Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-18 / 90. szám

---------------------------------------------------------------------------------, Bandung eszméi mmmmm 19SQ. április 16,, péntek „ ................ É SZAK-MAGYARORSZÁG 2 íiísitei eiííorréik az eieri tudás Romány Pál nyilatkozata a Mi Világszerte növekszik az élelmiszer-termel és jelentősé­ge. Társadalmunk fejlődésé­ben nagy szerepe van annak, hogy miképpen élünk hazank természeti adottságaival és a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás lehetőségeivel. Agrár- termelésünk helyzetéről és aktuális feladatairól Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter nyilat­kozott az MTI munkatársá­nak. A népgazdasági egyensúly ja­vításában kiemelt szerepe van az agrártermelésnek. Képes-e a,z ágazat az árualapok további nö­velésére és ennek melyek a tel­tételéi'.' A hazai mezőgazdaság, élelmiszeripar e.s erdőgazda­ság képes feljebb lépni, több árut adni mind a belföld­nek, .mind a külföldi vevők­nek. Természetesen 'a külön­féle termékek előállításához hosszab b-rövidebb felkészü­lési időre és kellő feltételek­re van szükség. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy az új helyzetben egyrészt mire ké­pes az ágazat, másrészt mire van kereslet. Egyértelmű ma már, hogy az igényeket csakis a többi népgazdasági ágazattal együttesen tervsze­rű keretek között tehet kielé­gíteni. / Ahogy az MSZMP XII. kongresszusa is megerősítet­te: elsődleges feladat a hazai lakosság egyre jobb színvo­nalas ellátása. A közelmúlt ünnepi napjaiban is minden­ki tapasztalhatta, hogy az élelmiszerei Iá tás megfelelő es a választék is mind telje­sebb körű. A továbbiakban, a belföldi ellátás színvonalá­nak fenntartása mellett nö­velnünk kell az élelmiszerek exportját. Ehhez azonban ja­vítani kell az exportra kerü­lő termékek minőségét és választékát, nagyobb gondot kell fordítani a külső meg­jelenési formára, a csoma­golás korszerűsítésére — a konzerviparban és máshol — és termékeink jobb propa­gálására. Igényes kereskedel­mi' munkával is elő kell se­gíteni termékeink gazdaságo­sabb értékesítését, a kedve­zőbb árakat. Lehetőségeink és feladata­ink pontos megítélését segíti, ha összevetjük mai adottsá­gainkat a hetvenes évekével. Akkor a genetika, az új nö­vény- es állatfajták, műsza­ki berendezések, kemikáliák bevezetése ugrásszerűen nö­velte 'a mezőgazdasági ter­mékek mennyiségét. A het­venes évek második felében a leldolgozó ipar fejlesztésé­re — azonos áron számolva — kereken kétszer annyit tudtunk költeni, mint 1971 — 75. között, korszerű, új üze­mek léptek a termelésbe az ország sok táján. Ezen a bá­zison, erre építve joggal szá­molhatunk a minőségi, ha­tékonysági követelmények kielégítésére és a termelés további növekedésére is. A legfontosabb erőforrásunk most az emberi tudás, az ér­téknövelő szakmunka. É.s ez­zel kell jobban „gazdálkod­nunk”. Az élelmiszerek a világ­piacon mind élesebb ver- - senyben vannak. Ebben a helyzetben csakis az a ter­melő érhet cl megfelelő ex­portsikereket. aki nemcsak követi a kereslet rezdüléseit, hanem ..elébe is megy” a várható változásoknak. Jelentősen emelkedett az ener­giahordozók, a nyersanyagok és a termeJőberendezések ára. Me­zőgazdaságunk egyre nagyobb arányban használja fel ezeket. Mindég, nem okoz-e megtorpa­nást agrártermelésünk eddigi lendületes fejlődésében? A mezőgazdaságban fel­használt ipari termékek árá­nak , emelkedése tartós ten­dencia. A műtrágyák és a növényvédő- szerek ára az utóbbi tíz évben több mint 50 százalékkal, az üzem­anyagoké pedig mintegy két­szeresére emelkedett. Az úvegházak fűtésének költsé­ge például az utóbbi évtized­ben megsokszorozódott. A költségeket alapvetően az anyagi ráfordítások hatá­rozzák meg, korszerű ipar nélkül nincs korszerű mező­gazdaság. A munkabér is számít természetesen, de a még mindig viszonylag ké­zimunka-igényes állatte­nyésztésben is az összes költ­ségnek alig 10 százalékát te­szik ki a munkabérek és egyéb költségek. Az energiahordozók és az ipari eredetű anyagok drágu­lását a kormányzat egyrészt a felvásárlási árak emelésé­vel, másrészt különböző tá­mogatásokkal ellensúlyozta. A -hetvenes években átlago­san 35 százalékkal emelked­tek a mezőgazdasági felvá­sárlási árak. Az idén április 1-én hatályba lépett új üzemanyagárakat egyrészt szintén támogatás formájá­ban ellensúlyozzuk — ne­gyedéves elszámolásban — másrészt a gazdaságoknak, vállalatoknak kell „kigazdál­kodniuk” a hatékonyság ja­vításával. Megtorpanásról azért sem lehet szó, mert a termelő­üzemek a gazdálkodásban lépést tartanak a változó vi­lággal. Mind több olyan tar­talékot tárnak fel, amely le­hetővé teszi, hogy olcsóbban, magasabb értéket állítsanak elő. Ezt segítettük többek között azzal is, hogy 68 olyan típustervet és számos indo­kolatlan köl tségtöbbletet oko­zó hatósági előírást helyez­tünk hatályon kívül, amely akadályozta a jobb megoldá­sok elterjedését. Egy tehén- férőhely építésének a költsé­ge ma — az áremelkedések, ellenére — mintegy 60 szá­zaléka csak a néhány év előttinek, mert egyszerűbb, gazdaságosabb megoldásokat al kai ma znak. Az idén életbe léptetett szabályozórendszer a mennyi­ségileg meghatározott felada­tok teljesítése mellett haté­konyabb gazdálkodásra, ész­szerű takarékosságra ösztö­nöz mindenkit. A következő időszak fontos feladata, hogy figyelemmel kísérjük a sza­bályozók „működését” és amennyiben szükséges, mó­dosítsuk majd azokat. Hogyan fosadtak a mcr.ónim- fiasági üzemek a gazdálkodás feltételeinek szigorodását? Mint minden újat, kezdet­ben ezt is különbözőképpen; voltak ellenvélemények és félreértések is. Vass István­nal, a Dalmandi Állami Gaz­daság állami díjas igazgató­jával érlek egyet, aki a gö­döllői tanácskozásunkon egyebek között hangsúlyozta, hogy a megváltozott feltéte­lek „kikényszerítik a maga­sabb technológiai és pénz­ügyi fegyelmet. valamint mindazt, amivel a szükséges eredmények elérhetők.” Meggyőződésem.' hogy üze­meinkben még sok helyi le­hetőség van a mai gazdasá­gi gondok eloszlatására, csök­kentésére. Ezek kulcsa, leg­több forrása az emberekben van. Ezért fontos az is, hogy a szakember-ellátottságban tapasztalható aránytalansá­gok, a felkészültségbeli in­dokolatlan különbségek mie­lőbb megszűnjenek. Az encsi járásban például mindössze 135 szakember dolgozik, a területhez képest feleannyi, mint Borsod megye átlagá­ban. A járásból az idén még­is csak hat pályázatot jut­tattak el egyetemeinkhez, holott húsz álláshely betöl­tetlen. Ezeken a vidékeken pedig, kedvezőtlen adottság esetén, munkadíj-kiegészítést is adhat a megyei tanács. Az emberi tudás, az alko­tó- és kezdeményezőkészség, a jó üzemi légkör elenged­hetetlen feltétele a tartalé­kok jobb hasznosításának. Ez adhat teret annak, hogy ja­vítsuk a termés mennyiségét és minőségét befolyásoló komplex agrotechnikát, a vi­szonyokhoz alakítsuk az üzemszervezést, vagy a táp­anyag-gazdálkodást. Tovább lehet és kell mérsékelni a takarmányozás költségeit. Egyebek között a vesztesé­gek csökkentésével, az im- portfehórje racionálisabb fel­használásával, új, korszerű adalékanyagok, biostimu Iá to­rok felhasználásával kell ezt szolgálni. Hogyan készült fel asr. ágazat az uj gazdasági cvre? Az agrártermelés megala­pozottan, tervszerűen indult. Országszerte értékelték a vállalatok, szövetkezetek és igazgatási szervek az elmúlt gazdasági év tapasztalatait és tanácskozások sorozatán készültek fel az 1979/80-as gazdasági évre. A hazai és külföldi szállító vállalatok rendre eleget tettek és — ke­vés kivétellel eleget tesznek — kötelezettségeiknek. Ren­delkezésre áll 1 millió 700 ezer tonna műtrágya, 14 ezer kombájn, 57 ezer traktor és sok más nagyüzemi gép. A mezőgazdasági igényeket — pontosabban: a fizetőképes keresletét — a kínálat he­lyenként meg is haladja. Eb­ben az évben több gépet, szállítóeszközt vásárolhatnak a háztáji és kisegítő gazda­ságok is. A mezőgazdásági kistermelést szervező szerve­zetek sokat lettek azért, hogy az árutermelési szer­ződés új feltételei ismertté váljanak. Nagyobb figyelmet érde­melnek azonban, a kisterme­lők. Azért is. mert körük szé­les, és azért is, mert köny- nyen lábra kaphatnak körük­ben megalapozatlan híreszte­lések. Ezért nem tartom megfelelőnek több helyen az áliatl’org'almi és húsipari vál­lalatok szerződés-előkészítő, tájékoztató munkáját. A '' kistermelők körülményeihez jobban, sok megértéssel kell igazodni. Éppen ezért utasí­tást adtam arra, hogy vizs­gálják felül és egyszerűsít­sék a szerződéses előíráso­kat. Munkánknak vannak olyan feltételei is, amelyek tőlünk függetlenek. Az időjárás és más természeti tényezők ilyenek. Csekély a hatásunk azokra a tényezőkre is, ame­lyek más ágazatok sajátjai. Nyilvánvalóan nem mindegy pedig, hogy a vetés előtt megérkezik-e a külföldi vegyszer, virágzáskor rendel­kezésre áll-e a szükséges permetezőanyag. Figyelembe kell venni még azt is, hogy a meglevő eszközöket sem tudja — anyagi lehetőségek hiányában — valamennyi üzem megvásárolni. Nagyok a különbségek az üzemek között az anyagi források­ban, a felkészülésben. Hitel- politikai eszközökkel segí­tünk, de a pénzügyi lehető­ségek végesek. A gazdaságok építési és ültetvénytelepítési hozzájárulási igénye mintegy 40 százalékkal nagyobb an­nál, amennyivel a népgaz­dasági terv számolt. A tavasz száraz volt, . de mégis kedvezően alakul a helyzetünk. Az őszi kalászo­suk allapota lényegesen jobb a tavalyinál, kétszer annyi a kedvező miaősítésí kapott vetés, mini 1979-benj A ké­sei tavasz viszont torlódást okozott az időszerű munkák­ban. A mezőgazdaság dolgo­zói jól szervezett munkával, az ünnepnapokat is kihasz­nálva pótolják a lemaradást. Az ország déli részén 8—10 napon belül végezni tudnan legnagyobb területen termelt gabonánk, a kukorica veté­sével. A kukorica több mint 20 milliárd forintot „ér” az éves tervben, de az állatte­nyésztés „üzemanyagaként” ennél is sokkal többet. Igazi értéke az állati termékek előállításában, a 15 milliárd forintnál nagyobb húsexport­ban mérhető. Erre fordítanak most nagy figyelmet minde­nütt a mezőgazdaságban. Meggyőződésem: mezőgaz­daságunk .dolgozói, az élel­miszeripar munkásai jói tud­ják, hogy milyen feladat vár rájuk. Megértették és mun­kájukkal támogatják azt az agrárpolitikát, amelyet az MSZMP XII. kongresszusa jóváhagyott, megjelölt. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács, csütörtökön ülést tar­tott. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, je­lentést tett a KGST Vegre- hajtó Bizottságának 94. ülé­séről. A kormány jóváhagyó­lag tudomásul vette a jelen­tést. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bi­zottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlások­ból adódó feladatok végre­hajtására. A Minisztertanács titkársá­gának vezetője é.s a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság e-lnöke beszámolt a kormány 1979. évi ellenőrzési tervének végrehajtásáról. A jelentés megállapítja, hogy a minisz­tériumok és az országos ha­táskörű szervek ellenőrzései elősegítették a központi fel­adatok megvalósítását és hoz­zájárultak a gazdálkodás ha­tékonyságának javításához. A Minisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vet­te. A KNEB elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés elmúlt évi munkájáról és ellenőrzési tapasztalatairól. A népi ellen­őrök az előirányzott felada­tokat eredményesen megol­dották, s nagyszámú terven felüli vizsgálatot is végeztek. Olyan 'fontos népgazdasági feladatok — mint a gazda­ságos export novelese, a ter­melési szerkezet korszerűsí­tése, a készletgazdálkodás javítása — végrehajtásának ellenőrzése mellett kiemelten foglalkoztak a közérdekű be­jelentésekkel, panaszokkal es javaslatokkal. A kormány a jelentést jóváhagyta, egyben felhívta a minisztereket, hogy irányító munkájukban hasz­nosítsak a feltárt tapasztala­tokat, A Minisztertanács megvi­tatta és jóváhagyta a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának beszámolóját és feladattervét. Elismeréssel állapította meg. hogy a me­gyében a tanácsi szei’vek te­vékenysége az elmúlt évek­ben jól szolgálta a megye tarsadalmi-gazdasági fejlődé­sét, a lakosság életkörülmé­nyeinek javítását. A Minisz­tertanács felhívta a végre­hajtó bizottságot, hogy a megnövekedett követelmé­nyek és feladatok teljesítése érdekében tegyen további in­tézkedéseket az irányitó mun­ka színvonalának növelésére, egyben kötelezte a minisz­tériumokat és az országos főhatóságokat, hogy ehhez nyújtsanak hathatós támoga­tást. Csütörtökön ülést tartott ti KISZ Központi Bizottsága. A testület meghallgatta és elíu- gadta iVIa rút hy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját a párt XIX. kongresszusáról, az ifjúsági szövetség ezzel össze­függő néhány feladatáról. A KISZ Központi Bizott­sága — támaszkodva a KISZ- tagok véleményére — teljes egyetértéssel fogadta a párt XII. kongresszusának hatá­rozatait. Megállapította, hogy Lázár György, a- Miniszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta dr. Guido Carl it. az olasz gyár­iparosok szövetsége (Cohíin- dustria) elnökéi, aki küldött­ség elén tartózkodik hazánk­ban. Két és fel évtizeddel ez­előtt, 1955. április ,18-an kezdődött meg az indoné­ziai Bandung városában — India, Indonézia, a Kínai Népköztársaság, Burma, Pakisztán és Ceylon (mai neve; Sri Lanka) kezdemé­nyezésére — 29 ázsiai és afrikai ország állam- és kormányfőinek első csúcs­értekezlete. Fontos esemény volt ez az egy hétig tarló tanácskozás: az imperialis­ta ellenes, gyarmatosítás- ellenes küzdelem azóta tör­ténelmi jelentőséget nyert állomása. Az értekezlet összehívása mindenekelőtt azt a hatal­mas változást tükrözte, amely számos ázsiai és af­rikai országban a második világháború után végbe­ment. Sokan ekkor léptek a nemzetközi diplomácia színpadára. Másrészt .a ta­lálkozó résztvevői 1.4 mii- . liárd embert képviseltek, a Föld akkori lakosságának több. mint felét. Így állás- foglalásuk, kiállásuk a bé­kés egymás mellett élés mellett érthetően világpoli­tikai jelentőségű volt. És az is maradt — hiszen a né­pek és nemzetek egyenjo­gúsága. a területi sérthe­tetlenség, a szuverenitás, a kölcsönös érdekeken alapu­ló együttműködés, a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezése napjaink­ban is érvényes celkitűzé­a kongresszus a társadalom egészének, ezen belül a fia­taloknak a véleményére is t ámaszk od va, telel ősségié 1 j e - sen. nyíltan, őszintén, reális célokat, feladatokat megfo­galmazva foglalkozott mind­azokkal a valós társadalmi­gazdasági, politikai kérdé­sekkel. amelyek népünk je­lenét és jövőjét alapvetően meghatározzák. i A KB örömmel állapította meg, hogy a párt megtisz­telő figyelmet fordított a KISZ KB által megíogalma­Ugyanesak csütörtökön Marjai József miniszterelnöki helyettes hivatalában fogadta Guido Cariit. A szívélyes légkörű meg­beszéléseken részt vett Giulio Bilaneioni. az Olasz Köztár­saság budapesti nagykövete. sek az államok közti kap- i csőlátókban. Ugyanúgy, j mint az erőszakról, s a i más országok beliigyeibe 1 való beavatkozásról lemon- , das. I Az értekezlet hatalmas > lendületet adott a nemzeti [ felszabadító mozgalmaknak, i Azóta megváltozott a világ: | a gyarmati rendszer szét- i hullása utá^n a kolonialista ■ iga lerázása helyébe a gaz- [ dasági függetlenségért, a i társadalmi haladásért folyó ! küzdelem lépett, Bandung i es a gyarmatosítás-ellenes 1 harc szoros kapcsolata ma- | gyarázza, hogy az 1955-ös i találkozó befejezése — áp- [ rilis 24. — külön is ünnep: i a Gyarmati Ifjúság Napja, j Szoros összefüggés áll J fenn a 25 évvel ezelőtti i csúcstalálkozó és az el nem 1 kötelezett államok mozgal- J ma között: ez vitte tovább. ■ mintegy intézményesített | formában kiteljesítve a i bandungi eszméket. Az [ ENSZ munkájában, a világ- , politikai folyamatok alaki- 1 lásában egyre fontosabb I szerepet játszó országcso- J port tevékenysége is azt i tükrözi, hogy Bandung ta- 1 nulsága, a különböző tár- , sadalmi országok imperia- i listaellenes harcának közös [ érdeke, a békés egymás i mellett eres érvényesülésé- j nek töretlen szükségszerű- i sége napjainkban is hat. 1 aott véleményekre, javasla­tokra La, a azok — akár a demokratizmusról, az ösztön­zőbb bérezésről, a pályakez­désről. a fiatalok lakásgond­jainak megoldásáról, vagy az ifjúság megítéléséről volt szó — megfelelően tükröződ­nek a kongresszus dokumen­tumaiban. A kongresszus egész tevékenységében nagy hangsúlyt kapott az ifjúság, a párt ifjúságpolitikájának megvalósítása és a KISZ munkája. Ez meghatározó módon segíti az ifjúsági mozgalom kongresszus utáni tevékenységét. Maróthy László a többi között hangsúlyozta: — Amikor bekapcsolódunk a kongresszusi határozatok végreha j tásá ba. ni i ndenek­elötl azt kell szem előtt tar­tanunk. hogy a KISZ soron következő X. kongresszusát a part kongresszusának szelle­mében készítsük elő. egysé­gesen értelmezve, egy ül teseti és felelősségteljesen gondol­kodva további leendőinkről, biztosítva a széles körben kibontakozó egységes cselek­vést. — .........- .- . _ G romiko Párizsba látogat A francia kormány meghívására Andrej Gromiko. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügymi­nisztere április végén látogatást tesz Franciaországban — je­lentette a TASZSZ szovjet hírügynökség. ■ Házi elismerte a Zimbabwe Köztársaságot Hazánk elismerte a Zimbabwe Köztársaságot, es kifejezte készségét a két ország közötti diplomáciai kapcsolat felvéte­lére. Az erről szóló üzenetben Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke jókívánságait fejezte ki a függetlenség kikiáltása alkalmából Canaan Banane-nek, Zimbabwe államfőjének. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Robert G. Mugabét üdvözölte miniszterelnökké történt megválasztása alkalmából. Veress Péter Ausztriába utazott Veress Peter külkereskedelmi, miniszter — dr. Josef Staí'i-' baeher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter meghívá­sára— a magyar—osztrák gazdasági, ipari és műszaki együtt­működési vegyesbizottsági tárgyalásokra csütörtökön Auszt­riába utazott. ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents