Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-25 / 96. szám
ÉSZAK-M AG YARÖRSZAG 4 1930. április 25„ péntek 5 Répsziiz spRiadásairi A Vasas Galériában: Manuál és Prizma 13 Keáli.s, sokat és jogosan emlegetett gond, hogy kevés a színházi előadások száma. A különböző „művészbrigádok, kétzsigülis társulatok” meg-megjelenését látatlanból — ám . hagyatkozva a hallottakra! — is ki kell zárnunk e körből: rájuk ugyanis többnyire még a „szín- házpotló” jelzőt sem lehet ráfogni. A mai helyzetben — természetesen Miskolcot kivéve — csak a Népszínház társulatának előadásaira számíthat a megye lakossága; ám közülük is csak a városban élők és három bányásztelepülés közönsége találkozhat eiőben színházzal ... E helyzetben különös érdeklődésre tarthat számot a Népszínház operatársulatának ■ egy-egy fellépése, hiszen kár szépíteni a szavakat: nincs nagy „húzóereje” a művelődési intézmények meghívóin. plakátjain , az „opera”-műfajnak. Mindezt azért bocsátottuk előre, mert megérkezett Borsodba a Népszínház opera- társulatának két bemutatója: Rossini: Ez történt Velencében és Leoncavallo: Ba- jazzók című egyíelvonásos operája. Szűkebb hazánkban Kazincbarcika fogadta elsőként az említett előadásokat. Az előzetes program szerint két napon hirdettek előadást, s ezek közül a másodikat kifejezetten ifjúsági előadásként. Nos, a gyakorlatban az következett, hogy az első bemutatót is fiatalok nézték meg az Egressy Béni Művelődési Központban, az idősebb korosztály vajmi kevés érdeklődést mu- tott az előadás iránt... ... Talán, lehet, hogy megérezték : nem kapnak emlékezetesen nagy élményt ezen az estén?!... Talán már elégszer hallottak ők is, az elmúlt évek során, az objektív teltételek hiányában — inkább csak a lelkesedés és közművelődési ügyszeretet alapján fakadó -— színpadra állított operaríarabok után' a nézőben ottmaradó hiányérzetről?!... Nem tudjuk pontosan a választ; amit A vattai pávakor sikerei Jó néhány alkalommal bizonyított már Vatta község pávaköre. amit többek között az is jelez, hogy országos szinten kiválónak minősítették őket. A huszonöt fős, asszonyokból és lányokból álló éneklő kollektíva az elmúlt évben Aggteleken, a zenei világnap alkalmából megrendezett kórustalálkozón szerepelt szép sikerrel. Legutóbb pedig Füzesgyar- mhton. egy pávaköri találkozón kaptak nagy tapsot, s ezt követően meghívást Kondorosra, ahol június 15-én megyei népzenei találkozó lesz. Fiatal karmesterek IS országtól Csütörtökön, Szombathelyen befejeződött a Magyar Televízió harmadik nemzetközi karmesterversenyének első fordulója. A nagyszabású tavaszi seregszemlére négy világrész 16 országából több mint 40 fiatal karmester jelentkezett. Nemzetközi zsűri pontozással választotta ki a 16 legjobbat, akik az elődöntőbe kerültek. azonban a Népszínház operatársulatának említett két bemutatójáról elmondhatunk, az részben igenlő választ ad a felvetett kérdőjelekre. A legjobb akarattal sem mondhatjuk ugyanis, hogy maradandó színházi estet kaptunk. Ez különösen az Egy este Velencében előadására vonatkozik; mintha a zenekari árok felett láthatatlan üvegfal választotta volna el a nézőket-hallga- tökat a szereplőktől. Nem jöttek át hallhatóan a hangok. belül rekedtek a játszókban a jellemek. (Ez alól talán csak az öreg és az ifjabb Bruschino — Vajda Dezső és Németh József — játéka kivétel és részleteiben ezt lehet mondani Sofia szerepében Kálny Zsuzsáiról) .. . Akik kitartottak a második részben is — ekkor láthattuk a Bajazzók-at —. azok már sokkal többet kaptak az első előadásra jellemző „opera-illusztrációnál”. (Érdemes legalább név szerint megemlítenünk a játszókat: Canio: Molnár András: Nedda: Zöld Ildikó; Tonio: Bordás Dezső, Silvio: Nagy János.) A Népszínház operatársulata létszámában is sokkal kisebb a' kelleténél; nem szívesen vállalkoznak fiatal operaénekesek a társulat vállalta feladatra; s ugyanez mondható a zenekarra is. Akik tehát jelenleg vállalkoztak erre. elismerést érdemelnek erőfeszítéseikért. És talán nagyobb figyelmet a fogadó helyektől is; azt magyarán, hogy lehetséges eszközökkel felkeltsék a településeken élők érdeklődését a Népszínház operaelőadásai iránt is. Ez. — azel- sősorban a közművelődési szakemberektől elvárható munka — akkor is hasznos lesz, ha egyelőre még nincs meg minden . feltétele annak, hogy „igazi operaelőadás” élményével távozzanak, a nézők egy-egy bemutató után. Mert ahogyan ezt másutt mondani szokták; a vásár itt is kettőn áll... (L n. j.) Húsz éve működik Sárospatakon az allami zeneiskola. Ebből az első tíz évet a sátoraljaújhelyi iskola fiók! ntézetek ént, a másik évtizedet pedig önálló iskolaként tölti. Húsz évvel ezelőtt az összesen 47 növendéket három tanár tanította, a tízéves önálló működés alatt olyan szép fejlődést ért el az iskola, hogy ebben a tanévben már 256 tanuló 11 tanár keze alatt. 15 tanszakon tanulhatja a muzsikát. Az önálló zeneiskola fennállásának mostani, tizedik évfordulóján kellemes hangversenysorozattal kedveskedik az iskola tanári kara és ifjúsága Sárospatak zenekedvelő közönségének. Az A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata gondozásában a közelmúltban jelent meg a XIX. századi magyar festészet kiemelkedő alakját,' a mindössze harminchárom évet élt Paál Lászlót bemutató album. A kötet szerzője Bényi László festő és művészettörténész, aki évek óta •foglalkozik a nagy magyar festő életművével, s e könyvében kutatómunkájának fontosabb eredményeit ösz- szegzi. A reprezentatív kiállítású kötetben Bényi László külön fejezetben mutatja be Paál László ifjúkorát, a bécsi tanulóéveket, düsseldorfi, beilenj és barbizoni időFölösleges szerepjátszás lenne ügy lennünk, mintha sejtelmünk sem lenne arról, hogy milyen sok, véletlen- szerűnek tűnő tényező befolyásolhatja, hogy mikéntáll össze egy-egy kiállítóterem eves programja. Talán a legkisebb motiváló tényező az időegyeztetés. Messziről indultunk a Vasas Galéria legújabb, tegnap, április 24-én, délután nyílt kiállításának bemutatásakor. Tesszük ezt, mert magunk sem igen tudtuk eldönteni, vegyes érzelmeink, felmerülő kétségeink csak a kiállítás anyagából táplálkoznak-e, avagy abból, hogy egymás után több csoportos bemutatkozás részesei lehettünk e kiállítóteremben? Méghozzá olyan csoportok bemutatkozásainak, amelyek törekvéseikben nem szokványos művészi társulások. A Vasas Galéria év eleji tervei — a „mindennapokhoz közelítő művészetek fórumává kívánnak lenni” — igen szimpatikusak voltak. S tulajdonképpen mindmostanáig — ha akadtak is ki- sebb-nagyobb kérdőjeleink — valahol ki. is tapinthattuk a művészi törekvések és a mindennapok esztétikai igényének kapcsolódásait. E mostani kiállítás is érdekes kísérlet, de meglehetősen heterogén kísérlet. Tizenkilenc művész jelzésszerű .jelenléte önmagában még nem szokatlan dolog. De ezek a művészek — a katalógusban közzétett vallomásuk ellenére — meglehetősen távol esnek egymástól, s nemcsak választott műfajukkal, hanem művészi törekvéseikkel, elképzeléseikkel js. Vibráló, kiegyensúlyozatlan lesz így a tárlat — s számunkra. meglehetősen erőltetett is. Tulajdonképpen csak emlékképeink maradnak, jók és kevésbé jók, s főleg kérdőjeleink, amelyek épp a jelzés- szerűség miatt válnak bizonytalanná. A „Prizma 13”- ról olvastuk a katalóguselső hangversenyt a gimnázium dísztermet zsúfolásig megtöltő hallgatóságnak az intézet tanárai adták, amikor is Csehi Ferenc, Ecsedi Zoitánné, Fancsikné Teleki Judit, Fancsik Zoltán, Fridi Andrásné, Fridi András, Hutka Katalin, Péceli Istvánná, Péceli István, Tóth Gábor és Wiltner Ágnes Bach-. Mozart-, Beethoven-, Weber- és Weiner- műveket játszottak. A második hangversenyen az iskola jelenlegi növendékei szereztek kellemes élményt a közönségnek. A gazdag zenei esemény- sorozatnak ven d égsze repl öi is lesznek. Április 19-én, szombaton. déJűtán 5 órakor a Budapesti III. kerületi Zeszakát. majd méltatja a festő művészi hagyatékát, jelentőségét, végül publikál néhányat Paál Lászlónak testvéréhez. Munkácsy. Mihályhoz és Bartelhez írt leveleiből. Tizenegy szövegközi reprodukció és tizenhal színes táblamelléklet — amelyekhez kiilön-ktilön ismertetést is olvashatunk —. valamint ötvenkét képet bemutató katalógus található még a kötetben. Paál László napjaink egyik legnepszei űbb klasszikus festője. műveit a Magyar Nemzeti Galériában tíz- és tízezrek csodálják, de va lábán: „Tárgyaik színesek, gazdagok, személyesek, okosak és a praktikumon túl végül még fölöslegesek is mernek lenni...” Csakhogy elgondolkoztató, ha valamiben túlontúl ott érezzük a ..fölösleges”-!. A Manuál-csoport írta saját magáról: „Mindamellett részt kérünk abból a tevékenységi körből, amelyet -tudatos környezetalakí- lásnak is szokás nevezni...” Ez roppant tiszteletre méltó törekvés. De a tudatos környezetalakításnak nem elegendő feltétele a kézművesség. hiszen az eleve minden művészeti1 tevékenység alapja. S vajon valóban ez a formavilág, kifejezésmód alakíthatja, kell. hogy alakítsa környezetünket? A csoportokat éreztük heterogénnek (a két csoport között viszont nem éreztünk különbséget!), s így tulajdonképpen hiányzónak á tagjaikat összetartó láncot. Azt a nehezen kifejezhető, inkább csak megérezhető valamit, amitől egymás mellé kerülhetlek munkáik. S kevésnek egy-egy művész bemutatott alkotásait, amely alapján biztosabban mérhetünk. Végezetül, de nem utolsósorban : Meglehet, kétségeink a Vasas Galéria meghirdetett programja, célkitűzéséi, illetve e kiállítás anyagának ellentéteiből adódnak. S talán abból is, hogy túl komolyan vesszük az egyes csoportok „program- nyilatkozatként” megfogalmazott művészi elképzeléseit. Pedig hát a csoportok is mulandóak ... Akkor viszont a tárgyaknak, a művészi produktumoknak kell helytállniuk. (cs. a.) neiskola tanárai és növendékei, április 27-én délután 5 órakor a Sárospataki Zeneiskola volt növendékei adtak, illetve adnak hangversenyt, majd április 28- an este 6 órai kezdettel Szokolay Sándor Kos- suth-dijas zeneszerző tartja szerzői estjét a gimnázium dísztermében. A jubileum alkalmából a művelődési ház klubtenpé- ben Tóth József, városi tanácselnök a zeneiskola színes. értékes munkásságát bemutató kiállítást nyitott meg. méltatva beszédében az intézetnek a város művészeti életében és közművelődésében betöltött szerepét. mennyi alkotása külföldön is számon tartott érték. Drámai életpályája a franciaországi Charentonban zárult le. .sírja ma már nem lelhető fel arra koszorút tenni nem lehet. s nem lehetett a halálának tavalyi centenáriumán sem. A Képzőművészeti Alán Kiadóvállalata e' kötettek is tisztelgett az európai festészet történetében nagy jelentőségű barbizoni iskola eredményeit új színekkel gazdagító és azt festői kifejezés- módjának erőteljességével bensöségességéve! és nemzeti jellegzetességeivel bővítő Paál László emléke és életműve előtt. (bm) Paál László-album Munk-c énekelni? Az éneklés mindig az ember egyik önkifejezési eszköze volt. örömét, bánatát, gyászát, tragédiáit dalolta ki magából a népdalokban. balladákban, siratóénekekben. S az éneklés. mint egy különleges lencse, fókuszpontjában nem csak az érzelmeket, hanem a nép tudatosságát, logikáját is összegyűjtötte. Ma a régi közösségek felbomlásával egyidejűleg, már nem tudjuk elénekelni népdalainkat olyan tisztán és egyszerű természetességgel. mint azt az ünnepi és hétköznapi alkalmakkor tették. A rádióban. a televízióban kolta- ízűen szólalnak meg a legtöbb énekes szájából, látszik, . hogy végérvényesen elszakadtak a népdalok természetes közegétől. Csak az tudja teljes hitelességgel megszólaltam a népdalokat. aki azokat közvetlenül a néptől tanulta. A megváltozott környezet az embert is megváltoztatta. Felsértette érzelmeit, pszichikumát. Olyan komplexusok alakultak ki bennünk, ami a szabad éneklést .szinte lehetetlenné teszi. Azt hiszem, majdnem pontos példa erre a szatmárcsekei temető felújítása. A helyreállítás ai-, halmával a csónak alakú fejfák ala betonlapot tettek. s különböző fakonzer- váió anyagok felhasználásával igyekeznek az utókor számára megőrizni a népi barokk építészet remekeit. Ilyesféle betonban őriztük meg mi is népdalainkat. Mesterségesen. S ha az éjszakába nyúló beszélgetések után valakinek eszébe jut énekelni, legtöbbször a magyar nóták kerülnek elő. Ezekhez is akkor nyúl a legtöbb „énekes”, amikor már ivott, amikor a szesz leküzdötte a gátlásokat. Alig hozzáférhető az eredeti magnófelvétel, lemez, vagy olyan ember környezetünkben, akitől meg lehetne tanulni a népdal nyelvezetét. Kiadták például a Sebő együttes és a Kaláka nagylemezét, de ezek is feldolgozások, értékesek. de messze esnek a nép énekelte daloktól. Tudunk-e szabadon énekelni ? Eddig csak az ember belső, önmaga akadályait, komplexusait emlegettem. Ide kívánkozik az is. hogy egy mai kocsmában, ahol jobb esetben cigányzenekar játszik magyar nótákat, vagy egy tömbházi lakás szobájában, ahol a szomszédok álmára is vigyázni kell. lehet-e szabadon énekelni? Mintha a külső beton az ember torkát is megtámadta volna, megmerevítette a hangszálakat, megbénította a nyelvet. . Pedig Kodály Zoltán nemcsak mondta, be is bizonyította: nem születik senki bnlfü- lünek. A gyerek zenei nevelésének már születése előtt kilenc hónappal meg kell kezdődnie. S a zenéi anyanyelvel nem nyűgként kell a' gyereknek átadni, nem sulykolással, hanem azzal a természetességgel, ahogy a régi falusi közösségekben találkozhattak vele. Ügy érzem, hogy népdalkincsünk, amely kultúránk egyik fontos része, néni őrizhető meg csak kottákban. Ehhez meg kell tanulni újra szabadon, önmagunk kifejezésére énekelni. V. J. «U Értesítés! Értesítjük a kéménytulajdonosokat, hogy 1980. január 1-i hatállyal a keményseprési díjak az alabbiak szerint változtak: , Miskolcon Vidékén háztartási, folyamatos használatú, földszintes szabványkémény db/év 32 Ft 42 Ft háztartási, folyamatos használatú emeletes szabványkémény db/év 64 Ft 84 Ft háztartási, időszakos használatú. földszintes szabványkémény db/év 24 Ft 30 Ft háztartási, időszakos használatú, emeletes szabványkémény db/év 48 Ft 60 Ft mászó, mászható kemény egységesen db/év 48 Ft 48 <Fl gyűjtő (thermofor). folyamatos használatú kémény szint/év 32 Ft 32 Ft gyűjtő (thermofor) időszakos • használatú kémény szint/év 16 Ft 16 Ft etázskémény egységesen fm/év 6 Ft 6 FI üzemi és központi kémény eset/tm 3 Ft 3 Ft gyári és gyári jellegű kémény eset/fm 15 Ft 15 Ft Az üzemi, központi, gyári .és gyári ieliegű kémény füstcsatornájának és koromaknáiának tisztítási díja darabonként összegszerűen megegyezik annak a kéménynek a tisztítási dijával, amelyhez tartozik. a 140 dm--nél kisebb rosífelületű kazán tisztítása 58 Ft 58 Ft B.-A.-X. megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szóig. Váll.
