Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-22 / 93. szám

1980. április 22., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Újai jelölő gyűléseit megyénkben 13. számú választókerület A 13. számú országgyűlé­si választókerület jelölő gyű­lésére Futnokon, a művelő­dési ház zsúfolásig meglelt nagytermében került sor. A gyűlés levezető elnöké­nek, Nagy Győr Gyulának, a nagyközségi tanács elnöké­nek megnyitója után Béres Lászlóq az Ózdi járási Párt- bizottság első titkára mon­dott beszédet. Részletesen szólt felszabadult hazánk há­rom és fél évtizedes fejlődé­séről. majd a közelmúltban lezajlott kimagasló belpoliti­kai esemény, a XII. párt- kongresszus jelentőségéről! Beszéde során számba vette megyénk, az ózdi járás, va­lamint Putnok nagyközség változásait, eredményeit is, kihangsúlyozva, hogy mind az ipar, mind u mezőgazda­ság területén számottevő •eredményeket, értékeket mondhatunk magunkénak. Felszólalása végén kiemel­te a lanáesválasztások fon­tosságát. demokratikus jelle­gét, tömörítő, mozgósító ere­jét, majd a Hazafias Nép­front nevében Nyerges Ká­rolyi javasolta országgyűlési képviselőjelöltnek. Nyerges Károly, a Putnoki Bányaüzem körletvezető fő- aknásza. Fiatal kora ellenére az üzem régi dolgozója, akit — és ezt több bányásztárs felszólalása is bizonyította — munkatársai tisztelnek, sze­retnek. Mind a gazdasági, mind u politikai munkában példamutatóan dolgozik. A jelölő gyűlés felszólalói — akik miközben megkö­szönték a körzet korábbi cik­lusban tevékenykedő ország­gyűlési képviselőjének. Far­kas Pálnak eredményekben gazdag képviselői munkáját — támogatásukról biztosítot­ták az új képviselőjelöltet, aki a vidék legnagyobb lét­számú ipari munkásságának, a bányászol# családjának méltó tagja. A jelölő gyűlés résztvevői nyílt szavazással Nyerges Károlyt megválasztották a 13. számú választókerület or­szággyűlési képviselőjelöltjé­nek. A siövetkeiet tiszalcidónyi üzemében tisztítják a füzbotot, amelyből a kerti bútorok váza készül. 17. számú választókerület Encsen, a járási művelődé­si központban tartották meg tegnap este a 17. számú vá­lasztókerület képviselöjqlölő gyűlését. Encsröl, valamint a környező községekből ösz- szegyűlt választópolgárokat Szabó Tibor, a Hazafias Népfront nagyközségi bizott­ságának titkára köszöntötte, majd Nagy Zoltán, az MSZMP Encs járási Bizott­ságának első titkára ország­építő munkánk eredményei­ről szólt. Elmondotta, hogy az encsi járásban is érvénye­sülnek az országos tenden­ciák. Nevezetesen: feszültség itt is van, de ezzel együtt jobban élnek az emberek, emelkedett az életszínvonal, a légkör nyílt, a közérzet jó. Ennek a jellegzetesen apró­falvas településből álló já­rásnak sajátos gondjai is. adódnak, mégis évről évre szép eredmények születnek. A gyakran mostoha körül­mények között például a bú­za termésátlaga 10,(J mázsá­val, a tavaszi árpáé 6,7 má­zsával növekedett, a tejho­zam is javult, a juhállomány pedig most már 50 ezer fö­lött van. A tervezett 9(1 ta­nácsi lakás helyett 11-1 épült meg, ennek nagyobb része a járási székhelyen. Meg­épült a járásban négy öre­gek napközije, Göncön álta­lános iskolai kollégium; Szikszón, Novajidrányban is­kola épül. Az ipari termelő- egységek teljesítik terveiket, és általában nyereséggel zár­nak. A későbbiekben a ten­nivalókról szólt, majd a Ha­zafias Népfront nevében kép­viselőjelöltként ajánlotta dr. Tóth D. Istvánt, munkáscsa­ládból származó, fiatal, en­csi körzeti orvost. Ezt követően számos fel­szólalás hangzott el, vala­mennyi elismerően méltatva a jelölt emberi, szakmai tu­lajdonságait. A jelölő gyűlés végül egyhangúlag megsza­vazta dr. Tóth D. István kép­viselői jelölését, aki köszö­netéit mondott a bizalomért. számú A 22-es számú országgyű­lési választókerület képvise­lőjelölő gyűlésén tegnap es­te a tokaji moziban 260-an vettek részt. A gyűlés részt­vevőit Leskó István, a Tokaji nagyközségi Tanács elnöke köszöntötte, majd ezt köve­tően Imri Gyula, a Szerencsi járási Pártbizottság első tit­kára, a jelölő gyűlés előadó­ja mondott beszédet. Beve­zetőjében belpolitikai éle­tünk számvetéséről, a XII. pártkongresszus állásfoglalá­sáról, határozatairól, a célok megvalósításához szükséges erőfeszítésekről szólt; arról, hogy az előttünk álló gazda­sági feladatok megoldása mindannyiunklól hatéko­nyabb, színvonalasabb mun­kát követel. A járási párt- bizottság első titkára ezután a választókerület elmúlt öt évben elért eredményeit tár­ta a résztvevők elé, kiemel­ve a tokaji fejlesztések, kor­szerűsítések jelentőségét. El­mondta azt is, hogy a köz­ségek lakói sokat tettek a tervben szereplő feladatok megoldásáért társadalmi munkafelajánlásaikkal, azok teljesítésével. Imri Gyula ezután ismer­tette a Hazaiias Népfront je­löltjét, akit közéleti munká­ja nyomán ismernek már a Hegyalján, hiszen az elmúlt öt év alatt a kerület képvi­selője volt: Ats Károly, a Tokaj-hegyaljai Állami Gaz­dasági Borkombinát tarcali kerületének vezetője aktívan munkálkodott a választók kö­zös céljainak megvalósításá­ért, munkahelyén a rábízott feladatokat mint üzemmér­nök jól látja el. Hárman kértek szót a je­lölő gyűlés résztvevői közül, majd ezt követően nyílt' sza­vazással Áts Károlyt jelölték a körzet országgyűlési kép­viselőjévé. Áts Károly meg­köszönte az iránta megnyíl­ván utó bizalmat. 26. számú választókerület Mezőkövesden, a városi-já­rási művelődési központ zsú­folásig megtelt színházter­mében a 26. számú választó- kerület országgyűlési képvi- selöjelolö gyűlésén Eperjesi József, a Mezőkövesdi váro­si-járási Pártbizottság titká­ra köszöntötte a résztvevő- kel. Megnyitó szavai utón Ü.ihelyi Tibor, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára mondott beszédei. Méltatta a legutóbbi válasz­tások óta eltelt öl esztendő főbb gazdasági és politikái eredményeit. Szólott arról, hogy Mezőkövesd és a me­zőkövesdi járás lakossága eddig is cselekvőén támogat­ta a párt politikájának, az állami szervek döntéseinek végrehajtását. Az elmúlt vá­lasztási ciklusban felgyorsult Mezőkövesd városiasodás! fo­lyamata. ezzel együtt a vá­ros regionális szerepe. Az utóbbi öt évben emelkedett a lakosság életszínvonala, fo­kozódott a dolgozók közéle­ti aktivitása. Mezőkövesd üzemei öt év alatt 320 mil­lió forint értékű termelői beruházást valósítottak meg: új üzemrészek, üzemcsarrró­kok épüllek. Ennek megfe­lelően nőtt a termelési érték is: az öt évvel ezelőtti 720 millió forintról több mint 1.3 milliárd forintra emelkedett. A járás nyolc mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetében hasonló tendenciák érvénye­sültek. Míg 1975-ben 527 mil­lió forint volt a termelési érté­kük, addig 1980-ban már 760 millió forintot irányoztak elő. Az iparosodás folyamata át­alakította a foglalkoztatási szerkezetet is: túlsúlyba ke­rüli az iparban dolgozók ará­nya. Az is jelentős előrelé­pésre vall, hogy ma már az aktív keresők 60.4 százaléka nődolgozó. A városban 711. a járásban pedig 788 új la­kás épült az elmúlt öt év alatt. Számottevően fejlődött Mezőkövesden és a járásban a kommunális ellátás is. Bi­zonyíték erre. hogy míg 1955- ben Mezőkövesden 55 kilo­méter volt az ivóvízhálózat hossza, acfdig napjainkban meghaladja a 100 kilométert. Beszéde további részében Újhelyi Tibor, a Hazafias Népfront nevében a 26.. vá­lasztókerület országgyűlési képviselőjének dr. Ladányi Józsefet, a Borsod megyei Tanács elnökét javasolta. Dr. Ladányi József 1950-ben. mini községi tanácselnök kezdte közéleti tevékenysé­gét, majd 1952-től 1958-ig a Mezőkövesdi járás Tanácsá­nak elnöki tisztét töltötte be. Ezt követően a megvei tanács végrehajtó bizottsága titkáraként, majd elnökhe­lyettesként dolgozott. Tizen­két éve áll a Borsod me­gyei Tanács élén. Eddigi munkásságára követ kezet es ügyszeretet, energiát és fá­radságot nem kímélő áldo­zatkészség a jellemző. Az el­múlt több mint egv évtized alatt vezetésével a megyei és a helyi tanácsok kimagasló eredményeket értek el. a ta­nácsi munka minden fontos területén. Valamennyi felszólaló rész­letesen méltatta dr. Ladányi József érdemeit, s egyhan­gúlag a 26. számú választó­kerület 'országgyűlési képvi­selőjelöltjének választották meg. Dr. Ladányi József őszinte köszönetét mondott a választópolgárok bizalmáért. Az öreg kisegítő -portás kosáraljakat fonogat az áp­rilisi napsütésben és igen zavarban van, ha megszólal odabent, a portásfülkében a telefon. A ■ füléhez emeli a kagylót és vár: az szóljon elvégre, aki akar valamit. Ha idegen jön, keres valakit, az iroda leié mulat: olt van valahol. Nem is igen érdekli vállalt munkaköre, ö inkább „dolgozni” szeret. Kérte, ad­janak valami munkát, ö nem azért jött, hogy üt a kapu­ban lopja a napot. Adtak, a kosáraljakból már egy halom áll a kisszék körül. Szabó Imre, a Tokaji Há­ziipari Szövetkezet elnöke is ennek a dolgos típusnak a képviselője. Nem kedveli az irodai elfoglaltságot, inkább jön-megy, tárgyal, ellenőriz, intézkedik. Legfeljebb a köz­gyűlésre készül fel fillérre biztos adatokkal, egyébként nagyvonalúan, fejből közli a számokat. — Eddigi legjobb évünket zártuk tavaly, 15 millió fo­rint termelési értéket varro- gattunk és fonogattunk ösz- sze. Nem engedünk a negy­vennyolcból, legalább ilyen értéket szeretnénk előállítani az idén is. összeadtunk, ki­vontunk. szoroztunk és megs állapítottuk, hogy ha valami váratlan esemény nem törté­nik. az idén sem lesz keve­sebb a nyereségünk. A tava­lyi év után 130 ezer forintot osztottunk szét. Lehet, hogy túl optimisták vagyunk? Le­het, mindenesetre nem ije­dünk meg az új szabályozók­tól, a gazdasági nehézségek­től. A mi szövetkezetünk már régen azon az álláspon­ton van, amit jó néhány he­lyen még csak most próbál­nak megtanulni. Mi már régóta takarékoskodunk min­dennel, amihez csak közünk van. Megválogatjuk, hogy mit gyártunk, megnézzük, kinek adjuk el a terméket, mindig jó előre tervezzük a jövőnket. A szövetkezet varrodájá­ban hatvanén, a kertibútor- es kosárfonórészlegnél har­mincán dolgoznak. A bedol­gozói létszám ötven fő, kö­rülbelül ennyien vannak gyermekgondozási szabadsá­gon is. Kicsi lehat a lét szám, de a gyes-en levő kis­mamák létszáma igazolja, fiatal az átlagéletkor. — Kerti asztalt, kerti szé­ket, bolgárkosarat, fali virág­tartót exportálunk már sok éve — mondja Szabó Imre. — Hazai piacra nem dolgo­zunk. mert a fonott árukat jó áron el tudjuk adni kül­földön. Legtöbb megrendelés Franciaországból érkezik, de igen jók a holland, a finn, a kanadai megrendelések is. Ha háromszor ennyit gyár­tanánk. háromszor ennyit, vennének meg. Értékesítési nehézségeink sohasem voltak. Igv vagyunk a varrodánkkal is. Sok évvel ezelőtt igen jó Sorozatban készül a Colorion Az Ónon Rádió és Villamossági Vállalat megkezdte a Co­lorion de Lux nevű színes televiziókésziilék gyártását. Az idén tizenkilencezer darabot készítenek, ebből tiz-iizenegy- ezer a hazai üzletekbe kerül. A középméretű képernyős készülék teljesen tranzisztornál!, takarékos áramfogyasz­tású, annyit fogyaszt, mint egy hetvenöt wattos izzólámpa. A Pál és a Secam rendszerű színes adás vételére egyaránt alkalmas, „külső" kapcsolás nélkül automatikusan állítja be önmagát megfelelőre. partnerre találtunk a Békés­csabai Köttötárugyárbam Női fehérneműt, női. férfiköntö­söket, bébitipeeökel varrunk számára bérmunkában. Majd­nem minden termékünket exportálja a békéscsabai gyár. „Szabad időnkben” — ha lehet így mondani — nylonplüss női köntösöket varrunk. Az anyagot Békés­csabáról kapjuk. Ezek azok a szép mohazöld, sötétkék, fekete, piros kapucnis hol­mik, amelyek szinte mindig a hiánycikklistán vannak. Mi a Borsodi Ruházati Nagyke­reskedelmi Vállalatnak ké­szítünk csak plüss kunt ősöket, de igen élénken érdeklődik a Skála is. Láttam már a mis­kolci Centrum Áruházban, hogy közelharcot vívnak érte a nők, gyártanánk belőle többet is, ha lenne alap­anyag. Ebben az évben talán 2000 darabot tudunk varrni. — Nagyon aktívák a szö­vetkezet bedolgozói. Minek köszönhető ez? — Tavaly mintegy’ nyolc­millió forint értékű munkát végeztek a bedolgozóink. A~.- öta lendült lel így a munka, amióta gépkocsival hordjuk szét az anyagot és gépkocsi­val szállítjuk vissza a kész­árut. Az utazgatások, a ba- tvuzások a régebbi években sok asszonynak vették el a kedvét a bedolgozástól. Hosz- szú ideig nem volt szállító­eszközünk, bérelnünk kellett a traktorokat, a tehergépko­csiitat, ha szükségünk volt rá. Most, hogy már ilyen nagy füzeseink vannak, be kell rendezkednünk. Van két traktorunk, az idén permete­zőgépet, tárcsát, bororíát vá­sárolunk. — A korábbi években többszőr panaszkodtak, hogy nincs elég fűzfavessző, — Ma már ötvenöt ka­lászt ralis hold ültetvényünk van. A nyíregyházi Ságvári Endre és .a tiszalariányi Ma­gyar Róna Termelőszövetke­zettől béreljük a területeket. Szép. fiatal az ültetvény. .Jól gondolkodtunk, amikor hoz­záfogtunk ehhez a oeruhá- zashoz. a vessző igen drága, zölden JOO forintot kérnek mazsáiaert. Korábban dunán­túli gazdasagoktól szereztük be a szükséges mennyiséget, teliéit a fuvardii is igen ma­gas volt. Rövidesen mi is tu­dunk értékesíteni vesszőt — Ügy hírük, a nyugati országokban szívesen vásá­rolják a magvar füzet, mert jó a minősége. — Minden mennyiséget megvennének. ,ió üzlet len­ne. ha exportálnánk. Még­sem tesszük — mondja a szövetkezet elnöke. — Más szövetkezetek már sokszor kisegítettek bennünket vesz- szővel. mi ezt viszonozni szeretnénk. A népgazdaság­nak is feltétlen előnyösebb', ha készárut exportálnak a szövet kezet ek. I.ÓVay Györgyi Fotó: Laczó József

Next

/
Thumbnails
Contents