Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-01 / 77. szám

£SZAK-MAGYARQRSZAG 4 'Ö9SCJ, ópríTis 1., kedd A képernyő előtt Az elmúlt műsorhetek legkiemelkedőbb, leginkább figyel­mei érdemlő művészeti adása kétséget kizáróan -A magyar dráma 30 eve sorozatban sugárzott Vj vendég érkezett voll. Tartalmában és megvalósulásában egyaránt méltó volt már­cius 21-hcz, h Magyar Tanácsköztársaság születésnapjához, helyes volt éppen az évlorduión bemutatni. Az Űj »vendég érkezeti csak mint dráma sorolható az el­múlt harminc eszcendő termése közé. hiszen az alapjául szu.gáló elbeszélés, az 1010. Május c<mü 1932-ből való és azt Marig Lajos a kommunisták ellen akkoriban hozott intézke­dések. a statárium elrendelésének inspirálásárá. azok elleni tiltakozásul irta. 1919. május elseje éjszakájának néhány órájába, egy polgári-ellenforradalmi szalonba sűrítve a ma­gyar uralkodó osztály vad gyűlöletét mindennel szemben, ami a nép javát szolgálja es vele együtt felmutatva a polgárság urakhoz kötődését, cinkosságát. Nagy Lajos élete utolsó évé­ben —1 !954-ben — színpadra dolgozta át az elbeszélést. így szüleien|az Uj vendég érkezett, amelyet a Nemzeti Kamara Színház ’mulat«': be. A televízió régebbi nézői emlékezhet­nek a mű korábbi televíziós bemutatására is. Mos! Kazimir Karoly rendezésében láthattuk az egyfelvo- násvs színpadi dráma 'lévéváltozátát. A rendező híven követ­te Nagy Lajos játékát, az egyetlen .szoba díszletéből szinte ' .sem mozdult a történés, liilledl levegőjű mikrovilágban tükröződött a kisvárosi urak és uracskák izzó ellenségeske­désé ás szűkülő feleimé. Petur, a duhaj és fékezhetetlen bir­tokos körül minden helybeli uracska csak udvari alkot. Fei­ne znek rá, mert vakmerő, öntörvényű ember, mert látvá­nyosan tud mulatni, mert gazdag és mert nem tűr ellenke­zést. Jóllehet, vendégként van jelen a szalonban, valójában átveszi a házigazda szerepei, irányit, parancsol, mindenkit le­hengerel. Házigazdái és a más vendégek is tartanak tőle, de tudomásul veszik, hogy ennek így kell lenni, egyébként is, Petur legyen inkább, mint a kommunisták. Talán csak az egyetlen pesti festőművész vendég csodálkozik kicsit a neki új szituáción. Szinte természetes, hogy Petur’ tudatosan, mintegy provo­káló szándék Icai szegi meg a proletárdiktatúra intézkedéseit, habzó szájjal gyűlölködik, tervezi a bosszúi — ami sajnos, akkor be is következett —, embereket aláz meg, legyen az háziszolga, lenézett zsidó boltos, vagy akár a társasághoz tartozó, de meg nem teljesen behódolt pesti vendég. Míg Petur nyílt ellenség, akit felelősségre vonni eppen elég ok adódik, ugyanakkor ott vannak a Peturral együtt vigadó, majd nyüszítő féreggé váló kisvárosi úriemberkék, akik gyá­vák leimének személyesen elsütni egy pisztolyt, mégis egytől egyig el lenforradalmárok, mert — mint azt a játék utolsó mondatában a vörösőrparancsnok oly találóan megfogalmaz­ta — annyira félnek a forradalom katonáitól. Kazimir ren­dezése ezt az egyetlen kisvárosi szalonba szorított, de sajná­latosan nagy lakossági-elegeket érintő egykori gondolkodás­módot. szellemiséget idézte képernyőre es jelenítette meg igen érzék levesen, megmutatva azt is, hogy a hangadó el­vesztésével miként roppan össze egy gerinctelen társaság. Bitskey Tibor Peturjára épült a darab, mégis — úgy tűnk — némely más szereplők markánsabb megjelenítést kaptak. Például a házigazda festőművész Jnke László remek formá­lásában: csupa ingadozás felesége Pécsi Ildikó alakításában; Kovács Karoly szótlanságában is igen emlékezetes kereske­dője. György László tohonya vörösőrje. Bitskeyh inkább ér­ződött, hogy a kitűnő színész remekül játssza Peturt, mint­sem élné alakját. Az Új vendég érkezett ismeretében is szeretnénk javasolni olvasóinknak — mint a televízió is tette —. hogy olvassák cl az 1919 Május című alapművet és Nagy Lajos más prózai művek. is. Megéri! * Az egyéb művészeti műsorok közül — ha röviden is — feltétlenül említést kivan a Tabi László legújabb kötetet be­mutató Nyitott könyv-adós, a Címzett ismeretlen, amelyben az illusztris szerző önmagát interjúvolta meg mértéktartó- iróniával, villám tréfái és hosszabb jelenetei pedig kitűnően szórakoztattak, kinevettették velünk napjaink nem kevés fo­nákságát. Kabarétörténeti előadásnak is felfoghatjuk az Egy ház a Körúton című kétrészes tarka műsort, még ha egyes neural­gikus pontokat nagy ívben meg is került. Az egyes műsor- számok — természetszerűen — változó színvonalúak voltak; a jo összekötő kettős — Bárdy—Garas — és maguk a szá­mok, meg azok tálalása valóban híven idézte a nagykörúti kabaré tovatűnt évtizedeit. A Sipsirica folytatására egy hetet kellett várni — oktala­nul. Sem az igazi mikszáth-i hangulat, sem Druzsba tanár úr tragédiája nem érződött eléggé markánsan Ka ikren Ilona egyébként precíz, pontos, mégis valami csak felszínen moz­gást tükröző rendezésében. Benedek Miklós fi Miskolci Fúvósötös hangversenye Egy város művészi életének • zenei kvalitásait a kamara­zene-élet is jellemzi. Örömmel tapasztalhatjuk — hogy je­lenleg két vonósnégyes társa­ság és a fúvósötös fémjelzi a kamarazene-életet. . Külön értéket jelent, hogy e kama­razene-társaságok tagjai a szimfonikus zenekar művé­szei, kísérletező kedvük ér­téke a város zenei életének. A fúvósötös március 25-i hangversenyén a kamara- együttes tagjain kívül népes szereplőgárda telte még szí­nesebbé a hangversenyt. A fúvósötös tagjain — Apró At­tila fuvola, Bákonyi Tamás oboa, Novák József klarinét. Halász István fagott, Mé­száros Imre kürt — kívül Bruckner Adrien ének, Sereg Jánois blockflőte, Bunyák Já­nos hegedű, Bianki Iván gor­donka, Timko László és N. Wel tber Hona csembalón működött közre. A hangverseny az Új Ze­nei Műhely sorozatába il­leszkedett és a műsornak külön érdekességet kölcsön­zött, hogy együtt hallhattunk mai szerzőket (1964—) és barokk mestert. A mai mes­tereket Kurtágh György, a lengyel Kotansky, a francia Barió és Ligeti György kép­viselte, A barokk művészetet Telemann művei, A 2 kor együtthallása megerősítette és egyben szétválasztotta az azonosságot. A műveiy soka­sága és a népes szereplőgár­da miatt nincs mód az elem­zőbb méltatásra — mégis ki kell emelnünk Bruckner Ad­rien Berió Squeneíáinak elő­adását. A műsort Selmeczi György vezette be és ismer­tette — mértéktartóan. Az tfj Zenei Műhely híre és mun­kássága az elmúlt három év alatt mar átlépte az