Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-02 / 78. szám

1980. április 2., szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Fejlesztés saját erőből üvegtől üvegig Segít a gép... A mezőkövesdi Matyó Tsz ta* karmánytáp- és koncentiátum- készitö üzemében idén 1400 vcgon elkészítését tervezik. Az itt dolgozó Matyó szocialista bigád Petrán József vezetésé­vel igen eredményesen, oda- adóan dolgozik a vállalt fel­adatok teljesítése érdekében. Képünk a tárolótérben ké­szült, abol markológép segít­ségével a „keverék" egyik alapanyagának, az import szójának a betárolása törté­nik. Nem szándékozom kortes- hadjáratot indítani egy szili­kátipari egyetemért, csupán érzékeltetni kívánom, hogy sok esetben mennyire ma­sukra maradnak az üveg­gyártó szakemberek, ha tör­ténetesen valami komolyabb fejlesztést igyekeznek meg­valósítani. Az üveggyártás­nak ugyanis nincs központi oktatási intézménye, mint Például az erdészetnek Sop­ronban. vagy a bányászat­nak, kohászatnak Miskolcon. Biir több egyetemen átadják a szilikátipari ismeretekből az üveggyártás lényegét, így Pécsett, Veszprémben, Mis­kolcon, de ügy tűnik, az iga­zi nagy iskolák maguk az üveggyárak, ahol a dolgozók tapasztalati úton bővítik tu­dásukat, vagy a vékonyka maival* nyelvű szakirodalom révén, netán a nehezen hoz­záférhető külföldi cikkekből, amelyek szintén inkább he­lyi sajátosságokat fogalmaz­nak meg, mintsem általános szakismereteket. Bizonyára egy adott kor­ban kiemelten fontos iparág szükségszerűen létrehívja szellemi bázisát, mint példá­ul a vegyipar, a veszprémi egyetemet. Az elmúlt idő­szakban az üveg mintha túl­ságosan „hagyományos” anyagnak bizonyult volna, háttérbe szorították más di­vatos anyagok. Előrejelzések szerint hamarosan újra rene­szánszát éli az üvegipar, il­letve a kereslet, amelyet csak színvonalas termékekkel le­het kiszolgálni, itthon és külföldön. Az Üvegipari Mü­vek Miskolci Üveggyárában az elmúlt években olyannyi­ra keresetté váltak a termé­kük, hogy kapacitásbővítő fejlesztést, kellett megvalósí­tani. Az úgynevezett skolasz­tikus ismeretek hiányának is megvan a maga előnye, egyszerűen rákényszeríti az embereket az újításra, ötle­tekre, feltalálásra, termé­szetesen nem légből kapott dolgokra, vagy a magyar „spanyolviaszra”, inkább ahogyan manapság nevezzük: a belső tartalékok feltárásá­ra. Miután világossá vált, hogy b meglevő kapacitással nem A párt XII. kongresszusán mind a Központi Bizottság beszámolójában, mind árvi­tában jelentős teret, hang­súlyt kapott a fegyelmezett, kiemelkedő munka és az ezt segítő, ösztönző határozott kiállás fontossága, ennek el­ismerése és megbecsülése. Világosan, követésre buzdító hangon szólt erről Veszpré­mi István vájár, a szocialista munka hőse. tatabányai kül­dött, Horváth József, a Di­ósgyőri Gépgyár esztergályo­sa és sokan mások. Elmon­dották. hogy a hatékonyabb, gazdaságosabb termelőmun­ka elengedhetetlen szüksé­gessége mellett indokolják ezt olyan, sok helyen fellel­hető szubiektív tényezőit is. amelyek átformálása nélkül elképzelhetetlen a kívánt mértékben, ütemben haladni előre a kijelölt úton... S e szubjektív ténv.I érde­mes kissé r észletesebben fog­lalkozni. Számos üzemben, munka­helyen élt. s él még egyesek tudatában az a negatív szem­lélet, hogy a mundérbecsület, a barátság — vagy inkább a havei'ság?! — azt kell jelent­se: én sem szólok, ha le la­zsálsz, te se szólj, ha én ha­sonlót cse'ekszem. Természe­tesen ezek az emberek má­sok, idegenek előtt más né­zeteket hangoztatnak, s ha kell hirdetnek is. Hiszen ez nem kerül semmibe, nem kíván semmi télé komolyabb áldozatot, erőfeszítést. De ha valaki közülük valahol o-v- *zer névre szólóan teszi szóvá tudnak eleget lenni a növek­vő megrendeléseknek, a szak­emberek összetanakodtak: mire telik a szűkös anyagi lehetőségekből. A fejlesztés­sel kapcsolatos kérdésekről a miskolci gyárban a Pattan­tyús szocialista brigád né­hány tagjával beszélgettem. — Egy teljes nyugati gyár­tósor különböző létesítmény­nyel 2(H)—250 millió forintba került volna — móndja Hor­váth Róbert, üzemfenntartási osztályvezető, aki patronáló- ja a műszaki brigádnak. — Később a hazai megoldásról is kiderült, hogy meglehető­sen drága, csupán a tervek többe kerültek volna, mint amit megengedhettünk, s a tervezőintézet által közölt határidő is túlságosan sok­nak tűnt. A kapacitásbővítés­re mindenképpen szükségünk volt, maradt tehát a saját erőre való támaszkodás. — Egy év alatt elkészítet­tük a kivitelezési dokumen­tációt — veszi át a szót Palácsik Miklós brigádvezetö. — Megterveztünk egy új ke­mencét, amelynek építését nagyrészt külső vállalatokra bíztuk, de a mi munkatársa­ink is kivették részüket a feladatokból. Ugyanakkor a tervek alapján helyszíni mű­vezetést vezettünk be. ezáltal 1981). január 1. és február 28. közölt üvegtől üvegig sike­rült megvalósítanunk a fej­lesztést. — Hozzátenném, hogy KISZ-védnökséggel épült a kemence — mondja Adorján László —, a fiataljaink élen jártak a munkálatokban. Bár kissé önreklámnak tűnhet, de úgy vélem, ahol valóban gaz­daként ügyelnek a dolgok menetére, ott a siker nem maradhat el. — Alapvető célunk volt, hogy csökkenjen a nehéz fi­zikai munka, gépesítsük azo­kat a műveleteket, amelyeket lehet. Ezzel összefüggésben szűküljenek a baleseti forrá­sok, például az ornament üvegnél, ahol kétméteres táb­lákat kellett megmozgatniuk a visszásságokul. a fegyel­mezetlenséget. akkor jön a kollektív harag, lehurrogás, a kollegiális kapcsolatok 'meg­szakítása. Bizonyos értelem­ben a saját ..bőrén” tapasz­talta ezt nemrégiben Horváth József esztergályos is — akit a kongresszus a Központi Bizottság tagjává választott. —. mert a televízió nyilvá­nossága előtt szóvá tette. — amiről egyébként a gyáron belül már szó esett, s e té­mát szélesebb körre vonat­koztatva a sajtó, a rádió is boncolgatta —. hogy egyesek az éjszakai műszakban mun­ka helyett alszanak. S ez el­len tr illetékes .vezetek sem lépnek fel határozottan. A jogos észre vét gt. bírálat után Horváth József, a megértés és c.se’ekvő változtatás! ígé­rő. sürgető szavak és tettek helyett kemény ..fallal” talál­ta magát szemben. Egyesek, valószínűleg elsősorban azok. akik találva érezték magukat — elítélték, nemtetszésüket fejezték ki. mondván: rossz hírét keltette a kollektívá­nak. Vagyis: az igazat ki­mondó, a fegyelmezetlensé­gei. a kárt okozó magatar­tást elítélő kötelességtudó szakembert hibáztatták, saját maguk helyett. E példára hivatkozva mon­dotta megyénk küldötté kong­resszusi felszólalásában: egye­a dolgozóknak. A brigád egyetlen tagja sem volt kül­földi tanulmányúton, mégis korszerű kemencét építettünk, amelyből kiváló minőségű építészeti üvegek vehetők ki. Gyár-ünk az U-profillal egyeduralkodó, s színes üve­get is csak mi áHiúink elő — tájékoztat Béres Gábor brigád vezető-hely el les, ugyanakkor hozzáteszi, hogy két nap al^tt bármilyen tí­pusra átállítható a gyártósor. — A gépesítés alatt érten­dő — mondja Dobrosi Bar­na —, hogy vágó-, illetve le­szedő gépeket dolgoztunk ki, sikerült a gyárban levő mű­szaki. szellemi. kivitelezői erőket a nehéz, fizikai munka csökkentésére összpontosítani. A továbbiakban gépesítjük az U-profil vágását, csoma­golását és majdan a szállí­tási. illetve vagonrakást. Az üveggyártásnak nincs központi oktatási intézménye. Ezek a fiatal szakemberek a mindennapi munkából szer­zik ismereteiket, s olyan egy­séges brigáddá kovácsolódtak. hogy az elmúlt évi munká­juk alapján felterjesztették őket kiváló címre. Ide kí­vánkozik a műszakiak és a munkások jó kapcsolatának hangsúlyozott említése, hi­szen legyen az a legjobb öt­let, elképzelés, ha nincs összhang fent és lent. akkor ezt a fejlesztést sem lehetett volna ilyen rövid idő alatt, ilyen minőségben elkészíteni. Számolnak azzal, hogy a jö­vőben sem lesz a gyárnak nagyobb fejlesztésre pénze, ezért a saját szellemi és tech­nikai adottságaikat kell mind jobban kiaknázni. A buda­pesti mérnöktovábbképző in­tézet Miskolcon az üveggyár­tással kapcsolatos tanfolya- mot indított, amelyen üzem­mérnöki képesítést lehet sze­rezni, s a Pattantyús bri­gád több tagja részt vesz eb­ben a képzésben. Minden bi­zonnyal a mindennapi mun­ka és az oktatás révén szer­zett tudást, mint eddig is, példamutatóan a gyár szol­gálatába állítják. sek sajnos még nem állnak ki az igazság mellett... Mi­ért van ez. miért fordulhat­nak elő ilyen negatív, a be­csületes emberekben feltétle­nül visszatetszést keltő jelen­ségek? A választ a tudat, a politikai tudat hiányosságai­val lehet magyarázni és a változtatás érdekében e terü­leten van még bőségesen ten­nivalónk. Amíg a munkahe­lyeken. a munkapadok, a tízmilliókat érő gépek mel­leit dolgozók nem értik meg. hogy a kevesebb nyereség, a várinál. reméltnél •alacso­nyabb fizetés oka az. bogy a drága szerszámgépek, munka­gépek kihasználatlanul áll­nak, s ez önmagában milliós veszteségeket > okoz, tehát ■minden órát. minden percet ki kell használni, dolgozni kell. addig az életszínvonal további emelése, sót a jelen­legi szint tartása is veszély­ben forog. Amíg a HOR­VÁTH JÓZSEFEK nézetét vallók, telteit, magatartását követők száma nem növekszik erőteljes mértékben, amíg az ö és a hozzá hasonlók poli­tikai és erkölcsi hitvallása nem válik általánossá, s amíg egyesek nem elítélik a ló­gást, a passzív magatartást, hanem az ezt ostorozok el­len lépnek fel. addig a gyor­sabb ütemű gazdasági, társa ­Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállálat alapvető feladata az erőmü­vekben megtermelt villamos energia elosztása és az elosz­tóhálózat fejlesztése. A vál­tozó gazdasági környezet, az 1980-as népgazdasági terv. s az új szabályozórendszer az EMÁSZ feladataiban, ter vei­ben is érezteti hatását. Er­ről beszélgettünk Lacii Ist­ván terv- és üzemgazdasági főosztályvezetővel és Hidra Lajos tervosztály vezetővel. Takarékoskodó vállalatok Örömmel adtunk hírt ar­ról korábban, hogy az el­múlt évben már észrevehető volt a vállalatok energiata­karékosságra irányuló törek­vése. Számszerűen; amíg 1978-ban 11.7 százalékkal, addig 1979-ben csak 5.8 szá­zalékkal emelkedett a villa- mosenergia-íogyasztás. Eb­ben az esztendőben a válla­latok energiagazdálkodásának javulása következtében to­vábbi csökkenés várható. A takarékosságnak más je­lei is vannak. A termelőegy­ségeknél a tényleges igény- bevételhez igazítják a moto­rok teljesítményét, azaz ja­vul a munkagépek teljesít­ménykihasználása. Az utcák, terek megvilágításánál, a városok, községek közvilágí­tásánál is fokozzuk a taka­dalmi fejlődés, a termelé­kenység növelése csak illú­zió. álom marad. Cselekedni és minden mód­szert igénybe véve ösztönöz­ni az értelmes alkotó cselek­vésre. Ez az. amire szükség van, s még inkább szükség lesz a jövőben. Ezért is esett e témáról annyi szó a kong­resszuson. s ezért szerepel a kongresszus határozatában is kiemelten. hangsúlyozottan, hogy: ......A gazdasági veze­tő k mindenütt és minden be­osztásban követeljék meg a munkaviszonnyal járó köte­lezettségek teljesítését, a fe­gyelmezett. és jó minőségű munkát. Ebben a párt- és társadalmi szervek határozot­tan támogassák őket.. Mindezt gyümölcsözően vég­rehajtani viszont csak úgy lehel, ha mindenki komolvan veszi az eddigieknél nehezebb feladatokat, a feszítettebb munkatempót, ha mindenki beáll azok sorába, akiknél a ..mundérbecsület'’, a baráti szálak alapja és tartalma a becsületes munka, az egysé­ges cselekvés. S azok ellen lépnék fel. akik a fegyelme­zettség, a tudatos szocialista munkaerkölcs normáit meg­sértik. s akik szó nélkül el­nézik. tűrik, hogy egyesek ezeket megsértik, nem tart­ják be. Barcsa Sándor rékosságot. Így egyes helye­ken a tanácsok kicseréltetik, a 100 wattos izzót 80 wat­tosakra — azok úgyis csak irányfényt adnak. Nagyobb városokban viszont átszerel­tetik a hálózatot az úgyne­vezett féiéjjeles közvilágítás­nak megfelelően. Többek között Miskolc város Taná­csa is megbízást adott, az EMÁSZ-nak a közvilágítás racionalizálására. A beruhá­zási költség ugyan eléri a 4 és fél millió forintot, am ez két és fél, három év alatt megtérül. Az energiafelhasználás mérséklődése az Észak-ma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat — és valamennyi energiaszolgáltató — oldalá­ról a*tt eredményezi, hogy csökken a vállalat fejlesztési alapja, ezért lelassul a beru­házások üteme. Ez azt is je­lenti. hogy az idén a célcso­portos beruházások értéke. 197 millió forint lesz, fele a tavalyi összegnek. A villanyszerelés felsőbb szintje A hálózatszerelési appará­tust. a felkészült, szakember­gardát es az értékes gépeket viszont foglalkoztatni kell! — Keressük a munkát — mondja Ládi István. Felvesz- szűk a kapcsolatot a taná­csokkal, a nagyobb fogyasz­tókkal, hogy felkutassuk a munkaalkalmakat. Ennek a tevékenységnek lényeges ele­me. hogy a magasabb felké­szültséget igénylő technoló­giai szerelésre is átképezzük dolgozóinkat. — Az új feladatokat öröm­mel fogadják kollégáink — folytatja Hideg Bajos. — Örömmel, hiszen ezt a mun­kál zárt térben lehet, illet­ve kell végezni. A jót pedig könnyű megszokni, sőt meg­kedvelni és ez a munka még igényesebb is. A villanysze­relés felsőbb szintjét jelenti. De nemcsak mutatósabb, ha­nem termelékenyebb is a technológiai szerelés, éppen az előregyárthatóság miatt. Kevésbé dekoratívan A hálózatszerelési kapacitás kihasználását segíti, .hogy az ÉMÁSZ-ná! is előtérbe ke­rülnek a kevésbé dekoratív megoldási módok. A műsza­ki egvenértéket tekintve — például — a különböző fe­szültség javító hálózati szere­léseknél sincs lényeges kü­lönbség. A műszaki tervező­kön viszont igen sok múlik, hogy anyag- és energiataka­rékos. olcsó megoldási módo­kat találianak. Az a tény. hogy a válla­latnál a szerelési kapacitás nincs teljesen lekötve, hogy még nem teljesen tisztázot­tak a feladatok, azt is je­lenti: nehezebb az előkészí­tők dolga. A gyors munka miatt ugyanis mind a mű­szaki tervezésnél, mind az anyagbeszerzésnél lecsökken az • idő. Nem alkalmazhatók tehát minden esetben a leg­korszerűbb tervezési-szerve­zési eljárások. így a vállalat­nál bevezetett programozott termelésszervezés. Ezen av te­rületen egy kicsit vissza kell lépni. Ez többek között meg­nyilvánul abban. hogy a műszakilag megalapozott normákat itt-ott. felváltja s statisztikai norma. Jelentős megtakarítás A vállalat gazcfttikocftftt*- ban előtérbe került a ss*go- rűbb tervgazdálkodás. Az elmúlt években az üzemigaz­gatóságok hozzászoktak, hogy el-elszaladhattak -----a- fel­a datok megoldása érdekébe* — a költséggazdálkodásban, vagy a létszám-gazdálkodás­ban. Ma már következetesen be kell tartani a vállalata terv előírásait. Egy-egy ész­szerűi len létszám-gazdálkodá- si intézkedés — könnyen azt eredményezheti, hogy az egész vállalat bele kerül a büntetősávba. , És általában... A váTlala- ti gazdálkodás egészére * szigorú, az úgynevezett nor­matív gazdálkodás lesz a jellemző. Erre kényszeríti a vállalatot a külső gazdasági környezet és ezt sürgetik a korábbi lazább gazdálkodás­ból fakadó mai gondok is. Ez a fegyelmezettség ér­vényesül a vállalatnál a tel- jesíiménygazdálkodás javítá­sára irányuló erőfeszítésben is. Ismeretes, hogy az erő­müvek kapacitását a legma­gasabb napi fogyasztáshoz kell méretezni. Jelenlegi gondjaink között — amikor egy kilowattnyi villamos energia előállítása az etömü- beruházási és hálózatszerelési költséget összesítve 60 000 forintba kerül — elsődleges feladat, hogy a teljesítmény­vételezés szintjét viszonylag állandónak tartsák. Nagy lépést jelent már ma is ezen a területen az a tár­gyalássorozat. illetve megál­lapodás. amelyet az LKM- mel. az ÓKÜ-vel. és a Sajó- szentpéteri Üveggyárral foly­tatlak annak érdekében, hogy azok, az energiaigényes tech­nológiákat lehetőleg ne csúcs­időben működtessék Az Észak-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalatnak —■’ ebből — „semmi” haszna nem származik, ám a nép­gazdaságnak a számottevő megtakarítás igen sokat je­len t.. Buciiért Miklós Karesi Imre ■ r ti e$ osztom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents