Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-06 / 55. szám
1980. március 6., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 _ Önzetlenül, tudatosan Alighanem lehetetlenre vállalkozna. aki előre, pontos .számadattal ki akarná fejezni: megyénk dolgozói, elsősorban az ipari és mezőgazdasági üzemek és az intézmények szocialista brigádjai, a Sziklai szocialista brigád felhívásához csatlakozva' hányszor tíz-, vagy százmillió forintnyi értéket termelnek az elkövetkezendő napokban a kommunista műszakok során. Milyen hatalmas összeggel járulnak hozzá a szociális, kommunális létesítmények bővítéséhez, újak létrehozásához, a városok. községek szépítéséhez, környezetvédelméhez. Égy dolog bizonyos: a XII. pártkongresszus, és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére vállalt társadalmi munka mennyisége, a mozgalom gyors kibontakozása igen jelentős és értékes. A jelzések szerint nyolcezer brigád, mintegy kilencvenezer tagja jelentette .be, hogy egy, vagy több kommunista műszakot teljesítenek, s ajánlják fel a köznek munkájuk ellenértékét. Ez a szám azonban csak egy pillanatnyi adott állapotot tükröz, hiszen e napokban, órákban is újabb és újabb hírek érkeznek üzemek, munkacsoportok, brigádok, termelőszövetkezetek felajánlásairól. A Lenin Kohászati Művekben, a Diósgyőri Gépgyárban, az Ózdi Kohászati Üzemekben és más vállalatoknál már korábban valamennyi origád megtette különvállalását. A December 4. Drótművek brigádjai például azt is vállalták, hogy félévenként egy- egy kommunista műszakot teljesítenek Miskolc város gyermekintézményeinek, és más szociális jellegű intézmények támogatására, fejlesztésére. Az intézmények, a községek dolgozói, lakossága pedig elsősorban a környezetvédelem érdekében végzett munkát, vagy utak, parkok építését, bővítését vállalták. A felhíváshoz való csatlakozás: az egy vagy két kongresszusi és' felszabadulási kommunista műszak vállalása és teljesítése — amelyekre a legtöbb helyen március 22-én kerül sor — csak egy része az önzetlen segíteni akarás megnyilvánulásának. Mert a felhívást megelőzően és azt követően sokszáz olyan munkafelajánlás történt — különösen mező- gazdasági üzemekben, intézményekben, ahol nincs mód egy plusz napon plusz termék, új érték előállítására —, amely a későbbiek során ölt majd értéket a szocialista munkaverseny folyamatában. Ezért lenne nehéz megközelítően is forintban kifejezni, ml az, amit Borsod -Abaúj - Zemplén dolgozó társadalma terven felül nyújt. F '< az önzetlen vállalásom. .óbb más pozitív következtetés levonásán túl, kél igen fontos tényt" újfent bi- zoriy i t an a k, í negerösi ten ok. Az egyik: hogy megyénk társadalma messzemenően egyetért a párt politikájával: azzal, hogy e politikát tovább erősíteni, gyümölcsözően szolgálni elsősorban konkrét teltekkel lehet. Lehet és kell. Mert eredményeinket stabilizálni. a további fejlődés alapjait megteremteni, az objektív. külső tényezők okozta gondokat enyhíteni, esetleg teljesen megszüntetni csak plusz munkával, csak egyéni áldozatvállalással lehet. Maga a szó. az egyetértés ismételgetése üiynagá- ban kevés. A másik fontos tényező, amely a munkafel- ajánlások sokaságából következtethető, hogy: valóban van még, sok még a fejekben is. a munkálkodó kezekben is a tartalék. Hiszen a kongresszusi és az általános szóéiul ista munka verseny vállalások egy-egy munkaokmányában olyan új munkamódszerek bevezetése és alkalmazása szerepel, amelyek a termékek minőségének javítását. az önköltség csökkentését, az energiatakarékosságot nagyszerűen szolgálják és meg is oldják. S ezek olyan tapasztalatok, amelyek ismételten figyelmeztetik a gazdasági vezetést, a műszakiakat. a társadalmi és tömeg- szervezeteket, hogy minden módon, minden lehetőséget kihasználva segíteni, bátorítani, ösztönözni k^l a többre, a jobbra. Az önzetlen, tudatos lenniakarás ugyanis az emberek többségében meg van. De hogy ne csak nyolcvagy tízezer brigádnál törjön felszínre tettek formájában, hanem minden kisebb-na- gyobb alkotó munkacsoportban, ezért érdemes tenni. ú?y is fogalmazhatnánk: mulasztás, felelőtlenség lenne nem tenni, nem cselekedni. Bares» S. Mindig öröm a jól végzett munka eredményét nyugtázni. S aki nemcsak bejárt a munkahelyére, hanem ottde- rekas helytállásról, szorgalmáról, igyekezetéről is tanúságot tett, az joggal elmondhatja magáról: tevőle-, gesen részese volt a sikernek, a gyakran izzasztóan nehéz helyzetek leküzdésének. ez az, ami az értéket teremtő, alkotó ember sajátja kell, hogy legyen. A jövőt illetően különösen fontos, nélkülözhetetlen az effajta igény, hiszen mint azt Kádár János az 197!). szeptember 25-én Csepelen megtartott párlaktiva-ülésen kifejezésre juttatta, „most nehezebb a gazdasági munka, mint néhány évvel ezelőtt”. De mint a továbbiakban hangsúlyozta: -hiába ostorozzuk tíz elkövetett hibákat, vagy akár a jelenlegi világ- gazdasági helyzetei, ez kévés az üdvösséghez. Előre csak akkor léphetünk, ha tartós fényezőként számolunk a jelenlegi gazdasági viszonyokkal. ha szembenézünk a munkánkban fellelhető hiányosságokkal.” Olyan feladatok ezek, amelyek megoldásúra törekedni mindennapos igény. Nem téliét ugyanis az adott helyzettől függetlenül tervezni, termelni, előrelátóan gondolkodni. Most, amikor a XI. kongresszus óta eltelt időszakban végzett munkát összegezzük, amikor számot vétünk azzal, miben, hogyan haladtunk előre, illetve még hol szorít a cipő — mindezt csak nyílt, őszinte és egyértelmű elhatározással tehetjük. Senki sem tagadhatja, hogy gazdasági gondjaink szőri több gondok az akár egy évvel ezelőttinél is. Mint ahogy azt Kádár János megfogalmazta: „Gazdasági nehézségeinknél sokat beszélünk, de ne \ felejtsük el, hogy sok minden épült hazánkban a IX. párt- kongresszus óta.” A gazdasági építőmunkában elért sikereket mindennél jobban tanúsítják a tények. Az adatok arról beszélnek, hogy a IV. ötéves terv idejére előirányzott. beruházásokra fordítható összeg 505 milliárd forint volt. Ennek csaknem tíz százalékát, 51,5 milliárdot Borsod kapta... Ha ugyanezeket az arányokat nézzük az V. ötéves terv időszakában, akkor, azt látjuk, hogy az országosan előirányzott 370 milliárdból megyénk 75 milliárd forintot kapott. Mire költöttük a temérdek pénzt? Mi valósult meg a milliárdokból Borsodban? Hogy csak a legnagyobbakat említsük. Országosan— 1973- ban, 1977-ben és 1978-ban — húsz nagyberuházás készült el. és kezdte meg a termelést. köztük olyan üzemek és gyárak, mint a Borsodi Ve- gyikprobinát új pvc-gyára, az ózdi Kohászati Üzemek rúd- dróthengermüve, a Miskolci Húskombinát, a ieninvárosi olefingyár, s még egv sor jelentős létesítmény. Olyan beruházások valósullak meg szőkébb hazánkban. Borsodban. amelyek egyike-másika világviszonylatban is mértékadó. Ezek sorába tartozik például Kazincbarcikán az új pvc-gyár, amelynek felépítése 11,3 milliárd forintba került. Garantált évi kapacitása 150 ezer tonna pvc-por. A próbaüzem 1978 ok*éberében kezdődött, és 1979 tavaszáig tartott. De már az elmúlt év végéig, tehát alig egy negyedév alatt 50 ezer tonna termékei gyártottak le Az új gyárnak a garantált termelést 1980-ban kell biztosítania. amihez a feltételek rendelkezésre állnak. Ennek az évnek a végére — várhatóan — elérik a 127 ezer ■ tonnás termelést. S ami a lényeg: a tapasztalatok tanúsága szerint a BVK a világpiacon jelenleg a legjobb minőségi terméket gyártja. Annyira jó a gyár által előállított termék, hogy az eléggé szoros nemzetközi versenyben a legmagasabb árat tudták elérni. Van tehát e nagy vegyipari üzem dolgozóinak és vezetőinek mivel büszkélkedni, és joggal. Mert e szép siker a népgazdaság, a magyar vegyipar hírnevének az öregbítését is jelenti. Nemcsak a már elkészült, de a folyamaiban lévő beruházások kivitelezésének is tanúi lehetünk. Épül — többek között — a Lenin Kohászati Művek kombinált acélműve, ahol a jól végzett munka eredményeként több hetes előnyre tettek szert az építők. Már elkészültek az új csarnok alapjai, megkezdődött a technológiai szerelés, rendelkezésre állnak a fejlesztések következő ütemének kivitelezési tervei is. Természetesen az elmúlt , 4—5 évben nemcsak .ipari nagyberuházások valósultak meg megyénkben. Erőteljesen fejlődött a lakásépítés, számtalan kommunális létesítmény, óvodák, bölcsődék, iskolák épültek fel, bővült az 'úthálózat, javult a közlekedés. az élet minden területén az alkotó, teremtő munka sikereit, eredményeit ösz- szégezhetjük .Borsodban is. Van tehát miről beszélnünk, van mivel büszkélkednünk. A XI. kongresszus óta az évről évre nehezebb körülmények ellenére is gazdagodott az ország, ezen belül Borsod. Javultak az életkörülmények. Mindezzel együtt azonban megnövekednek az igények, a feladatok, amelyeknek végrehajtása személy szerint is mindenkitől még több erőfeszítést, helytállást, kötelességtudást követel. T. F. Nagy Lajos, a karbantartási osztály vezetője rövid megbeszélést tart a Kun Béla nevét viselő szocialista brigád tagjaival a munka megkezdése előtt. Teljesítik vállalásaikat a brigádok A hatalmas üzemcsarnokban látszólag nagy a felfordulás. De ennek a felfordulásnak megvan a maga * logikája. Hiszen nagyjavítás folyik az Ózdi Kohászati Üzemek rúd-dról hengerművében. Mint Nagy Lajos karbantartási osztályvezető elmondotta. a munkálatokat .igyekeznek jól előkészíteni, az anyagokat, alkatrészeket a javítás sorrendjében, időben a helyszínre készíteni. A nagyjavításban részt vesz á rúd-dróthengermű 19 szocialista brigádja, mintegy 300 fővel, valamint a vállalat üzemfenntartási gyáregységének még 200 dolgozója. Természetesen itt van, és dolgozik, úgynevezett kiszolgáló és segédfeladatokat lát el a termelő létszám is. A nagyjavítás költségei elérik a 17 millió forintot. Amellett, hogy gépészeti és villamossági szempontból komplikált feladatot kell megoldani, nagy gondot fordítottak a javításhoz szükséges anyagok, alkatrészek beszerzésére, ideszállítására. Ez utóbbi nem kis feladat, hiszen számos külföldi és hazai vállalat gyártotta a rúd-dróthengermű berendezését. A „legsűrűbb” munka — ahogy itt mondják — az úgynevezett tolókemence felújításánál folyik. Itt a munkálatokat csak akkor lehetett megkezdeni, amikor any- nyira kihűlt a kemence, hogy a kőművesek bemehettek. Ugyanakkor hamarabb is kell befejezni, mivel a felfűtés bizonyos időt vesz igénybe. — Tudjuk, hogy gyors munkára van szükség, de mindenekelőtt a minőségre fordítjuk a figyelmet — mondotta Dúl Dezső, a Gagarin nevét viselő kemence karbantartó szocialista brigád vezetője. — Aggódtunk is, hogy nem érkezik meg időben Nyugat-Németországból a speciális, könnyített samotl-tégla és a szükséges ragasztóanyag. Egy Hungaro- camion hozta. A messziről, es az utolsó percben érkezett speciális íalazóanyagot a gépkocsiról egyenesen a kemencébe ráírtuk. Jól állunk a munkákkal. Ha megtörtént a szerelőajtók befalazása is, azután jöhet a felíütés ... A kemencefelújitáson kívül — bogyósak a fontosabb feladatokat soroljuk — a 192 óra alatt meg kell oldani a villamos fő hajtómotorok revízióját, javítását, a hajtóművek felülvizsgálatát, a csapágyak cseréjéi, a motor- léghűtő-berendezések, a hengerállványok teljes •- felújítását. Nem elhanyagolható azonban a kiszolgáló technológiai. technikai berendezések felülvizsgálata, az esetleges hibák kijavítása. A rúd-dróthengermű termelésének irányítása, vezérlése nagyrészt automatikus úton történik. A nagyjavítás idején ennek az automatiká- nak, ennek az egész bonyolult rendszernek a felülvizsgálata nagy feladatot ró a villamos karbantartókra, akik közül tizenketten üzemmérnökként dolgoznak fizikai állományban, három műszakban, akiknek ez nem derogál, akiknek nem hiányzik az íróasztal, sőt, azt tartják, hogy így szakmailag és anyagilag is jobban járnak. A karbantartók között igen sok a technikumot végzett is. Általában jó szakembergárda ..jött itt össze” már kezdettől fogva, aluk itt voltak a gyár építésénél, szerelésénél is. A gyáregység 35 szocialista brigádja — beleértve természetesen a karbantartás 19 szocialista brigádját is — és a KISZ-szervezet közösen vállalta. hogy a brigádok társadalmi munkában négy órát dolgoznak a nagyjavítás sikeréért. Ehhez az úgyneveKemencekőművesek munka közben zeit törzsgyári karbantartók is csatlakoztak. A három- műszakos munka, a társadalmi munka mellett szükség van azonban túlórára is. Előre nem látott problémák adódnak akár a javítás, akár a javításhoz szükséges alkatrészek biztosítása területén. Megszoktuk már. hogy az ilyen nagy munkákra általában -.Viszonylag magas célprémiumot szoktak kitűzni. Itt: most nincs célprémium. Mit szólnak ehhez a karbantartók ? — Mit szólnánk? —1 dobja vissza a kérdési Juhasz József géplakatos, az aranykoszorús. Kun Béla szocialista brigád tagja. — Most ez a dolgunk. Amikor termelés van, akkor az a természetes, hogy a zavartalan üzemmenetét biztosítsuk. Tervszerű karbantartó munkálatokat folytatunk, és meghatározott időközönként sor kerül a nagyjavításokra is. Nekünk most úgy kell dolgozni, olyan ütemben. de főleg olyan jó minőségben, hogy később saját munkáflkat könnyítsük meg azáltal, hogy kevesebb lesz az üzemzavar. A rúd-dróthengermű karbantartó részlegének 19 .szocialista brigádja közül a múlt évben öt ért el arany, ezüst, illetve bronz fokozatot. A már említett Kun Béla, a Bláth.v Ottó, a Széchenyi, az Elektron és a Pattantyús mun- káskollektiva. A szocialista brigádok vállalásaikat igyekeznek maradéktalanul teljesíteni. Pedig nem könnyű a munkájuk, hiszen percre ki van szabva az idő, és minőségben is kiválót keil produkálni. Mert nem mindegy, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek legkorszerűbb gyáregysége, a rúd-dróthengermű holnap reggel 6 órakor megkezdheti-e termelőmunkáját. Molnár László gyáregységvezetőtől tudjuk, hogy az idén 355 ezer tonna hengerelt készárut kell termelniük a terv szerint, amelynek jelentős része ' tökésexport. Az évet jól kezdték. Januárban áz RDH fennállása óla legjobb eredményét produkálta azáltal. hogy 34 500 tonna hengerelt készárut állított elő. 3500 tonnával többet a tervezettnél. februárban pedig 1500 tonnával többet. A kongresszusi- felszabadulási munkaversenyben részt vevő 35 szocialista brigád a nagyjavításban. és ma ri a termelésben is igyekszik maradéktalanul teljesíteni vállalásait. Az itt dolgozók jól tudják, hogy egy üzemóra alatt milyen hatalmas értékel állít elő ez a termelő gyáregység. Éppen ezért a nagyjavítást most határidőben." nyolc nap, 192 óra alatt, és jó minőségi munkával fejezik be. hogy a termelés holnap reggeltől zanrlalanul megindulhasson. Szöveg: Oravec János Kép: Mizcrák István
