Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-04 / 80. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 1980. óprííís 4., péntek Nyolcán Lyukobányáről Pataki Sándor brigádrezető Halász György Kocsis István Pavlyás László Stankóczi Sándor Bartók Zoltán Idefynn, a Miskolc ^ fölötti hegyekben ™ az év minden mun­kanapján, gyakran vasárnap is szinte szünet nélkül forognak a függőle­ges akna kerekei. Odalenn, a föld mélyében tértnélnek a frontok, az elövájások, s ezek szenét hozzák fel a szállítókasok a napszintre. Lyukóbánya hazánk legna­gyobb és egyik legkorsze­rűbb szénbányája. Az egyetlen akna az ország­ban. ahol egy év alatt egy­millió tonna szenet küldtek felszínre. Az itteni bányán szók két évvel ezelőtt ruk­koltak ki először a kima­gasló munkasikerrel. s az elmúlt esztendőben megis­mételték. Az ország legnagyobb szénbányájában dolgozik az orszá;, legjobb gépesített frontfejtés szocialista bri­gádja. A Gagarin nevét vi­selő, lt)6ö-ban alakult, je­lenleg 117 tagú kollektíva múltjának, eredményeinek, mindennapjainak avatott ismerője, hivatalból króni­kása Csikós Lajos verseny­titkár. — A brigád a hagyomá­nyos kézi fejtéstől a komp­lexen gépesített művelésig a fejlődés valamennyi szaka­szát végigjárta — mondta. — A Borsodi Szénbányák Vállalatnál elsőként alkal­mazta a jelenleg ismert legmodernebb technológiái, s tagjai azt rövid időn be­lül mesterien elsajátították. ' Eredményes módszerüket már számos hazai és kül­földi szakember tanulmá­nyozta, köztük államtitkár és miniszter. A brigád az akna termelésének több mint háromnegyedét bizto­sítja. Egyaránt kétszer nverte el a vállalat és a Magyar Szénbányászati Tröszt Kiváló Brigádja cí­met. s ugyanennyiszer ré­szesült az MSZT vezérigaz­gatójának dicsérő oklevelé­ben. Az országhíres brigád nyolc tagját hazánk felsza­badulása 35. évfordulója al­kalmából — megosztva — Állami Díjjal tüntették ki. „a frontokon folyamatoson eléri kimagasló termelési eredményeikért”. Az aláb­biakban a velük való be­szélgetések alapján meg­próbáljuk röviden felvázol­ni életútjukat. A portrék korántsem teljesek, túlságo­san is szűkszavúak; olya­nok, mint maguk a lyukó- bányai bányászok. , De meggyőzően beszélnek he­lyettük tetteik ... Pataki Sándor brigádve­zető. A legidősebb kitünte­tett, 49 éves. Huszonnyolc évvel ezelőtt csillésként kezdte pályafutását az üzemnél, s végigjárta a ranglétrái. A fogékony, szorgalmas fiatalembert ha­marosan felvették a párt­ba. majd beválasztották a párt vezetőségbe. Megalaku­lása óta irányítja az ösz- szelételében többször vál­tozott brigádot, közben volt ereje önmaga politikai és szakmai képzésére is. Bá­nyaipari technikumot vég­zett. A KMP megalakulá­sának 60. évfordulója tisz­teletére munka verseny-fel­hívással fordult brigádjával a vállalat többi kollektívá­jához, s ok kezdeményezték a XII. pártkongresszus tiszteletére indított munka­versenyt az iparágon belül. Hatszoros Kiváló Dolgozó. Kiváló Bányász, megkapta a Győztes Forradalomért kitüntetést, s a Bányász Szolgálati Érdemérem ezüst fokozatát. Bartók Zoltán szakveze­tő vájár. Diósgyőri születé­sű. 40 éves. Tizennyolc évesen jelentkezett bá­nyásznak. s kiváló szakem­berré fejlődött. Kollektívá­juk megalakulásától annak szakvezető vájára. Tevé­keny részese volt az ifjú­sági mozgalomnak, arany­koszorús KISZ-jel vénnyel tüntették ki. Fiatalon fel­vették a pártba, később beválasztották a vállalati pártbizottsag gazdaságból i - ti kai munkabizottságába, je­lenleg az üzemi pártbizott­ság tagja. Tizenöt éve mun­kásőr. Négyszeres Kiváló Dolgozó. Megkapta a Bá­nyász Szolgálati Érdemérem ezüst fokozatát. Halass György szakveze­tő vájár. Zsadányban, 1936-ban született. Apja ta­nárember, fia mégis a bá­nyászéletet választotta. Vá­járiskolát végzett, s negyed­százada dolgozik az üzemnél. Az indulástól tag­ja a brigádnak, s húszfö- nyi csapat termeléséért fe­lelős. Kimagasló szakmai hozzáértését hétszer ismer­ték el Kiváló Dolgozó, egy­szer Kiváló Bányász kitün­tetéssel. a Munka Érdem­rend arany és bronz foko­zatában részesült. Párttag, korábban tagja volt az üze­mi párt-végrehajlóbizolt- ságnak. Kocsis István szakvezető vájár. Ibrányi születésű, 45 éves. Ahogyan megfogal­mazta: azért választotta 1953-ban a bányát, mert ez látszott a legbiztosabb megélhetésnek. Döntését ma már nem bánja. Az első naptól kezdve szakvezetője a brigádnak. Ugyanebben az évben. 1966-ban vették fel a pártba. Háromszoros Kiváló Dolgozó, Kiváló Bá­nyász. megkapta a Bányász Szolgálati Érdemerem ezüst fokozatát. A tehetség jegye Tulajdonképpen úgy ismerkedtünk meg. hogy összeszólalkoztunk tíz esztendővel ezelőtt a nagy tiszai ár­víz idején ... Aztán úgy hozta a sors, hogy sokat dolgoztunk együtt árvíz, belvíz, .légtörés idején és a békés épi- tőmunkában. Vele láttam és tőle ta­nultam a folyókat helikopterről,' re­pülőgépről. a levegőből, gyalogosan, gépkocsiban gátak tetejéről, ha­lókról, jégtörőkről, uszályokról, kompokról, rocsókról, ladikokról, a viz színéről. Lehetetlennek tűnő kö­rülmények között, a terepen, a gá­ton. az irodában, az árvízvédelmi ügyeletén — zajban, telefon- és rá- dióínraulmazásban — képes megte­remteni, képletesen szólva, a nagy vízben. a maga kis szigetét, amire a gyors, de az alaoos. megfontolt döntésekhez szükség van. Megvan a képessege arra is. hogy egyszerre, és egyforma inten- zi'ással dolgozzon több „témában”, ha a szükség így kívánja. Biztos iránytűvel igazodik el a látszat és a jelenség halmazában, hogy megra­gadja és megoldja a lényeget. Gon­dolkodását. munkáját, munkabírását, munkastílusát, az egész emberi va­lamilyen természettudományos disz­ciplína jellemzi. Számomra még ma is rejtélyes módon jut idete arra is. hogy a szakmáién, a munkáján kí­vül a kommunista mérnök színi ién léoést tartson a oolitikai élettel, műveltsége, érdeklődése sokrétű, de eaváltalábaVi nem felületes. Nem véletlen, hogy tudása, szókimondá- sp. segitőkész.séae vonzza a fiatalabb pályatársakat; jó pedagógus is. Min­dig is voll olyan érzésem, hogy ez az ember többel tud. mint ameny- nvil tanult és tapasztalt, ez pedig nem más, mint a tehetség voltaire-i jegye... A mezőberényi szövőgyár! mun­kásszülőknek mind a négy gyereke tanult, a fejéből, a munkájából, és az emberségéből él. Felesége évfo­lyamtársa volt az egyetem vízépítő szakán. A diploma megszerzése után — immár több mint húsz eszten­deje — dolgoznak jelenlegi munka­helyükön. Milyen is az áradó-tomboló víz? A két gát között az óriási — sok helyen fóliával bélelt — teknöben hömpölyög. Mély, kávébarna színű, mikor árad, de amikor apadni kezd, csendesedik, kifakul, világosabb lesz a színe. És mi mindent hordoz a hátán? Sok farönköt, gallyat, ágat, • törmeléket, szalmát, virágszirmot, de láttam rajta cipőt és cipót, elhagyóit ladikot, kertkaput és rokkant bú­tort is. Egy ö,regasszony azl mond­ta nekem, miközben keresztet ve­tett. hoev koporsót is látott úszni a megáradt folvón ... A folvó medre nemcsak a víz. nyughatatlan nyug­helye. hanem legendák, balladák, mesék, történetek, néndalok bölcső­ié is... De mindenekelőtt munka és feladat. Országunk a Kárnál-meden­ce legmélyebb fekvésű területe. A kőrnvező országokból is nagyrészt hozzánk szállítják a folyók a hóol­vadásből és a cspnadZH-öl szárma­zó árvizei. Hazánk terüieiónok ne­gyede mólvehben fekszik az árvizek Szintiénél jVmnycn'orszáo InOnrrórrá­nák csaknem fele gátakkal védett Pavlyás László, szakveze­tő vájár. Tősgyökeres diós­győri, 45 éves. A napra is emlékszik: 1956. szeptember 29-én vették fel csillésnek a bányába. Négy évvel ké­sőbb rábízták egy fronti műszakharmad i rányitását. Tapasztalatát, szakmai tu­dását a komplexen gépesi- tetí fronton is jól kama­toztatja. Ötszörös Kiváló Dolgozó, vitrinjében őrzi a Bányász Szolgálati Érdem­érem ezüst, a Munka Ér­demi end bronz fokozatát. Csaknem húsz éve tagja a munkások élcsapatának. Fia ugyancsak eljegyezte ma­gát a szénbányászattal, az aknánál gépkocsivezető. Stankóczi Sándor szakve­zető vájár. Az. idősebb ge­neráció képviselője: 1931- ben született Sényőn. A Szabolcs megyéből ideszár- mazolt, földműves szülők fia feleségének bátyját kö­vetve ment dolgozni a szén­bányához. Első munkahe­lye a pálinkási akna volt. A jövő évben lesz harminc éve bányász. Húsz éve szakvezető. Munkáját ed­dig négy Kiváló Dolgozó es egy Kiváló Bányász ki­Stéfón Mórion településeken — városokban, fal­vakban — él. és több száz milliard forintra becsülik az e területen, le­vő népgazdasági vagyon értékét. Stéfán Mártont, az Észak-magyar- országi Vízügyi Igazgatóság iga/.ga- lóhélyettes főmérnökét — hat mun­katársával a Tisza mentén — az ár- vízvédelmi rendszer fejlesztésében és magynlóHlásáhnn véff'mM kien*«l're- dő tevékenvséaéárt Állami Diód tüntették ki. Stéfán Mái ton. a szak­ember nagyot) lói tudja. Iioav az árvíz elleni védekezés eLővend'" nolitikai kérdés, feladat Doktori disszertációiét méais ..békeidö“-höt merítette. „Az öntözö-TOrffik gazda­ságos kialoirítécénak IfkUprőcZorü" címmel és a minap védte meg. Summa cum laude. Czipo Andrós tüntetéssel ismerték el. ki­érdemelte a Bányász Szol­gálati Érdemérem arany és a Munka Érdemrend bronz fokozatát. 1960-tól párttag. Három fia közül egy foly­tatja a mesterségét. Deák László vájár. A legfiatalabb kitüntetett 1942-ben született Ecséden. Alig töltötte be a 17. élet­évét. amikor felvették a bányaüzembe, de már mint végzett vájárt. Dolgozott glővájáson. kamrafejtésen. Egyike azoknak, akit vár­hatóan kiemelnek majd a brigádból, hiszen a bánya­ipari technikum negyedik éves hallgatója. Alapitó tagja a brigádnak. A hat­vanas évek elején vették fel a partba, tagja az üze­mi és a vállalati pártbi­zottságnak. a vállalati párt­végrehajtóbizottságnak. Többszörös Kiváló Dolgo­zó. Czipa András aknász. Negyvenéves. dombrádi születésű. Húszéves korá­tól . bányász. Csillésként kezdte. segédvájárként, majd vájárként folytatta. A brigád egyik legrégebbi tagja. A mindennapi mun­ka mellett szerzett okleve­let a bányaipali techni­kumban. Még a közelmúlt­ban is együtt dolgozott a többi kitüntetettel, mind­össze egy hónapra aknász. A hatvanas évek közepén vették fel a pártba, az üzemi szakszervezeti bi­zottság tagja. Kilencszeres Kiváló Dolgozó, a Kiváló Bányász és a Bányász Szolgálati Érdemérem 20 éves fokozatának birtokosa. Kiragadhatjuk még a rövidke portrékhoz a ki­tüntetésre való (elterjesz­tés néhánv. mindannviuk- ra helvtálló. elismerő fél­mondatát : .......jó szervező é s Irányító... a brigádon belül jó légkört tud kiala­kítani... a beosztottjai tisztelik...” És az a sze­rénység is valamennyi ükre jellemző, ahogyan az Álla­mi Díj odaítélése hírének hallatán fogalmaztak: — A magas kitüntetést •i bUgád kollektív, jó műn- k á - á n a k köszön heti ük. Mindannyiuknak gratulá­lunk ! Kolaj László Fotó: Liiczó József Deák László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents