Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

ESZAK-MAGYARQR5ZAG 8 I960. március 25,, kedd Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa ü párt pillája a nép akaratának kifejezése Méhes Lajos felszólalása A főváros párttagsága a Ko/.pon li Bizottság kongresz- szusi számadásai az elmúlt őt esztendőben végzett mun­káról és az előttünk álló feladatokról egyetértéssel fo­gadta. A vitában részt, vet­tek pártonkívüliek is. Véle­ményük egyezik a párttag­ságéval. Ezért bátran mond­hatjuk; a párt politikája a nép akaratának kifejezése — kezdte felszólalását a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára. A párttagok es a párton- kívülie'k elismeréssel szóltak róla: pártunk, miközben kö­vetkezetes munkát végez azért, hogy a változó felté­telekhez igazítsa tevékenysé­gét, ragaszkodik politikai fő vonalához, munkastílusának kipróbált, elvi jelentőségű vonásaihoz. Őrködik a nép­hatalom szilárdságán, érvé­nyesíti a párt vezető szere­pét, erősíti a szocializmus építésének platformján a dolgozó nép összefogását. Fejleszti a szocialista társa­dalom termelőerőit, egész te­vékenysége azt szolgálja, hogy a dolgozó emberek éle­te és munkakörülményei ja­vuljanak. békében és bizton­ságban éljünk, gazdagodjék tartalmában és formájában a szocialista demokrácia, a tu­domány és a kultúra ered­ményei minél szélesebb ré­tegekhez jussanak el. A főváros kommunistái — együtt a város egész lakos­ságával — helyeslik a párt és a kormány tevékenysé­gét, amelyet a külpolitiká­ban, a nemzetközi munkás- mozgalomban folytat. Ez a politika a magyar nép elemi érdekeire épül, a béke meg­őrzését szolgálja, következe­tesen ragaszkodik a proletár internacionalizmushoz, hosz- szú távra szóló elvi politika. Tartópillérei: a magyar— szovjet barátság és együtt­működés fejlesztése, a Var­sói Szerződés szervezetében és a KGST-ben tömörült szocialista országok kapcso­latainak erősítése. Ez a po­litika biztosította népünknek a szocializmus építésének bé- keS feltételeit eddig, és ez fogja biztosítani a jövőben is. A budapesti kommunisták egyöntetű kívánsága, hogy a párt több mint két évtizede kipróbált politikájának útján, haladjon tovább. Az elmúlt négy évben — folytatta ,— a budapesti ipar 70 ezres létszámcsökkenés mellett 16,6 százalékkal nö­velte termelését. A gazdasá­gos termelési és termékszer­kezet alakításában — ha ütemével elégedetlenek va­gyunk is — az előrelépés a jellemző. Tudatában vagyunk a budapesti pái-tkzervezetek felelősségének az országos gondok megoldásáért, hiszen a fővárosi székhelyű ipar adja az ország ipari export­jának a felét. A külkeres­kedelmi egyensúly javításá­ban tehát meghatározó a bu­dapesti dolgozók szerepe. Nagy öröm számunkra, hogy a világban és hazánk­ban jelentkező és oly sok­szor hangoztatott gondok kö­zepette ebben az ötéves terv­ben a főváros építésében még kiemelkedőbb eredmé­nyeket értünk ei. mint -az előző tervidőszakban. Soha nem volt olyan öt esztendő Budapest történetében, ami­kor több lakás, óvoda, is­kolai tanterem épült, mint most. Sok mindennel gazdago­dott a főváros. Természete­sen jól tudjuk, sok a gond is. Ismerve és nem felejtve ezeket, különös örömmel tölt el bennünket, hogy a város pereme, amelyről. József At­tila oly megrázóan irt, már nem az, ami volt, és szün­telen változásban élnek ma is legnagyobb munkáskerü- Angyalföld, Csepel, Újpest. Kőbánya. Folytatódik Kispest. Pestlőrinc, Pester­zsébet, Óbuda korszerűsíté­se is. Természetesen szeretnénk, ha a város dinamikus fej­lődése folytatódna. Tudjuk, hogy Budapestnek vonzás­körzetével együtt, összehan­goltan keli fejlődnie. Tud­juk azt is, hogy nekünk, bu­dapestieknek az eddiginél többet kell letennünk a nem­zet asztalára ahhoz, hogy városunk tovább gyarapod­jon. Méhes Lajos ezután a nemzetközi politikai életben és a külgazdasági kapcsola­tainkban bekövetkezett vál­tozásokat elemezte, majd rá­mutatott: A pártunk kongresszusát előkészítő vitában a pártpo­litikájával való egyetértés mellett a leggyakrabban e politika következetes folyta­tását szorgalmazták. Ezért volt pártértekezletünk köz­ponti gondolata, hogy mit kell tennünk e politika kö­vet kezetesebb végreha.itásáért. Amikor a végrehajtás kö­vetkezetességét hangsúlyoz­zuk, nem arról van szó, hogy már nincs szükség tisztázó, építő vitára. Ügy vélem, éppen az egvséges cselekvéshez kell világossá tenni, hogy meddig fogad­hatunk el valamit, meddig mehetünk a tűrésben, és hol kezdődik az, ami ellen már tiltakoznunk, harcolnunk keil. Most az elért gazdasági vívmányok, az elért élet- színvonal megtartása és meg­szilárdítása a cél. A jövő megalapozása végett egyet kell érteni azzal, és a párt- szervezeteknek azt kell tá­mogatniuk, hogy a nemzeti jövedelem elosztásánál az első helyet a termelő beru­házások kapják. Egész politikánk követke­zetesebb végrehajtásában el­vi és gyakorlati jelentőségű, hogy az elosztás szocialista elve jobban érvényesüljön. Ehhez világos mércére van szükség, ami nem lehet más, mint a valódi munkatel je- sítménvt honoráló bér- és jövedelempolitika és az ér­tékarányos árrendszer. Az éves bérfejlesztés többségé­nek a hatékonyabb munká­ra ösztönzést kell szolgálnia. A minisztériumoktól, a fő­hatóságoktól azit kérjük, gyorsabban döntsenek a meg­érett kérdésekről. A budapesti kommunisták, a fővárosi munkások és ér­telmiségiek értik és helyes­lik pártunknak a munkás­paraszt szövetség erősítését szolgáló politikáját. Hazánk 35 esztendős fejlődésére visz- szatekintve, az egyik legna­gyobb változás: a falu és a város közötti . különbségek csökkenése, a munkásosztály és a parasztság közeledése, összefonódása. Társadalmunk két alapvető osztálya egy­aránt a szocializmust tekinti jelenének és jövőjének. A budapesti dolgozók saját el­látásuk javulásán keresztül is meggyőződtek a párt ag­rárpolitikájának helyességé­ről. A párt agrárpolitikájának egésze: a termelési érde­keltség, az állami és szövet­kezeti szektor meghatározó szerepe, a nagyüzemekre épülő háztáji és kisegítő gazdaságok 1 ehetőségei nek teljes kihasználása nemcsak vidéken, hanem a főváros­ban is egyetértésre talált. Ez így van akkor is, ha köl­csönös árvitáink voltak és lesznek, ha zsörtölödés van olykor amiatt, hogy a tsz- meUéküzemágak/ba elmegy a nagyiparból néhány szak­éin bér. Méhes Lajos a továbbiak­ban leszögezte: a vezetők többsége megfelel a rá váró feladatoknak. Mégis indo­kolt hangsúlyozni, hogy azok­nak a kádereknek az elő­léptetését szorgalmazzuk, akik az átlagosnál többre vállalkoznak. S amikor vál­lalják a harcot, nem szemé­lyes hiúságuk, saját hasz­nuk. hanem a közösség ér­dekei vezérlik. Továbbra is harcra kell nevelnünk ön­magunkat, a párttagságot, az ifjúságot. A párttagság általánosnak tekinthető igénye, hogy ha­tásosabban küzdjünk a szo­cialista társadalomtól idegen jelenségek ellen, hogy mér­téktartó szerénység és ész­szerű takarékosság érvénye­süljön a munkában, a ma­gatartásban. az élet minden területén. Arra sarkallnak bennünket, hogy következe­tesebben harcoljunk a mun­ka nélküli jövedelemszerzés, a pazarlás, a bürokratizmus, a protekció, a hatalmasko­dás ellen. Elismeréssel beszélt párttag­ságunk arról, hogy mennyi szépet, emberit kaptak a mű­vészetektől. De a pártmun­kásokhoz hasonlóan az alko­tóművészeknek is számolni­uk kell azzal, hogy mind műveltebb, igényesebb és ennek következtében kriti­kusabb közönséghez szólnak. A ma embere igényli a ma­gas színvonalú művészeti al­kotásokat. Azt is elvárja, hogy az alkotások róla. örö­meiről. gondjairól, eredmé­nyeiről. tennivalóiról szólja­nak. Gazdasági, társadalmi, politikai céljainkat elérni csak műveltebb, felelősségü­ket ismerő és vállaló embe­rekkel tudjuk. Kedves Elvtársak! A mai 50 évesek, az én nemzedékem volt a felsza­badulás korszakának ifjúsá­ga. A munkahelyeken főként ez a nemzedék köti össze az 1919-es és a két világháború közötti nemzedékeket a mai 40 évesnél fiatalabbakkal. Kötelességünk, hogy saját életutunk, munkánk és har­cunk tapasztalataira építve, a nagy öregekhez fűződő sze­mélyes élményeinkkel a szí­vünkben, hittel és meggyőző­déssel adjuk tovább a ma­gyar munkásmozgalom ha­gyományait, győzzük meg a nyomunkba lépő nemzedé­keket, hogy érdemes volt küzdeni, érdemes volt a szo­cializmust társadalmi esz­ménynek választani. És ad­junk annyi bizalmat az ifjú­ságnak. mint amennyit mi kaptunk az idősebb nemze­déktől. i A budapesti kommunisták nevében egyetértek a kong­resszus elé terjesztett doku­mentumokkal. Kádár János elvtárs előadói beszédével és Brutyó János elvtárs jelen­tésével. A kongresszust elő­készítő viták bizonyították, hogy a főváros kommunistái nemcsak hozzászólni, hanem hozzátenni is akarnak a párt politikájához és annak vég­rehajtásához — mondotta be­fejezésül Méhes Lajos. Méhes Lajos után Veszp­rémi Islcán, a szocialista munka hőse. a Tatabányai Szénbányák Vallalat brigád- vezető vájára, Komárom me­gye küldötte emelkedett szó­lásra. A felszólaló elsősorban tatabányai szénbányászok helyzetét, gondjait elemezte. A XI. pártkongresszus egyértelmű határozatot, ho­zott a hazai szénvagyon fo­kozottabb kiaknázására, majd állami intézkedések is tör­ténlek. Ez eocénprogram né­ven vált ismertté. Sajnos, az elmúlt év nem hozta meg a várt döntéseket, azt tapasz­taljuk, hogy a kezdeti len­dület megtorpant. Tudjuk, hogy a jövő a szénhidrogéneké és az atomé. De amíg odáig eljutunk, ad­dig itt van a szén is. Me­gyénk adottságaiból fakadóan Dr. Grübl Bevezetőben az iskola ki­vételes szerepéről és arról a szemléletváltozásról be­szélt, amelynek során a ne­velésügy fontos társadalom- politikai kérdéssé vált. — Jóllehet a nevelésben az iskoláé a fő szerep, még­sem vállalhatja magára a család és a társadalmi kör­nyezet felelősségét — hang­súlyozta a felszólaló. — A családi nevelés hiányosságait jellemezve, •mint szülő is azt mondhatom: nem elég okosan neveljük a gyerekein­ket, Ami pedig a társadalmi környezetet illeti: arra van szükség, hogy az üzemi, a munkahelyi kollektívák ne Kedves Blvlársak! Baráta­im ! Küldöttségünk az SZKP Központi Bizottsága nevében, kommunistáink és vaiameny- nyi szovjet ember nevében forrón köszönti önöket, a Magyar Szocialista Munkás­párt XII. kongresszusának küldötteit, s az önök szemé­lyében köszönt minden ma­gyar kommunistát és minden magyar dolgozót. Örömmel adjuk át az MSZMP-nek, az egész ma­gyar népnek ■ Leonyid Iljics Brezsnyev elvlársnak, a ma­gyar nép nagy barátjának, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének szí­vélyes üdvözletét és legjobb kívánságait. Leonyid Iljics, aki már többször járt gyö­nyörű országukban, változat­lan testvéri figyelemmel kí­séri a magyar kommunisták munkáját és mindennapi gondjait. Nagy érdeklődéssel hallgat­tuk meg az MSZMP Közpon- li Bizottságának beszámoló­ját. amelyet Kádár János elvtárs terjesztett elő, a ma­gyar kommunisták tapasztalt vezetője, hazájának felvirág­zásáért. a szocialista közös­ség országai egységének és együttműködésének, a kom­munista világmozgalom ösz- szelbrrottsága mer szilárdítá­sáért tevékenyen küzdő ba­rátunk és harcostársunk. So­kat beszélhetnénk arról, mi­lyen mély benyomást lesz ránk az a nagy és sikeres mun­ka. amelynek eredményeit pártkongresszusuk foglalja össze, valamint a jövőre ki­tűzött feladataik gazdagsága, amely sokoldalúan feltárul ebben a tartalmas, nagysze­rű beszámolóban. Azt emelem ki belőle, ami a legfőbb — azt az optimiz­must, amely áthatja kong­resszusuk légkörét, a párt és az ország* életét. Ennek az optimizmusnak • biztos forrá­sai vannak. Ezek: az MÍ5ZMP marxista—leninista politiká­ja, népük áldozatos munká­ja. a testvéri szocialista or­szágok megbonthatatlan ba­rátsága. kölcsönös támogatása ét. sokrétű együttműködése. is javasoljuk, hogy fokozzuk szénvagyonunk gazdaságos hasznosítását a villamos- energia-termelés és egyéb, energiaszükségletek kielégí­tése, valamint az energiaim­port csökkentése céljából­Nem akarom azt a látsza­tot kelteni, mintha nekünk • csak gondjaink lennének. Ha lassan is. de épülnek az új bányák, és ez a legfonto­sabb. Ezután dr. Grübl Lászióné. marcali általános iskolai igazgató. Somogy megyei j<üldött felszólalása követke­zett. Lászlóné nézzék tétlenül a fegyelme­zetlenül dolgozo. a közva­gyont károsító, alkoholizáló, a gyerekeiket elhanyagoló munkatársaik magatartását. Az iskolai fegyelemről szól­va bírálta azt a jelenséget, hogy a statisztikai szemlélet hatására egyes pedagógusok alapvető követelmények tel­jesítése nélkül adnak jó ér­demjegyeket. Súlyosbítja ezt a gondot, ha a szülői ház nyomást gyakorol a fegyel­met. a szigorúságéi érvénye­sítő nevelőtestületekre. A Somogy megyei küldött után Takacs Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizott­ságának első titkára, Fejér megye küldötte szólalt fel. A hetvenes években a szo­cialista Magyarország jelen­tős lépést tett a fejlődés út­ján. Az MSZMP programnyi­latkozatában foglaltak meg­valósulóban vannak. A mai Magyarországnak igen fejlett ipara és virágzó szövetkezeti mezőgazdasága van. Termékenyen fejlődik országukban a haladó kul­túra' és tudomány. A mai Magyarország olyan ország, ahol mindenki kibontakoztat­hatja tehetségét, gyümölcsö­zően dolgozhat és szabadon élhet. Éppen ez a létező .szo­cializmus, amely maradékta­lanul biztosítja a dolgozók­nak az emberi jogokat és a szabadságot. Teljesen törvényszerű, hogy az önök pártja a nép általá­nosan elismert és nagy te­kintélyű vezetője. A marxiz­mus—leninizmus, a proletár internacionalizmus eszméi, a forradalmár nemzedékek di­cső hagyományai tovább él­nek és fejlődnek a szocia­lista Magyarország kommu­nistáinak és valamennyi dol­gozójának nagyszerű tettei­ben. Különösen nagy öröm ez most, amikor testvérnépeink az egész haladó emberiséggel együtt arra készülnek, hogy ünnepélyesen megemlékezze­nek Vlagyimir Iljics Lenin, a forradalmi eszme és cse­lekvés géniusza születésének 110. évfordulójáról. Lenin ne­ve az új. a szocialista világ ’elképe. a lenini eszmék pe­dig a XX. század legnagyobb hatású eszméi. Elvtársak! Lenin nemegyszer hang­súlyozta, hogy a szocializ­mus. amikor majd a népek reális életformájává lesz, ko­rántsem válik valamiféle 'megkövült társadalommá, ha­nem ellenkezőleg, dinamiku­san fejlődik, egyre bonyo­lultabb feladatokat old meg. leküzdi azokat a fogyatékos­ságokat és nehézségeket amelyek előfordulhatnak a? olyan gigászi méretű új fel­adat megoldása során, min* a kommunista civilizócii' megterem tése. Mi, kommu­nisták. következetesen a szo­cialista és a kommunista Takács Imre Felszólalásában elsősorban a fiatal nemzedékhez fűződő viszonyunk kérdéseiről be­szélt. — Az ifjúságot illetően ideje gyökeresen szakítanunk bizonyos torz szemléletekből lakadó megítélésekkel, ma­gatartásformákkal. A párt ifjúságpolitikájával általában egyetértés tapasztalható. A napi életben jelentkező meg­ítélés, magatartás azonban még a pártközvéleményben is tarka, az általános közvé­leményben pedig még erő­sebben az. Találjuk meg az ifjúság helyét, ne csak akkor, ha hi­vatalosan beszélünk róla, ha­nem a mindennapi éleiben is. Mindjárt hozzáteszem azt is: a fiatalok is találják meg a maguk helyét a társadalom­ban. — Attól pedig ne féltsük az ifjúságot, hogy a korunk szabta feladatokat nem fog­ják megoldani. Lényegesen bonyolultabb világba szület­tek bele, magasabb színvona­lú élet magasabb követelmé­nyeit kell megoldaniuk. Nem kisebbet, mint a megterem­tett alapokon a fejlett szo­cialista társadalom felépítését — mondotta befejezésül Ta­kács Imre. Ezután Gyenes András el­nökletével folytatta munká­ját a kongresszus. A résztve­vők nagy tapsa közepette lé­pett az emelvényre Andrej Kirilenko. a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. építés dialektikájának lenini értelmezéséből indulunk ki. Nem titok — és erről az önök kongresszusán is szó esik hogy fejlődésük so­rán a szocialista országok bonyolult problémákkal ke­rülnek szembe. Gazdasági területen különböző tényezők éreztetik hatásukat, nem utolsósorban a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok. Bizonyos nehézségek jelen­tek meg az egyes nyers- anyagfajtákból. különösen az energiahordozókból jelentke­ző egyre növekvő szükségle­tek kielégítésében is. Nálunk, a Szovjetunióban, Magyarországon és más test­véri országokban nagy figyel­met szentelnek e rendkívül fontos probléma megoldású­nak. Többek között intézke­déseket tesznek a fűtőanyag­áé nyersanyagkészletek, va­lamint a villamos energia ésszerűbb, gazdaságosabb fel- használására. széles körű tu­dományos kutatások folynak ezen a területen. A Szovjetunió megnöveke­dett nehézségei ellenére — amelyek azzal függnek ösz- sze, hogy a kőplaj és a föld­gáz kitermelése mindinkább az ország távoli, keleti kör­zeteibe tevődik át — gondot fordított és fordít a testvéri szocialista országok energia- szükségletének kielégítésére. Továbbra is magas ' szinten tartjuk a kőolaj, kőolajter­mékei! és földgáz szállítását ezekbe az országokba, köz-, tűk a Magyar Népköztársa­ságba. A világpiaci árakhoz viszonyítva, továbbra is ked­vezményes e fontos termékek ára. A gazdasági problémák megoldásában a szocialista tervgazdálkodás előnyeire tá­maszkodunk, ami lehetővé teszi a gyártásszakosítás és a kooperáció fejlesztését, ha­talmas közösségünk egészé­ben. Kipróbált úton hala­dunk. amelyet követve, a szocialista országok újabb magaslatokat hódítanak meg, biztosíthatják sokoldalú fej- lődésüket. Ez az út a szocia­lista gazdasági integráció. (Folytatás a 1). oldalon-.) Veszprémi István a Isik a szociálist országok epllniöilése Andrej Kirilenko felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents