Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

- ÉSZAK-MAGYARORSZAG 10 1980. március 16., vasárnap Hazai tájakon Kelemér De őrzi a hagyomány Kelemér egy nevesebb lel­kipásztorának emlékét is. Az egykori parókia — ma Tompa Mihály emlékmú­zeum. Az alacsony geren- dázatú épületben a költő személyes tárgyai, asztala, szekrénye, ruhái, írószer­Miskolcról. a Kazincbar­cikát, Putnokot érintő útori mehetünk Kelemérre. Út­közben természeti ritkasá­gok keltik fel érdeklődésün­ket. A Putnok és Kelemér között haladó, nehezen jár­ható országút mentén terül A templom egyik emlék­tábláján olvasom: „Krasz- nai Mihálynak, az 1675. év­ben igaz hitéért Nápolyban gályarabságot szenvedett Kelemér-gömörszőllősi lel­kipásztornak dicső emléke­zetére”. / Részlet a múzeumból el a Kis- és Nagy-Mohos- tó természetvédelmi terü­lete, öt holdnyi különleges mocsári és lápnövényzettel, dús tőzegmohaláppal. Ezek a tavak a jégkorszak vé­gén földcsuszamlással ke­letkeztek. Az azóta égyre vastagodó tőzegmohalápok a jégkorszak néhány ritka növényét is . megőrizték. Miután e természeti rit­kaságban gyönyörködtünk, néhány kilométernyi út megtétele után máris az irodalmi nevezetességű kis­községbe, Keleméire érkez­tünk. Kelemér központjában a református templom fogad, szép gótikus ablakaival, ér­tékes műemlék. A templom mögötti temetőből festett, faragott kopjafás síremléke­ket gyűjtöttek össze. Raj­zok és feliratok magyaráz­zák, hogy az idősek féjfáit ezen a vidéken feketére festették, a fiatalokét fe­hérre, vagy kékre. Az öre­gek ma is megfaragják a maguk kopjafáit, de a sí­rokra csak ritkán kerülnek, mert a fiatalok kőemléket rakatnak halottaik sírjára. A templomban s a temp­lom körül meg csak gyűl­nek a megkezdett évszámú faragott íejíák. számai. S a templom be­rendezéseiből Tompa lel­készsége idejének — né­hány darabja: terítő, úrasz­tala. Aztán a költő munkás, ságának , dokumentumai, kötetei, levelezése, kéziratai, kritikák — korabeli lapok­ból és emlékezések száz évvel későbbről­Tompa Mihály, a bete­ges, hányatott sorsú költő, 1849 áprilisától élt Kelemé- ren- Azután, hogy mint nemzetőr-lelkész részt vett a szabadságharcban, s csak súlyos betegsége miatt vált meg a honvédseregtől. Kelemérre költözött, ami­kor feleségül vette a szelíd Soldos Emíliát, aki sok szenvedésében méltó társa, segítsége lett a költőnek. A világosi fegyverletétel után az irodalmi élet hirtelen összeomlott, az írók szét­széledtek, ki bújdosásba, ki börtönbe. „A szabadságharc bukása után nyílik ki Tom­pa szeme a teljes valóság­ra — írja Szalatnai Rezső. — A gyönge test makacs, határozott, tiszta lelket rejt. Ah'g álcázott szavakkal, szívbemarkoló allegóriák­kal fordul az osztrák el­nyomás ellen, kipellengérezi a Bach-lcorszakot”. 1850-ben Keleméren írja „A gólyához” című híressé vált versét. Ezért a rebel­lis hangú költeményéért az osztrák zsandárok Kassára hurcolták, aztán Hanvára internálták, ahol egy évig nem mehetett ki a falu ha­tárába sem. De hogy az el­zártság, a megfélemlítés nem befolyásolta Tompa költészetét, emlékeztessünk a Hanván írt nagy versére, a „Levél egy kibujdosott barátom után”-ra. Szálló­igévé lett szép sorait máig idézzük: „Szívet cseréljen az, aki hazát cserél”. Vagy említsük a költészet nem­zetmentő szerepét hirdető „A madár fiaihoz” című, s társadalombírálatának egyik legerősebb példáját, a „Bol­dog sziget” című versét, amely a Bach-korszak sza­tírája, a magyarság élősdi- jeinek leleplezése. Ezekre a versekre hivatkozva írja Zilahy, a Magyar koszorú­sok albumában, hogy „1850 után a magyar közérzület leghívebb és legigazabb toL mácsának nevezhetjük Tom­pa Mihályt”. E versek költőjének, a nemzet-ébresztő Tompának az emlékezete az 1963-ban létrehozott Kelemért em­lékház. K. M. Egyházi edények a múzeumban A Tompa-emléktábla és egyik életrehivója, Illés István ál­talános iskolai igazgató Mocsarak lecsapolásánál, árvízelhárítási .munkáknál, la­pos, havas talajon való szál­lításnál és építkezéseknél, földrengéseknél, kikötő- és erdőtüzeknél és más kataszt­rófáknál, lezuhant repülőgé­pek felkutatásánál, olajveze­tékek lefektetésénél stb. múl­hatatlan szükség van kétéltű járművekre. Ezek egyaránt tudnak közlekedni kemény, laza, sziklás talajon és vízen. Ilyen járművek konstruálásá­val — több-kevesebb sikerrel — már közel három évtizede foglalkoznak az Egyesült Ál­lamokban, a Szovjetunióban, Japánban és még egy-két. or­szágban. A kétéltű járművek családjában külön kategóriát alkotnak a légpárnás alkal­matosságok, amelyek fejlesz­tésében kezdettől fogva Ang­lia áll az élen. Különleges kategóriát képeznek a víz fe­lületére leszállni tudó légzsá­kos helikopterek. Ezeknél a pilóta csak közvetlenül leszál­lás előtt tölti meg levegővel a gumipámákat, s a felszál­lást követően nyomban ki­szivattyúzza onnan a levegőt, hogy a gumipárna repülés közben ne fejtsen ki légellen­állást. A kétéltű tengeralatt­járó, amely egyaránt tud ha­ladni a víz alatt és a leve­gőben. még kísérleti stádi­umban van. Főként hadászati szempontból lenne jelentősége annak, hogy egy, a tenger mélyéről felfelé igyekvő jár­mű elhagyhassa a vizet és mint repülőgép folytassa út­ját. Képünkön: Az egyik leg­újabb szovjet többcélú jármű­típus, a Tupoljev-iroda ter­vezte kétéltű repülőszán, amely a sekély, mocsaras fo­lyószakaszokkal, a gázlókkal éppoly könnyen birkózik meg, mint a végtelen hómezők vastag hótakarójával. A jár­mű 260 kilowattos robbanó­motorja hajtotta légcsavarja segítségével 100 km/óra uta­zósebességgel haladhat, S üzemanyagtartályának egy­szeri feltöltésével mintegy 500 kilométer távolságot te­het meg. Segít az alkohol? Nem. Nem segít... És mégis, valamilyen lelki sér rülés hatására milyen sokan nyúlnak a pohár után. A cél: menekülni a realitás, a valóság elől. Elérkezni a fe­ledés .(vagy az öntudatlanság) állapotáig, — az alkohol se­gítségével. Milyen sokszor le­küzdhetetlen erővel jelentke­zik a bánat oldásának igénye, azonnal szükség van italra, hogy a szívet markoló szo­morúság oldódjék. Ez azonban nem jelen Iliét megoldást, az ital csak ide- ig-óráig feledteti el a bána­tot, a magányosságot, a sú­lyos lelki problémákat. Utá­na még mélyebb a szomorú­ság nyomasztó érzése, s a kilátástalanság lesz úrrá az alkohol mámorába menekülő nő egész lényén. A nő rendkívül érzékeny szervezete az érzelmi túl­terhelést nehezen tudja el­viselni. Az alkoholhoz való menekülést legtöbbször az érzelmi túlterhelés motiválja. Bár sok lelki sebet előidéző probléma akadhat az életben, mégsem szabad kétségbees­ni, hanem helyes . életveze­téssel, akaraterővel ki kell kerülni ebből. Minden élet­korban és minden élethely­zetben meg kell keresni, meg lehet találni azokat az örömforrásokal. amelyek széppé, értékessé, tartalmas­sá teszik az életet. Nem megoldás az alkohol­hoz való menekülés akkor sem, ha egy nő magányosan él. Ha szeretetigényét nem tudja kielégíteni. Az alkohol és az önsajnálkozás helyett inkább egészséges életfelfo­gással próbáljon olyan miliőt teremteni magának, amely­ben jól érzi magái. Vegyen részt közös utazásokon, ki­rándulásokon. .kéresse a tár­saságot, hiszen számtalan le­hetőség van az emberekkel való kapcsolattartásra. S nem szabad elveszteni a re­ményt sem, hogy élőbb- utó bb egy kellemes társra talál majd. Az alkohol mértéktelen fo­gyasztásáról — kellő akarat­erővel — le lehet és le kell szokni. Még idejében. Túl azon, hogy a túlzott alkohol- fogyasztás árt az arcbőr egészségének és szépségének, egyéb veszélyekkel is jár. Egy idő után fellépnek azok a személyiségváltozások, jel­lemtorzulások, amelyek meg­nehezítik az emberekkel való kapcsolatot. Munkahelyi kel­lemetlenségekre is vezethet. Megnő a balesetveszély alko­holos állapotban. De arról sem szabad hallgatni, ■ hogy a túlzott alkoholfogyasztás az egészséget intenzíven ká­rosítja, a gyomor, a máj mű­ködésében súlyos zavarokat idéz elő. Az alkohol' okozta májkárosodás az esetek túl­nyomó többségében halálhoz vezet. Az alkohol sejtméreg. Rendszeres alkoholfogyasztás következtében károsodik az emberi szervezetet felépítő sejtek egy része, de károsodik a szív, az erek, az idegrend­szer is. S ha az alkohol már tönkretette a szervezetet, —■ akkor már nincs visszaút... Akkor már késő arra gondol- i ni, hogy az egészség a leg­nagyobb kincsünk. \ Asszonyom! Nézzen körül a ' világban ... Ha keresi, megtalálja az élet igazi ér­telmét és nem lesz szülcsége az alkohol mámorára, hogy boldog legyen ... F. K. Vízlevegőzíetés Eredetileg csúcsvízműnek épült a Hernád menti vízkivétel! mii. Feladata szerint a csúcsidőszakban kellett volna „be­segítenie" Miskolc vízellátásába. Az idő. az igények azon­ban rácáfoltak erre az elképzelésre, és ma már rendsze­resen igénybe veszik az üzemet a miskolci fogyasztók ér­déliében. Szűrés, tisztítás ufón még a képen látható mó­don „levegőztetik" a vizet, a hálózatba irányítás előtt. Szabados György felvétele r

Next

/
Thumbnails
Contents