orsság- határokait. Kazincbarcikaiak sikere Amatőr színpadok minősítője Az elmúlt bet végen, szom­baton és vasárnap rendez­ték meg Egerben Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves megye amatőr színpadainak országos minősítő versenyéi. Megyénket e bemutatón hét csoport képviselte es —amint az a vasárnap délutáni szak­mai értékelésen és eredmény- hirdetésen kiderült — nem kis sikerrpl. Hogy pedig sikerről szól­hatunk — az mindenekelőtt kél kazincbarcikai amatőr színjátszó csoport érdeme. A minősítő bizottság ugyanis mind az Egészségügyi és Óvónői Szakközépiskola Di­ákszínpadának. mind az Eg- ressy Béni Művelődési Köz­pont Teátrum Együttesének munkáját „Arany” fokozatú minősítéssel honorálta. (Az országos minősítés valameny- nyi eredményének ismerete nélkül is bátran mondhatjuk: ritka a példa, hogy egyetlen város egyszerre két, a moz­galomban legmagasabb mi­nősítéssel rendelkezzék. Gra­tulálunk a kazincbarcikaiak­nak . .) A többiek miatt sem kell szégyenkeznünk, hiszen két együttes kapott „Ezüst” fo­kozatú minősítést: a megyei Rónai Sándor , Művelődési Központ Csortós Színpada es a miskolci Varosi Művelődési Központ Amatőr Munkásszín­pada. Az ugyancsak miskolci Etűd színpad és az ózdi The­rn isz színpad eddigi munká­ját és bemutatott produkció­ját „Bronz" fokozatra érté­kelte a minősítő bizottság. A megyénket képviselő csopor­tok közül egyedül a miskolci, Vpor Péter nevét viselő szín­pad bemutatkozását nem tudták országosan minősíteni. Szabó Lőrinc emlékére Kiállítás a miskolci képtárban . . „Szel hozott., szel visz el . . Szabó Lőrinc meg­zenésített versét énekelte hétfőn reggel a rádióban a népszerű színész-énekesnő. A dallam bennünk maradt, mintegy bizonyítva, a Tit- csökzene. a Különbeké s a Huszonhatodik év költőjé­nek sorai ma is utat talál­nak az emberekhez. Költőnek óriás volt. em­bernek esendő. De esendö- ségében is e század gyer­meke. Miskolcon született. 1900. március 31-én. Korán messze vándorolt költő fiá­ra (nevét a városi könyvtár Déryné utcai fiókkönyvtá­ra őrzi) tegnap emlékezett a város. A Herman Ottó Múzeum Miskolci Képtárá­ban emlékkiállítás nyílt születésének nyolcvanadik évfordulóján. ir _ • % Örök barátaink. Shakes­peare. s a világirodalom klasszikusai. Akiknek mű­vészete előtt fejel hajtott. S barátai, akiket szeretett. A kortársak, akik elmentek előtte vagy utána, s 'akik még közöttünk vannak. Ké­pek a kiállítóterem falán. De hozzalartoznak ahhoz a költőemberhez, aki hiába kötött különbékét a világ­gal, mert önmagával nem tudott bekét kötni sohasem. Es hát persze a képek legtöbbi kéről a jellegzetes Szabó Lőrinc-arc tekint vissza ránk. Fiatalon, . leg­alábbis fiatalosan, a lócá­kon szorongok között vala­milyen szabadtéri találko­zón olvas. Alighanem író— olvasó találkozón készülhe­tett a (elvétel. Az idősebb, már kor és betegseg rán­colta arcon, legalábbis a szemekben — ellentétben a festmény megtört szomorú­ságával — megcsillan a/, élni akarás...’ Mintha családi albumban apozgatnánk a kinagyított fotók között. (Talán így is van. hiszen az emlékkiál­lításra- fia. G. Szabó Lő­rinc. a versek Lórija adta kölcsön a család tulajdoná­ban levő dokumentumokat.) Az intimebb pi’lanatokban leshetjük meg az. embert. S nemcsak a képeken. Az idő fűk í tot tu kötetek, az. isme­rős szemüveg, a kooott-l’e- kete írógép már relikviák. Szeméi vés tárgyak. Mond­hatnánk úgv is: ünnepé­lyessé teszi őket az. hogy az írógép billentyűin születtek a versek, a szemüveg üve­gén át nézte a világot. De ez elrejtőző s mégis újra és újra önmagát marcan­golva kitárulkozó embert „leshetjük meg” az ugyan­csak idő sárgította-bamítol- ta papírlap odavetett sorai­ban . . „Kedves Lóci. azt hiszem, az órád éjfélkor pár percet késett.. Levelek, melyeket írt. s levelek, amelyeket neki ír­tak . . . „Kedves Lőrinc! Kö­szönöm, hogy rám gondol­tál ... - Megjelent kötete­im ... Pogány köszöntő ... Üjmódi pásztorok éneke... Lábadozó szél ... S alatta a gyöngybetűkkel irt név, aligha kell ismételni; Rad­nóti Miklós. És persze a versek. Egy példányban, kel példány­ban. sok példányban. Inti­mitás ez is: meglesni, ha utólag is az. alkotás gyötrő­dését. az önmagával kínló­dó, önmagát regül azó em­bert. amint szigorú mértek­be szorítja érzéseit es gon­dolatait ... Fotók, kéziratok, szemé­lyes tárgyak. Egy ember s egy életmű relikvi urnái. Emlékeztetők. Vagy inkább emlékidézök? Mindenesetre hozzá tartoz­tak. hozzá tartoztak ahhoz az. emberhez, akit Szabó Lőrincnek neveztek életé­ben. akit azért (többek kö­zölt azért is!) emlegetünk a magyar irodalom egyik jelentős költőegyéniségének, mert századunk gyermeke­ként e század emberének életérzéseit figyelve önma­gán. az. esendő embert mu­tatta fel verseiben. ★ A kiállítás anyaga a csa­lád tulajdona. Fia. G. Sza­bó Lőrinc nyi'otta meg délután 4 órakor az em­lékkiállítást, amelyet áp­rilis 30-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. A költő születésének 80. évforduló­ja alkalmából a miskolci zenepalotában délután 5 órakor Tolnai Gábo-r aka­démikus méltatta a költő munkásságát, irodalomtör­téneti jelentősegét a vá­ros irodalom barátainak ba­ráti találkozóján. Este 6 órai kezdettel pedig a Bar­tók-teremben rendeztek iro­dalmi estei „Szép volt a vágj’, hogy semmi sem elég” címmel. Az esten, amelyet Éless .Béla rende­zett, Kabdebó Lóránt iro­dalomtörténész es a Miskol­ci Nemzett Színház művé­szei működlek közre. ten- n) Üzemben, könyvközeiben Retkén léiható madarak Az első könyvtári óra az ünnepelyesseg jegyében tett eL Ez azért is érdemel em­lítést, mert a formaságokon túl kifejezte azt, hogy be­csülete van a könyveknek, a könyvek és az olvasók egy­másra találásáért való mun­kálkodásnak. Legalábbis ez érződött a Hejőcsabai Ce­ment- és Mészművek szak- szervezeti bizottsága és az SZMT. Központi Könyvtára közös összefogásában létreho­zott üzemi letéti könyvtár avatási — vagy ahogyan ott megfogalmazódott: »haszná­latbavételi” — ünnepségén. Erről szóit méltatásában Kis6 Béla, az SZMT titkára is. . Azért is jók ezek az ün­nepi — vissza- és előre egy­aránt tekintő — megállások, mert a hétköznapok sok ap­ró munkája közepette meg is feledkezünk néha a könyvek népszerűsítéséért, az olvasói igények mind magasabb szin­tű kielégítéséért tett erőfe­szítésekről. S azokról, akik apadhatallan lelkesedéssel és lelkesítő buzgalommal ezért, munkálkodnak. Mint ahogyan teszik ezt évtizedek óta az SZMT Központi Könyvtárá­nak munkatársai is. Persze, ahogyan ezt mon­dani szokták, a vásár kettőn áll. S a könyvtárosok ez al­kalommal jó partnerekbe ta­láltak a gj'ár vezetőiben. Könyv eddig is található volt a cementműben, de már mél­tatlan körülmények között elhelyezve, olvasókra várva. A jobbat kívánás szinte egy - idöben született meg a gyá­riakban és az SZMT Köz­ponti Könyvtárában. így — de nem ilyen egyszerűen és hípp-hoppra — jött el a nap. amikor hírül lehetett adni: új üzemi könyvtár várja a dolgozókat, a könyvbaráto- kat­Egy négy ven negyzetméler alapterületű helyiségben most már háromezer kötet közül válogathatnak itt az olvasók, a frissítésről a központi könyvtár gondoskodik to­vábbra is. Hetente kétszer törhetnek majd be ide a gyár dolgozói, hogy kedvükre vá­logassanak a könyvek között. Nem kell kitérőt tenniük, utazgatniuk: a lehetőség helyben adott. Még valami eszembe jutott ezen a „használatbavételi” ünnepségen, az első könyv­tári órán. Az nevezetesen, hogy amikor néhány hete a közgyűjtemények elmúlt évi eredményeiről és az idei fel­adatokról esett szó egy or­szágos tájékoztatón, a mi­nisztériumi főosztályvezető világosan kifejtette: a könyv­iárak, a könyvtári hálózat fejlesztésében sok, kis terü­letű könyvtár létesítésére van szükség, mindenekelőtt a pe­remkerületekben. új lakóte­lepeken, üzemekben ... Hazánkban ritkán látható madarak, halászsasok vendé­geskednek a Szegeddel ha­táros Fehér-tón. Téli szállás­helyükről. Afrikából térnek vissza Európa északi tenger­partjaira, s közben megpi­I Április tizenegy Nem én kiáltok Istenem Tiszta szívvel Kopogtatás nélkül Favágó Külvárosi éj Reménytelenül Óda Eszmélet hennek a Dél-AIföldön. A könnyed röptű, sirályokra emlékeztető, s a legszebb ra­gadozó madarak közé tartozó halászsasok fő tápláléka a hal. verseit elmondja LATI NOVI TS ZOLTÁN MEGEMLÉKEZÉS A KÓLTÓ SZÜLETÉSÉNEK 75 ÉVFORDULÓJÁN Születésnapomra Kései sirató Mama Gyermekké tettél Nügyon fáj Kiáltozás Flóra /részletek/ Két hexameter Karóval jöttél íme hát megleltem hazámat «• n. j.) Gránátalma-díjas fafaragók A miskolci Molnár Béla Ifjúsági és Úttöröházban dol­gozik a fafaragó-szakosztály, vezetőjük Péterfy László szobrászművész, 1974-ben alakították meg. 1977-ben az országos népművelési pályá­zaton az alkotó kollektívát Gránátalma nívódijjal tüntet­ték ks. 1978-ban a Népműve­lési Intézet a Kiváló együt­tes ckoet adotnánjnzta • nő­ve« szakosztálynak. A fafara­gók most külföldre készül­nek és a stúdióba tömörült kollektíva tagjai Csehszlová­kiában, Romániában, Bulgá­riában, az NDK-ban és Len­gyelországban mutatkoznak tje műveikkel. Ezl megelőző­en március 27—április 10-ig a Miskolci Pamutfonodában a leányszálló kisgalériájában rendeznek kiállítású Flarminckettedik születésnapjára verssel lepte meg ma­gát a költő. Születésének hetvenötödik évfordulóján, Fiungaroton-lemezen - sok más költemény között - Latinovits Zoltán hangján szólal meg a már beteljesedett jóslat: «... egész népemet fogom... tani—tani!" A Flungaroton József Attila lemeze méltó módon ünnepli a költőt születésének évfordulóján. LPX 13861-ARA 70 Ft /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents