Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-18 / 65. szám
Eí»ZAK-MAGYARGRíh£AG 4 1980. március 18., kedd A képernyő előtt Amióta nézzük a televíziót — annak meg már több mint kei, évtizede —, állandóan vita tárgya, vajon látvány kell-e a képernyőre, illetve lehel-e szórakoztató olyan adás. amely nem Látnivalóival fog meg. Nos, az elmúlt hét igencsak szolgait egy-két adalékkal e vitához. A műkorcsolya világbajnokság adásait most nem veszem figyelembe, hiszen azok eleve látványosságukkal halnak, különösen ha még olyan kellemes izgalommal is szolgálnak, mint a minapi magyar aranyérem. Tehát kettős volt az öröm. Voltak viszont ridamkodó, saját készítésű tévéjátékok, s voltak látvány nélküli érdekes adások. Derűt akart kelteni például a Kolozsvári Grandpierre Emil írta és Palasthy György rendezte Szeplős Veronika, amelynek alapnovellájál igen sokan olvashatták a Rakéta regényújságban. X-rendező előzetes nyilatkozata szerint nem akart arlani ennek a műnek. Akarva-ákaratlanul mégis ártott. Kolozsvári Grandpierre enyhén borsos erotikával fűszerezett pajzán históriái nehezen viselik el, ha lefényképezik őket. Ami nyomtatásban kellemesen izgató, natúr fényképen túl direkt. S ez' akkor sem jó. ha a rendező még külön lel is esi gázzá a nézőt — no, nem a játékban, hanem,— előzetes nyilatkozatában, amely szerint két ismert színművész- nő „testestől-lelkestől vesz részt” a játékban. Hogy lelkestől mennyire veitek részt, nem tudni, hogy testestől, azt nagyon hamar megtudtuk, hiszen mindketten azzal kezdték alakításaikat, hogy őszintén feltárták a meztelen valóságot. Nem a prüdéria mondatja, hiszen nem zavar a két szép nő látványa, de kevés, ha csak erre épül a rendezői elképzelés, ha az egyébként is rövid játékban ez a látvány fölébe kerekedik az író szándékolta humornak, a sajátos lakás- szerzési csel derűs bemutatásának. Végül is a Szeplős Veronika nem úszta meg sértetlenül a transzplantációt. A másik vidám játék éppen száz év távlatából akart egy órán at szórakoztatni szombat este. Sardou és Najac víg- játéka, a Váljunk el! már egy évszázada sikerdarab volt, mirlt hallottuk, női főszerepét .Bajor Gizi is játszotta. Marton "László rendező most is kitűnő színészgárdát mozgósított az öreg játékocska élővé tételére, de hiába a főszerepekben Darvas Iván, Halász Judit, Lukács Sándor, meg a kisebb szerepekben is- kiváló művészek sora, a vastag porréteg alól csak nem akartak előcsillanni ebben a tévéváltozatban a vígjáték kacagtató színei. Jó színészek küzdöttek az óreg anyaggal, hogy mi derüljünk — de kevés eredménnyel. * Nem eprpen a látványosság jellemezte viszont Vitray Tamás Siker című műsorának újabb jelentkezését, mégis izgalmas, kellemes időtöltést jelentett az adás hetven perce. E sorozat korábbi jelentkezésekor mar szó volt róla, hogy sok jó vonását átmentette Vitray korábbi műsorainak, s hogy mennyire a nézők tetszésével találkozik ez a hétköznapi' sikereket erdekesen bemutató adás, jellemző a jászberényi kórház korábbi adásban szereplő sikerére érkezett 37 701 telefonszavazat. A mostani adás ugyancsak ót témát kínált, eltérő „műfajokból”, s bizonyosak lehetünk, hogy a hulladékhő hasznosításának hevesi tapasztalatai, illetve e hasznosításban elért sikerek; vagy a fajszi kísérlet a paprikának palántázás helyett magról történő vetésével — az USA paprikaimportjának 27 százalékát innen fedezik, s ezt négyévi munkával érte el a tsz! —; vagy Müller Péter darabjának külföldi sikersorozata, a nagypelendi iskola, vagy a gyógytornász sikere is nagy közönségvisszhangra számíthat. Tulajdonképpen mindegy is, kinek jut a jelképes díj, a szobor, a Siker sikere abban rejlik, hogy emberek vagy közösségek mindennapi munkasikerc közlcinccsé válik az adás segítségével. Lehet-e érdekes egy ember feje a képernyőn? — szokták kérdezni. A válasz kézenfekvő; attól függ, mit csinál, mit mond az az egyetlen fej. Szépek az utak címmel láttunk egy beszélgetést Vekerdy Tamással. A riporter Arvay Jolán tapintatosan a háttérből irányította egy-két kérdéssel egy igen tevékeny ember vallomását, íeltárulkozását, gondolatainak megvallását korunkról, a gyorsuló időről, a kínálkozó művelődési lehetőségek és az ember kapcsolatáról. Igazán nem látványos, de gondolatgazdag, izgalmas adás volt. Akárcsak az „Ebbe mindenki beleszólhat?” című, az amatőr művészeti mozgalmak helyzetét elemző, illetve a mozgalomba való beleszólás, sokféle irányítás lehetetlenségét, s ezzel sok helyen egy-egy csoport, illetve ágazat halálai is jelentő anomáliákat feltáró stúdióbészélgetés. Ez utóbbi tanulságai szűkebb pátriánkban is igencsak elgondolkoztatok. Benedek Miklós Borsodi fiatalok sikere Gödöllőn A KISZ Központi Bizottsága és az Oktatási Minisztérium erre a tanévre is meghirdette a szakmunkásképző intézetek fiataljainak közismereti tárgyi vetélkedőjét. A megyék és a főváros legjobbjai az országos döntőkben mérik össze tudásukat. 'Matematikából és fizikából az elmúlt napokban (március 13-án.) Gödöllőn, az ipari szakmunkásképző integetek tanulói versenyeztek, <hol szép borsodi siker szülelelt. Fizikából huszonhét tanuló közül Füredi Csaba, a miskolci 104-es Ipari Szakmunkásképző fiatalja szerezte meg az első helyet. A felsőzsolcai Lenin Mgtsz PÁLYÁZATOT HIRDET i'őmezőgazdászi ÁLLÁS BETÖLTÉSERE. agráregyetemi végzettséggel és 10 éves mezőgazdasági üzemi gyakorlattal. Fizetés a 19/1977 (V. 25.) MÉM—MŰM sz. rendelet ,,B” kategória, alapján. Jelentkezés írásban vagy személyesen a tsz elnökénél. .(Felsőzsolca. Kassai u. 27.) 9 Füísipol tali Egy hónappal ezelőtt kezdődött és a tegnapi pulnoki díszbemutatóval es kis ünnepséggel befejeződött a Fümnapok falun borsodi eseménysorozata. Ismeretes, hogy Borsod másodszor vett részt ebben az országos akcióban, amelynek alapvető célja volt a hazai filmművészet és a falusi dolgozók, mozilátogatók kapcsolatának erősítése, a régebbi sikeres és a legfrissebb magyar filmek bemutatásán túlk többféle találkozóval, an keltái a filmek es a nézők jobb közelítése egymáshoz, és a filmértésre nevelés mellett ■az új müvekben érintett gondolatok továbbszövése, elemzése, azokból helyileg is érvényes következtetések levonása. Ezt a célt szolgálták a különböző ankélok, találkozók. A Borsod megyei M.ozj üzemi Vallalat, mint a rendezésben részt vevő szervek közül az operatív lebonyolítást és szervezést magara vállaló intézmény, rendkívül sokat tett az idei íilmnapok sikeréért Lengyel Menyhert- nével, a vállalat műsorosz- tályanak helyettes vezetőjével, a kiemelt rendezvények, találkozók szervezőjével előzetes számvetést készítettünk, áttekintettük az egyhónapos sorozat legfontosabb jellemzőit. Természetesen pontos statisztika ma még nem állhat. rendelkezésünkre a látogatottságról, de az már tudható, hogy az akció Borsod 45 települését érintette és 28 müvet 183 előadásban mutatlak be a közönségnek. A látogatók száma meghaladta a tízezret. Túl a vetítéseken, bemutatókon igen nagy számban rendezték ankétokai, s ezeknek a sorában feltétlenül kiemelést kíván a Harcmodor gönci, a Békeidő hernádné- meti, valamint a Korkedvezmény sárospataki vitája. E három icilusi témájú és kimagaslóan értékes film — mint azt á gondolatcserék tükrözték —, első bemutatásakor mar megtalálta az utat a közönséghez. De igen értékes a tarcali vita A ménesgazdáról, a szendrői beszélgetés a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? című filmről, vagy a sajószentpéteri ankét a Ko- portosról. Az említetteken kívül, több más találkozó, ankét is segített a falusi nézők es a magyar film kapcsolatának erősítésében. * A , Filmnapok talun Borsodban sorozatot tegnap este Putnökon a Kinek a törvénye? című film bemutatásával zárták. A bemutató előtt Amriskó Gusztáv, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának titkára tekintett vissza az elmúlt hónap eseményeire és igen pozitívan értékelte a filmnapokat, külön kiemelve az ankétok, gondolatcserek hasznosságát. (bm) „A vonatablakból is ezt látom..." Egy Maii lesi világa Tisza-part, A nádasban ki- gyúl a lény, fellobbannak a zörgő bugák között a napsugarak. víz és ég kékes pániban egybeolvad a reggellel. Girbegurba utcák, a távoli hegyek karéjában szerényen kuporgó házak, a legtöbbje piros fedéllel — tokaji utcarészlet. Szüreti üürgölődés, derűs parasztember arca, hal- ralökött fejebúbján billegő sityakkal (ezen az arcon még a ráncok is nevetnek), a Bodrog és a Tisza egy be- tonódása; semmi kétségünk nem lehel affelöl, ha végignézzük ' a kiállítást, hogy Tenkáes Tibor festőművész idestova negyven éve él Tokajban. Vásznain felizzanak a I-Iegyalja szőlőérlelő meleg színei, fény-árnyékai, s lágy ecsetvonásokkal megfestett tájképeiben benne van az itteni vidék csendes nyugalma. lassú életfolyása ... Március 4-én. a BÁÉV se- lyemréti munkásszállóján nyílt meg a művész — aki kiváló népművelő és pedagógus is egyben — kiállítása, egy vándorkiállítás utolsó, záróállomásaként. Esteledik, s a munkásszálló ajtaja télpercenként nyikorgásba lendül. Léteit a műszak, s ki-ki rohanvást igyekszik a szobájába, hogy aztán agyoncsapja az órákat valahogy, másnap reggelig... Miközben Kovács Bélával, a szállásbizottság elnökével beszélgetünk, félszemmel azt figyelem, hogy aki bejön az ajtón, óhatatlanul is. oldalra pillant, a festményekre. Többen megtorpannak, majd némi gondolkodás után elindulnak, es sorra járják a kepéket ... | — A megnyitón annyian voltak, hogy szinte szorongtunk az előtérben, — mondja Kovács Béla —, s azóta is naponta harminc-negyven ember végignézi a kiállítást... "Van, aki többször is elácso- rog itt, talán nosztalgiából, merthogy arra a vidékre való... Itt a vendégkönyv, de akár bele se lapuzzon, szinte üres. Az itteni emberek nem jegyezgetik le a gondolataikat, még a nevüket sem írják be szívesen, hogy „megnéztem. tetszett”, vagy ilyesmi ... De valahol belül megmarad bennük, ebben biztos vagyok. Dombai József Zsujtáral való. s öf éve lakója a szállónak. Miután hátratett kézzel elálkiogált néhány kép előtt, vett két lottót az előcsarnokban ücsörgő lottóárustól, és menni készült Megállítom. — Melyik kép tetszett magának V — Mindegyik, amelyiken a vidéket látom. — Miért? — Arrafelé van a falum, s ahányszor csak haza utazom, a vonatablakból is ezt látom. Szeretem nagyon a Hegyalját, ele még jobban akkor, amikor hazafelé visz a vonat... Szécsi Miklós puszlufalusi (Hollóházától körülbelül tíz kilométerre), es IS) éve lakik a szálláson. — Le a kalappal, amilyen szepek ezek a képek! Ezekben még az irigy sem találhatna hibát. Olyan őszinték^ vidámítók. — Mit ért azon, hogy őszinték ? — Hál..., hogy azt ábrázolja, festi a művész, amit az életben látunk. Rá lehet ismerni arra, amit a valóságban is szeret az ember. Szüret, bor, szőlő ... Kocsis József Göncruszkái» él, itt 12 eve lakik. — Nemcsak a kepek tetszenek, hanem a kiállítás ötlete is. Ebben a hazban néha olyan unalmas az élet... — Rakna-e a szobájába ezek közül V — Raknék bizony, bár én nem merném megvenni. Aa az asszony dolga, a képvásárlás. Hozott is már Kassáról kettőt. Fekete István Vamosujfa- lura való, 19ö7-töl szallolakó. — Sokszor néztem végig a kepeket, és megvettem a katalógust is. Az egyik festmény ugyanis, a Bodrog "című nagyon tetszik. Most akarok érdeklődni azután, meg lehet-e venni. Azon a vidéken születtem, a vízpart szerelmese vagyok, halászok, horgászok, s lassan rögeszmémmé válik, hogy az a Bodrog című kép kell az én szobámba. De a Hegyaljához egyéb vonzalmak is tűznek. A bor ... Persze, csak módjával. Keresztény Gabriella Családi .események kellékei Nyolckarátos aranyból Reagált erre a jelenségre a Ha kózvelemény-kutatast rendeznének arról, hogy az arany közszükségleti Ciliknek számit-e, a túlnyomó többség bizonyára nemmel telel- ■ ne. Másként vélekednek az ékszeripar és -kereskedelem képviselői, akik tapasztalatból tudják, hogy bizonyos aranytárgyakat a lakosság minden rétege vásárol. Olyannyira, hogy állandó figyelemmel kísérik a demográfiai adatokat, mert a házasság- kötések, a születések sááma. sőt a születő csecsemők nemének" megoszlása határozza meg, hogy bizonyos aranytárgyakból mennyit kell előállítani. forgalmazni. Karikagyűrűből példám évente 180—200 000 szükséges, de — hagyományokat követve — gyermekfülbevalóból. gyermekláncból is tekintélyes mennyiséget vásárolunk keresztelő, bérmálás alkalmára. Ezek az aranyáruk tehát közszükségleti cikkeknek tekinthetők. .Ám a közelmúltban — decemberben, januárban, február elején — sok házasulandó es legalább annyi szülő nem jutott hozzá ezekhez a hagyományos ékszerekhez, a családi események kellékeihez. Akkoriban hágott ugyanis tetőpontjára a tőkés világ tőzsdéin a legújabb aranyláz, szökött hihetetlenül magasra a sárga 'fém ára. magyar lakosság egy vékony rétege is, amely jónak látta, ha pénzét aranytárgyakba fekteti. Es vette, felvásárolta mindazokat a tárgyakat, amelyek nemesfémből készültek, így egyebek között a jegygyűrűt, a gyermekláncot, a csecsemők számára készített fülbevalót is. 'így maradtak — átmenetileg — hoppon azok. akiket nem a tezaurálás. hanem a hagyomány őrzése késztetett volna vásárlásra. ' Átmenetileg. először is azért, mert februárban ' nálunk is jelentős mértékben 1 felemelték a nemesfémek árál. (A felvásárlási árai ugyanúgy, mint az eladási árat.) Ennek hatására módosult a kereslet és a kínálat: többen ajánlották tel megvételre használt arany- és ezüsttárgyaikat a kijelölt vállalatoknak és kevesebben akartak ilyesmit vásárolni. Csakhogy az áremelés újabb probléma elé állította a házasulandókat, s az egyéb családi eseményre készülőket. A 14 karátos aranyból készült karikagyűrű párja — súlyától, szélességétől függően — 5—71)00 forintba került, s annyi az ára ma is. A 18 karátos ékszerek még drágábbak, grammjuk 1200 forint körül van. És még ilyen áron sem allnak korlátlanul rendelkezésre, hiszen a hazai aranytermelés elenyészően csekély, ezért behozatalra szorulunk, amire szintén csak korlátozottan van módunk. Mindezek a körülmények arra késztették az illetékesekéi. hogy megpróbálják átvágni a gordiuszi csomót: ugyanannyi színaranyból több aranytárgyat készíteni, é.s viszonylag alacsonyabb áron forgalmazni — ez volt a cél. A módszer pedig egy régi jogszabály hatályon kívül helyezése. A régi jogszabály kimondta. hogy 14 ; karat fokozatnál alacsonyabb értékű ötvözetei Magyarországon nem szabad aranyként forgalomba hozni Az új jogszabály ezzel szemben lehetővé teszi, hogy 1! karátos aranvból is készítsenek különféle ékszereké* így a közszükségleti cikknek számító karikagyűrűt, fülbe valót, láncot is. Még meg sem jelent az ú rendelet, az Állami Pénzverő és az Óra- és Ékszerkéres kedelmi Vállalat vezetői már is tárgyaltak az új terméke' rendeléséről, forgalmazó «író’ A gyorsaság oka: a Pénz verő számára ez a terme' nem új: nvolekurálus aranyból hosszé évek óta készít és exportál tőkés piacokra aranytárgyakat. Meg február végén bemutatta kollekcióját a kereskedelemnek, s ha minden jól megy, március végén, április elején, már árusítják is a nyolckarátos aranyból készült ékszereket. De milyenek lesznek ezek az ékszerek, s mennyibe kerülnek majd? Nos, szemre aligha különböztethetők meg a magasabb karátíokozatúak- tol, márcsak azért sem, mert az ékszerek 18 karátos bevonatot kapnak. Más formában készülnek, mint a 14 és 13 karátos tárgyak — ehhez a kereskedelem szigorúan ragaszkodik. Ami az árai illeti, arról még nem lehel biztosai tudni — egyelőre nincs végleges, pontos kalkuláció. Következtetni azonban lehet a várható árra. ha meggondoljuk. mit is tartalmaz, njj is voltaképpen a nyolckará- los arany. Ez az új ötvözet — amely valójában nem is új. hiszen a 30-as. a 40-es években ü, 8, (I, 12 karátos arany is voll nálunk forgalomban — a .színarany mellett, ezüstöt é.s rezet tartalmaz. Az ár kialakításánál természetesen számításba veszik a 18 karátos bevonatot is. de ezzel együtt is arra számíthatunk, hogy remélhetően lényegesen olcsóbb lesz a nyolckarátos arany, mint a jelenleg kapható 14-és. Mindez nem azoknak kedvez elsősorban, •akik kincsgyű.ités céljából •eszik az aranyai, hanem ■./.oknak. akik jelképként, uigyománytiszteletből mondhatni, közszükségle*' Okként vásárolják. G. Zs.
