Tiszai Vegyi kombinál dolgozóit. „...Az olefinmű jelentősé­gét növeli, hogy a szocialista országok új típusú, magas fo­kú termelési együttműködését valósítja meg a Tiszai Ve­gyikombinát és a Szovjet­unióban lévő Kalusj Vegye szeli és Kohászati Kombinál közölt. Ez az együttműködés, amely jól szolgálja testvéri országaink érdekeit, a miszá. inunkra azt jelenti, hogy je­lentős beruházási költsége!; megtakarításával fejlesztjük vegyiparunkat. korszerűsít jük népgazdaságunk termeié, si szerkezetét és jobban ki tudjuk elégíteni a népgazda Ságunknak a vegyiparral szemben gyorsan növekvő igényeit. Az olefinmű létre­jötte és az elhatározott ter­melési együttműködés kife- , jezi előrehaladásunkat a szo­cialista integráció útján és tovább erősíti országaink testvéri kapcsolatait, a ma­gvar és a szovjet nép barát­ságát ...” — irta levelében pártunk első titkára. Nagyra értékelte az ole- f inkom plexum létrejöitét Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára is, aki a Kalusi Klórvi- nil Egyesülés vinilklorid- és klórüzemének, valamint az etilénvezeték tervezésében, építésében és üzembe helyezé­sében részt vett munkások­nak, mérnököknek, techniku­suknak gratulált, mert határ­időre befejezték a legfonto­sabb objektumok építését. Az SZKP főtitkára levelében egyebek 'között hangsúlyozta: „ .. .A kalusi termelőkapaci­tások létrehozása szerves ré­sze annak a közös szovjet— magyar programnak, amely fontos vegyipari termékek gyártásának növelésére irá­nyul, nagyszerű bizonyítéka a szakadatlanul erősödő szov­jet—magyár együttműködés­nek, eleven példája a szocia: lista gazdasági integráció komplex programja gyakor­lati megvalósításának. Nagy­ra értékeljük a magyar munkások, mérnökök és tech­nikusok érdemeit, akik szá­mottevően hozzájárultak az olefinek előállítására, szállí­tására és feldolgozására szol­gáló egységes komplexum lét - rehozásához.. Együttműködésünknek ha­talmas gazdasági eredményei vannak. Az olefinmű üzem­be helyezése óta, vagyis az el­múlt öt év alatt a TVK több mint 1.1 millió tonna éti-, lénl, s több mint félmillió tonna propilént, termelt. Az olefinek tekintélyes részét, egyebek között 5311 ezer ton­na etilént és több mint 120 ezer tonna propilént a Szov­jetunióba szállítottak. Az olefinekért cserébe több tíz­ezer tonnányi különféle kész­terméket, mint például ma­gasnyomású polietilént, poli- sztirolt. akrilnitrilt. vinilklo- ridot. stb. kaptunk a Szov­jetuniótól. Ezek a szállítások nagymértékben javították a népgazdaság devizamérlegét, hiszen 1975. óta az említett anyagok nagy részét már nem kellett tőkés importból be­szerezni. Az oiefinegyezmény meg­valósítása tette lehetővé a hazai petrolkémiai központi fejlesztési programban elő­irányzott feladatok teljesíté­sét is. Az olefinprogram má­sodik lépcsőiéként készült el 1973-ban az V. ötéves tervünk büszkesége, a Borsodi Vegvi- kombinát nagy kapacitású, világszínvonalon termelő PVC —III. gyára, a Tiszai Vegvi- kombinát polipropiléngyára, bővült a hazai müanyagfel- dolgozás, amely a hazai szük­ségletek kielégítésén túl az olefinek nagytömegű gyártá­sa révén jelentős exportáru- alap létrejöttét is eredmé­nyezte. A közelmúltban újfent je­lentős eseménynek lehettünk tanúi: március 11-én Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Nyikolaj BajbakoV, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese Budapesten aláírta a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti gyártás- szakosítás és kooperáció fej­lesztésének hosszú távú prog­ramját. Ebben egyebek kö­zött szerepel az olefinegyez­mény meghosszabbítása, amely újabb távlatokat nyit a magyar—szovjet vegyipari szakosodásban. A felék ez­úttal is hangsúlyozták: az olefinegyezmény jó alapul szolgált a magyar—szovjet kooperáció-bővítéséhez, a Ti. szai Vegyikombinálban fel­épített nagy kapacitású ole­fingyár maradéktalanul kielé gítette a szovjet testvérüzem és több hazai vállalat etilén­igényét. A most aláírt jegy­zőkönyv szól arról, hogy a következő etilénüzem felépí­tését: a szovjet: fél vállalja magára, és a Kalusi Klórvi- nil Egyesülés 198(5—1999-ig évenként (50 ezer tonna eti­lént szállít csővezetéken a Tiszai Vegyi kombinátba. Ez indokolttá teszi az. olefinek feldolgozására szolgáló ter­melőkapacitások további erő­teljes bővítését, amely újabb fejlesztések kezdetét jelenti Leninvárosba-n. lat vas latjos Gycrssodrógép A DIGÉP B-gyóregységében Gócsi Jóisef (jobb oldalt) szerelő- lakatos a DSŰ-IOÖ as gyorssodregépen a forgó lepke be'iüitáscm dolgozik, valamint Lévai Nándor lakatos a csapágyledéi meg­húzását végzi. A Mákvölgyi Bányaüzemben Huszonnégylakás terven ieliil A Borsodi Szénbányák Vál­lalatnál a részben állami tá­mogatással készülő bányász- lakások egyik legjelentősebb építési területe a Mákvölgyi Bányaüzem, ahol összesen 1(58 lakás elkészítése a cél. — Februárban miiül há­rom esztendeje, hogy az üzem építészeti részlege hoz­zákezdett a munkálatokhoz, s hogy eredményesen tevé­kenykedett. azt bizonyítja a már átadott 120 otthon — mondja Takács István, az üzem igazgatója. — A to­vábbi 48' lakás kivitelezése is elkezdődött, az építés je­lenlegi üteme arra enged kö­vetkeztetni. hogy * azok át­adására november hetediken sor kerülhet, sőt üzemünk vállalta, hogy a tervidőszak befejező évében terven fe­lül meg 24 lakást felépí­tünk. Ennek alapozási mun­kálatait kezdtük e’ a már­cius 22-i kommunista szom­baton. Rendelés, anyag, árbevétel? Búvópatak — Volt olyan évünk, ami­kor novemberben még húsz­millió hiányzott a százból, mégis nyereséggel zártunk — nyugtat meg Bernáth Ele­mér, az encsi gyáregység ve­zetője. miután kifejeztem aggodalmamat, hogy a ter­vezett árbevételből az első két. hónapban tí millió fo­rint elmaradt. — Tevékenységünk 13 éve alatt, hozzászoktunk — foly­tatja —, mindig menet köz­ben alakultak ki a dolgok, egyetlen év elején se ren­delkeztünk a teljes rende­lésállománnyal. miként az idén sem. — Nem egészen értem a dolgot — velem közbe —. tudomásom szerint jelentős összeget fordítottak gyárt­mány- és gyártás fejlesztésre, többek között azzal a cél­zattal. hogy a megrendelők követelményeinek megfelelő minőségben, zárt ciklusok­ban készítsék el a légei osz­ló-szelepeket. valamint te­herautók. erőgépek, mozdo­nyok hűtőit... — Ez így igaz — ismeri el a főkönyvelő. Taskories András, majd arról beszél, amit a MEGÉV nem akar el­ismerni. s csak forgalmazza a román és csehszlovák sze­lepeket. — A mi szelepeink sem­mivel sem rosszabbak, még­is a MEGÉV, amely koráb­ban 20—25 ezer szelepet ren­delt tőlünk, ebben az esz­tendőben legfeljebb 8 ezret kér. — Talán a típusuk nem felel meg... — szólalok meg, miként tettem ezt egy évvel korábban, amikor is szintén a KÖTUKI Vizsgá­latára hivatkozott a Miskol­ci Mezőgép Vállalat encsi gyáregységének egy másik szakembere. — Talán — mondja a fő­könyvelő. — Az eddig gyár­tott. hűtőink azonban sok szempontból elavultak, de a keresletcsökkenes másik lé­nyeges oka, hogy a felhasz­nálók nem vásárolnak újat. maguk javítják a liülőket. — Bármily sajnálatos ez az encsi el; re nézve, bizonyá­ra elismerik, hogy helyesen cselekszenek a vállalatok... — Kétségtelenül. Es ne­künk a fejlesztésekkel adott kapacitást olyan cégeknek kell felajánlanunk, amelyek korszerű termékekért kísér­letednek. például a Magyar Vagon- és Gépgyárnak. ’Bi­zonytalanság ide. bizonyta­lanság oda, egyáltalán nem kilátástalan a helyzetünk, hiszen a gvőziek várhatóan (500 darab hűtőt rendelnek tőlünk, vagy még többet. Persze, csak azt nem tud­juk még, hogy mikor? Ugyanilyen lehetőség a MÁV Északi Főműhelyével való kapcsolatunk, miszerint 200 h'ütóv. gyártatnának velünk Diesel-mozdo­Az én módszerem mai sze­replője u 02 éves Varga Isi- vau, aki az LKM közlekedé­si gyáregységétől néhány éve. mint anyag-alkatrészellátó elömunkás ment nyugdíjba. Mostani nyugdíjas éveit a kertészkedés tölti ki. amely- ivet már korábban, még mint aktív dolgozó eljegyezte ma­gát. A perecesi határban, az Ucekuj-dülöben példás szor­galommal műveli saját és. részben a lia telkét is, össze­sen 800 négyszögölt. Mielőtt néhány jó ötletét, módszerét közreadnám, el­mondjuk. hogy ezen a két telken zöldségei, gyümölcsöt és szőlőt egyaránt termeszt. A termés elsősorban a csa­lád ellátását fedezi, de a le leslegböl piacra is kerül. Az érte kapott összeg jó nyugdíj- kiegészítő, de egyúttal a szak­tudásának az elismerése is. A 400 töke Lenz—Moser műve­lésű szőlő mellett, a gyü­mölcsnek szinte minden faja megtalálható kertjében. Első ötlete is a gyümölcs fákkal kapcsolatos. Sokan ta­pasztalták már, hogy a fais­kolákban vásárolt fák egy ré­sze (5—8 év után sem terem. . Ilyenkor gyakran azon me­állított uborka dilál a gazda: most mit csi­náljon? Legtöbben a balta mellett döntenek, s a fát ki­vágják. Nem igy Varga Ist­ván! Ö egyetlen elültetett lát nem vág ki. Helyette áloltja. A/ eddigi eredmények azt mutatják, hogy sikeresen. — Volt péjdául egy Hardy vajkörtém, de nem termeti. Erre beleollottam négy másik körteíajlál. Azóta mindegyik bőségesen hozza termését, Így voltam a birssel is. Áloltot­tam azt. is körtével, mégpedig hat. fajtát tettem bele. Min­denféle oltással kísérletezem. A javított ékoltást, a kecske, láboltást, a héj alá oltási, és a szemzésl különösen . kedve lem. Varga István egyik leg­újabb ..újítását” — azért - mondom annak, «tort bár a szakemberek körében ismert, általánosságban már koránt­sem terjedt el — a Pándy meggy fajtánál alkalmazta. Sok kertbarát társához ha­sonlóan nála sem termett ez a kiváló méggylajla. hiába volt cigánymeggy is mellette. Arnótrót. a íelsöz.solcaí tsz gyümölcsöséből hozott erre szemzővessz.öket. a Pándy meggyet is beporzó, ugyan­akkor önmagukban is kiváló, nemes meggyfajtákról, és azokat mind ráoltotta a Pándy meggyfákra. — Ez szeptemberben tör­tént. s mivel akkor a meggy már nem adta a héját, ezért nem szemzést. hanem az úgy­nevezett Forkert-féle rügy­lapozást alkalmaztam. így ol­tottam át a fáimat, mintegy iá szemet teve mindegyikbe. Ennek a szaporítási módnak a lényege a következő: az ol- tóvesszöröl a rügyet úgy szedjük le. hogy a metszést a rügy felett kezdjük el. de nem vágjuk végig, hanem egy másik metszéssel a rügy alatt metsszük be. mintegy ékre vágva a rügy pajzsát. Az alanyon ugyanezt a vá­gást megismételjük. A rügy- pajzsot az alany igy kialakult ..táskájába” toljuk, a sebeket egymásra illesztjük és bekö­tözzük. majd oltóviasszal be­kenjük. Szintén ajánlani tudjuk Varga István uborkatermesz­tési módszerét is. Ezzel a könnyen kivitelezhető mód-- dal kis területen bőséges termés takarítható be. Az uborka termesztésénél figye­lembe vette a növény kúszó jellegét, de mert nem akarta, hogy a földön elterülő uborka nagy területet foglaljon el. ezért nem vízszintesen a tói­don. hanem kiépített vázon felfelé futtatta. A 13 méter hosszan, .két sorban telepített uborka közé 3 méterenként a szölölugasra emlékeztető, de természetesen attól alacso­nyabb vázat épített ki. A 120—130 centiméter magas váz keresztmetszetében es formájában a régi bányatá- mokhoz hasonló. Ezeken a vázelemeken 25 centiméte­renként ogymás fölött drót- huzalok feszülnek. Tulajdon­keppen erre kapaszkodik lel az uborka. ..ezen feleszik meg”, majd amikor eléri a váz tetejét, azon áthajolva a túlsó oldalon lefelé folyik. Így valóban egy lugasforma u fájtul ki. Az ezzel a mód­szerrel termesztett - uborka növényvédelme jóval egysze­rűbb és hatékonyabb, a ter­més az esős időben sem lesz sáros. Tréfásan elmondhatjuk er­ről a módszerről — bár a megállapítás . teljes mérték­ben fedi a valóságot — az uborkát talpára állították. Hajdú Imre „NOHAB” nyokhoz. — Mindezen termékekhez az anyagbeszerzés meglehetősen körülményes, és hosszú időt vesz igénybe. Az első két hónap viszonylagos sikerte­lenségében bizonyára az anyaghiány is benne van. — Sajnos, legalább jel er, mire sikerül beszereznünk a szükséges anyagokat. S ha nincs megrendelés, mire kér­jünk anyagot? Csak növel­nénk a készleteket, amit a vállalat ugyan valahol el­számol. de hogyan egyeztet­hető össze ez a jelenlegi kö­vetelményekkel ? — Az a gyanúm hogy se­hogy ... miként a ’termeié» kenység csökkenése sem. Hí. szén rendelés-, valamint ezzel összefüggő anyaghiány miatt, kénytelenek voltak megbontani a zárt cikluso­kat, ezáltal bizonyos lét­számfelesleg keletkezett. — Én másként fogalmaz­nék — segít ki Bernáth Ele­mér. — Vasszerkezeti mun­kákra irányítottuk azokat az embereket, akiket, majd újra teljesítménybérben foglal- • kozlatunk. ha beérkeznek a meg ren del esek. Va lamely est csökkent ugyan a keresetük, de ez csak átmeneti álla­pot. s ezt az emberek meg­értik. — Ezek szerint, „búvópa­tak” módszerekhez „folya­modnak”? A két szakember egymás­ra néz. aztán a -gyáregység vezetője, Bernáth Elemér vá­laszol. — Minden évben nyere­séggel záriunk, ez lény, s bármily hihetetlen, megta­láljuk a módját, hogy eb­ben az esztendőben is mél­tók legyünk dolgozóink bi­zalmára. — Ami a „búvópatakot” illeti — veszi át a szót Tas- kovics András főkönyvelő —. csak első hallásra jelent eltnarasztalást. de ha job­ban belegondolunk, ehhez hasonlatos gazdálkodás a fennmaradásunk feltétele. A szigorított szabályozókkal ugyan még csak ismerke­dünk. mégis egvre inkább éreztetik hatásúkat. Létkér­dés: anyag, energia, terme­lékenység. hatékonyság. Na- m ár most: egy ilyen kis gyár­egység. mint a miénk, mit tehet? Megkeresi azokat a réseket, ahol folytathatja in­ját, bizonyos szakaszokon szabadabban haladhat, má­sutt nagyobb erőfeszítések-' kel. .Jelenleg akadályokba ütközünk, de hangsúlyozom, hogy minden évben előfor­dult hasonló helyzet, s ta­valy például 23 millió (iií ezer forint nyereséget hoz­tunk. Karost Imre

Next

/
Thumbnails
Contents