Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-06 / 81. szám

T980, április 6., raid map

ESZAK..MAGYARORSZÄG 5

A tízévesek meg csak nem is sejlik, a húszévesek igen • hosszúnak találják, a hatvanévesek meg már felejtik, mennyi 'is az a harmincöt ev. Mi minden történik egy emberrel harmincöt év alatt? Az tudja ezt a legjobban, aki éppen ennyi idős. neki eddigi létet jelenti a harmincöt- esztendő.

— Ötödik gyerekként születtem 1943-ben Alsóvadászon. Kél bátyám és a nővérem meghalt. A tőlem öt évvel idősebb István bátyámmal. no meg .lakú Pistával. Nagy Vilmossal. Szö- lősi Lacival — a barátaimmal — együtt ismertem meg a világot. A mi kis falunk világát. Szerencsés időben születtem, mert véget ért a háború. Éppenesak elmúlt. A közelségét kézzel foghatóan éreztem. Meg kellett erősítenünk a házunk elejét, amit szétvitt egy robbanás. Az iskolára igen szívesen emlékszem, nemigen értek kudarcok. Könnyen tanultam, nem kellett a szüleimnek bajlódniuk velem. Apám és anyám cselédek voltak a felszabadulás, az én születésem előtt.. A földosztáskor kaptak öt holdat, ehhez szereztünk még hármat. Keményen dolgoztak, de igen nagy szeretettel nevellek bennünket. Nélkülöznünk nem kellett akkor már, volt mit ennünk, volt ruhánk. Amikor hazamentem az iskolából, ott találtam anyám üzenetét: ..Barna, etesd meg a ki scsi békét, Szedj füvet a malacnak. Az ebédet megtalálod. Tanulj es vigyázz magadra, meg mindenre. kisfiam!” A nagyobb sikerélmények az iskolában értek, akkor, amikor fizikát és kémiát kezdtünk tanulni. Igen szerettem ezeket a tár- gvakat. Na és a sport! Kraj- nyák László tanár úr abba a pici. falusi iskolába valódi' tornatermet varázsolt. Igen jól ment a teremtorna, ott voltunk minden versenyen. En egyszer járási második helyezett lettem. Gyerekkori emlékeimhez hozzá tartozik az ellenforradalom is. Egy vasárnap délután óriási dübörgést hallottunk, jöttek a szovjet tankok. Az első, sajnos megfeneklett a hídnál. A parancsnok jól megszidta a vezetőt. Csalódás volt nekünk, hogy nem értjük, mit beszelnek, pedig akkor mar tanultunk orosz nyelvet. Mi, a magunk gyerekes módján segítettünk a katonáknak, de az is lehet, hogy csak szerettünk volna segíteni — hiaba, kopnak az emlékek.

Hajdú Barna, a Kismotor - és Gépgyár Mezőkövesdi Gyárának edző-hőkezelője a farmerruhás nemzedék képviselője. de a szakmunkástanulók már bácsinak szólítják. Ma még 2a var ja egy kicsit ez a megszólítás. Életében semmi rendkívüli nem történt, korosztályának tízezrei élnek pontosan így. Amit elmond, az a tífl-as, 70-es évek korrajaa is.

— Esztergályos akartam lenni, de nem kaptam helyet a diákotthonban. Emiatt lettem hőkezelő. A December 4. Drótművekben dolgoztam a szakmunkás- vizsga után. Hét évig, addig. amíg katona nem lettem. Már a katonaság előtt megszerettem egy mezőkövesdi kislányt. Amikor leszereltem, azonnal összeházasodtunk. Egy évig albérletben laktunk Miskolcon. Minden pénzünk elfogyott. Hazaköltöztünk Kövesdre. Anyósom ék adtak nekünk egy szobát. A MEZÖGEF- Rél helyezkedtem ed, át Kövesden. Olyan munkát végeztem. amihez géplakatos- szakisnjeret kellett. Így hát megszereztem a második szakmámat, de azért nem akartam búcsút mondani az elsőnek sem. A Kismotorban szükség volt hőkezelőre. ezért jöttem ide hal évvel ezelőtt. Az általános karbantartóknál dolgozom, az Április 4. szocialista brigád vezetője vagyok. Több elismerést kaptunk már a brigádmunkánkért.

Keresete 3300 forint, a felesége 2400 forintot keres. Tizenhárom éves házasságuk során szépen berendezték az életüket. Vásárollak egv kétszobás lakást a Lenin úton. Szépen, korszerűen sikerült berendezniük. Ilona. áraz. Lili, a 12 éves „nagylányuk” ragyogóan tanul. különösen tehetséges a tornában. különedzésre is jár. No és a verseket kedveli nagyon, három oklevelet szerzett különféle versenyeken. Kisfiúk, a !) éves Barnabás keményen küzd a matematikával, s ebből a küzdelemből rendszerint nem Barnabas, hanem a matek kerül ki győztesén. A fiúnak a tánc a mindene. Két éve vettek egy magnetofont, rfiert a zenét, a táncot a család minden tagja szereti.

— Nagyon be kell osztani a pénzt, nőnek a gyerekek, mindig kell egy-egy új ruha. Ica és en is szeriünk jól öltözni. Ha jön valami ünnep, rendszerint hasznos dolgot veszünk egymásnak En Icanak virágot is szoktam vinni. Télen van a születésnapja és a házassági évfordulónk is. olyankor egy- egy szál szegfűt szoktam vinni, mert drága a virág. De Ilona-napra sok-sok nyári virágot kap. hatalmascsokorral. Nagyon meg kell néznünk, mire költjük a pénzt. Lassan tönkremennek a házasság elején vásárolt háztartási gépek, kopnak a szőnyegek — mind-mind nagyobb összeg. Nem gyűjtünk kocsira, vikendházra, nekünk nem telik. Nem is vágyunk ilyesmire. Anyósom kertjében is lehet kertészkedni. A vonat meg elvisz mindenhová. A balatoni nyaralásokról egész évben beszélünk. Céljaink mindig vannak, közeliek és távolabbialt, célok nélkül nem is élhet az ember. A jövőre többet, gondolok, mint a múltra, de azért néha eszembe jut. Hogy éppen annyi idős vagyok, ameny- nyi az új Magyarország.

Lévaj- Györgyi

és szövetkezetek 1979. évi mérlegbeszámölóit. Az aduink a népgazdasági terv megvalósulását jelzik. Kedvező folyamat indult meg a beruházásokban, a készletfelhalmozásban, a termékforgalmazásban. a behozatalban.

A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javulását tükröző folyamatok jövedelemnövelő hatása a vártnál kisebb volt. A szigorodó gazdasági teltételek néhány kivétellel nem idéztek elő feszültségeket. A vállalatok és szövetkezetek eredménye 170 milliárjl forint, ez 2 százalékkal több az előző évinél.

A mezőgazdaságban es a száll i lás-h i rkö/.l ésben kevesebb eredményt értek el. mint 1'978-ban. Ugyanakkor az iparban 5.1 százalékkal és a kereskedelemben !) százalékkal a népgazdasági átlagnál nagyobb ütemben növelték nyereségüket.

A nyereség mérsékelt bővülésének alapvető oka. hogy az értékesítésnek, a korábbi éveknél alacsonyabb növekedési üteme mellett a vállalati munka hatékonysága nem javult, a ráfordítások a termelésnél nagyobb mértékben. 57 százalékkal emelkedtek. A vállalatok gazdálkodásuk során kevés gondot fordítottuk a költségalakulás befolyásolására. A takarékossági intézkedések a rész- eredmények ellenére még nem terjednek ki a gazdálkodás minden területére.

Az elmúlt évet 13 vállalat és szövetkezel. 10 állami gazdaság, valamint 209 termelőszövetkezel zárta veszteséggel. Az. utóbbiaknál a pénzügyi hiány legnagyobb része elemi károk következménye. A veszteség a rendelkezésre álló forrásokból fedezhető. de akad néhány tsz, szövetkezet és vállalat, ahol a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez további vizsgálatokra és intézkedésekre van szükség.

A nyereségből képzett részesedési alap összege 10,1 milliárd forint. 3,ti százalékkal kevesebb, mint 1978-ban. A vállalatok teljesítményeikkel arányban álló bérfejlesztéseket valósítottak meg, melynek következtében a részesedési alapból fedezett bérfejlesztési adó 24 százalékkal csökkent. Így a vállalatoknál maradó .és közvetlen anyagi ösztönzésre felhasználható részesedési alap 7.2 milliárd forint. 15 százalékkal nagyobb az 1978. évinél. Az egy főre számított részesedési alap — a kisebb létszámra tekintettel végül is — 2,2 százalékkal meghaladta az előző évit.

Az évközi prémiumon és jutalmon felül 4.7 milliárd forint; év végi nyereségrészesedést fizethetnek ki a vállalatok. Az átlagosan 11 napi bérnek megfelelő év végi nyereségrészesedés összege egy személyre számítva 100 forinttal kevesebb az előző évinéL •'

Műemlék bejáráson

A gazdára lelt kastély

A ma Bánhorvátihoz tartozó. egykoron önálló Bánfáivá községben a főúttól nem messze, mégis kissé rejtett helyen áll egy műemlék kastély, amelynek sorsával úgyis, mint a műemlék- felújítás es -hasznosítás pozitív. szép példájával úgy erzem érdemes megismerkedni. Annál i.s inkább vallom ezt az állítást, mert tapasztalatból tudom. hogy megyénkben kevés műemléknek a sorsa rendezett eny- nyire megnyugtatóan, mint éppen ennek a szép barokk kastélynak.

Az előbb rejtett helyet említettem, s joggal, mert bár Szilvásvárad. Lazbérc uücéllal sokan érintik a községek a kastélyt azonban még egy külső szemrevételezésre sem igen keresik fel. Ennek elsősorban az az oka, hogy kevésbé ismert műemlékről van szó. s erre a helyszínen, a faluban sem utalt egyetlen útbaigazító, figyelmet felkeltő tábla sem. Egyébként is a közvélemény előtt az ózdi járás úgy szerepel. mint amelyik nem rendelkezik különösebb műemlékekkel. Pedig hál — éppen a bánfalvi* kastély is igazolja — ez tévhit, s ha a járás műemléképületekben nem is dúskál, az ellenkező sem állítható róla.

Ennyi bevezető után térjünk vissza magához a bánfalvi kastélyhoz, amelyről Gent hon István lövődén igy ír: „a bánfaivá Plathy-kas- t.ély- egyemeletes, t + 1 + 3 + 1 + 1 tengelyes, négyhetes alapú saroktomyokkai. Manzárdtetős. Kapuja feltett Plathy- és Szirmay-címer alatt: Emer. Plathy de N. Palugyav divék — Anna de Szirma ereserunt 1752. Hátsó homlokzata a XIX. századból. Boltozott helyiségek. Épült 1500 körül, gyökeresen átépítve 1752-ben.”

Tehát az 1500-as 1 években — természetesen nem a mai formájában — már állt itt egv kúria. Valószínűleg Bá- rius Lászlóé volt, H. Takács

Marianna a Magyarországi udvarházak és kastélyok című munkájában ugyanis arcúi ír, hogy „1457-ben husziták megrohanták bánfalvi Barius László kúriáját.”

A jelenlegi. 1752-ben kialakított kastély a fő homlokzat Idol nézve kétszintes, hátulról nézve mivel domboldalra épült. egyszintes. Egyszintesek a később épített toldalékok, melléképületek is. Mint azt Joó Tibor es Zsóry József írja á bánfalvi kastélyról a Herman Ottó Múzeum 1972. évi közleményeiben a kastély főhomlokzatán oromzatot, közeprizalit, két szélén sa- roklorony található. A man- zárdletó 10 méter magasságú. A kastély hátsó homlokzatait a későbbi toldalékokkal körülepitett udvar fele pillére*, kosáríves tornác található.

A kastély a Plathy-csalad után volt a Lonyai-család birtokában is, majd Kazinczy Gábort is mondhatta tulajdonosának. A XIX. században. illetve a XX. század első felében. 1945-ig a Vladár-csalad volt a birtokosa.

Csorba Zoltán Kazinczy Gáborról irt könyvében megemlíti, hogy a kastély keilendes hatású, könnyed, művészi alkotás. Az ablakokat barokk vasrács védi és díszíti. A kastély előtti parkban néhány idős tamarad- vány az egykori virágzó park képét sejteti. Itt található az a pompás alakú vad- gesztenyefa is, amelyet a szájhagyomány Jókai fájaként tart nyilván.

. A Pesti Naplóban 187t>. április 18-án Bokor József tollát)ól cikk jelent meg erről a kastélyról. Akkor. Kazinczy Gábor szobáit ugyanolyan eredeti állapotban találta, mint 12 évvel korábban az író halálakor Az emeleten balra voltak Kazinczy Gábor szobái, a falakon Wesselényi. Palóczv. Klauzál, Bezerédv. Fáy András. Eötvös. Jókai. Deák. Toldy Ferenc.' Kazinczy FeDohányoznak a gyerekek. Ez nem pontatlan Cogalma- zás: igen, gyerekek. Es nem általában a tizenévesek, hanem a tizenöt-tizenhatnál ifjabbak szájában, is mindenütt és minduntalan ott füstölög a cigaretta. Már nem is pörtylünk miatta, már észre sem vesszük.

És dohányoznak a nők. Ezt nem valamilyen régimódi. méltatlan megkülönböztetés jegyében állapítjuk meg. hanem azért, mert hiteles orvosi vizsgálatok szerint jo részük érzékenyebb a nikotinra, és mert ök adnak életet az újszülöttnek, ók forognak a legtöbbet a legkisebbek körül. Igen. dohányoznak rendre, mar-már nagyobb vehemenciával, mint a férfiak.

Az idei egészségügyi világnap programja Dél-Améri kától Szibériáig es a FokEgészségügyi világnap ?80

földtől Skandináviáig egyetlen figyelmeztető kiáltás: szorítsuk vissza a dohányzás veszedelmét, ezt. a korántsem falra festett ördögöt. Óriási apparátussal végzett vizsgálatok tucatja bizonyítja, milyen végzetes szerepe van a dohányzásnak az. immár népbetegségnek, számító szív- es érrendszeri, légzöszervi és egyéb betegségekben. az infarktus es a tüdőrák pusztításában. Nemcsak az orvosok tudják ezt, hovatovább mindenki tudja.

Do úgy teszünk, mintha neu tudnánk.

Egyetlen, amit tehetünk leszokni a dohányzásról. Abbahagyni! Persze, kényszeríteni senkit sem lehet. De végre ébredjenek föl a nemdohányzók! Hiszen ók. az úgynevezett passzív dohányosok is ki vannak téve e veszedelemnek. Ráadásul teljesen ártatlanul. Hót legj'en több közösségi helyiség, hivatal. étterem, tanácskozás — ahol nem szabad dohányozni. Es másutt is kérdezzek meg a dohányosok: rágyújthatnak-e? Várjuk el tőlük, követeljük meg. hogy megkérdezzék, és ne szégyelljünk alkalomadtán uem-niel válaszolni. A mindenre való tekintet nélküli füstölést tekintsük udvariatlanságnak, ne a mellőzés kérését! Es ha már sikerült szinte világszerte e'érnünk, hogy ne reklámozzák a dohányfajtákat. a legnagyobb hat sú kommunikációs eszköz a televízió se csinál ion kedvet folyton-íolvvást a füstölee- tésre,* azzal, hogv kamera előtt hagyja rágyújtani az embereket. Lázadjanak töl végre a nemdohányzók, ne hagyják, hogv a dohányosok füstbe borítsák a szobát, a kocsit, a műhelyt, az irodát a presszót — az egész világot. Adjanak, hasvianak. nekünk tiszta levegőt!

B. J.

renc és mások képei függtek. 1945 után a kastély előbb a Bányatröszt majd a Kelet-bükki Erdőgazdaság birtokába került. Az egyre inkább pusztuló épület sorsában u pozitív változás csak 1975-ben következett be, amikor az illetékes minisztériumok jóváhagyásával a kastély könyv jóváírással a Mezőtúri városi Tanács, mint kezelő tulajdonába került. A többit már mondja el az illetékes. Seres Attila,. a Mezőtúri városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője:

— Megyénkben a 70-es évek elején született egv partbizottsagi határozat, miszerint a városok, járások 1980-íg létesítsenek állandó úttörőtábort. Mivel felénk nincsenek hegyek, mi megyen kívüli területre, hegyes vidékre, s leliesiihelö táborra gondoHunk; Két évig jártuk a Bükköl. a Zempléni- hegységet. míg végül is ráakadtunk erre a kastélyra. Nálunk Mezőtúron a várossá nyilvánítás .800, évfordulója alkalmából nagyarányú társadalmi munkaakció kezdődön. s ebbe szervesen beletartozott, beleilleszkedett a bánfalvi kastély felúiilása i.s. Minden hét végén, péntek délután jött a buszunk Bán- talvára 40 társadalmi munkással. akik vasárnap estig mindig az éppen időszerű munkákat végezték. 1978—78 között 800—1000 mezőtúri ipari munkás, tsz-tag. hivatali dolgozó megfordult Bánfalván. ,s részt vett a kastély felújítási munkálataiban. Mi egyedül a tető- felújításért, illetve a külső vakolásért, festésért fizettünk ki munkadijal. a többi szakipari és segédmunkát társadalmi munkában végeztek el a mezőtúri dolgozók. A most már felújított, rend- betett kastélyban egyszerre 94 gyereket tudunk üöül- tetni. Évente 800—800 gyerek fordul meg itt. Hétvégeken főleg az őszi. téli időszakban üzemeink, vállalati dolgozói is igénvbe vehetik a kastélvt. amely fűthető és 120 adagos konyhával is felszerelt .. .

A mezőtúriak borsodi „műemlékvédelme” azt hiszem nemcsak minket, itt élőket lepett meg. Az eredeti hűséggel helyreállított barokk kastély szűkebb hazájukban Szolnok megyében is felkeltette a figyelmet, mert mint azt Seres Attila beszélgetésünk végén elmondta. nála már többen érdeklődtek más városbeliek elhagyott kastélyok iránt.

Mindenesetre én gyorsan felsoroltam neki néhányat — sajnos nem volt nehéz — bízva abban, hátha akadnak a mezőtúriakhoz hasonló, ügyes, dicséretet érdemlő, vállalkozók máshol is. Esetleg énnen itt a megyénkben. Mert a mezőtúri Példa azt bizonyítja: e nemes vállalkozás nem elsősorban pénz kérdése.

Hajdú Imre totó; Látszó József