Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-08 / 57. szám
1<9S0. március 8., szombat ÉSZAK-M AGY ARORSZÄG 5 Az MSZMP BorsBd-Uaáj-Zemplén megyei Bizottságának beszámolója (Folytatás « 4. vldalr&Ti ga/.dasagi nehézségeink lebecsülése, illetve ellúlzása, az életszínvonalat az árakra, bérekre leszűkítő szemlélet, á n • en d s zerünk, ár po li t i k á n k nem megfelelő mélységű ismerete. A nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos tömegpolitikai munkában jő Színvonalon tudtuk kielégíteni a párttagság és a közvélemény érdeklődését. Javult a szocialista országok életéről adott tájékoztatás. Hozzájárultak ehhez a gazdagodó testvér- megyei kapcsolatok, a barátságfesztiválok. valamint a 64 MSZBT-tagcsoport tevékenysége is. Jelentős teret kapott ez irányú munkánkban a nemzetközi élet ű.j vonásainak. az enyhülési folyamatnak. a békés egymás mellett élés és a nemzetközi osztályharc összefüggéseinek bemutatása. A tömegpropagandában a kedvező változás abban is kifejezésre jut, hogy a párt- szervezetek nagyobb figyelmet fordítanak a propagandisták kiválasztására, képzősére, az erkölcsi és anyagi elismerésükre. A jelentős színvonalbeli különbségek ellenére bevált a propagandista szemináriumok rendszere. A tömegpropaganda tanfolyamok hallgatói létszáma magas szinten állandósult. Különösen jelentős szerepet .töltenek be a fizikai dolgozók és a fiatalok politikai ismereteinek megalapozásában. Nem elég tudatos meg a beiskolázási tevékenység, a párt- és tömegszervezeti oktatás koordinálása, a ital Igatok éves munkájának értékelése. Előfordul az öncélú el- méletieskedés, a szűk prakti- cizmus, és a nevelő munka elhanyagolása. Az Oktatási Igazgatóság a Jkáderképzés és -továbbképzés színvonalával szemben támasztott növekvő igényeknek összességében megfelelt. Munkájában erősödött az élni elet és a gyakorlat egysége. Az agitáció színvonalasabbá és céltudatosabbá vált, meggyőző erejét ugyanakkor csökkenti, hogy nem mindig tesz eleget a konkrétság követelményeinek, esetenként érvrendszere szegényes. Fokozódott a párt elméleti folyóiratainak olvasottsága. A Kossuth Könyvkiadó termékeinek felhasználása mellett a megyei titkári tájékoztatók és a tömegpoliiikai segédanyagok is hasznosnak bizonyultak. A politikai vitakörök száma emelkedett, népszerűségük is magas, de agitátorképző 7»funkciójukat még nem mindenütt töltik be. A politikai információ, a tájékoztatás jelentősen fejlődött. Erősödött a pártszervezetek problémaérzékenysége. információik politikai tartalma. Javult a munka kollektív jellege. A fejlődés ellenére sem kielégítő az információs munkában felszínre került tapasztalatok visz- szacsatolása, a tömegpolitikai munkában való hasznosítása. A megyében tovább emelkedett a rádió- és tv-elfit'i- zetők száma, javult a hírlapok, hetilapok olvasottsága. A megyei pártbizottság lapja, az Észak-Magyaror- szág a fő hangsúlyt a gazdaságpolitikai tájékoztatásra és agitációra helyezte. , Törekedett a friss és gyors Informálásra. A lap iránti növekvő érdeklődést mutatja, hogy naponta több mint Ö0 ezer példányban jelenik meg. A Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiója jól kihasználja a megnövekedett mű- •Midöt. Adásainak többség friss és változatos. A helyi tájeKoztatás is sokat fejlődött, de — különösen a munkahelyeken — elmarad a szükségletektől, sőt a lehetőségektől is. 3. Növekedett a megyében a kultúra társadalmi tekintélye, a tudomány eredményeinek alkalmazása iránti igény és készség. Erősödött az általános, a politikai és szakmai képzés, továbbképzés egymással való kapcsolata. Tudatosodott a közművelődés korszerű szemlélete, s kezd terjedni az ennek megfelelő gyakorlat. Növekszik a művészetek iránti érdeklődés, ierjed a művészetek korszerű, az alkalmazott művészeteket és az ízlésfejlesztő szórakoztatást is magában foglaló értelmezése. A gyorsabb ütemű fejlődést azonban gátolja, hogy anyagi lehetőségeink messze elmaradnak a szükségletektől. Emellett — szemléletbeli. szervezettségi, irányítási gyengeségek miatt — a meglevő lehetőségeket, a megyére jellemző sokszektdrúság előnyeit sem használjuk ki. A megye közoktatása a Központi Bizottság 1972 júniusi határozatának szellemében tovább fejlődött, a társadalom érdeklődésének homlokterébe került. Oldódott az iskolák zártsága, erősödött az iskolai munka nevelésközpontúsága. Növekedett a munka melletti tanulás társadalmi tekintélye, támogatása. Nagy lendületet kapott iskoláinkban a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi segítése. Emelkedett a világnézeti, politikai. erkölcsi nevelés színvonala. A politikai munkában, az irányításban kiemelt figyelmet fordítottunk az óvodai nevelésre, az általános iskolai oktató-nevelő munkára és a szakmunkásképzésre. A központi és helyi erőfeszítések ellenére is csak mérsékelt javulás van az alsó- és középfokú intézmények anyagi és tárgyi feltételeiben, különösen a színvonalbeli különbségek csökkentésében. Ezzel is összefügg, hogy az oktatási intézmények még nem tudják megfelelően betölteni funkciójukat a hátrányolt csökkentésében, a tanulási esélyegyenlőség megteremtésében. Lassú az előrehaladás a tankötelezettségi törvény végrehajtásában. Ebben része van a szülők, az iskola, a tanácsok felületességének. következetlenségének. de a speciális intézmények, korrekciós és gyógypedagógiai osztályok elégtelen férőhelyeinek, helyenként a pedagógusok liberalizmusának is. A pályaválasztás aránytalanságai alig javultak. A gyerekek — főként, szülői ösztönzés hatására — a divatos szakmákat választják, egyes szakmák iránt viszont érdektelenség tapasztalható, Több helyen nem kielégítő az iskolai demokrácia fejlettsége. A megye felsőfokú oktatási intézményeiben és aki- helyezett tagozatokon tovább fejlődött a szakemberképzés és -továbbképzés színvonala. Erősödött az oktató-nevelő munka egysége. A korszerűsített tananyagok alapján folyó oktatásban, a marxizmus —leninizmus tanításában nagyobb hangsúlyt kapott a világnézeti. politikai, erkölcsi nevelés, az értelmiségi hivatásra való tudatos felkészítés. Jobban előtérbe került az oktatók és a hallgatók közéleti, politikai aktivitásának fejlesztése. Ezen a téren azonban — főleg a politikai munka gyengesége, az értékrend eltérő és a kívánatosnál alacsonyabb színvonala miatt — a lehetőségeket még csak részben sikerült kihasználni. Az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgarendszert — jogosan — sok bírálat éri. A művelődési házak mű- sorpol ifi kaja tudatosabbá vált. Előtérbe került a munkásművelődés. a nők és a fiatalok fokozottabb bevonása a közművelődésbe. Az üzemek, szövetkezetek növekvő figyelmet fordítanak a felnőttoktatásra. és a szakmai továbbképzésre. Fejlődött a megye könyvtárhálózatának és múzeumi szervezetének munkája. ■ A tudományos ismeretterjesztés jobban segíti a termelési kultúra fejlesztését. Az MTESZ és a TIT értékes tevékenységet fejt ki az értelmiség aktivizálásában, az ismeretterjesztésben. A többi tudományos társulat működése eltérő színvonalú. Az üzemi művelődési házak nem mindenütt kapcsolódnak rugalmasan a munkahelyi nevelés, művelődés szükségleteihez. Nem bontakozik még ki megfelelően a közművelődési munka közösségi jellege és .az egyént aktivizáló funkciója. Az amatőr művészeti együttesek. az ifjúsági klubok munkájának színvonala — főleg megfelelő szervező egyéniségek hiányé miatt — nem fejlődött kellően. A megyében a művészeti alkotó műhelyek munkája alapvetően pozitív irányban, egyes területeken a kívánatosnál lassúbb ütemben fejlődött. A Miskolci Nemzeti Szí n ház m űsorpol iti k úja. szakmai színvonalának fejlődése nem minden tekintetben felelt meg a követelményeknek. A megye városaiban csökkent a színházi előadások száma. A Napjaink című folyóirat munkája eszmei és kultúrpolitikai szempontból megfelelő volt, de a szerkesztőségi műhelymunka, az irodalmi élet szervezése, az utánpótlás nevelése nem kielégítő. Országosan is elismert a zenei élet és a képzőművészet A beszámolási időszak legfontosabb feladata a párt vezető szerepének következetesebb érvényesítése volt. Ez megkívánta a demokratikus centralizmus elvének betartását. a pártegység erősítését, a határozatok maradéktalan végrehajtását es a pártellenőrzés fokozását. Nagy figyelmet kellett fordítani az alapszervezetek tevékenységének segítésére, a kádermunka javítására. A-megye pártszervei, -szervezetei. a párttagság a beszámolási időszakban egységesen támogatta és eredményesen hajtotta végre a párt politikáját. Jelentős szerepük volt a megye társadalmi, gazdasági, ideológiai, kulturális élete és a szocialista demokrácia fejlődésében. A pártszervek szervezetileg tovább erősödtek, munkamódszerük többségében alkalmazkodott a változó körülményekhez. Az eszmei, politikai nevelő munka, a tájékoztatás és a szervezeti élet gyengeségei következtében azonban — a megismerésen és elfogadáson túl — nem sikerült mindenben aktív cselekvési egységet kialakítani. A pártszervezeszínvonala. A megyében élő es alkotó művészek politikai és közéleti érdeklődése erősödött. a velük való foglalkozás azonban még nem rendszeres. A tudománypolitikai irányelvek megvalósításában jelentős eredményeket értünk el. A legnagyobb szellemi erőt a megyében a műszaki tudományok képviselik. Már érzékelhető az agrár-, az orvos- és a társadalomtudományi kutatások fejlődése is. ütemét azonban lassítja, hogy a megyében még nem épült ki a humán- és társadalomtudományok megfelelő intézményi bázisa. Emelkedett a kutatók, a magasabb tudományos fokozattal rendelkezők száma. Erinek elismeréseként is értékelhető a Miskolci Akadémiai Bizottság létrehozása. A kulturális kérdésekkel való foglalkozás nagyobb teret kapott a pártmunkában. tek egy részének munkájában indokolatlanul nagy színvonalbeli elleresek vannak. 1. A párt politikai egységének erősödésében meghatározó voll a demokratikus centralizmus következetes érvényesítése. Minden fontos kérdésben kollektív döntés született. A pártszervek nagy figyelmet fordítottak a testű-, lett tagok felkészültségének és tájékozottságának javítására. A testületek tevékenységére, a párt lömegkapcsolatainák fejlődésére kedvezően hatott a fizikai dolgozók, a nők es fiatalok arányának növekedése. Többször vettek reszt szervezetten különböző rendezvényeken és folytattak eszmecserét dolgozókkal, aktivistákkal. Jobban bekapcsolódtak a döntések előkészítésébe. a végrehajtás ellenőrzésébe. Aktivitásuk nem volt egyenletes, ami néhány esetben a kiválasztásra is visszavezethető. A partszervek es -szervezetek következetesen munkálkodtak a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtásán. Az egységes értelmezés érdekében javították a párttagság felkészítését és tájékoztatását. Nagyobb hangsúlyt helyeztek a helyi feladatok megfogalmazására. A tennivalók meghatározását egyre szélesebb körben követi a végrehajtás fettételeinek megteremtése és az ellenőrzés megszervezése. 1 A végrehajtás ellenőrzésének formái és módszerei tovább gazdagodtak. A testületi és a helyszíni ellenőrzés szerepének növekedése mellett a pártszervek több esetben kértek lél állami, társadalmi szerveket egy-egy lénia megvizsgálására. Erősödött a pártellenörzés problémai eltörő. megoldást segítő jellege. A tapasztalatokról a központi és megyei pártszervek általában megfelelő tájékoztatást kaptak, ennek alapján r szükséges ntexkedéseket megtették Ugyanakkor az ellenőrzés többször formális, esetenként elmarad. Másrészt a hiányosságok megállapítását nem követi a személyes és testületi felelősségre vonás, A megye vezető párttestüle- tei a kulturális elet mind a negv fő területének helyzetét áttekintették. Az alsóbb pártszervek is gyakrabban tárgyaltak kultúrpolitikai témákat. Fejlődött a kulturális élet pártirányitása, de ennek mértékével nem lehetünk elégedettek. A kulturális élet állami irányításának színvonalára kedvező hatást gyakorolt a közművelődési törvény. Javult a főhatóságok és a megyei tanács kapcsolata. Az állami. tanácsi irányítás azonban még ma is elsősorban igazgatási, adminisztratív tevékenységre korlátozódik, nem támaszkodik eléggé a társadalmasításban rejlő politikai. mozgalmi lehetőségekre. A kulturális élet irányításában nem kielégítő az ellenőrző es felügyeleti munka t'eilödése. a közoktatási és közművelődési intézmények együttműködése. illetve a jól végzett munka elismerése. A tagkönyvcsere sikeres lebonyolítása hozzájárult a pártegység erősödéséhez. A párttagok munkájának értékelésé, észrevételeik, javaslataik megvitatása növelte a párt iránti bizalmat, tudatosította a jogok és kötelességek egységét. A nagy többség aktívan vesz részt a politikai célkitűzések végrehajtásában, fegyelmezetten es példamutatóan dolgozik. A párton belüli őszinte, demokratikus légkör, a , kölcsönös bizalom ösztönözte a part- szem vitat, a vélemények ütköztetését. A párttagok nyíltabban lépnek fel a visszásságok ellen. A bírálat és önbírálat szabadabb kibontakozását segítette a szervezeti szabályzat kiegészítése is. A vitakészség azonban nem kielégítő, a bírálat és önbírálat gyakran általános és túlzottan tekintélytisztelő, A vita- szellem fejlődését az is akadályozta. hogy az elhangzott észrevételekre, javaslatokra esetenként nem történik érdemi reagálás, intézkedés. A megye pártszervei és -szervezetei az elmúlt öt év során rendszeresen ellenőrizték a káderpolitikai elvek érvényesülését. gyakorolták hatásköri jogaikat. Javult a káder m u n k a tervszerűsége, tudatosabb az utánpótlás kiválasztást! és felkészítése. A káderek többsége alkalmas a feladatok ellátására, megfelel a korszerű'politikai, szakmai és vezetői követelményeknek. Ismereteiket azonban a gyakorlatban nem mindig tudják eredményesen alkalmazni. A vezetők egy része negatív emberi tulajdonságai, szakmai és vez.etési lel készültségének hiányosságai miatt nem tudott az új szükségletekhez igazodni. Közrejátszik ebben az elvtelen liberalizmus és a káderekkel való foglalkozás rendszertelensége is A szocialista normákat megsértő vezetők magatartása visszatetszést kelt és indokolatlan általánosításra ad alkalmat a közvéleményben. (Folytatás a 6. oldalon) , Két esztendővel ezelőtt, 1978. április 4-én népesültek be a miskolci Tanácsköztársaság lakótelep bölcsődéjének csoportszobái. A mintegy 20 millió forint beruházással elkészült és felszerelt korszerű gyermekintézményben 33 gondozónő foglalkozik 189 kisgyermekkel. ~ fl párt helyzete, a tömesszervezetek, tömegmozgalmak és az állami szervek tevékenysége
