Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 2 1980, március 27., csütörtök sr a r resszusa (Folytatás az 1. oldalról.) adjuk át történelmi tapasz­talatainkul. A szülők min­dent meglesznek azért, hogy a gyerekeiket védjék az élet valóságától, olykor olyan életszínvonalat is biztosítva számukra, amely sent a csa­Tar Tar Imre, a Szabolcs- Szalmár megyei Partbizott­ság első titkára. Sz.abolcs- Szatmár megye küldötte elő­szói- arról beszélt, hogy a XI. pártkongresszus határo­zatainak végrehajtása to­vábbi kedvező változásokat hozott a megyében is. A gazdasági fejlettségben, a jö­vedelmek színvonalában, a szociális, kommunális és kul­turális ellátásban közelebb jutottak az országos átlag­hoz, minőségileg magasabb fokra léptek. Átalakult a me­gye gazdasági és társadalmi szerkezete, amelyben a szo­cialista ipar és a munkásság lett a meghatározó. Horváth Horváth József, a Csepel Autógyár szerelő szakmun­kása, Pest megyei küldött elmondotta, hogy 1975-ben szőkébb kollektívájuk új gyártó bázist vett 'birtokba. Ebben az üzemben ma már olyan hatékony a termelés, hogy átlagosan 11 percenként gördülnek le a szerelőszalag­ról az önjáró autóbusz fe­nékvázak. Az átállás nem volt könnyű. — A legtöbb esetben ve­zetési, együttműködési prob­lémák idézték elő gondjain­kat. Feloldásuknál a kommu­nisták azon voltak, hogy a központi határozatokkal összhangban megértessék mind a kollektívával, mind Buda Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke rámu­tatott: a párt munkájáról és a további feladatokról szóló központi bizottsági javaslat a testnevelési és sportmoz­galom előrehaladásának fon­tos kérdéseként a tömeg­sport támogatását, különösen az iskolai lestnevelésnek és általában az ifjúságink sportjának fejlesztését jelö­li meg. E célkitűzéssel a sportmozgalomban dolgozó kommunisták teljes mérték­ben egyetértenek. Tenni fo­gunk ennek megvalósításáért, mert tudjuk, hogy az isko­lai testnevelés, az ifjúság rendszeres testedzése, az is­kolában a versenyszellem erősítése elősegíti, hogy a felnövekvő ifjúság egészsé­ges, fizikailag edzettebb és akaralilag erősebb legyen. A testnevelés és a sport- is csak akkor fejlődhet dina­K. Papp Felszólalását szinte teljes egészében a jelenlegi leg­nagyobb magyar beruházás, a Paksi Atomerőmű építésé­nek szentelte, amely termé­szetesen a helyszín. Tolna megye életében, gazdasági, társadalmi és politikai fejlő­désében is kiemelkedő je­lentőségű. — Számos nehézséget kel- lej/t és kell sokszor még ma­is leküzdeni a beruházás során — mutatott rá. — Ezek a feladat nagyságából, újszerűségéből, részben pe­dig a vállalati felkészültség és együttműködés hiányos­Beke Beke Imre, az abádszaló- ki termelőszövetkezet elnö­ke. Szolnok megyei Jeti Idolt bevezetőjében hangsúlyozta: az. hogy a Központi Bízott­éig beszámolójában a mé­lád. sem a társadalom szá­mára nem jelenthet realitást. Mindez így együtt mint va­lami üvegházi hatás érvénye­sül. Ezért mélységesen egyet­értek azzal a kiegészítéssel is, amely az irányelvek vitá­ja nyomán, a családdal kap­csolatban bekerült a határo­zati javaslatba. Imre — Fiatál, lehetséges mun­kásságunk maradéktalanul teljesíti feladatát, szilárd bá­zisa a pártnak, a szocializ­mus építésének. A megyei pártbizottság el­ső titkára változatlanul lé­nyegesnek ítélte a megye mezőgazdaságának jelentő­ségét. A mezőgazdasági üze­mek többsége öt év alatt megerősödött, és ami még lényegesebb, végbement a nemzedékváltás. — A korszerű gazdálko­dáshoz értő, többségében fiatal dolgozó teljesíti a na­gyobb feladatokat, amelyek­ben a gazdaságosság, a mi­nőség kerül előtérbe — mondotta. József a vezetőkkel — többek kö­zött — az egyenlősdire való törekvés helytelenségét. Megvallom azt is: eddig sajnos nem értünk el vala­mi nagy eredményt ezen a területen. Ma még nincs kellő rangja annak, hogy valaki kizárólag azért kapjon töb­bet. mert kiemelkedően jó szaknfunkás. Így aztán az sem érvényesül, hogy a rosz- szabb munkát végzők lénye­gesen kevesebbet keresse­nek.' A jelentős fejlődés el­lenére még megoldatlan az üzem- és művezetők bére­zése; munkájuk alapján a jelenleginél is többet érde­melnek. István mikusan, ha biztosított a rend és a fegyelem. E té­ren sok nálunk még a ten­nivaló. Mindenekelőtt köte­lességünknek tartjuk azt, hogy az irányító tevékeny­ség minden szintjén biztosít­suk az egységes szemléleten alapuló, következetes végre­hajtást. Ezután az OTSH elnöke beszámolt arról, hogy a ki­jelöli magyar sportolók és szakvezetők szervezetten és lelkesen készülnek a moszk­vai olimpiára. Sportolóink ünnepélyes fogadalmat tet­tek, hogy mindent megtesz­nek az eredményes szerep­lés érdekében. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vette át az elnöki tisztet, s szót adott K. Papp József­nek. a Tolna megyei Párt- bizottság első titkárának, Tolna megye küldöttének. József ságaiból adódtak. E nehéz­ségek leküzdésére számos intézkedést kezdeményez­tünk. Több ízben kaptunk segítséget a Központi Bi­zottság és a kormány illeté­kes szerveitől, vezetőitől. Mindennek eredményekép­pen, az építkezés üteme meggyorsult, egységes tenni- akarás és cselekvés alakult ki. Felszólalása befejező részé­ben a beruházáson megva­lósuló szocialista együttmű­ködés jelentőségét hangsú­lyozta. I m re zőgazdaság eredményeiről nagy elismeréssel esett szó. nem elbizakodottságot, ha­nem elsősorban nagyobb fe­lelősséget vált ki bennünk, és az eredményesség lováb­Kódór János találkozott a kongresszuson részt vevő párton kívüli művészek egy csoportjával bi növelésére, hatékonyabb munkára kötelez valameny- nyiünket. A továbbiakban részletesen ismertette a kiskörei főmű és a kapcsolódó létesítmé­nyek hatására kialakult helyzetet. A térségben a víz­hiány megszűnt, de ezzel együtt a tározó tó mentén megnehezedett a mezőgaz­dásági tevékenység. A meg­változott viszonyokhoz igye­kezett a tsz alkalmazkodni. Átalakították a termelésszer­kezetet, megváltoztatták a talajművelés módszereit és növelték a nem mezőgazda- sági tevékenységei is. Mind­ezek az erőfeszítések azon­ban csak rövid tavon és kor­látozottan mérsékelték gond­jainkat. Önerőből nem ké­pesek nehézségeik leküzdé­sére. — Mi, a térség dolgozói, azonban nem akarunk a népgazdaság eltartottjai len­ni — folytatta — az előre­lépést a népgazdasági felada­tokból való részvállalással kívánjuk elérni. Peják Emil Pejak Emil, a XVIII. ke­rületi Pártbizottság első tit­kára, budapesti küldött meg­állapította: nagy tartalékaink vannak az értelmes célok ér­dekében erőfeszítésekre ké­pes, lelkesedni tudó és aka­ró, a jó szóra és elismerésre igényt tartó emberelőben. — Tömegpolitikai mun­kánk egyik gyengéjét többek között abban látom — mon­dotta —, hogy a gondok kö­zepette, amikor az ember­hez vagy róla szólunk, nem tudunk megfelelően differen­ciálni. Elszomorítónak tar­tom például azt a módot, amikor általában elmarasz­taljuk a dolgozó embert. Mintha ebben az országban vagy akár egyetlen kerülel­Gulyás Gulyás Sándor, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke. Heves megye kül­dötte arról szólt, hogy a me­gye mezőgazdasága és élel­miszeripara az elmúlt évek­ben célkitűzéseinkkel össz­hangban, a megyére jellem­ző fontosabb ágazatokban pedig az országos átlagot is meghaladó ütemben fejlő­dött. — Sajnos — mondot­ta —, néhány területen cél­jainkkal ellentétes tenden­ciák is érvényesültek. A ke­nyérgabona- és a tejterme­lésben mi is adósai vagyunk a népgazdaságnak. ben vagy üzemben is a ló­gás és a dologkerülés ural­kodna. így gyakran a ter­vezéssel, szervezéssel, a vég­rehajtás feltételeinek bizto­sításával megbízott külön­böző szintű vezető emberünk kap felmentést saját hibája alól. — Ügj' tűnik, túl nagy ná­lunk a vezetésre, az irányí­tásra gyengén felkészült emberek védettsége. Mint ahogy más esetekben az el­lenkezője is igaz. A határo­zott, célratörő, eredményes vezelő nagj'obb politikai tá­mogatást keil, hogy kapjon a párt- és társadalmi szer- veinklöl. de a felettes álla­mi irányító szervektől is. Sándor — Szövetkezetünk zöldség­termesztési model Igazdaság. Teljes joggal várják el tő­lünk a .jó minőséget, á ha­tékony gazdálkodást. A ter­melés koncentráltságából adódóan a munkacsúcsok e térségben sokkal élesebben jelentkeznek. A felvásárlás­ban mutatkozó legkisebb fennakadás jelentős károkat okozhat. Sajnos, erre bősé­gesen volt példa. Végül azt hangsúlyoztál, hogy a VI. ötéves tervben több kezdeményezésre, bát­rabb kockázatvállalásra lesz szükség a feladatok teljesí­téséhez. hogy a magyar műszaki ér­telmiség döntő része érti, magáénak vallja és végre­hajtja a szocialista gazdasá­gi épitömunka kis és nagy, de nehéz feladatait. A va­lóságban azonban ennél többről van szó: a feladato­kat maga is alkotó módon alakítja, továbbfejleszti, új feladatokat fogalmaz meg, hogy szellemi erőforrásain­kat minden területen job- vban. gazdaságosabban, gyor­sabban és szervezettebben hasznosíthassuk. Púja Frigyes Ezután Púja Frigyes kül­ügyminiszter. a Külügymi­nisztérium küldölte szólalt fel. — Az elmúlt években a nemzetközi helyzet úgy ala­kult. hogy a legerősebb tő­kés országban nagyobb be­folyást kezdeti gyakorolni a külpolitikára a monopolka­pitalista csoportosulásoknak az a része, amely ellensége az enyhülésnek, a biztonság megszilárdításának, a békés együttműködésnek. Ezek a körök a hidegháború vala­milyen új változatát — egyesek talán a forró hábo­rút — szeretnék rászabadí­tani a világra. — A szélsőséges amerikai vezető köröket már régóta nyugtalanítja mindaz, ami a világban 19í>9—70 óta tör­tént; új stratégiájuk meg­nyilvánul a Szovjetunió és más szocialista országok el­leni nyugati hecckampányok­ban. a gazdasági embargós intézkedésekben, a moszk­vai olimpiai játékok bojkot­tálására irányuló akciókban és más hasonló jelenségek­ben is. — A NATO-országok — a már jóval korábban elhatá­rozott — agresszív lépései­ket most Afganisztánnal magyarázzák, azt állítván, hogy a nemzetközi helyzetet a szovjet katonai kontingen­sek afganisztáni megjelenése élezte ki. Az imperializmus nagy lármája e kérdés kö­rül a valóságban ürügy arT ra, hogy a szélsőséges im­perialista körök a helj'zetet élező mesterkedésekről elte­reljék a figyelmet. — Az elmúlt öl évben a Magyar Népköztársaság kül­politikai fő irányvonala nem változott. Továbbra is alap­vető feladatunk, hogy ösz­Andrásfi A pórt és a munkásmoz­galom régi harcosa szemé­lyes visszaemlékezéssel kezdte felszólalását: első íz­ben 1932-ben vett részt ma­gas szintű pártfórumon: az illegális KMP bécsi plénu­mán. — A 'párt megbízásából sokféle funkciót töltöttem be az előző évtizedekben — mondotta ezután. — Voltam főispán is, nagykövet is. most pedig körzeti párttit­kár vagyok, és örömmel vég­zem ezt is, mert egyet né­zek: azt. hogy hot és hogyan