Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-22 / 93. szám
1980. április 22., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Újai jelölő gyűléseit megyénkben 13. számú választókerület A 13. számú országgyűlési választókerület jelölő gyűlésére Futnokon, a művelődési ház zsúfolásig meglelt nagytermében került sor. A gyűlés levezető elnökének, Nagy Győr Gyulának, a nagyközségi tanács elnökének megnyitója után Béres Lászlóq az Ózdi járási Párt- bizottság első titkára mondott beszédet. Részletesen szólt felszabadult hazánk három és fél évtizedes fejlődéséről. majd a közelmúltban lezajlott kimagasló belpolitikai esemény, a XII. párt- kongresszus jelentőségéről! Beszéde során számba vette megyénk, az ózdi járás, valamint Putnok nagyközség változásait, eredményeit is, kihangsúlyozva, hogy mind az ipar, mind u mezőgazdaság területén számottevő •eredményeket, értékeket mondhatunk magunkénak. Felszólalása végén kiemelte a lanáesválasztások fontosságát. demokratikus jellegét, tömörítő, mozgósító erejét, majd a Hazafias Népfront nevében Nyerges Károlyi javasolta országgyűlési képviselőjelöltnek. Nyerges Károly, a Putnoki Bányaüzem körletvezető fő- aknásza. Fiatal kora ellenére az üzem régi dolgozója, akit — és ezt több bányásztárs felszólalása is bizonyította — munkatársai tisztelnek, szeretnek. Mind a gazdasági, mind u politikai munkában példamutatóan dolgozik. A jelölő gyűlés felszólalói — akik miközben megköszönték a körzet korábbi ciklusban tevékenykedő országgyűlési képviselőjének. Farkas Pálnak eredményekben gazdag képviselői munkáját — támogatásukról biztosították az új képviselőjelöltet, aki a vidék legnagyobb létszámú ipari munkásságának, a bányászol# családjának méltó tagja. A jelölő gyűlés résztvevői nyílt szavazással Nyerges Károlyt megválasztották a 13. számú választókerület országgyűlési képviselőjelöltjének. A siövetkeiet tiszalcidónyi üzemében tisztítják a füzbotot, amelyből a kerti bútorok váza készül. 17. számú választókerület Encsen, a járási művelődési központban tartották meg tegnap este a 17. számú választókerület képviselöjqlölő gyűlését. Encsröl, valamint a környező községekből ösz- szegyűlt választópolgárokat Szabó Tibor, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának titkára köszöntötte, majd Nagy Zoltán, az MSZMP Encs járási Bizottságának első titkára országépítő munkánk eredményeiről szólt. Elmondotta, hogy az encsi járásban is érvényesülnek az országos tendenciák. Nevezetesen: feszültség itt is van, de ezzel együtt jobban élnek az emberek, emelkedett az életszínvonal, a légkör nyílt, a közérzet jó. Ennek a jellegzetesen aprófalvas településből álló járásnak sajátos gondjai is. adódnak, mégis évről évre szép eredmények születnek. A gyakran mostoha körülmények között például a búza termésátlaga 10,(J mázsával, a tavaszi árpáé 6,7 mázsával növekedett, a tejhozam is javult, a juhállomány pedig most már 50 ezer fölött van. A tervezett 9(1 tanácsi lakás helyett 11-1 épült meg, ennek nagyobb része a járási székhelyen. Megépült a járásban négy öregek napközije, Göncön általános iskolai kollégium; Szikszón, Novajidrányban iskola épül. Az ipari termelő- egységek teljesítik terveiket, és általában nyereséggel zárnak. A későbbiekben a tennivalókról szólt, majd a Hazafias Népfront nevében képviselőjelöltként ajánlotta dr. Tóth D. Istvánt, munkáscsaládból származó, fiatal, encsi körzeti orvost. Ezt követően számos felszólalás hangzott el, valamennyi elismerően méltatva a jelölt emberi, szakmai tulajdonságait. A jelölő gyűlés végül egyhangúlag megszavazta dr. Tóth D. István képviselői jelölését, aki köszönetéit mondott a bizalomért. számú A 22-es számú országgyűlési választókerület képviselőjelölő gyűlésén tegnap este a tokaji moziban 260-an vettek részt. A gyűlés résztvevőit Leskó István, a Tokaji nagyközségi Tanács elnöke köszöntötte, majd ezt követően Imri Gyula, a Szerencsi járási Pártbizottság első titkára, a jelölő gyűlés előadója mondott beszédet. Bevezetőjében belpolitikai életünk számvetéséről, a XII. pártkongresszus állásfoglalásáról, határozatairól, a célok megvalósításához szükséges erőfeszítésekről szólt; arról, hogy az előttünk álló gazdasági feladatok megoldása mindannyiunklól hatékonyabb, színvonalasabb munkát követel. A járási párt- bizottság első titkára ezután a választókerület elmúlt öt évben elért eredményeit tárta a résztvevők elé, kiemelve a tokaji fejlesztések, korszerűsítések jelentőségét. Elmondta azt is, hogy a községek lakói sokat tettek a tervben szereplő feladatok megoldásáért társadalmi munkafelajánlásaikkal, azok teljesítésével. Imri Gyula ezután ismertette a Hazaiias Népfront jelöltjét, akit közéleti munkája nyomán ismernek már a Hegyalján, hiszen az elmúlt öt év alatt a kerület képviselője volt: Ats Károly, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát tarcali kerületének vezetője aktívan munkálkodott a választók közös céljainak megvalósításáért, munkahelyén a rábízott feladatokat mint üzemmérnök jól látja el. Hárman kértek szót a jelölő gyűlés résztvevői közül, majd ezt követően nyílt' szavazással Áts Károlyt jelölték a körzet országgyűlési képviselőjévé. Áts Károly megköszönte az iránta megnyílván utó bizalmat. 26. számú választókerület Mezőkövesden, a városi-járási művelődési központ zsúfolásig megtelt színháztermében a 26. számú választó- kerület országgyűlési képvi- selöjelolö gyűlésén Eperjesi József, a Mezőkövesdi városi-járási Pártbizottság titkára köszöntötte a résztvevő- kel. Megnyitó szavai utón Ü.ihelyi Tibor, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára mondott beszédei. Méltatta a legutóbbi választások óta eltelt öl esztendő főbb gazdasági és politikái eredményeit. Szólott arról, hogy Mezőkövesd és a mezőkövesdi járás lakossága eddig is cselekvőén támogatta a párt politikájának, az állami szervek döntéseinek végrehajtását. Az elmúlt választási ciklusban felgyorsult Mezőkövesd városiasodás! folyamata. ezzel együtt a város regionális szerepe. Az utóbbi öt évben emelkedett a lakosság életszínvonala, fokozódott a dolgozók közéleti aktivitása. Mezőkövesd üzemei öt év alatt 320 millió forint értékű termelői beruházást valósítottak meg: új üzemrészek, üzemcsarrrókok épüllek. Ennek megfelelően nőtt a termelési érték is: az öt évvel ezelőtti 720 millió forintról több mint 1.3 milliárd forintra emelkedett. A járás nyolc mezőgazdasági termelőszövetkezetében hasonló tendenciák érvényesültek. Míg 1975-ben 527 millió forint volt a termelési értékük, addig 1980-ban már 760 millió forintot irányoztak elő. Az iparosodás folyamata átalakította a foglalkoztatási szerkezetet is: túlsúlyba kerüli az iparban dolgozók aránya. Az is jelentős előrelépésre vall, hogy ma már az aktív keresők 60.4 százaléka nődolgozó. A városban 711. a járásban pedig 788 új lakás épült az elmúlt öt év alatt. Számottevően fejlődött Mezőkövesden és a járásban a kommunális ellátás is. Bizonyíték erre. hogy míg 1955- ben Mezőkövesden 55 kilométer volt az ivóvízhálózat hossza, acfdig napjainkban meghaladja a 100 kilométert. Beszéde további részében Újhelyi Tibor, a Hazafias Népfront nevében a 26.. választókerület országgyűlési képviselőjének dr. Ladányi Józsefet, a Borsod megyei Tanács elnökét javasolta. Dr. Ladányi József 1950-ben. mini községi tanácselnök kezdte közéleti tevékenységét, majd 1952-től 1958-ig a Mezőkövesdi járás Tanácsának elnöki tisztét töltötte be. Ezt követően a megvei tanács végrehajtó bizottsága titkáraként, majd elnökhelyettesként dolgozott. Tizenkét éve áll a Borsod megyei Tanács élén. Eddigi munkásságára követ kezet es ügyszeretet, energiát és fáradságot nem kímélő áldozatkészség a jellemző. Az elmúlt több mint egv évtized alatt vezetésével a megyei és a helyi tanácsok kimagasló eredményeket értek el. a tanácsi munka minden fontos területén. Valamennyi felszólaló részletesen méltatta dr. Ladányi József érdemeit, s egyhangúlag a 26. számú választókerület 'országgyűlési képviselőjelöltjének választották meg. Dr. Ladányi József őszinte köszönetét mondott a választópolgárok bizalmáért. Az öreg kisegítő -portás kosáraljakat fonogat az áprilisi napsütésben és igen zavarban van, ha megszólal odabent, a portásfülkében a telefon. A ■ füléhez emeli a kagylót és vár: az szóljon elvégre, aki akar valamit. Ha idegen jön, keres valakit, az iroda leié mulat: olt van valahol. Nem is igen érdekli vállalt munkaköre, ö inkább „dolgozni” szeret. Kérte, adjanak valami munkát, ö nem azért jött, hogy üt a kapuban lopja a napot. Adtak, a kosáraljakból már egy halom áll a kisszék körül. Szabó Imre, a Tokaji Háziipari Szövetkezet elnöke is ennek a dolgos típusnak a képviselője. Nem kedveli az irodai elfoglaltságot, inkább jön-megy, tárgyal, ellenőriz, intézkedik. Legfeljebb a közgyűlésre készül fel fillérre biztos adatokkal, egyébként nagyvonalúan, fejből közli a számokat. — Eddigi legjobb évünket zártuk tavaly, 15 millió forint termelési értéket varro- gattunk és fonogattunk ösz- sze. Nem engedünk a negyvennyolcból, legalább ilyen értéket szeretnénk előállítani az idén is. összeadtunk, kivontunk. szoroztunk és megs állapítottuk, hogy ha valami váratlan esemény nem történik. az idén sem lesz kevesebb a nyereségünk. A tavalyi év után 130 ezer forintot osztottunk szét. Lehet, hogy túl optimisták vagyunk? Lehet, mindenesetre nem ijedünk meg az új szabályozóktól, a gazdasági nehézségektől. A mi szövetkezetünk már régen azon az állásponton van, amit jó néhány helyen még csak most próbálnak megtanulni. Mi már régóta takarékoskodunk mindennel, amihez csak közünk van. Megválogatjuk, hogy mit gyártunk, megnézzük, kinek adjuk el a terméket, mindig jó előre tervezzük a jövőnket. A szövetkezet varrodájában hatvanén, a kertibútor- es kosárfonórészlegnél harmincán dolgoznak. A bedolgozói létszám ötven fő, körülbelül ennyien vannak gyermekgondozási szabadságon is. Kicsi lehat a lét szám, de a gyes-en levő kismamák létszáma igazolja, fiatal az átlagéletkor. — Kerti asztalt, kerti széket, bolgárkosarat, fali virágtartót exportálunk már sok éve — mondja Szabó Imre. — Hazai piacra nem dolgozunk. mert a fonott árukat jó áron el tudjuk adni külföldön. Legtöbb megrendelés Franciaországból érkezik, de igen jók a holland, a finn, a kanadai megrendelések is. Ha háromszor ennyit gyártanánk. háromszor ennyit, vennének meg. Értékesítési nehézségeink sohasem voltak. Igv vagyunk a varrodánkkal is. Sok évvel ezelőtt igen jó Sorozatban készül a Colorion Az Ónon Rádió és Villamossági Vállalat megkezdte a Colorion de Lux nevű színes televiziókésziilék gyártását. Az idén tizenkilencezer darabot készítenek, ebből tiz-iizenegy- ezer a hazai üzletekbe kerül. A középméretű képernyős készülék teljesen tranzisztornál!, takarékos áramfogyasztású, annyit fogyaszt, mint egy hetvenöt wattos izzólámpa. A Pál és a Secam rendszerű színes adás vételére egyaránt alkalmas, „külső" kapcsolás nélkül automatikusan állítja be önmagát megfelelőre. partnerre találtunk a Békéscsabai Köttötárugyárbam Női fehérneműt, női. férfiköntösöket, bébitipeeökel varrunk számára bérmunkában. Majdnem minden termékünket exportálja a békéscsabai gyár. „Szabad időnkben” — ha lehet így mondani — nylonplüss női köntösöket varrunk. Az anyagot Békéscsabáról kapjuk. Ezek azok a szép mohazöld, sötétkék, fekete, piros kapucnis holmik, amelyek szinte mindig a hiánycikklistán vannak. Mi a Borsodi Ruházati Nagykereskedelmi Vállalatnak készítünk csak plüss kunt ősöket, de igen élénken érdeklődik a Skála is. Láttam már a miskolci Centrum Áruházban, hogy közelharcot vívnak érte a nők, gyártanánk belőle többet is, ha lenne alapanyag. Ebben az évben talán 2000 darabot tudunk varrni. — Nagyon aktívák a szövetkezet bedolgozói. Minek köszönhető ez? — Tavaly mintegy’ nyolcmillió forint értékű munkát végeztek a bedolgozóink. A~.- öta lendült lel így a munka, amióta gépkocsival hordjuk szét az anyagot és gépkocsival szállítjuk vissza a készárut. Az utazgatások, a ba- tvuzások a régebbi években sok asszonynak vették el a kedvét a bedolgozástól. Hosz- szú ideig nem volt szállítóeszközünk, bérelnünk kellett a traktorokat, a tehergépkocsiitat, ha szükségünk volt rá. Most, hogy már ilyen nagy füzeseink vannak, be kell rendezkednünk. Van két traktorunk, az idén permetezőgépet, tárcsát, bororíát vásárolunk. — A korábbi években többszőr panaszkodtak, hogy nincs elég fűzfavessző, — Ma már ötvenöt kalászt ralis hold ültetvényünk van. A nyíregyházi Ságvári Endre és .a tiszalariányi Magyar Róna Termelőszövetkezettől béreljük a területeket. Szép. fiatal az ültetvény. .Jól gondolkodtunk, amikor hozzáfogtunk ehhez a oeruhá- zashoz. a vessző igen drága, zölden JOO forintot kérnek mazsáiaert. Korábban dunántúli gazdasagoktól szereztük be a szükséges mennyiséget, teliéit a fuvardii is igen magas volt. Rövidesen mi is tudunk értékesíteni vesszőt — Ügy hírük, a nyugati országokban szívesen vásárolják a magvar füzet, mert jó a minősége. — Minden mennyiséget megvennének. ,ió üzlet lenne. ha exportálnánk. Mégsem tesszük — mondja a szövetkezet elnöke. — Más szövetkezetek már sokszor kisegítettek bennünket vesz- szővel. mi ezt viszonozni szeretnénk. A népgazdaságnak is feltétlen előnyösebb', ha készárut exportálnak a szövet kezet ek. I.ÓVay Györgyi Fotó: Laczó József