Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 T980. március 25., kedd (Folytatás az 5. oldalról) sokoldalúan kell gondoskodni a gyermekes családokról, emelni kell a családi pótlékot — elsősorban a három- és több gyermekes családokét —. és mérsékelni a fiatalok csa­ládalapításának anyagi terheit. A következő években gyorsabb ütemben kell javítani az egészségügyi ellátást, külö­nös tekintettel az alapellátásra, a betegségek megelőzésére, a rehabilitációra, a lakosság egészségügyi kultúrájának emelésére. Társadalmunk nagy erőfeszítéseket tesz, hogy megfelelően gondoskodjék azokról az idős emberekről, akik az elmúlt évtizedek­ben becsületes munkájukkal hozzájárultak a szocializmus építéséhez. Nyugdíjrendsze­rünk, az egészségügyi és a szociális ellátás megadja nekik az alapvető létbiztonságot, de nem pótolja, nem pótolhatja családjuk, gyermekeik figyelmét és segítségét. Az idő­sekről társadalmunknak és a családoknak együttesen kell gondoskodniuk. A VI. ötéves terv időszakában fel kell emelni az alacsony nyugdíjakat. Fejleszteni kell az idős embe­rek életét könnyítő szociális intézményeket. A szocialista tudat fejlesztéséért A marxizmus—leninizmus elméletével fel- fegyverzett, a dialektikus materializmus világnézetét valló és tudományos módsze­rével dolgozó pártunk, a Magyar ßzocialis- ta Munkáspárt mindig a szocialista építés nélkülözhetetlen feltételének tekintette' az eszmei, ideológiai munkát, a társadalom műveltségi színvonalának emelését, a szo­cialista erkölcsi normák és életmód kialakí­tását és fejlesztését. Pártunk a XI. kongresszust követően az éleződő nemzetközi ideológiai harc viszo­nyai és a hazai építőmunka bonyolultabb feltételei közepette is eredményesen irányí­totta és szervezte az ideológiai és a kultu­rális tevékenységet. Gyarapodott a szocia­lista módon élő és dolgozó közösségeknek és állampolgároknak a száma. Társadal­munkban mély gyökeret eresztett és széles körben elterjedt a tudományos szocializ­mus eszméje, a marxizmus—leninizmus vi­lágnézete. Az , emberek gondolkodását, cse­lekedeteit, népünk politikai, erkölcsi, tudati állapotát társadalmunk anyagi, szellemi fel- emelkedése, .szocialista fejlődése határozza meg. A párt ideológiai tevékenységének, szel­lemi életünk fejlődésének, a tudományos munka, a közoktatás, a művelődés, az iro­dalom és a művészetek területén elért ered­ményeknek jelentős hatásuk van társadal­munkra. Népünk gondolkodását és tetteit növekvő felelősségérzet hatja át, túlnyomó többsége reálisan ítéli meg társadalmi íej- lettségünk jelenlegi szintjét, megbecsüli vív­mányainkat, bízik abban, hogy közös erő­feszítéssel le tudjuk küzdeni a fejlődés út­ján mutatkozó nehézségeket, meg tudjuk valósítani szocialista céljainkat. Az ideológia, a közgondolkodás helyzeté­nek számbavétele megköveteli, hogy fo­lyamatában szemléljük társadalmunk esz- mei-tudati-erkölcsi állapotának fejlődését, teljes valóságban lássuk mai arculatát, és kritikusan értékeljük pártunk jelenlegi ide­ológiai tevékenységét. Ennek érdekében Ká­dár János áttekintette azokat a történelmi eseményeket, amelyek az elmúlt 35 évben nagy változásokat eredményeztek népünk gondolkodásában. Társadalmunk általános tudati fejődésé­nek, népünk politikai érettségének örvende­tes tényeit megállapítva' látnunk kell azt is, hogy a kapitalista és a szocialista rendszer közötti, nemzetközi méretekben folyó éles ideológiai és politikai harcnak nálunk is van bizonyos hatása. Továbbá azt is figyelembe kell vennünk, hogy a magasabb fejlődési szinten, a. nagyobb követelmények hatása­ként. a gazdasági és kulturális építőmunka bonyolultabb és nehezebb feladatainak lát­tán társadalmunk egyes, szűkebb csoport­jaiban elbizonytalanodás is tapasztalható. Nincs okunk elhallgatni, hogy a marxiz­mus—leninizmus elterjedése, hegemén hely­zetének kivívása ellenére léteznek még, időnként felerősödnek’ és hatnak nálunk na­cionalista, kozmopolita, revizionista, ultra­radikális és más. káros, ellenséges nézetek. Az eszméinktől idegen, a nép ügyének kárt okozó nézetek ellen fokozni kell az ideoló­giai harcot, s ahogy pártunk mindig is tet­te. határozottan le kell leplezni őket. Társadalmunk mai tudati állapotát alap­vetően a népünk gondolkodásában végbe­ment pozitív változások határozzák meg. Ez igaz akkor is, ha tudjuk, hogy ez a folya­mat nem volt ellentmondásoktól mentes, és ma sem az. A mi gyakorlati tapasztalataink is igazolják azt a régi marxista igazságot, hogy a társadalom tudata, az emberek gon­dolkodása lassabban fejlődik, mint ahogy az életkörülmények változnak. Ezt azonbai» nem tekinthetjük mentségnek társadalmi gyakorlatunk következetlenségeire, nevel" munkánk gyengeségeire és ‘arra sem, hogy ideológiai tevékenységünkben számos kér­désre még nem tudtunk kielégítő választ adni. A nemzetközi ideológiai osztályharc éleződése is nagyobb követelményeket tá­maszt az ideológiai munkával szemben. A szocializmus építésében minőségileg új és a korábbiaknál is bonyolultabb feladatok megoldása vár ránk. Ez megkívánja, hogy az eszmei, politikai, erkölcsi követelmények mércéjét is emeljük magasabbra. Az eszmei, ideológiai munka, a propaganda és az agitá­ció tartson lépést a növekvő igényekkel, le­gyen fogékonyabb az új problémák iránt, zárkózzék fel a gazdasági és a kulturális építésben előttünk álló nagy feladatokhoz. A figyelmet a társadalom fejlődésének szem­pontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kell összpontosítani: a munka becsületének növelésére, a közérdek tiszte­letben tartására és szolgálatára, a közösségi szellem erősítésére, a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus elmélyítésére, az ,ideológiailag káros, a szocialista rend­szerrel szemben ellenséges, a szocialista elvekkel szemben álló, maradi nézetek le­küzdésére. Arra kell törekednünk, hogy társadalmunk erkölcsi arculatát tekintve is egyre inkább a munka társadalma legyen. Mindazt, amink van, munkásosztályunk, a magyar nép nehéz harcokban vívta ki, védte meg, és a saját keze munkájával teremtette meg. A társada­lom azt várja minden tagjától, hogy óvja és gyarapítsa a közösség, a nép szocialista tulajdonát, tudása, ereje legjavát nyújtva odaadóan dolgozzék. Minden munkahelyen azoknak a dolgozóknak legyen hitelük, be­csületük, tekintélyük, azok boldoguljanak, akik eleget tesznek vállalt kötelezettségeik­nek, akik tisztességesen élnek és dolgoznak. A személyes boldogulásnak, az egyéni óhajok, tervek megvalósításának is egyetlen biztos módja van: a közérdek felismerése, tudomásulvétele és érvényesülésének előse­gítése. Ez a szocialista társadalom alapvető erkölcsi normája. A közérdekben osszegező- dik és fejeződik ki minden tisztességes, jogos emberi igény és törekvés, amit a párt poli­tikájában megfogalmaz és képvisel. Ha a közérdek érvényesül, az ország előbbre jut a fejlődés útján, az állampolgár nem csa­latkozhat sem munkájában, sem jövőjében. Ideológiai munkánknak elő kell segítenie, hogy társadalmunkban megvalósuljon a közélet és a magánélet harmonikus egysége. Míg azok a társadalmak, amelyeknek alapja az embernek ember által való kizsákmányo­lása, tagjaikat a pénzért való embertelen hajszára kényszerítik, és ezáltal eleve elide­genítik egymástól, addig a mi társadalmunk a közös munkára, a közös érdekre, egymás támogatására, az együttes érvényesülés elő­mozdítására épül. A társadalmi tevékenység minden területén jelen vannak azok a párt­tagok és pártonkívüliek, akik a szocializmus magas eszmei, erkölcsi követélményei sze­rint dolgoznak és élnek. Segítsük elő, hogy példájuk minél szélesebb körben követőkre találjon. Az egyének szűkebb és tágabb kör­nyezetükben, munka- és lakóhelyükön hozzá­járulnak a közösségek formálásához, ugyanak­kor a közösség is alakítja tagjainak magatar­tását és gazdagítja gondolkodását. Fokozott fi­gyelmet érdemelnek a szocialista együttélés, az emberi kapcsolatok elemi normái: egy­más munkájának megbecsülése, a segítő­készség, a kölcsönös tisztelet és figyelmesség. Hatalmas erőforrás, építőmunkánk nagy lenditő ereje a szocialista haza szerelete és a proletár internacionalizmus. Ezért ideoló­giai munkánkban a jövőben is megkülön­böztetett figyelmet kell fordítani néoünk ■hazafiságának és internacionalizmusának el­mélyítésére. Annak tudatában végezzük munkánkat, hogy a nemzeti érdek helyes szolgálata ugyanúgy elválaszthatatlan az in­ternacionalizmustól, mint a haladás nemzet­közi ügyének előmozdítása hazánk és né­pünk érdekeinek szolgálatától. Kádár János ezek után a minden terü­letre egyformán érvényes közös feladatok mellett felhívta a figyelmet azokra a sajá­tos tennivalókra, amelyek á tudományos kutatásban, a közoktatásban, a művelődés­ben és a művészeti életben jelentkeznek. Az ideológiai és kulturális munka fokozott követelményeket támaszt,.a párt-, a társa­dalmi szervek irányító munkájával szemben. Az irányításnak elő kell mozdítania, hogy ideológiai és kulturális tevékenységünk fo­kozódó mértékben segítse szocialista előre­haladásunkat. A párt támogatja, ösztönzi az önálló, alkotó gondolkodást, bízik az ideoló­giai, kulturális területen tevékenykedő ér­telmiségiékben, igényli közreműködésüket a társadalmi feladatok megoldásában, és nagyra értékeli, hogy túlnyomó többségük belső meggyőződésből egyetért politikai cél­jainkkal és módszereinkkel. Pártunk a jövőben is támogatja a tudo­mányos kutató és a művészi alkotómunka szabadságát. Ez teszi lehetővé, hogy mind a tudományban, mind a művészetben a mull és a jelen .folyamatait, az egyén és a közös­ség problémáit mélyen feltáró alkotások szü­lessenek. Eddigi tapasztalataink megalapoz­zák bizalmunkat, hogy a magyar szellemi élet képviselőinek túlnyomó többsége fele­lősen tud élni az alkotói szabadsággal, s azt népünk javára, a szocializmus ügyénék se- ttt&sére halmaija. A párt munkája, pártunk neinzelizi tevékenyséie Pártunk, a Magyar Szocialista Munkás­párt a beszámolási időszakban is arra töre- kedelt, hogy a magyar munkásosztály forra­dalmi élcsapatához, a dolgozó nép pártjához méltóan teljesítse kötelezettségeit. A párt szervezetei és tagjai odaadóan és eredmé­nyesen dolgoztak a XI. kongresszus hatá­rozatainak megvalósításáért. A párt irányí­totta és szervezte a szocialista építőmunkát, nőtt szervezeti ereje és akcióképessége, fej­lődött munkastílusa. A párt vezető szerepe érvényesül. A mar­xizmus—leninizmus tudományos elméletére támaszkodva és a társadalom valóságos helyzetéből kiindulva a nép véleményét és javaslatait figyelembe véve a párt jelöli ki a szocializmus építésének fő irányát és fő feladatait. Pártunk ezután is mindenekelőtt az eszmei ráhatással, az érvelés módszeré­vel, politikai irányító és szervező munkával, a tömegek mozgósításával tölti be vezető szerepét. A párt saját tevékenységét a nép szolgálatának tekinti, irányít, de nem utasít- gat; vezet, de nem uralkodik, elítéli a hata­lommal való legkisebb visszaélést is. Pártunk vezető szerepének érvényesülésé­ben meghatározó jelentőségű, hogy eszmei­politikai és szervezeti egysége szilárd, a Központi Bizottság és a párttagság össze­forrott. A párt és a dolgozó tömegek kap­csolata a korábbinál nehezebb körülmé­nyek között is kiállta a próbát. A párt bízik a tömegekben, a tömegek követik a pártot. Méltán nevezhetjük ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép közös akaratá­ból született nagy vívmányunknak. A párt és a tömegek egysége és közös cselekvése a szocializmus sikeres építésének legfőbb záloga hazánkban. A Központi Bizottság jelenti a kongresz- szusnak, hogy a beszámolási időszakban a párt belső élete egészségesen fejlődött, tag­létszáma növekedett, szervezettsége erősö­dött, jelentősen emelkedett a párttagság esz­mei, politikai, szakmai és általános mű­veltsége. A pártnak öt évvel ezelőtt, a XI. kongresz- szus ideién 754 ezer tagja volt, 1979. de­cember 31-én pedig kereken 812 ezer. To­vábbra is nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy pártunk egyéni elbírálás alapján azo­kat vegye fel soraiba, akik meggyőződéses hívei, cselekvő részesei a szocialista társa­dalom építésének, tevékenyek a közéletben, vállalják a közösség önzetlen szolgálatát, s a szocialista normák szerínt élnek. A párt­tagok soraiban növekedjék a termelésben közvetlenül részt vevők, mindenekelőtt a nagyüzemi munkások aránya, és országosan a munkások, a szövetkezeti parasztok, a fi­zikai dolgozók legyenek többségben. A párt­ban helyük van azoknak az értelmiségiek­nek és alkalmazottaknak, akik munkájuk­kal, magatartásukkal tanúsítják, hogy érde­mesek a párttag megtisztelő cimére. Javít­suk a pártépítést a kommunista értelmiség természetes utánpótlását jelentő egyetemi, főiskolai hallgatók körében. Az ország előtt álló nagy feladatok meg­oldása, a politika következetes megvalósí­tása azt igényli, hogy még többet tegyünk a párt eszmei, politikai, cselekvési, szerve­zeti egységének magasabb színvonalra eme­léséért. Az elvi kérdésekben a tántoríthatat­lan szilárdság, a gyakorlati munkában pedig a rugalmasság a helyes kommunista maga­tartás. Ügyelnünk kell rá, hogy politikánk időálló, változatlan alapelvei csorbítatlanul érvényesüljenek, azokat senki — se a dog- matizmus, se a revizionizmus irányában — el ne torzíthassa. Azt sem engedjük meg, hogy korábbi helyes döntéseink, állásfogla­lásaink dogmává váljanak. Nyitottaknak kell lennünk az új kérdések előtt, a jövőben is kezdeményezően kell fellépjünk mindenben, amiben a nép. az ország érdeke az általá­nos előrehaladás végett változtatásokat igé­nyel. így fogjuk fel politikánk fő vonalának folyamatosságát: azt kell megőriznünk és továbbfejlesztenünk, ami az ország haladá­sát segíti, a népet eredményesen szolgálja. Az MSZMP KB első titkára ezek után kiemelte, hogy pártunkban érvényesülnek a demokratikus centralizmus elvei, a pártélet lenini normái, majd a határozatok végre­hajtásának jobb megszervezéséről és ellen­őrzéséről. a pártdemokrácia és a párt munka­stílusának fejlesztéséről szólt. Nem szabad megengedni, hogy bárki is önkényesen, saját szája íze szerint értelmezze a párt határozatait. A végrehajtásban nem mindig érvényesül megfelelően a személyes felelősség. A párttag­ság, a közvélemény részéről jogos az a bí­rálat. amely hiányolja a 'dolgozó tömegek által is célravezetőnek tartott párthatároza­tok következetesebb végrehajtását. A jövőben még inkább olyan szellemnek és munkastílusnak kell érvényesülnie, hogy a párt fórumain meg lehessen vitatni min­den odatartozó kis és nagy kérdést, mely a párt. az ország, a nép életét érinti. A párt minden tagja érezze kötelességének, hogy nézeteit, véleményét, álláspontját a párt fórumain fejtse ki. A párttagok viszont minden esetben kapjanak választ kérdése­ikre és tájékoztatást javaslataik sorsáról. A pártdemokrácia érvényesülése nélkülöz­hetetlen feltétele munkánk kritikus és ön­kritikus vizsgálatának. Ez megvédi a pártot és tisztségviselőit, tagjait a hibáktól, a té­vedésektől, az önelégültségtöL Pártunkban a bírálat és önbírálat helyzete a fejlődés el­lenére sem minden tekintetben megnyugtató. Szóban elismerik ugyan a szükségességüket, de a valóságban sokan nem élnek velük. A párt politikájának gyakorlati érvénye­sítésében. a korábbinál bohyolultabb felada­tok megoldásában sok munka és nagy fele­lősség hárul a káderekre, a társadalmi élet különböző területein dolgozó vezetőkre. A vezetők többsége megfelelően látja el fel­adatát, képes arra, hogy a magasabb kö­vetelményekhez igazodva dolgozzék. Akit hazánkban a bizalom vezető posztra állított — akár párttag, akár pártonkívüli —, annak tudása legjavát nyújtva, odaadással kell szolgálnia a szocializmus, a nép ügyét. Meg kell felelnie a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség követelményeinek. A döntő a feladatra való alkalmasság. A pártnak kötelessége a néppel szem­ben, hogy a döntésre megérett káderügye­ket — a közösség érdekét szem előtt tartva — idejében megoldja. Az a helyes és igaz­ságos, hogy aki nem tud a magasabb köve­telmények szerint dolgozni, aki miatt a kol­lektíva kárt szenved, ne maradjon vezető beosztásban. A stabilitásra törekvés csak addig helyes, amíg azokra vonatkozik, akik­re építeni lehet; akik politikailag szilárdak, de nem merevek; akik szakmailag hozzá­értők és széles látókörűéit, kezdeményezők, de nem kapkodok; fegyelmezettek, ezt má­soktól is megkövetelik, ugyanakkor tisztelik és figyelembe veszik mások véleményét, és saját gyengeségeikkel is szembe 'tudnak néz­ni: példamutatóan élnek és dolgoznak, aki­ket mindezért munkatársaik, a közösség tisztelete övez. Minden tisztségben ilyen ve­zetőkre van szükség. Itt az ideje annak is, hogy bátrabban léptessenek elő fiatalokat, olyanokat, akik már a mi rendszerünkben születtek, és váltak hozzáértő, vezetésre al­kalmas felnőtté. Pártunk történelmi múltjához és küldeté­séhez híven a jövőben is teljesíti köteles­ségét: szolgálja a magyar nép érdekét, a szocializmus ügyét. Pártunknak ma súlya, szavának hitele van. Fontos, hogy minden párttag szavának is tettekkel alátámasztott hitele legyen, a párt minden tagja példamu­tatóan teljesítse kötelességét, éljen jogaival, és hiánytalanul tartsa meg a párt- és álla­mi fegyelmei: erősödjék a párt tagjaiban a közösségi szellem, a kommunista szerény­ség és a tettrekészség. Pártunk, amely része a nemzetközi kom­munista mozgalomnak, a beszámolási idő­szakban a XI. kongresszus határozatait, in­ternacionalista elveinket követve, aktív nem­zetközi tevékenységet folytatott. Kivette ré­szét a békéért, a szocializmusért, a haladá­sért folytatott közös harcból, lehetőségeivel összhangban hozzájárult a világot átfogó marxista—leninista mozgalom egységének erősítéséhez, és maga is erőt merített nem­zetközi mozgalmunk tapasztalataiból. A nemzetközi kommunista mozgalom az elmúlt években tovább növelte befolyását a világban. A spanyol, a nicaraguai. a hon- durasi, a mexikói, az iráni és több más kommunista párt kivívta legalitását. Üj pár­tok jöttek létre, gyarapodott >a testvérpártok taglétszáma, nőtt tömegbefolyásuk. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt teljes mérték­ben szolidáris testvér pártjainknak, a világ kommunista és munkáspártjainak a küzdel­mével. Kommunista mozgalmunk helyzetét ma az jellemzi, bogy a pártok önállóak, saját ma­guk dolgozzák ki és valósítják meg politiká­jukat. Ez növeli minden párt felelősségét a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásá­ban, a szolidaritás erősítésében, egymás ta­pasztalatainak tanulmányozásában és abban, hogy fejlessze együttműködését a közös cé­lokért vívott küzdelemben. Pártunk követ­kezetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a mozgalmunkban felvetődő eltérő nézete­ket elvszerű, türelmes eszmecserékben kell tisztázni, annak szem előtt tartásával, hogy az segítse a pártok összefogását, növelje a mozgalom erejét, hozzájáruljon a marxiz­mus—leninizmus tudományos elméletének gazdagításához. Pártunk nemzetközi tevé­kenységének vezérlő gondolata a jövőben is az lesz, hogy a marxizmus—leninizmus elvi alapjain az együttes fellépések, a közös ak­ciók, a két- és többoldalú kapcsolatok erő­sítése révén tovább szilárduljon mozgalmunk egysége. Pártunk megkülönböztetett fontosságot tulajdonít •’ kommunista és rminkSstvirtok' nemzetközi tanácskozásainak, 'amelyek le­hetőséget adnak az alkotó vélemény- és tapasztalatcserére, a helyzet együttes elem­zésére, az álláspontok egyeztetésére és a közös fellépések összehangolására. A nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségéért vívott harc megköveteli a marxiz­mus—leninizmus alapvető tanításainak vé­delmét. az egy^gbóntás elleni határozott fellépést. Pártunk következetesen harcol az álforradalmi tendenciák, a marxi-mu«—le­ninizmus jobboldali és álbaloldali torzításai., a szakadat- törekvések ellen. Szembeszál- lunk az antikommunizmussal és a szovjet- ellenesség régi és új megjelenési formáival. Határozottan elutasítjuk a maoizmust, mint (Folytatás a 7, oldalon) fl KBzpinti Bizoltsál kongresszusi beszámolója

Next

/
Thumbnails
Contents