tudom szolgálni az ügyet. Felszólalása második felé­ben a fiatalokról beszélt. szehívásra kerüljön a kato­nai enyhülés és a leszerelés ügyeivel foglalkozó politikai szintű tanácskozás, amelynek a javaslatát u Varsói Szer­ződés külügyminiszteri bi­zottsága budapesti és berli­ni ülésén dolgozták ki. Itt meg lehetne vitatni minden résztvevő ország leszereléséti célzó javaslatait. Sajnáljuk, hogy a vezető NATO-álla- mok részéről enyhén szólva nem mutatnak lelkesedést javaslatunk iránt. A másik, előttünk álló feladat a mad­ridi találkozó eredményes megrendezése. A fejlődő országokkal épí­tett kapcsolatokról szólva rámutatott: e munka foko­zását már csak nagy számuk is indokolja,, de az is, hogy egy részükre az imperialis­ták és mások minden esz­közzel igyekeznek növelni befolyásukat, őszinte barát­juknak tüntetve fel magu­kat. megpróbálják szembe­állítani őket a szocializmus, a haladás erőivel. —' Most már joggal mond­hatjuk — hangsúlyozta a to­vábbiakban —, hogy kapcso­lataink minden fejlett tőkés ■ országgal rendezetlek, egye­sekkel pedig — mint például Ausztriával — tovább fej­lődtek. Továbbra is szélesí­teni akarjuk hazánk és a fejlett tőkés országok kapcso­latait a békés egymás inel­lett élés elve alapján. S hogy ez így legyen, termé­szetesen nemcsak rajtunk, hanem tőkés partnereinken is múlik. Szűcs Józsefnénak, az eg­ri Szilágyi Erzsébet Gimná­zium tanárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. A következő felszólaló And- rasfí Gyula nyugdíjas, Bu­dapest küldötte volt. Gyula — Állítom, hogy őszinte, nyílt beszédre, bizalomra az ifjúság is bizalommal és nyílt közeledéssel válaszol. A mai ifjúság jóval művel­tebb. képzettebb, mint az én ifjúságom volt. Ehhez a kép­zettséghez. műveltséghez a magam generációja legszíve­sebben a kommunista hitet adná al számukra, mert. úgy érzem, ebből a hitből ne­künk van több. Ezután Romany Pal me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi 'miniszter. Bács-Kiskun megye küldötte lépett az előadói emelt ényre. Romany Pál Pál Lénárd Pál Lénárd akadémikus, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizijttság elnöke, bu­dapesti küldött, kiemelte: — Túlzás nélkül állít hat­juk. hogy soha ilyen nagy szükség nem volt a gazda­sági építőmunkában a mű­szaki fejlesztésre és az ezt megalapozó kutatásra, mint éppen most. Ezt műszaki ér­telmiségünk jelentős része felismerte, és ennek megfe­lelően azon tevékenykedett, hogy a műszaki fejlesztés és a tudományos kutatás terén elért hazai és külföldi ered­mények minél több hasznot hozzanak. Voltak ebben si­kerek. de ióval többre lett volna és még többre lesz szükség. A továbbiakban* arról szólt, hoav az enereiafelhasználás­ban a gazdaságosságot első­sorban racionális árpolitiká­val lehet ugyan elősegíteni, de az is világos; hogy szük­ség van az energetika mű­szaki-tudományos tényezői nek alapos újragondolására. — Ügy hiszem, ahhoz nem férhet kétség — folytatta —, — Az elmúlt években or­szágunk mezőgazdaságában számos új termelési módszert, új technológiát terjesztettünk el. új t'á.j Iákat. szervezeti formákat honosítottunk meg Szinte mindenből többet ter­meltünk. mint eddie bár­mikor — mondotta. — Mégis, ezekben az években láttuk meg igazán — jelenlegi ha­Megliivott vendégek egy csoportja a kongresszuson tékonyságunk. struktúránk mellett — a növekedés kor­látáit. — Különös gondot kell fordítani a munkában részt, vevők személyes anyag' ér­dekeltségére, A nagyon vál­tozatos mezőgazdasági mun­kafeltételek között ez igen (.Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents