Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
1980. március 2., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Beszélgetés Erdei Lászlónéval, az MNOT elnökével A közelmúltban a Magyar Kők Országos Tanácsa megtárgyalta az MSZMP XII. kongresszusának irányelveit. A tanácskozáson a felszólalók többségének az' volt a véleménye, hogy az utóbbi években tovább nőtt a nők szerepe a társadalmi munkamegosztásban. és ezzel együtt növekedett társadalmi megbecsülésük. Erdei Lászlóné. a Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke minderről, vagyis az aktuális nőpolitikái kérdésekről nyilatkozott a Központi Sajtószolgálat munkatársának. — Hazánkban jelenleg a munkaképes korú nők há' romnégyed része munkaviszonyban áll. Az összes dolgozók között a nők aránya elérte a 44,3 százalékot. A dolgozó nők mintegy tele a munkásosztályhoz tartozik. 12 százaléka a termelőszövetkezeti parasztsághoz, 35 százaléka szellemi foglalkozású. Ezek az arányok önmagukban is igazolják a nők megnövekedett részvételét a társadalmi munkamegosztásban. Az MSZMP XII. kongresz- szusának irányelvei részletesen elemzik társadalmi es politikai viszonyainkat, azokat a mélyreható változásokat is, amelyek a népesség több mint felét alkotó nők életét, társadalmi helyét, szerepét befolyásolják. A munkásosztály vezető szerepe, a dolgozó osztályok és rétegek szövetsége, a szocialista demokrácia kiteljesedése egyben a dolgozó nők társadalmi szerepének megnövekedését is jelenti. A Magyar Nők Országos Tanácsának alapvető feladata volt ennek elősegítése, ez a feladata ma, és a jövőben is. Megítélésem szerint az elmúlt esztendőkben sikerült olyan munkamódszereket kialakítanunk, amelyekkel hatékonyan szolgálhatjuk ezt a (felt. Kezdeményezéseinket, javaslatainkat, összegyűjtött- tapasztalatainkat rendszeresen eljuttatjuk a párt és az illetékes állami vezető szervekhez, ötévenként megrendezésre kerülő konferenciánkon .a nőpolitika- kulcsfontosságú kérdéseire hívjuk fel a figyelmet. A Nőlanácsnak és vezető testületéinek,’ munkabizottságainak tevékenysége igazodik a közbenső időszak aktuális nőpolitikái feladataihoz. Rendszeresen végzünk tapasztalat- szerző vizsgálatokat, így jelenleg például azokat az okokat kutatjuk, melyek a nők vezető tisztségbe állítását akadályozzák. Foglalkozunk a nők pályaválasztásával, szak- képzettségével, a családi gazdálkodás. a háztartásvezetési szokások felmérésével is. Tapasztalataink szerint kezdeményezéseinket, javaslata inkát szívesen, megértéssel fogadják. megvalósításuk mértéke , a mi munkánk hatékonyságát is jelzi. — A munkaképes korú nők háromnegyed része aktív munkaviszonyban all. A népgazdaság számos teriilelén nélkülözhetetlen szerepel töltenek be a nők. Ez összefüggésben van az 1970. évi nőpolitikái határozat végrehajtásával. Milyen konkrét eredményeket ériünk el ezen a téren? — A párt politikájának szerves része a nőpolitika is, amelynek újabb, a kor követelményeihez igazodó szakasza kezdődött el a Központi Bizottság 197(1. évi februári határozatával. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt tíz esztendőben a nőkérdés egyre inkább, össztársadalmi üggyé vált. A párt. a kormány. a minisztériumok, a ta_ näc- ok, szakszervezetek, a vezető testületek rendszeresen figyelemmel kisérik a határozat megvalósítását. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy 1 ár.sudolmunkbnn egységesebbé vált a női egyenjogúság felfogása, egyre ritkábban tapasztalható a nőket nyíltan lekicsinylő szemlélet. Jelentősen javultak a nők élet- és munkakörülményei, kedvezően változott szociális helyzetük. A műszaki, technikai fejlődéssel számos nehéz fizikai munka vált köny- nyebbé, s ezzel egyidejűleg bővült a nők foglalkoztatási köre. A határozat óta a nő- dolgozók keresete közeledett a férfiak keresetéhez, de a/, is igaz. hogy az indokolatlan keresetkülönbségeket még nem sikerült teljesen megszüntetni, pedig a nők bérhelyzetét hátrányosan befolyásoló tényezők kedvezően változtak. Javult például a nők iskolázottsági és szakképzettségi színvonala, növekedett a társadalmilag szervezett munkában átlagosan eltöltött éveik száma, valamelyest javul a nők aránya a vezető állásokban, a fizikai munkaterületeken pedig nagyobb arányban dolgoznak műszakilag megalapozott norma szerint. Örvendetesen- nőtt a nők közéleti aktivitása, egyre többen vesznek részt a közügyek intézésében, a döntések meghozatalában. Közéleti tevékenységük fokozódása lemérhető a szocialista brigádmozgalomban való részvételükből, a kommunista szombatok, a szolidaritási akciók, a társadalmi munka eredményeiben is. A családok, s ezáltal a nők helyzetét könnyítette a gyermekintézmények fejlesztésének programja. Legfrissebb adataink szerint a bölcsűdés- korú gyermekek 15 százaléka. az óvodáskorúnknak pedig a 85 százaléka kapóit helyet ezekben ‘az intézményekben. A javuló arányok ellenére sem lehelünk elégedettek. különösen, a bölcsődék és az iskolai napköziellátás maradt el az egvre növekvő igényektől. Általánosan elmondhatjuk. hogy a kereskedelmi ellátás javulása, a szolgáltatások körének bővülése is hozzájárult a nők élet- körülményeinek javulásához, még akkor is. ha még városok. kisebb települések esele- ben tapasztalhatunk színvonalbeli eltéréseket. — Sikerült-e szemléletváltozást elérni az elmúlt tíz esztendőben? — Az imént felsorolt eredmények mindegyike sugallja tulajdonképpen azt a szemléletváltozást, amit a nőpolitikái határozat végrehajtása a mindennapi munka során a társadalom csaknem minden tagjától megkövetel. Túlzás lenne azonban azt állítani. hogy ezzel kapcsolatosan már semmi tennivalónk nincs. Azok a feladatok, melyek még megoldatlanok, éppen a szemléletváltozás hiányaival kapcsolatosak. Jelentősen nőtt például a nők aránya a társadalmi szervek és /tömegszervezetek alsó és középszintű vezető testületéiben. a választott tisztségviselők között, de az indokoltnál alacsonyabb a nők aránya a felsőszintű vezető testületekben és a gazdasági vezetők körében. Ez az esetek többségében a kiválasztok, illetve a kiválasztottak, esetenként a családi, közvetlen környezet rossz szemléletéből származó ellenállásra vezethető vissza. Hasonló okok akadályozzák ma még például, Betongyűrűk Csökkeni a mull évben a borsodsziraki Bartók Béla Termelőszövetkezet építés1 üzeméhez érkezett megrendelések száma. Ezért úgy döntött a szövetkezet, hogy az idei évtől kezdődően módosít az, üzem profilján. A .kőművesek ezután csak a saját hogy az egyes népgazdasági ágakban arányosabb legyen a nők és férfiak foglalkoztatása. A lányok lehetőségei általában már az indulásnál korlátozottabbak. Kevesebb például a szakmunkástanuló lányok számára a kollégiumi férőhely, a szülök is nehezebben engedik őket el távolabb eső városba. De a pedagógusok sem mentesek az előítéletektől, többnyire a „hagyományosan női" pályákra irányítják a lányokat. Még a pályaválasztási ú 1 m u tatók sem elég korszerűek. A pályaválasztási irányítás korszerűsítése. az iskolarendszer továbbfejlesztése és a modern Ipar szerkezetéhez való igazodás várhatóan javítja majd a fiatal nők szakképzettségének arányál, színvonalát is. — A nők valódi egyenjo- gusagunak alapvető feltétele a családi terhek közös viselése. az igazságos otthoni m ti n ka m egosz t ás. Felni é réseik mutatnak-e előrelépést? — A nők családon belüli szerepéi is munkahelyi körülményeik határozzák meg. Munkaerő-struktúránk jelenleg még erőteljesen magán viseli a tradicionális egyenlőtlenségeket. Ebből adódik, hogy főként az idősebb, illetve középkorú családokban vitathatatlanul a nőkre hárul a esaládellátá.s gondjainak nagyobbik része, az igazságos munkamegosztás az ö számukra sokkal nehezebben megvalósítható, mint a fiatalok között. Örömmel tapasztaljuk. hogy a fiatal házasok körében az egyenlő teherviselés általánossá kezd válni, egyre több férj, apa is érzi, vállalja a családdal járó elkötelezettséget. az úgynevezett „kettős hivatást”. Bízunk e kedvező tendencia érvényesülésében azért is. mert ez megítélésünk szerint, korántsem a „ki mosogat” kérdésének megoldását jelenti, hanem azt. hogy a társadalom demokratikus vonásai a családban. a legkisebb közösségben is egyre jobban érvényre jutnak. — A Magyar Nők Országos Tanacsanak széles nemzetközi kapcsolatai vannak. A világ demokratikus nömoz- ga Imáival összehasonlítva, milyen speciális feladatai vannak a magyar nölársada- lumnak? — Feladatunknak mindenekelőtt azt tartjuk, hogy a világ demokratikus nömoz- galmaihoz csatlakozva küzd- jünk a női egyenjogúság sokoldalú megvalósításáéit, nemzetközi méretekben is. Speciális feladatunk csak az lehet, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok számára is bemutassuk nőpolitikái eredményeinket, tapasztalatainkat mások számára is kamatoztassuk. Jelenleg 108 országgal és mintegy 120 nemzeti és nemzetközi nőszervezettel, szakmai és ifjúsági szervezettel tartunk kapcsolatot. Részt veszünk a nemzetközi demokratikus nőmozgalomnak a béke ügyéért folylatpU küzdelmében. a szolidaritási mozgalmakban. Sajátos eszközeinkkel keressük és támogatjuk azokat a lehetőségeket. melyek a v ilág országainak. népeinek békés egymás mellett élését szolgálják. It. I. járdalapok beruházásokon dolgoznak, a fennmaradó kapacitást igen okosan hasznosítják. Járdalapokat. járdaszegélyekéi, betongyűrűket gyártanak a közülieteknek és a lakosságnak. Ezek iránt a cikkek iránt ugyanis megnöveltedéit az igény a környéken. Az egyetem szomszédságában, az avasi lakótelep „lábánál” működik a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat betongyártó üzeme. Itt készül, és innen szállítják a betonoskocsik a miskolci építkezésekhez a „friss” betont. Fotó: Laczó József Kolégfúvók Mcsátról Az energiatakarékosság megköveteli, hogy ahol lehetőség van rá. a drágább tüzelési módszerekről térjenek át az olcsóbb széntüzelésűre. Ennek tett eleget háza táján a Mezőcsáti Mezőgazdasági Építőipari Vállalat, előző, ismertebb ne.vén a TÖVALL. Az olcsóbb széntüzeléshez azonban erre íegíelsüo berendezésekre volt szükségük. Ezért saját tervezésben olyan hőlégfúvókat gyártottak, amelyeknek segítségével borsodi kockaszénnel tudjak gazdaságosan fűteni műhelyeiket és nagyobb csarnokaikat. E hőlégfúvók napi szénszükséglete 110—250 kilogramm. ami sokkal olcsóbb az előzőleg használt olajtüzelésű kazánoknál. Azok üzemeltetéséhez ugyanis napi 180—300 liter gázolajra volt szükség. A mezőcsátiak szívesen segítségei nyújtanak másoknak is, akik az olcsóbb széntüzelésre kívánnak áttérni. Saját műhelyeikben berendezkedtek a borsodi széntüzelésű hőlégfúvók gyártására. s más vállalatok, szövetkezetek számára is vállalják ezek elkészítését. (ib) A falugyűlésre hívó szó már sokszor elhangzott a me- zönyárádi művelődési ház tetején levő hangszóróból, most valami könnyed zene foszlányait cipeli, yiszi a teliesszéi, amolyan kellemes, csalogató zenéét. Az idősebbek úgy jönnek, ahogy a munkát abbahagyták. csak a kucsmát teszik az ölükbe, hogy megadják a tiszteletet a gyülekezetnek. Nemkülönben a fiatalok, akik farmerban, munkaruhában érkeznek, nekik is így a legtermészetesebb: maguk között vannak. Amíg a lobogva égő, egyetlen kályhától felmelegszik a terem, még vállon marad néhány drága bunda, de az asszonyokon látszik, ők ünnepeken hordott ruhát, cipőt vettek magukra. A tanács, a népfront helyi vezetői pedig a színpad egyik sarkát díszít ették lel. mégpedig azokkal a dijakkal, oklevelekkel, melyekkel a mezőny arádiak szorgalmas, serény Uözségfej- leszlési tevékenységét ismerték el az elmúlt években. KERDESEK, VÁLASZOK Hosszú évek ofa van mai- vezetékes víz a községben, az utcák házsorait több. mint kétszáz lámpa világítja meg és ezekben az utcákban a családi otthonok jó része már kétszintes, három-, vagy annál több szobás. Amit kevés községben mondhatnak el. az Mezőnyárádon már régen nem csodaszámba megy: egy lakásra három fő jut, így minden nyárádj — a nyugdíjas úgy. mint a csecsemő — külön szobát mondhat magáénak. Mit kérhetnek akkor ebben a községben a falugyűlésen? Egy évvel ezelőtt húszán szólaltak fel. teltek javaslatokat és most ezen a falugyűléseit vonták meg az eltelt időszak mérlegét. N A nyárádiak egy kisebb és egy nagyobb város vonzásában élnek, sokan járnak el dolgozni Mezőkövesdre, illetve Miskolcra. A családok tüvedelméböl többre is futja a megélhetésnél: évente 21)— 25 építési engedélyi adnak ki a tanácson és a most épülő, új otthonok közül már mindegyik többszintes, alápincézett. garázzsal ellátott, tágas, takaros ház. A község a vasút tele terjeszkedik, arrafelé épülnek fel az új házsorok és az építési tempót nem tudja követni a közművesítés, a kommunális szolgáltatás. A tavaly felvetett, húsz kérdésre az eltelt egy ’ év megadta a választ. A Hazafias Népfront községi bizottságának tagjai sem sajnálták a fáradságot, munkára hívták a lakókat, hu anyag érkezett a járdaépítéshez, ha mód nyílott a község útjainak fejlesztéséhez. Mindezekről Stefán János tanácselnök számolt be és egyben ígéretet tett, hogy a most felvetődő jogos, teljesíthető kérések is meghallgatásra, orvoslásra találnak. A népszámlálás friss adatai szerint 1954 lakosa van Mezőnvárádnuk és derűs elégedettség hullámzott végig a termen, amikor az elnök ismertette, hogy hajszálra pontosan annyi a férfiak száma, mint a nőké. HÁROM ORVOSI RENDELŐ... Mint ahogy a falugyűlés résztvevőinek többsége nem öltött más ruhát munka után. ugyanúgy a hozzászólások sem voltak előkészített, kerekre fogalmazott beszédek. Volt. aki nagyobb figyelmet kert a házhelyek kitűzéséhez, mert ezt ki-ki saját elképzelése szerint értelmezte és most a többieknek már csak az maradt, hogy alkalmazkodtak. igazodtak a tévedéshez. Többen a foghíjas, beépítetlen telkek szemét lerakóhellyé válása miatt emeltek szót: egyúttal kérték, ne legyen tekintettel a tanács a szigor alkalmazásában senkire sem. aki a környezetvédelem érdekei ellen vét. Mint ahogy nagyobb védelmet kértek a közösség erőfeszítései árán létrehozott értékek megóvásához^ magukról megle- ledkezellekkel. a közvagyont nem becsülőkkel szemben is. Egyetértő morajlás kísérte a:- ilyen felszólalásokat. A község három orvosi rendelője közül a fogorvosi tavaly kapott korszerű, a városi rendelőintézetekben is jó színvonalúnak mondható berendezést. Erre nem. de egy másikra többen is panasz- ■ kodtak. Kicsi a váró és ami a nyárádiakat is sérti, itt nem a legszerencsésebb módszer egyszerre három-négy beteget beszólitani. A faluban mindenki ismer mindenkit, és hát bizony többen szégyenkezve mondják el. vagy elhallgatják igazi bajukat, panaszaikat, mert míg hazáig érnek, betegségük híre már megelőzheti őket a községben. „Nem úgy, mint a városban. ahol az orvos asztala előtt várakozók közül kevesen ismerhetik egymást.” Amikor mondandója végén megköszönte a figyelmet a felszólaló, egy-egy bólintással többen is jelezték, hogy helyettük is szólt. MUNKÁRA HÍVTAK A FALUT A falugyűlések, ahogy dr. Orosz Gáborné. a Hazafias Népfront megyéi bizottságának munkatársa mondta me- zönvárádi felszólalásában, általában nem panasznapok, nem szóban benyújtott kérvények es ezt tanúsította a nyárádiak felajánlásainak sokasága is. A legszívmelen- getöbb apróságtól — hogy valaki saját kis autóján viszi ki az iskolának a teli fűtőolajat — a járdaalapok ásásáig, a fásításig, a palánta kiültetéséis. az útjavításokig számtalan felajánlás hangzott el. Nem családok, utcák lakóinak, kisebb-na- gvobb csoportoknak a szorosan vett érdekében, hanem a közösségért. Mint ahogy a lakosság közműfejlesztési forintjaiból elsőként ott épülnek járdák, ahol eddig új lakásuktól a boltig, az iskoláig, a vasúiig sárban jártak ősszel, tavasszal az új utcák lakói. A mezönyárádi falugyűlés1 elöli a tanács vezetői, dolgozói rendbe hozták, megszépítették a közterületeket, tavaszi nagytakarítást végeztettek a közintézmények környékén mintegy hívó szóként: idén is lehet vállalni a terek, a parkok a családi porták, az utcák rendjéért, tisztaságáért. Nagy József \
