Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-SÍEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 72. szám Ára: 1,20 forint Szerda, 1980. március 2(i. Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa Lázár György, Gáspár Sándor, Sarlós István felszólalása Nagygyűlések külföldi delegációk részvételével Kedden reggel 9 órakor az Épitök Róisa Ferenc Művelődési Házában a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolójának vitájával folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnöki megnyitója után Hossala József, a Csepel Vas- és Fémművek Csőgyárának hengerésze, Budapest küldötte lépett a mikrofonhoz. Dr. Cserháti István Hossala József Elöljáróban a csepeli kohászok nehéz munkakörülményeiről, a szakmai kiöregedés veszélyeiről, az utánpótlás égető hiányáról beszélt, majd szőkébb munkaterüle- íéről. az ország legnagyobb csőgyáráról, és az olt dolgozó kommunisták példamutatásáról szólt. — Területünkön a termelés eredményeivel, a munkafegyelem megszi lárdításábun egyaránt mérhető a kommunisták jelenléte — mondta. — Tagságunk élen jár a minőség javításában, a technológiai fegyelem betartásában, az anyag, és energiatakarékosságban. a munkahelyi légkör és az emberi viszonyok alakításában. Komoly eredmény és erő, hogy párttagságunk valamennyi tagja képezi magát, szakmai-poli- tikijj területen egyaránt. Huszonnégy elvtársunk velem együtt a forgató villa mellé érettségi bizonyítványt Is szerzett. Tanulunk azért is, mert bízunk a körülmények javulásában. Vállalatunknál ugyanis jelenleg több mint egymilliárdos szinttartó beruházás folyik. ami üzemi helyzetünkön javít, igaz, gondjainkat még nem oldja meg teljesen, csak könnyít rajtuk. Elsősorban olyan területeken, ahol ma már nagyon hiányzik a munkáskéz. A népgazdaságnak szüksége van a különböző. jó minőségű csövekre. És ezt nekünk kell megtermelni. Vékony Judit Ezután Vékony Judit, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, Baranya megye küldötte szólalt lel. Emlékeztetett a kongresszusi irányelveknek az értelmiség növekvő társadalmi szerepével kapcsolatos megállapítására, s hozzáfűzte: — Azt. hogy a holnap értelmisége mennyire lesz képes megbirkózni feladataival, a mai felsőoktatás színvonala határozza meg. Mi. egyetemisták a tudományegyetem jellegéből adódóan is fokozott érdeklődéssel fordulunk a társadalmi kérdések felé. Sokszor nem értjük a meglevő társadalmi ellentmondásokat, azok okait. Kérdéseinkkel oktatóinkhoz fordulunk s rájuk nagy felelősség hárul a válaszadásban. — Az ember húszévesen még formálható és formálni is kell. Szükségünk van eszmén vekre, példamutatásra, arra. hogy emberi tartást ta. nuljunk. Az egyetemnek szakembereket, hangsúlyozom: embereket kell nevelni» bírálta Vékony Judit az egyetemi oktató-nevelő mun. ka. fogyatékosságát, kő "k például a jegvzelellálás akadozását., majd így folytatta: az egyetemi oktatáson kívül á KiSZ'-nek. mint a. fiatalok politikai töfnegszervezetépek ifi nujty szerepe van az elkötelezettség érzésének kialakításában és megszilárdításában. Dr. Gajdócsi István Dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke, Bács-Kiskun megye küldötte: — Megyénk a népgazdaság helyzetével és lehetőségeivel összhangban fejlődik tovább. A fejlesztés fő jellemzője a termelési szerkezet további korszerűsítése. A lakásépítés tervezése és segítése továbbra is a tana. csők kiemelt feladata marad. Megyénk lakossága eddig is sokat tett a lakásgondok saját erőből való megoldásáért, hiszen a lakások 80%-a magánerőből épül. A jövőben is elsősorban ezt az utat kell járnunk. Mindent megteszünk azért, hogy javuljon a magánépítkezők anyagellátasa, több vállalkozó legyen a kivitelezésben, elegendő közművesített telek álljon rendelkezésre. Dr. Cserháti István egyetemi tanár, a szegedi II. sz. Belklinika igazgatója, Csong- rád megye küldötte egészségügyünk helyzetével, fejlődésével és gondjaival foglalkozott. Ezzel kapcsolatban megállapította: — A kórházi, klinikai ágyak számának a növekedése olyan mérvű, hogy ezzel nemzetközi viszonylatban jó közepes helyet foglalunk el. Ha azonban ezen belül régi egészségügyi intézményeink nagy részét nézzük, kiderül, hogy ezek jelentős hányada elavult és egyáltalán nem felel meg a mai követelményeknek, sem állapotában, sem felszerelésében. A kongresszus határozati javaslatában olvashatjuk, hogy csupán ú j kórházak építésével nem leltet az egészségügyi. ellátás színvonalát emelni. Ezért szükséges a régiek korszerűsítése, a mai követelményeknek megfelelő átalakítása. A továbbiakban az orvosképzésről szólva a többi között megállapította: — Regebben a diploma megszerzése után két ével kellett eltölteni különböző kórházi, vagy klinikái osztályokon. és csak ezután lehetett körzeti, általános orvosi gyakorlatot folytatni. Az ehhez való visszatérés nem jelentene visszalépést. Egészségügyi szolgálatunk ma már van olyan erős és fejlett- hogy nem okozna nehézséget a betegellátásban, ha orvosaink diplomájuk megszerzése után még két évig nem kerülnének körzeti orvosi állásokba, hanem kórházakban, klinikákon tovább bővítenék gyakorlati és elméleti ismereteiket. Bóka Mihályné Bóka Mihályné. Méhkerék község tanácselnöke, Békés megye küldötte bevezetőben nemzetiségi politikánk gyakorlati végrehajtását méltatva megállapította, hogy a XI. kongresszus óta eltelt időszakban a nemzetiségi politika teljesebbé, gazdagabbá vált. erősítette a magyarországi nemzetiségek gazdasági, politikai és kulturális, egyenjogúságát. A 2600 lakost számláló Méhkerék életéről szólva elmondotta, hogy a község 700 lakóházának több mint a felét az utóbbi tíz évben épiAz ülésteremben telték ü.i.iá. Minden házban két-három szoba van, s mind több lakásban központi fűtés. A törpe vízmű biztosítja a község jó vízellátását, a lakások 00 százalékában fürdőszoba is van. A múlt gazdasági évben a lakosság jövedelme az 1976-os évhez viszonyítva két és félszeresére növekedett. — Éppen ezért — fejezte be felszólalását — mi, Méhkerék község román nemzetiségű dolgozói teljes joggal valljuk és mondjuk, itthon vagyunk, ez a mi hazánk, amely nemzetiségre való tekintet nélkül egyesit bennünket. Ez a haza minden állampolgárának ■ biztosítja,' hogy erejéhez, munkájához képest részesüljön a közös munka gyümölcséből. Háry Béla Háry Bela, a Györ-Sopron megyei Pártbizottság első titkára, Györ-Sopron megye küldötte felszólalása elején azt. hangsúlyozta, hogy általánossá kell tenni közéletünkben a kezdeményezőkészség, a vállalkozókedv bátorítását, ösztönzését, s ha kell. védelmét is. Elmondta, hogy a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban a szocialista integrációban kialakult közúti jár-' műprogram alapján már a hatvanas évek elején kibontakozott és a gyakorlat által igazolódott a termékszerkezet-váltás. Nemcsak alkalmazkodtak e programhoz, hanem kezdeményező, előre vivő szerepet is betöltötték'. Csak ez tette lehetővé, hogy termékeik, különösen a futóművek, ma mindenütt, szocialista és kapitalista országokban egyaránt keresettek. gazdaságosan értékesíthetők. A megye könnyűipari üzemeinek egy részében az elmúlt években már nagyon komoly gondok jelentkeztek. Egyes gyárakban a vezetők jó felismerése, kezdeménve- zóse alapján azonban olyan termékszerkezet-váltás és ehhez kapcsolódó műszaki- technológiai fejlesztés történt. amelvnek alapián a e- lenleai viláaeazdasági helyzetben is megállják a helyüket. többet fizetnek az államkasszába. mint amennyit kivesznek belőle A továbbiakban arról beszélt. hogy a vállalati kezdeményezések gazdasági hatékonyságát csökkenti egyes irányító szervek unoarátusá- nak bürokratizmusa. Sokszor előfordul, hogy a döntések után hónanok telnek el a már jóvá h a gy ott i m por 11 é t elek engedélyezésével. (Bolytatás a 2. oldalon)
