Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-11 / 59. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1980. március ti., Eeäd A megyei pártértekezlet vitája Grósz Károly viiazáró beszéde Grósz Károly, a megyei párt-végrehajtóbizottság nevében köszönetét mondott a felszólalóknak a pártértekezlet munkájában való aktív részvételért. A kétnapos tanácskozáson hetvennégyen kértek és harmincötén kaptak szót. Ez is mutatta, hogy a pártértekezlet küldöttei felelősségük tudatában kívántak eleget tenni a saját pártértekezletükön kapott megbízatásnak. Kérte Lázár Györgyöt, hogy tájékoztassa pártunk Központi Bizottságát, és személy szerint Kádár Jánost, a gazdag vita szellemiségéről, levegőjéről és tapasztalatairól; arról, hogy a borsodi kommunisták a jövőben is mindent megtesznek a párt politikájának valóra Váltásáért; a helyükön vannak és mindenkor a helyükön lesznek. A vita bizonyította, hogy mindenki a maga területén következetesen. elkötelezetten szolgálja pállunk politikáját. A megyei pártbizottság első titkára ezután a vita tapasztalatairól szólva elmondotta, hogy olyan eszmecsere alakult ki, amelyben a gyárigazgató és a fizikai munkás, a kohász és az orvos, a kereskedő és a művész; a fiatal és az idősebb korosztály mondta el véleményét és tapasztalatait. Mindenin kereste azokat a megoldásokat, lehetőségeket és módszereket, amelyek ügyünket előbbre vihetik. Közös volt a felelősségérzet és a kötelezettség, ez mutatja pártunk erejét. Az a párt, amelyben ennyi erő és cselekvőkészség van, az képes minden akadályt leküzdeni. A vita nemcsak magas fokú szellemi aktivitást mutatott, hanem higgadt magabiztosságot is. Minden felszólalásból kitűnt: tudjuk teendőinket, tudjuk, mitakarunk. Magabiztosságunk egyik forrása az, hogy olyan pártnak vagyunk a tagjai, amelynek szilárd erkölcsi alapja van. A másik forrása, hogy tudatában vagyunk erőnknek, képességünknek, nagy tapasztalatunknak. Olyan kádereink vannak, akik sokat tanultak az elmúlt évtizedekben. Bízunk tapasztalt pártunkban és bízunk önmagunkban. A mostani vita a szó igazi értelmében nem volt vita: itt nem feszültek egymásnak ellentétes nézetek és gondolatok, de aki érteni akarta, érthette, miről volt szó. Az őszinte, nyílt eszmecsere, a kritika és önkritika mégiscsak vita volt: önmagunkkal, az élettel, a valósággal, gondjainkkal, mindazzal, amin változtatni akarunk. A felszólalásokban két kérdés kapott nagy hangsúlyt: egyik a gazdasági életünk kérdései, a másik a tudat- formálás. A gazdálkodással összefüggésben olyan gondolatok fogalmazódtak meg, amelyek saját tartalékaink lehetőségeink feltárását célozzák. A termelési kooperáció, a munka szerinti elosztáselve, a létszám-gazdálkodás és a szakmai kultúra kérdéseiben sok hasznos gondolat fogalmazódott V>eg, amelyektt hasznosítani kell. A továbbiakban elmondotta, hogy a pártértekezleten a közgondolkodás és az általános politikai műveltség kérdései kellő figyelmet kaptak, ezen belül azonban bizonyos egyoldalúság volt tapasztalható. A köznapi tudat kérdései mellett nem kaptak elég figyelmet a társadalom általános műveltségének, művészetünknek és kulturális nevelő' munkánknak a kérdései. Hangsúlyozta hogy gazdálkodásunk hatékonyságának növelése ezer szállal kötődik az általános műveltséghez, a szakmai kultúra növeléséhez. Erről a munkánk során elfeledkezni nem szabad. Az oktatásról szólva kifejtette, hogy az új tanterv bevezetése, a nevelő munkába való beépítése gondot okoz és a mozgalmi munka eszközeivel is elő kell ezt segíteni. A társadalmi szükségleteknek megfelelően az iskolákban is fokozni kell az eredményesebb világnézeti nevelést. A népgazdaság igényeit figyelembe véve. a jövőben a szakmunkásképzésnek és a felsőfokú műszaki oktatásnak jobban kell igazodnia az élet követelményeihez. Az iskolák között még jelentős színvonalkülönbségek vannak, ezek megváltoztatása csak szívós munka eredménye lehet, ezért munkaprogramunk részévé kell tenni. Ugyanakkor fontos politikai feladatunk: a pedagóguspálya tekintélyének növelése, elismertetése. A közművelődés gondjaival kapcsolatban elmondotta, hogy az önképzés és az önművelés még nem áll megfelelő szinten és nagyobb figyelmet kell fordítani a környezeti kultúrára, valamint a közművelődési intézmények hatékonyabb, célszerűbb kihasználására, nagyobb figyelmet szentelve a kortárs művészeteknek, azok megértetésének, a társadalmi kapcsolatok és a művészeti tevékenység összhangjának. Aláhúzta, hogy a vitában nagy hangsúlyt kapott a párt tömegpolitikai tevékenysége, tömegkapcsolatai- na'k ápolása, népfrontpolitikájának, szövetségi politikájának alakulása. Ezek fejlesztése politikai tevékenységünk állandó részévé kell, hogy váljon. A lakáskérdésekkel foglalkozó javaslatokról szólva elmondotta, hogy a sajáterős lakásépítés kérdései további vizsgálatot igényelnek, bár a vita gondolatai egybeesnek a pártszervek elképzeléseivel. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a területi előkészítésre, a sajáterős építkezések anyagitechnikai feltételeinek megszervezésére. Keresni kell a módját az alacsonyabb készültségi fokú lakások építésének; minden olyan lehetőség feltárásának, amely a sajáterős lakásépítésekre ösztönöz. Miskolc gondjairól szólva hangsúlyozta, hogy a város eddig is jelentős megkülönböztetésben részesült, fejlesztési célokra a megyében rendelkezésre álló anyagi eszközök több, mint 80százalékát a megyeszékhely kapta, ahol a megye lakosságának mintegy 30 százaléka él. Ezek olyan aránvok. amelyeken továhb változtatni nem lehet. Miskolc jelentőségének e’ismerése mellett. hi-nnvos arányokat tartva. tekintettel kell lenni a meeve más településeire, városaira is. A saiáterős fejlesztésre törekedve, a be'ső tartalékok feltárása és az energiák célirányosabb fel- használása me'ieft. Miskolc vá'-os a párttól és a kormánytól a jövőben is meg fogia kanni azt a többletet amelv elősegíti. hogy az átlagosnál iobban feilődíön. Grósz Károly, a kongresz- szusi műszakokból származó több mint 20 millió forintról — amelyet gyermeki n terményekre fordítunk — elmondotta hogy nem szabad azt elaprózni, a befo'vt összeget inkább koncentráltan kell felhasználni, mert csak ígv valósítható meg maradandó érték. Kérte a nárt értekezlet résztvevőit alakítsanak ki olyan közvéleményt, amely azt. is támogatja. ami nem közvetlenül a saját környezetükben épül, hanem ott, ahol nagyobb szükség van rá. A mezőgazdasággal, a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban többek között hangsúlyozta: az alaptevékenységen kívüli melléküzemágakkal összefüggésben sok vita lesz még. Ami megindult, azt támogatjuk, hiszen a megye élelmiszer- gazdaságának 23 milliárd torintos termelési értékéből ez. 2.7 milliárd forintot tesz ki és a dolgozói létszám 6—• 8 százalékát foglalkoztatja. Ez a nagyipar számára nem jelent konkurrenciát és valós szükségletet elégít ki. Évente mintegy 400 millió forinttal növekedett a melléküzemági tevékenység, ebből származott a nyereség egy jelentős része, amely u kedvezőtlen adottságokból falcadó nehézségeket ellensúlyozza. Ezt támogatjuk, de nem feledhetjük, hogy mezőgazdaságunk feladata az élelmiszer termelése. A Borsodra jellemző és emlegetett sajátosságok.: a lejtős terület, a sok belvíz, nem indokolhatják, hogy a megyében a mezőgazdaságból nem lehet megélni. A termelési szerkezetet a természeti . és a közgazdasági adottságoknak megfelelően kell alkalmazni, ebben még nagy tartalékok vannak. Alapvető feladatunk a mezőgazdasági termelés magasabb színvonalra emelése. Van világos központi elhatározás, amit nem lehet megváltoztatni. mert csak így tudunk megélni. A háztáji gazdálkodást a jövőben is támogatni kell. Ebben is nagy tartalékok vannak, amelyet ki kell használnunk. A vezetők munkájával, * vezetéssel kapcsolatosan elmondta, hogy a vezetők nagy része a szocialista viszonyok között tanulta meg munkáját és éjjel-nappal dolgozva vállalja a terheket, többségük alkalmas feladata ellátására. A kádermunkában kettős feladatunk van — mondta —. meg kell előzni, hogy az arra alkalmatlan vezetők magatartásukkal lehetőséget adjanak az indokolatlan általánosításokra, a vezetőellenességre. Az ilyen általánosításokat vissza kell utasítani, de ahol arra megérett a helyzet, ott változtatni kell! A megyei pártbizottság első titkára befejezésül megköszönte a Központi Bizótt- ságnak, a párt-, állami és társadalmi szerveknek, tö- megszervezeteknek, hogy a beszámolási időszakban segítették a megye kommunistáit mindennapi feladataik ellátásában. Javaslataik, kritikai észrevételeik meaköny- nyítették a munkát, támogatásukra a jövőben is számítunk. Megköszönte a megye sokezres kommunista aktívájának a lelkes, odaadó. önzetlen munkáját, amely nélkül a pártértekezleten nem számolhattunk volna be azokról a nagyszerű eredményekről, arról a politikai helyzetről, amely ma a megyét jellemzi. * A vitazáró beszéd után a pártértekezlet, elfogadta a megyei pártbizottság beszámolóját. a szóbeli kiegészítést. az irányelvekhez kapcsolódó állásfoglalást, a vita összefoglalóját, és határozatot hozott. Nagy érdeklődés kísérte a pártértekezlet vitáját (Folytatás a 3. oldalról) ajánló és nevelő munkában a KISZ-szervezetek mellett jelentős szerepe van a pártós a tömegszervezeti oktatásnak. Növekedett azoknak a száma, akik elvégezték a marxista—leninista középiskolát, és az esti egyetemet. A jelentkezők túlnyomó többsége megfelel a kommunistákkal szemben támasztott magasabb követelményeknek; nem elég csak a termelőmunkában helytállni, aktív munkát kell végezniük a társadalmi és a tömegszervezetekben. Számon tartják azt is, hogy a pártba jelentkező milyen hatással van környezetére, hogyan segíti politikánk végrehajtását. Befejezésül hangsúlyozta: az Ózdi Kohászati Üzemek kommunistáira, dolgozóira bizton számíthat pártunk, mindent megtesznek céljaink maradéktalan végrehajtásáért A megyei pártértekezlet vitájában hetvennégyen jelentkeztek hozzászólásra, közülük harmincötén kaptak szót, harminckilencen pedig — idő hiányában — írásban nyújtották be véleményüket. Ezek a következők: Banyák Béla, a munkás- mozgalom veteránja, Kertész Miklósáé, a hejőkeresztúri Hejőmenti Termelőszövetkezet növénytermesztési brigádvezetője. Joósz Gábor, az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Hartman Bálint, az ede- lényi Alkotmány Termelő- szövetkezet elnöke, dr. Kole- szár István rendőr vezérőrnagy, megyei rendőri őkapi tány, Kapás Pál, a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát vezérigazgató ja, Oláh Józsefné, a Miskolci Közlekedési Vállalat vil- lamoskocsi-vezetőie, dr. Kádár László, az Állami Fejlesztési Bank területi igazgatóságának igazgatója, Mu- ha Miklósné, a sárospataki 1X9. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet mérnöktanára. Gombos Csaba, a Lenin Kohászati Művek acélgyártó- főolvasztára, Lábas József, a Leninvárosi Tanács elnöke, dr. Romvári Pál, a Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Kerekes József, az Oktatási Igazgatóság igazgatója, Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese, Hajdú Jánosáé, az olaszliszkai Gazdász Termelőszövetkezet raktári árukiadója, Brezóczki Mihály, a Borsodi Hőerőmű Vállalat műszerész csoport- vezetője, Busza Béláné nyugdíjas pedagógus, Amriskó Gusztáv, a Hazafias Népfront megyei titkára. Begyik János, a Diósgyőri Gépgyár nártbizottságának titkára, Kanalas Sándor, a Borsodi Szénbányák Szuhavölgyi Bányaüzemének szocialista brigádvezetője, Inczédy Miklósné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának politikai munkatársa. Bujdos János, a megyei tanács elnökhelyettese, Nemeskéri János nyugdíjas, Sárkány Imre, a Szerencsi nagyközségi Pártbizottság titkára, Máthé József, a Miskolci Építőipari Vállalat pártvezetőségének titkára, Késik László, a Vám- és Pénzügyőrség B.- A.-Z. és Heves megyei Parancsnokságának főelőadója, Frigyik József nyugdíjas. Makkal László, a MÁV Miskolci Igazgatósága pártbizottságának titkára, Kerepesi Ferenc, az ÉSZAKTERV igazgatója, Sarlai Péterné, megyei úttörőelnök, Valas- ka László, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat vezérigazgatója, Horkai István, a Borsodi Ércelőkészítő Mű művezetője. Iván József, a Miskolci Bányaüzem vájára, Beluscsák Ferenc, a Tiszai Erőmű Vállalat elektrikusa, Póta János, a KISZ Mezőkövesdi városi- járási Bizottságának titkára, dr. Vodilla Barna, az Ede- lényi járási Hivatal elnöke, Szunyogh János, a MÉSZÖV megyei elnöke, Csatári ■ Ernő, a KIOSZ megyei titkára, Soós Ottó, a Munkásőrség megyei parancsnoka. A tanácskozói szünetében- 3 küldöttek a Kossuth Könyvkiadó legújabb kiadványaival ismerkednek.
