Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

£5ZAK-MA<3tAfiQR5ZAG Z ..........................—■ 198 0. március 9„ vasárnap f (Folytatás as 1. otilalróV) elzárkózást, hanem társadal­mi közeledést eredménye­zett. A munkások, különösen a kommunisták egyre inkább megértik, hogy a munkásosz­tály vezető szerepét erősíti, ha a termelőszövetkezeti pa­rasztság, az értelmiség, a több'i társadalmi réteg, egy­szóval a szövetségesek érde­keit következetesen képvi­seli. Jelentősen változott dolgo­zó parasztságunk elete, gon­dolkodása. A szövetkezeti pa­rasztság bízik a párt politi­kájában. Felismerte, hogy felemelkedésének, létbiztonsá­gának egyedüli ólja a mun­kásokkal való együtthaladás. Gondolkodása és életmódja közelebb került a munkásság­hoz. Ezért is mondhatjuk, hogy a parasztság a mun­kásság szilárd szövetségese. A gazdasági, társadalmi fej­lődés, a nemzedékváltás a megyében is elősegítette az értelmiség magatartásának, gondolkodásának kedvező irányú változását. . A külön­böző területeken dolgozó ér­telmiségiek bizalommal van­nak a páll politikája iránt. Döntő többségük magáénak tartja a szocializmus ügyét. Nagy szakmai felelősséggel, hasznos alkotómunkát végez­nek es sokat lesznek a köz- gondolkodás pozitív alakítá­sáért. Közéleti aktivitásuk társadalmunk fejlődésének nagy hajtóereje. Mindezek mellett azt is el kell mondanunk, hogy a mun­kások, a parasztok és az ér­telmiségiek körében is talál­kozhatunk negatív jelensé­gekkel, mindenekelőtt a kö­zömbösség különböző- meg­nyilvánulásaival. Vannak, akik egyéni érdekeiket a közös­ség erdekei elé helyezik, egyesek a demagógiára is hajlamosak. Továbbra is számolnunk kell azzal, hogy a parasztság körében élnek meg a régi paraszti életfor­ma maradványai. Az értelmi­ség egy része — elismerve politikai céljaink helyessé­get — nemegyszer öncélúan vitatja annak több fontos ele­met, illetve a .megvalósítás egyes módozatait. Amennyi­re örvendetes szakmai fel­készültségük gyarapodása, magas színvonala, annyira korszerűtlen egyesek' részé­ről a politikai műveltség le­becsülése. Egy kisebb értel­miségi és alkalmazotti réteg életformája, a dolgozókat le­kezelő magatartása a társa­dalom széles körű ellenérzé­sét váltja ki. Pártbizottságunknak ' — ugyanúgy, mint eddig — a jövőben is rendszeresen fog­lalkoznia kell a munkásság, a parasztság, az értelmiség helyzetével. A politikai mun­kában tel kell lépni az együttműködést zavaró, hibás nézetek ellen. A jövőben is fordítsunk megkülönböztetett figyelmet a nagyüzemi mun­kások közötti politikai tö­megmunkára. Fejlesszük, tu­datosabban a munkahelyi de­mokráciát, amelynek színvo­nalával nem lehetünk elége­dettek. Biztosítsuk, hogy a munkahelyi vezetők jobban vegyék figyelembe a dolgo­zók véleményét, .javaslatait. Javulást kell elérnünk a munkásoknak a munkahelyük életéről történő tájékoztatá­sában. Segítsük jobban a pa­rasztság társadalmi aktivitá­sának kibontakoztatását. .Fo­kozottabban kell igényelnünk az értelmiség részvételét az építőmunkában, a közéletben. A megyében elő munká­sok, parasztok és értelmisé­giek gondolkodásának, maga­tartásának változása is bizo­nyítja. hogy pártunknak a szocialista nemzeti egység megteremtésére irányuló po­litikája helyes, s az osztá­lyok közötti különbségek — a fennmaradó sajátosságok mellett is — fokozatosan csökkennek. Tisztelt Elvtársak! Politikai közéletünk ki­egyensúlyozottságának másik forrása, hogy a párt politi­kája megyénkben is a ^ leg­szélesebb társadalmi támoga­tásban részesül. Ezt fejezi ki az a nagyfokú politikai ér­deklődés, amely a lakosság minden rétegében,. a po­litikai. gazdasági kérdé­sek iránt tapasztalható. Ez látszik abban az áKfc«®?- készségben, amely a társa­dalmi munkafelajaniásokban megnyilvánul. De ezt fejezi ki az a megértés is. ahogyan közvéleményünk tudomásul veszi növekvő gazdasági gondjainkat, terheinket. , és vállalja a több, a jobb, a hatékonyabb munkát. Természetesen tisztában va­gyunk azzal, hogy a párt és a tömegek közötti szilárd kapcsolat nem automatikusan, hanem következetes politikai munka eredményeként, az ér­dekek napi egyeztetése köz­ben .jött létre és a jövőben is ezen az úton biztosítható. Számolnunk kel] azzal is, hogy gazdasági fejlődésünk korlátái és a lakossági szük­ségletek, a szociális igények közötti feszültség, az embe­rek dolgaival, gondjaival va­ló nem kellő törődés, a meg­levő anyagi eszközök elosz­tásánál tapasztalható indoko­latlan aránytalanságok nehe­zítik a politikai munkát es ez átmenetileg növelheti gond­jainkat. Pártunk, kormányunk is­meri áz emberek gondjait, a lakásra várók, a családalapí­tás terheivel küszködő fia­talok, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők helyzetét, a böl­csődei, óvodai férőhelyek, a tantermek és a kórházi agyak hiányának következményeit, s mindent elkövet — anyagi lehetőségeink határain belül — azok enyhítéséért. Ezért meggyőződésünk, hogy ha életünk napi gondjai a párt és a nép közötti szilárd kap­csolatot esetleg meg is ter­helik — alapjaiban nem . ve­szélyeztetik. . Partszervezete­ink állandó feladata, hogy ha­tékonyan ápolják a part és a tömegek közötti kapcsola­tokat. Legyenek nyitottak, fordítsanak nagy figyelmet az emberei; észrevételeire, vitat­kozzanak a hibás nézetekkel, szívleljék meg a helyes ja­vaslatokat. Szerezzék meg a közvélemény támogatását a fejlődést gátló, az embereket bosszantó hibák leküzdéséhez. Elvtársak! A marxizmus—leninizmus térhódítása', a különböző ré­tegek gondolkodásának egy- 1 ségesebbé válása szellemi éle­tünk fö jellemzője. Közvéle­ményünket sokoldalú ideoló­giai érdeklődés hatja át. Gya­koribbak a nyílt,' őszinte vi­ták és egyre természetesebb, hogy az emberek közötti vé­leménykülönbségek nyilvá­nosságra kerülnek. Ebben is kifejeződik, hogy a nézetek nyílt vállalása mindinkább mentes a kellemetlen, az egyén számára hátrányos következményektől. Örvende­tes — és a fejlődés döntő bizonyítéka —, hogy a nézet- különbségek elsősorban a szo­cializmuson belüli helyzet- és érdekkülönbségekből fa­kadnak és egyre kevésbé az eltérő ideológiákból vagy az antagorusztikus érdekellente­tek bői. Párlértekezleteinken gyak­ran megfogalmazták: nyugta­lanító, hogy egy ideje sza­porodna^ a szocializmustól idegen tudati jelenségek. Volt partértekezlet, ahol ennek okál abban látták, hogy nő az anyagi jóiét és ez ösztö­nöz a szocializmustól idegen magatartásformákra. Nem fo­gadhatjuk ei ezeket a véle­ményeket. Nem vitatjuk, hogy szellemi életünkben, a közgondolkodásban léteznek, újratermelődnek, a marxiz­mussal szembenálló nézetek. Hatnak a különféle, hosszabb- rövidebb ideig divatozó bur- zsoa eszmeáramlatok is. De nem ezek a jellemzőek. A megszaporodó viták, az eltérő vélemények sokszínűsége a szocialista demokrácia fejlő­désének törvényszerű, követ­kezménye. Elméletünk tiszta­ságát pedig nem a növekvő anyagi .jómódtól kell félteni — hiszen ez épitömunkánk alapvető célja —. hanem a szellemi restségtől, a gondo­latok szürkeségétől. Ma megyénkben az eszmék, nézetek leggyakrabban a gaz­daság és az életmód kérdései­ben csapnak össze. E témák­ban található a legtöbb téves felfogás is. Ezt természetes­nek kell tekinteni. Mind a gazdaságban, mind pedig az életmódban olyan gyökeres változásoknak lehetünk tanúi, mneíyf'f; a társstírfiom min­den tagjától új magatartást igényelnek. Ne csodálkozzunk azon, hogy sok ember még nem érti: miközben például társadalmi egyenlőséget hir­detünk, ugyanakkor harco­lunk. az egyenlősdi ellen. Vagy azt:, hogy a társadal­mi méretű létbiztonságot ga­rantáljuk, de nem biztosít­juk' a munkahely stabilitását. Napjaink figyelemre méltó tudati jelensége, hogy mind szelesebb tömegek igyekez­nek megtalálni az új igé­nyeknek megfelelő életfor­mát, Ebben az útkeresésben a zavar bizonyos jelei is fel­lelhetők. mivel a kialakult hagyományok még nem nyúj­tanak elég szilárd alapot, s az iskola sem tud kellően fel­készíteni a követendő életvi- , tel megválasztására. A gon­dokat csak növeli, hogy tár­sadalmi, gazdasági fejlődé­sünk mai szintjén számos té­nyező — a munkafeltételek, a lakás- és egészségügyi el­látottság egyenetlenségei, egyes társadalmi rétegek és csoportok kedvezőtlen szociá­lis helyzete, az idegen élet­formák jelenléte — nehezíti a szocialista életmód kiala­kulását. A nemzetközi kérdések iránt tanúsított érdeklődés is fokozódik. Megkülönböztetett figyelem irányul a szocialis­ta országok helyzetére. Sike­reiket örömmel fogadják, de azt is tapasztaljuk, hogy az emberek igénylik a bővebb, alaposabb információt. Ideológiai munkánk alap­vető feladata, hogy a jövőben fokozottabban segítse a tár­sadalom szocialista fejlődése szempontjából legfontosabb eszmei kérdések megér­tését, a szocialista erkölcsi normák meghonosodását. Fej­lessze az emberek szocialis­ta gondolkodását, járuljon, hozzá a szocialista életmód uralkodóvá válásához, növel­je a munka becsületet, segít­se elő a közösségi szemléié^ térhódítását, mélyítse el a szocialista hazafisag es az internacionalizmus eszmejet. Ez nem jelent mást, mint hogy tovább erősítsük a köz- gondolkodásban a marxista —leninista világnézet befolyá­sát Ezen belül az a legfon­tosabb most, hogy az eszmei nevelés homlokterébe politi­kánk minél teljesebb, komp­lexebb ismertetése kerüljön. Az ideológiai munka akkor szolgálhatja legjobban a po­litikai feladatok megoldását, ha nemcsak ismereteket nyújt, hanem megtanít a valóság alkotó elemzésére, megvál­toztatásának képességére. Most az az egyik teendőnk, hogy a társadalom magas­fokú cselekvőkészségét hasz­nos tettekké szervezzük. Ezért nélkülözhetetlen a dia­lektikus látásmód és a tör­téneti szemlélet erősítése, és a műveltség fejlesztése iránti igény felkeltése, az önképzés általánossá válása. Enéíkül nem lehetséges egy ma­gasabb fokú politikai kultú­ra kialakulása, az egyoldalú műveltség felszámolása. Csak­is így érthetjük meg össze­függéseiben, mozgásában tár­sadalmunk lényegi vonásait, helyzetünket es perspektíván­kat, így válhat reálisabbá nemzeti önismeretünk. A társadalmunkban meg­levő szocializmustól idegen nézetek és magatartásformák ellen is akkor tudunk sike­resen fellépni, "ha erősítjük a szocialista erkölcsi normák tekintélyét és társadalmi mé­retekben általánossá tesszük az alapvető emberi értékek betartását. Nem nagy dolgok­ról van szó, hanem olyan, kissé elfeledett megkopott erkölcsi normákról. mint például az áldozatvállalás, az egyéni érdeknek a közösségi érdekkel való egyeztetése, a munka tisztelete. Olyan szel­lemiséget kell kialakítani, amelyben a politikai elköte­lezettség és érettség egyik fokmérője, bőgj’ ki mennyi­re tesz eleget kötelezettsége­inek. i Ideológiai munkánk egyik legfontosabb feladata, hogy segítse a gazdasági fejlődés meggyorsításához s z ü lesé ges szemlélet kialakítását. Gaz­dasági munkánk sikere nagy­rrrdrfH?ben attöl függ. hogy az emberek mennyire isme­rik fel céljainkat, egyem ér­dekük és a társadalmi érdek közötti összhangot. Egy per­cig sem feledhetjük, hogy a széles dolgozó tömegek azo­nosulása társadalompolitikai céljainkkal mindenekelőtt közvetlen gyakorlati .tapasz­talatokon alapszik. Az embe­rek elsősorban a gyakorlat­ban' győződnek meg arról, hogy a társadalom, amelyben élnek, amelyért munkálkod­nak, hogyan szolgálja az ő boldogulásukat, örömteli éle­tüket. Ezért felvilágosító mun­kánk dolga, hogy ismertesse meg az emberekkel a való­ságot, a valóság összetevőit, a gazdasági törekvések múlt­ját, jelenét, jövőbeni tervein­ket, s benne az egyéni és társadalmi érdekek összefüg­géseit. Kedves Elvtársak! Bár az írásos előterjesztés je len tőségének meg f e I el öe n foglalkozik a gazdasági épi- lőmunk’ával, úgy gondoltuk, fontossága miatt itt is . szól­ni kell néhány lényeges ösz- szefüggéséről. Gazdasági mun­kánkat összességében ügy értékelhetjük, hogy BoVsod megye gazdasági • egységei alapvetően eredményesen dol­goztak, Megyénk gazdasága a beszámolási időszakban is jelentősen fejlődött. Több. or­szágosan is kiemelkedő nagy- beruházást valósítottunk meg. Az ipari termelés dinamiku­san nőtt. Javult a termékek minősége, korszerűsége, az export—import gazdálkodás. Céljaink többségéi, elértük, de a gazdálkodás hatékony­ságának javításában elmarad­tunk a követelményektől és a lehetőségektől. A mezőgaz­dasági üzemeinkben a ter­melés növekedése — elsősor­ban a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt — nem volt egyenletes. Gazdasági ered­ményeink mellett latnunk kell saját munkánk gyenge­ségeit és az irányítás fogya­tékosságait is. A teljesítmé­nyek növekedése nem volt folyamatos. A dinamikus ex­portnövekedés például döntő­en a nagyberuházások üzem­be helyezésével, illetve az exportáló vállalatok szem­pontjából kedvező világpiaci viszonyokkal függőit össze. A megyében az export közel 90 százalékát 7 vállalat adja. Ez azt is jelzi, hogy kicsi az exportáló vállalatok köre, hogy a kis- és középüzemek többsége még nem foglalko­zik a külkereskedelmi érté­kesítés lehetőségének megte­remtésével. Kevés az ösztön­zés, a kényszerítő erő az ex­port növelésére. A megye vállalatai 1979- ben közvetlenül mintegy 5 milliárd forint értékű im­portanyagot vásároltak. 70 százalékban tőkés piacról. A vállalatok többsége figyelem­re méltó erőfeszítéseket lelt a tőkés import csökkentése­re, illetve helyettesítésére. Mindezek hatására az import- beszerzés mérséklődött, de ennek mértékével nem lehe­tünk elégedettek. Az 1980-as gazdasági évre való áttérés — több nehe­zítő . körülmény ellenére — jobb volt áz eló/.ö évieknél. Az év első két hónapjában az . ipari üzemek 90—09 száza­lékra teljesítették terveiket, ami az egy évvel korábbihoz képest 2—3 százalékos ter­melésnövekedést jelent. Kü­lönösen említésre, méltó, hogy az exportértékesítés jó üte­mű és az árak is kedvező­ek. A mezőgazdasági üzemek szervezetten végzik az idő­szerű munkákat. A lakosság igényeit — egyes árucikkek kivételével — a - kereskede­lem alapvetően kielégítette. Tisztelt Elvtársak! Pártunk XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére megyénkben is széles körben bontakozott ki a szocialista munkaverseny. Előtérbe ke­rült a minőségi munkára va­ló törekvés, a nem rubel el­számolású export fokozása, a tőkés import csökkentése, az anyag- és energiatakarékos­ság, az ütemesebb termelés, a kiszállítás tervszerűségének, a kooperációs' feladatok el­végzésének felajánlása. A vállalások teljesítése a ne­hezebb és feszi tettebb knrül­mérryek között fegyelmezet­tebb^ munkai, jobb együttmű­ködést és nagyobb erőfeszí­tést igényelt a kollektívák­tól. A vállalásokat időarányo­san mindenütt teljesítették, egyes helyeken túlteljesítet­ték. Ebben élen jár — töb­bek között — a Borsodi Ve­gyikombinát, a Tiszai Vegyi- kombinál, a Lenin Kohászati Müvek, az Ózdi Kohászati Üzemek és a December 4. Drótművek kollektívája. A kongresszusi és felsza­badulási munkaversenybep megtett ’ pólvállalások ered­ményeként jelentősen növe­kedett az anyaggal és ener­giával való takarékosság. Me­gyénk dolgozó kollektívái kö­zel 600 millió forintos meg­takarítást értek el. A szocia­lista brigádok elismerésre méltó teljesítményt nyújtot­tak a kommunista műszako­kon és a társadalmi munka egyéb területein. A megye dolgozói, köztük a szocialis­ta brigádok mintegy 1 mil­lió 750 ezer társadalmi mun­kaórát végeztek. Kiemelke­dik közülük a borsodi bá­nyászok munkája, akik az ország szénnel való ellátása érdekében 15 szabadnapju­kon becsülettel dolgozlak es több. mint 280 ezer órát tel­jesítettek. A megyei pártbi­zottság nevében javasolom, hogy a pártértekezlet fejezze ki elismerését és köszönetét azoknak a kollektíváknak, amelyek kiemelkedően dol­goztak, példamutatóan helyt­álltak a munkában. Megyénkben is széles vissz­hangra talált a ..Sziklai Sán­dor'’ szocialista brigád kong­resszusi műszakra való fel­hívása. Elsőként a Lenin Ko­hászati Müvek „Lenin” és a Tiszai Vegyikombinát „Ság- vári” szocialista brigádjai csatlakoztak. Eddig' 8 ■'ezer szocialista brigád mintegy 90 ezer tagja teljesít kongresz- szusi műszakot márciusban. Kedves Elvlársak! Gazdasági feladatainkat pártunk és kormányunk a közelmúltban több okmány­ban is megjelölte. Az eddigi­nél is nagyobb következetes­séggel tovább kell dolgoz­nunk a külső gazdasági egyensúly helyreállításán és közben meg keli őriznünk, meg kell szilárdítanunk az életszínvonalban eddig elért eredményeinket is. Mindezt olyan körülmény ék között,' amikor számolnunk kell gaz­dasági munkánk nemzetközi feltételeinek további romlá­sává1 és a mozgósítható anyagi tartalékok ■ jelentős csökkenésével. Határozottan mondhatjuk: a gazdasági fej­lődést csak a termelésben el­ért újabb eredmények bizto­síthatják. Üj termelési ered­ményeket pedig elsősorban a hatékonyság jelentős javítá­sával a termelési szerkezét határozottabb átalakításával, termékeink nemzetközi ver­seny képessegének növelésével érhetünk el. E célok- valóra váltásában megyénk üzemei­nek az eddiginél is nagyob­bak a feladatai. Ennek rész­leteiről sokszor szóltunk, most csak néhányra szerel­ném emlékeztetőül isméi fel­hívni a figyelmet-.. Az egyik a muri ka erű-gaz­dálkodás. Az utóbbi időben kétségtelen tejlödés van ezen a területen, de a központi és helyi intézkedések — amint ezt az írásos előterjesztés is tartalmazza — eddig még nem hozták meg mindenütt a kívánt eredményeket. Tény, hogy nagyüzemeink többségé­ben intenzivebben foglalkoz­nak a munkaerő-gazdálkodás javításának különböző ténye­zőivel. A tartalékok feltárá­sára. a .jelentős létszám-átcso­portosításokra. a munkafe­gyelem javítására tett intéz­kedések már érzékelhető eredményeket hoztak. Mind­ez azonban niég nem elég. Nem szabad megengedni, hogy a munkafegyelem erő­sítése. amely a hatékonyság növelésének egyik eszköze; csak adminisztratív intézke­désekre korlátozódjon. A munka- és üzemszervezés ja­vításával biztosítani kel f a folyamatos munka feltétele­it, és minél jobban leszűkí­teni a munkafegyelem meg­sértésének objektív lehetősé­geit. Ennek érdekében a kis- es nagyüzemekben is sokat kell tenni. Arz Szemek többségében lassan értik meg, hogy a tel­jes foglalkoztatottság nem vállalati kategória. Nehezen érvényesítik a gyakorlatban azt a természetes követel­ményt, hogy minden munka­helyen annyi dolgozót és olyan összetételben foglalkoz­tassanak. amennyi a leiada­tok ellátásához szükséges. Még alig történtek érdemi intézkedések az alkalmazotti állomány tartalékainak feltá- ' rására. átcsoportosítására. A műszaki és agrárérlelmiség- ben rejlő szellemi kapacitást sem használjuk ki eléggé, pe­dig az előttünk álló felada­tok megoldása az ő tehetsé­gük, szakértelmük nélkül nemigen lehetséges. A másik kérdés a takaré­kosság. Mint ahogy már em­lítettem, az anyaggal, az energiával való takarékosság vállalataink és szövetkezete­ink gazdálkodásában 1979- ben már polgárjogot nyert. Az elért eredményekkel, a ta­karékosság szemléletének el­terjedésével azonban .még ném lehetünk elégedettek. Azt tapasztaltuk, hogy az el­múlt években az üzemekben nem volt olyan kényszerítő erő, amely még takarékosabb gazdálkodást eredményezett volna. Csak példaként em­lítem meg, hogy üzemeink négy év alatt közel félmil- liárd forintot fizettek ki a MÁV-nak kocsiállás miatt. Ez megközelítőleg annyi, mint egy jól dolgozó nagyüzemünk egyévi nyeresége. A megye mezőgazdasági termelésében a kedvezőtlen természeti és közgazdasági adottságok ellenére Is reális célkitűzésnek tartjuk a gaz­dálkodás jövedelmezőbbé té­telét, az országos termésát­lagok megközelitéset. Ezt az adottságokhoz jobban igazo­dó termékszerkezet kialakí­tásával. a természeti tényezők kedvezőtlen hatásainak csök­kentésével leivel elérni. Javí­tani kell a mezőgazdaság két föágazala — a növényter­mesztés es az állattenyésztés — közötti kapcsolatot. A nö­vénytermesztés jobban elégít­se ki az állattenyésztés szük­ségletét is. Jelentős tartalé­kaink vannak a rét- és lege­lőgazdálkodásban, a parlag- területek művelésbe vonásá­ban. Az állattenyésztésben széles körben el kell terjesz­teni az olcsóbb, gazdaságo­sabb módszereket. A gazdál­kodás jövedelmezőségének ja­vítása érdekében is tovább kell fejleszteni a mezőgaz­dasági üzemek egymás kö­zötti. a kisgazdaságokhoz és az élelmiszeripari vállalatok­hoz fűződő kapcsolatait és az alaptevékenységet segítő mel­léküzemági tevékenységet. A következő időszak gaz­dasági tennivalói nagyobb feladató!? elé állítják a párt- szervezeteket. Nehezebb hely­zetben. szigorúbb követeimé- • nyék között kell dolgozni, mert-nemcsak a gazdálkodás űj követelményei magasab­bak, hanem a politikai fel­adatok is bonyolultabbak. A gazdasági építőmunka össze­tettebb feladatai, a változó körülményekhez való igazo­dás. a gazdaságszervező mun­ka továbbfejlesztését igénv'li. Alapvető teendőnk az 1980. évi célkitűzések teljesítésének segítése, a VI. ötéves terv jó előkészítése. Tisztelt Elvtársak! Megyei pártbizollságurk megbízásából jelentem a párt- értekezletnek. hogy a megye pártszervei, alapszervezetei a szervezeti szabályzatnak megfelelően, a Központi Bi­zottság, határozata szerint készültek a megvei pártérle- kezletre és pártunk Xll. kongresszusáru. Minden kom­munista közösségben körül­tekintően, lelkiismeretesén, politikai felelősségtől áthat­va. nyílt, őszinte vitában elemezték a végzett munkát, jelölték meg saját feladatai­kat. mondtak véleményt a kongresszusi irányelvekről. A taggyűlések és a pártér­tekezletek beszámolói a oárt- élel és a pártmunka minden fontos területével foglalkoz­tak. Sokoldalúan, hozzáértő­en elemezték a nárl vezető szerepének helyi érvénvesü- lését. a határozatok végre­hajtásának tapasztalatait, az (FolyLalas a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents