Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-04 / 53. szám
kedd 1980. március 4., Gyártásszakosítás és kooperáció Kapcsolataink a KGST-országokkal Hazánk gazdasági életében, a szocialista országokkal kialakított és egyre bővülő kereskedelmi kapcsolatok szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírnak a KGST- országokkal kötött szakosítási és kooperációs megállapodások. Az ezekből eredő szállítási kötelezettségek teljesítése kölcsönösen érdeke minden tagországnak. Ami hazánkat illeti-, az V. ötéves tervidőszakban, így természetesen az elmúlt esztendőben is több mint 90 sokoldalú, és mintegy 1B0 kétoldalú szerződés messzemenő figyelembevételével, a benne foglaltak betartásával járultunk hozzá a KGST-országokhoz fűződő kapcsolataink erősítéséhez. A szocialista országokba irányuló összkivitelünknek 54 százaléka, és behozatalunknak csaknem 23 százaléka már az érvényben levő szakosítási szerződések alapján realizálódott 1979-ben. Ezek a megállapodások jelentik a magyar autóbusz- és darugyártás, a számítástechnika bázisát, ezek alapján fejlődik híradástechnikai és mezőgépgyártó iparunk, a bauxit-, t i m föld-al umín i um vertikum, a vegyipar, és a vegyiparon belül a gyógyszergyártás. Rendeltetésének megfelelően funkcionál közös energia- rendszerünk és a közös vagonparkunk is. Külön is említésre méltó, hogy a gyártásszakosítás és kooperáció keretében előállított termékek túlnyomó részét a gépek és berendezések alkotják. A szakosított termékek exportforgalmából ezek a gyártmányok 75,5, importforgalmából pedig tí2 százalékkal részesedtek. Ismeretes, hogy a Szovjetunióval folytatott kereskedelmünk, a magyar—szovjet árucsere-forgalom alapvető fontosságú a magyar népgazdaság számára. Mindezt kellőképpen alátámasztja, hogy ti'z( 1979. évi magyar—szovjet rubelelszámolású forgalom értéke meghaladta a 4,7 milliárd rubelt. A szakosított termékek részaránya a tervezettnek megfelelően alakult: a kivitelben elérte a 35 százalékot, a behozatalban közel 23 százalék volt. A Szovjetunióba irányuló exportunknak több mint 50 százalékát gépek és berendezések alkotják, ezen belül a szakosított termékek aránya körülbelül 5(1 százalék. A magyar—szovjet együttműködés egyik nagyszerű példája az autóipari (VÁZ) kooperáció. amely több hazai vállalatnak biztosít megfelelő perspektívát. Ugyancsak » hosszú távú együttműködési szolgálja a Vinnyica—Albert- irsa közötti 750 kilovoltos távvezeték, amely a Szovjetunió déli villamos energetikai bázisával kapcsolja össze hazánkat. Ez év végéig az ország összenergia-f el használását tekintve. 47 százalékra emelkedik a Szovjetunióból származó energiabehozatalunk. Ennek műszaki feltételét energetikai rendszerünk (Barátság I. és II. kőolajvezeték, a nagyfeszültségű villamos-távvezeték, Testvériség földgázvezeték) integrálódása biztosítja. A Német Demokratikus Köztársaság a gyártásszakosítást és kooperációt alapul véve is — hazánk második legjelentősebb gazdasági partnere. Tavaly a két ország áruforgalmának 20,4 százaléka stabil termelési együttműködés alapján valósult meg. A gépipari termékekre vonatkozó szerződések aránya az összes szakosítási és kooperációs megállapodásokon belül 76 százalékra tehető. A járműipar egyike azoknak az ágazatoknak, amely különösen jól szemlélteti a magyar—NDK munkamegosztás magas' színvonalát. Az NDK kis- és középméretű teherautók gyártására szakosodott, és ezekkel — mivel ilyeneket mi nem gyártunk — ellátja hazánkat. Ugyanakkor — néhány speciális típus kivételével — Magyar- ország fedezi az NDK teljes városi és távolsági autóbusz- szükségletét. A megállapodás jelentőségét mutatja, hogy az öt évre szóló szerződés 200 millió rubeles magyar exportot. és több mint 14(1 millió rubel értékű importot irányoz elő. A késztermék-szállítások mellett jelentős a részegység- kooperáció. Ennek alapján az NDK szállítja az Ikarus autóbuszok vezetőülését, olajlutö- berendezését, és még számos tartozékot. Ezzel szemben hazánk biztosítja az IFA-teher- autókhoz szükséges ola.ihűlőt, nyeregszerkezetet , és különféle autóvillamossági cikkeket. Országaink között egyre szélesedő mezőgazdasági gépgyártási együttműködés van kibontakozóban, amely az 1975-ben kidolgozott kormányszintű komplex mező- gazdasági megállapodással összhangban fejlődik. Ennek alapján, 1976 és 196(1 között, csaknem 500 millió rubel értékű mezőgazdasági gép, részegység és alkatrész kölcsönös szállítása valósul meg. Ami a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal való együttműködésünket illeti, tavaly a baráti országba irányuló kivitelben a szakosított termékek aránya csaknem elérte a 29 százalékot, viszont a behozatalban ez 2(1 százalék alatt maradt. A gépipari együtt m ük öd és s ú 1 y po n t j á 1 képezi a közúti járműipar. Hazánk mellső- és hátsóhida- kat. Csuklós autóbuszokat, torziós tengelyeket szállít Tátra. Skoda tehergépkocsik, speciális jármüvek és hidro- mechanikus sebességváltók ellenében. A kölcsönös anyagjellegű szállítások növeléséi szolgálja az 1960-ig érvényben levő gabona, karbamid, illetve a hengerelt áruk cseréjére vonatkozó megállapodás. Ezenkívül 400 kilovoltos villamos távvezeték épül országaink között, amely a magyar—szovjet 750 kilovoltos távvezetékhez kapcsolódik, és megteremti a három ország energetikai rendszere közötti együttműködés tóvá bbf ej 1 esztésének leli et ősé- geit. Hagyományos, intenzív, széles körre kiterjedő gazdasági együttműködés van hazápk es Lengyelország közöjt. Tavaly például a baráti országba irányuló kivitelünknek több mint 40 százaléka, az onnan származó behozatalnak pedig 24 százaléka volt szakosított termék. A gépiparban — ezen belül is főként a járműiparban — és a vegyiparban fejlődik legeredményesebben az országaink közötti gyártásszakositás és kooperáció. A vegyipari tér- j mékek körét tekintve 50 százalék felett van a kooperáción alapuló szállítások aránya. Hazánk és Bulgária között a gépipari ágazatokban több szakosítási megállapodás van érvényben. A KGST ajánlása alapján Bulgária szakosodott például az emelő- és szállítógépek gyártására. Jelentős még a magyar—bolgár számítástechnikai termékekre vonatkozó szakosítási egyezmény is. Magyarország és Románia árucsere-forgalmában is évről évre nő a szakosítási és kooperációs megállapodás alapján szállított termékek mennyisége. A magyar kivitelben — sokoldalú egyezmények alapján — jelentős szerepet töltenek be a RÁBA- molorok, a közúti járműalkatrészek, a szerszámgépek, a kohászati berendezések és a könnyűipari gépek.®A Romániából származó gépimportban viszont a tehervagonok és a kőolajipari berendezések jelentenek fontos tételt, U U Kél. év alatt száz tővel csökkentették a létszámot a Borsodi Hőerőműben. Kellős célt kívántak ezáltal elérni: növelni a' termelékenységét és meggyorsítani a vállalat- mii folyamatban levő rekonstrukciós munkálatokat. A BHV 61 emberét irányította ál a korszerűsítésekben részt vevő Erőmű Karbantartó Vállalat helybeli kirendeltségének. illetve 32 dolgozóját adta 2—6 hónapra kölcsön más kivitelező cégeknek. Negyven munkást és műszaki szakembert észszerű szervezési intézkedések eredményeként sikerült a korábbi beosztásából felszabadítani, s másutt alkalmazA létszám csökken Les beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ez év végére már négy kazán felújítását fejezik be u vállalkozók, s ezeket a tüzelőberendezéseket elektrosztatikus pernyelevá- lasztóval is felszerelik. A terveknek megfelelően átépítik a turbinákat is. s ezek a jövőben elsősorban gőzt szolgáltatnak. A hatékonysági mutató ma már kedvezőbb, mint a hasonló profilú ajkai és pécsi hőerőműben, holott azelőtt ez nem volt ilyen egyértelmű. Amíg 1977-ben a Borsodi Hőerőműben 0.4 megawatt fejlesztett villamos' energia jutott egy dolgozóra, 1979-ben ez az énték már 0,5 megawattra emelkedett. A vállalatnál az elkövetkezendő években is törekszenek a létszám optimális kialakítására. Ennek érdekében ipari tv-láncot építettek ki a szénszálliló szalagok mellett, s négy kezelővel kevesebb is elegendő az üzemelés ellenőrzéséhez. A rekonstrukció előrehaladásával párhuzamosan folyamatosan áttérnek a két kazán, egy gépész rendszerre, vagyis összevonják a kezelőhelyeket. Elsőként az 5-ös és a tí-os tüzelőberendezésnél alkalmazzák majd az új beosztási formát, s csak itt négy kazángépész szabadítható fel, helyezhető ál más munkára. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Halászat és halfetüolgozás Segített f a brigád Lengyelorsiág egyik fontos iparága a jövőben is a hajóépités marací. Fejlesrteni akarják a tengeri szállítást, a halászatot és a halfeldolgozást is. Képünkön: Szczecin kikötőjének látképe. Az elmúlt hét közepén adta át az LKM tervezőirodájának Edison szocialista brigádja * azokat a tervdokumentációkat. a Kilián Gimnázium igazgatójának, amely az iskola teljes villamossági telű.inásának rajzait tartalmazza. Ezek alapján kezdődhet el a közeljövőben a diósgyőri gimnázium, elektromos hálózatának és» villamossági berendezéseinek teljes fel újítása. Szoci a lista szerződésberl vállalták a brigád tagjai, hogy elkészítik ezl a tervet, amire azért is nagy szükség voll már. mivel a gimnázium vezetői régóta tervezik a •felújítási munkákat, de annak beindításához elenged- heietleniil szükség volt erre a tervre. Műszaki vizsgálatok a; Stell telepek A traktorok, tehergépkocsik. kombájnok és más mezőgazdasági gépek karbantartása alapjában véve rendszeres. Ha bármelyikben hiba támad, a szerelő- és karbantartó műhelybe mennek vele, vagy szerelőt hívnak hozzá. A gabonában, kukoricában dolgozó aratóesóplő-gépek a betakarítás idején napokig, hetekig a mezon kapják meg a szükséges ..gyógykezelést" — távol a műhelytől. Ezekre a gépekre tehát viszonylag már jól kialakult karbantartási rendszert vezettek be gazdaságaink. Van viszont a mezőgazdasági eszközöknek egy másik csoportja, amellyel kapcsolatban nem mondható el, hogy ilyen nagyszerű gondossággal veszik körül: ez pedig az állattartó telepek számos gépe, sokszor igen nagy értékű berendezése. Pedig ha azt tartjuk, hogy. egy-egy nagy teljesítményű traktor vagy kombájn kiesése adott esetben. hátrányt, pótolhatatlan veszteséget jelenthet, a tétel legalább annyira igaz az állattartó telepek gépeire. Rágondolni rossz, hogy mi történik, ha egy 25—30 ezres baromfiistálló, tojóház vagy esi benevelő szellőztetése egyik óráról a másikra megszűnik, mert nem rendszeres a berendezés karbantartása. Nemcsak a termelésben állhat be jelentős veszteség, de az állatállomány egészségileg is károsodhat, amennyiben a hiba tartós. 'Vagy például: fejni sem tudnak géppel, ha a hozzá szükséges vákuumot előállító gépekben, vezetékekben tartós hiba adódik. Manapság pedig már alig lehetne egy-egy gazdaságban elég fejni tudó embert keresni. akik a fejest kézzel győznék. Sorolhatnánk még a példákat, hiszen az állattartásban is olyan sokfajta eszközt, köztük már automatikákat is használnak, amelyek tehát szintén rendszeres karbantartást igényelnének. A feltételes mód használata jogos, hiszen a tapasztalatok szerint ez a munka sem szervezettségben, sem személyi' és technikai feltételeinek megteremtésében nincs . olyan színvonalon, mint a szántóföldi gépeké. 1-Iogy pontosabban mi a helyzet velük, s hogy milyen jelek mutatnak a javulásra, erről kértünk tájékoz-, tatást dr. Mélykúti Csaba osztályvezetőtől 'Gödöllőn, a MÉM Műszaki Intézetben. — A MÉM három éve bízta meg intézetünket, hogy dolgozzuk ki a nagyüzemi szarvasmarha- és sertéstartó telepek gépeinek, illetve berendezéseinek karbantartási rendszerét. A kutató-, fejlesztő munkát mi sem indokolta jobban, mint hogy csupán a szakosított tehenészeti lelépek száma meghaladja a négyszázat, a korszerű sertéstelepeké a mintegy háromszázat — mondja dr. Mélykúti Csaba. — Már a helyzetfelmérés azt mutatta, hogy vannak ugyan olyan gazdaságok, amelyek példásan szervezik az állattartó telepek gépészeti berendezéseinek karban tartását, de jellemzőbb az, hogy sok helyütt csupán alkalom- szerű ez a munka, vagy már inkább csak az előállott hiba kijavítására szorítkoznak. — Ha van is valahol ezekre kijelölt szakembercsoport, karbantartó részleg, munkájuk irányítása gyakran nem kielégítő. Máskor az alkatrészhiány nehezíti a gyors hibaelhárításokat. A karbantartás egyik fontos művelete, főképpen a bonyolultabb, drágább gépek eseteben, hogy azok működését rendszeresen műszerekkel is ellenőrizni lehessen, de ezekből az eszközökből is kevés van. Tapasztaltuk azt. is, hogy sok gazdaság akkor is nehéz helyzetben van, amikor külső szolgáltatókra bízza a karbantartást, mert ezek esetenként drágán, vagy éppen megbízhatatlanul dolgoznak. Az intézetben tehát hozzáláttak egy olyan karbantartási rendszer kidolgozásához, amely elsősorban a gazdaságok feladatait jelöli ki. A módszert már bevezették, s kipróbálták néhány ismert gazdaságban, így például a dunavarsányi Pelöli Tsz 1209 férőhelyes tehenészeti és a 8500-as sertéstelepén; az Ala- gi Állami Gazdaság 412-es tehenészeti telepén, a Mezo- falvi Mezőgazdasági Kombinát 1200-as tehenészeti és az agárdi Agrokomplex 40 ezer kocás sertéstelepén. E kisebb- nagyobb állattartó telepeken szerzett tapasztalatok alapján kidolgozott karbantartani rendszer szakmai tudnivalóit, megvalósításának módozatait természetesen nem rejtik véka alá a kutatók. A MÉM Műszaki Intézet szakmai közlemények közreadásával juttatta el a gazdaságok szakembereihez más, már a gyakorlatnak átadható eredményeit. Az állattartó telepek karbantartásáról ugyancsak hasznos leírást terveznek küldeni a‘ nagyüzemekhez. F. I. Tudományos együttműködés Finnországban jövőre megrendezik a magyar tudomány napjait, s az idén, illetve 1981-ben hat szaktudomány magyar és finn képviselői közös kollokviumon cserélik ki a legfrissebb tudományos eredményeket. Egyebek között ezt tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia és a Finn Akadémia együttműködéséről szóló jegyzőkönyv, amelyet hétfőn Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára és Kai Otto Donner professzor, a Finn Akadémia elnöke irta alá Budapesten, az Akadémián. Folytatják az 1977-ben megkezdett közös biológiai, környezetvédelmi. szilárd lesi fizikai, geofizikai, valamint társadalomtudományi kutatásokat 1980-ban és 1981-ben is. A korábbiakhoz viszonyítva bővül a társadalom- és a humán tudományok közös kutatási témajegyzéke. A nyelvtudósok az általános és az uráli nyelvészet újabb kuta- lási eredményeiről tájékoztatják egymást. A szociológusok összehasonlító vizsgálatot terveznek a falusi, illetve a mezőgazdasági népesség társadalmi viszonyainak feltérképezésére, valamint a többműszakos munkarend hatásainak megismerésére. Első: a termelőüzem Munkavédelmi vetélkedőt rendeztek a Beton- és Vds- betonipari Művek Miskolci Gyárában, amelyen első helyen végzett a miskolci termelőüzem. Eddig a híradás, sokak állal talán említésre sem méltó. Pedig ha meggondoljuk, hogy a statisztikák a munkahelyi balesetek sérültjei között legnagyobb létszámmal éppen a termelő munkásokat tartják nyilván akkor mindjárt nagyobb jelentőséggel bír az értesülés. A tapasztalat azt mutatja sok helyütt elméleti és gyakorlati ismeretek hiányából is adódnak balesetek, amelyeket kellő felkészültséggel elkerülhettek volna. Megye* szerte kibontakoztak a munkavédelemmel kapcsolatos vetélkedők, ismeretterjesztő előadások, gyakorlati oktatások. szolgálva a dolgozó ember testi épségének megóvását. Ezek eredményességét végül a mindennapi munka dönti el. s tulajdonképpen a közvetlen termelőmunkát végzőkön múlik minden, kivéve természetesen a töltik független meghibásodásokat. véletlenszerűségeket. Reméljük, hogy a miskolci betongyárból érke-' zeit híradás nem egyedül-' állló a megyében.
