Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-01 / 51. szám
1980. március L, srombst eSZAK-MAGYARORSZAG 5 Hí eredményekre építve, aég színvonalasai munkát i A polgári védelem tevékenységét, a i megoldásra váró legtöbb tennivalókat ha- , tározatok, intézkedések szabják meg min- i den időszakra. Így az V. ötéves terv idő— I szakában a honvédelmi miniszter és a Pol- i gári Védelem országos törzs parancsnoká- [ naiv e programra épülő irányelvei szab- i nak küvelennényeket a fejlesztés, a fel - 1 készítés feladataira. A központi elváráso- i kon túlmenően megyénk földrajzi lehetö- i ségei. az iparban betöltött helye és szere- J pé niindannytunktól különleges figyelmet i követel meg a védelem színvonalas meg- J valósítása, a polgári védelmi tennivalók i területén. Ez alapvető hazafias kötelessé- 1 giink. állampolgári feladatunk. Ilyen meggondolásokból kiindulva, úgy érzékelem, nem lenne célszerű megyénk polgári védelmi helyzetét csak az 1979-es i esztendő eredményeinek a tükrében vizs- J galiii. A jelenlegi ötéves tervünkben 1 ugyanis — az előző esztendők munkáját 1 figyelembe véve — mindent évben más i követelmények álltak előttünk, s különbö- i ző sikereket, eredményeket értünk el. Az | elmúlt négy esztendő eredményességét i mutatja, hogy a városi, járási szakszolgá- { lati vezetők polgári védelmi felkészültsége t jelentős mértékben fejlődött. Ez megírni- 1 látkózik abbán is. hogy ma már c vezetők képesek önállóan a feladatok megha- i tarozására, a polgári védelmi munka irányítására, a végrehajtás színvonalas érté- i kelésére. Bizonyítja ezt az állítást a tervidőszak- i ban eddig levezetett városi, járási bemu- 1 táló gyakorlatok eredményessége — S/.e- i rénesl Sátoraljaújhely. Ózd. Miskolc. Ede- i ' lény járások — és a különböző parancsnoki foglalkozások sikere is. A módszertani i bemutató gyakorlatok levezetése során [ külön, is ki kell emelni azt a tényt, hogy i minden tárásban a' helyi adottságoknak 1 megfelelően más és más jellegű — egészség-' i ügyi, műszaki, rbv-mentesitési stb. — i volt. Nagy előrelépést jelentett a nemzel- J közi szintű bemutatókon való részvétel is, ■ ’ melynek mindegyike sikeresen zárult, iga- 1 Zolva azt a megállapítást, hogy a polgári ! védelem megyéi állománya — a vezetők ' és a beosztottak egyaránt — minden vo- | nalkozásban fokozottan igyekeztek eleget i tenni a honvédelmi feladatokból adódó [ kötelességeiknek. Meg kell említőm, hogy az eredmények 1 ,.e,lépésében nagy segítséget jelentett a Mi- i . -niszterlunác.s polgári védelemmel toglal- ' kozó határozata, amely rendezte az ál- ! lamigazgutási, üzemi stb. vezetők polgári i védelmi tevékenységét tén felelősségét. A [ vezetők ismerik ezt a határozatot, és en- i nek szellemében dolgoznak. Igaz. akadnak 1 ezen a területen még hiányosságok. A , polgári védelmi törzs állal önállóan vég- i " behajtott, illetve a törzs és a szakigazgatási szervekkel elvégzett komplex ellenőr- i zések megmutatták, hogy néhány községi | és termelőszövetkezeti vezetőnél még van- i nak ' pótolnivalók. Az is kitűnt, hogy ad- • dig, amíg a szakszolgálati parancsnokok , ismeretszintjén jelentős előrelépés tapasz- i '' talhátó. ugyanez nem mondható el minden alegységparancsnokról. Keressük a meg- i oldásokat a hiányosságok mielőbbi pótlá- [ sara. Ezért a községi tanácsi vezetők to- i vábbképzésében rendszeresen lehetőséget 1 biztosítunk a polgári védelemmel kapcso- , latos tudnivalók oktatására is. v i örömmel állapíthatjuk meg, hogy — külö- | nősen az elmúlt esztendőben — előbbre i jutottunk az emberi élet. az anyagi javak 1 védelmének biztosításában is. Az állomány felkészítése és az ifjúság i honvédelmi, polgári védelmi képzése terén nagy jelentősege van annak a lénynek, hogy napjainkban már szinte minden „árás rendelkezik megfelelő színvonalú kiképző objektummal. Ebben a vonatkozásban ki kell emelni Kazincbarcika város úttörő szerepét, ahol elsőnek létesítettek ilyen polgári védelmi kabinetet. Megyei szinten is biztosított a felkészítés a rendelkezésre álló bázison. Nagy gondol fordítunk a lakosság polgári védelmi felkészítésére is. Ezt a munkát szolgálta, hogy az elmúlt időszakban minden városban, járásban bemutattuk vándorkiállításunkat. Jól egészíti ki ezt a tevékenységet a megyében fellelhető, es a lakosság igényeit szolgáló tömegkommunikációs rendszer. Ebben egyaránt jó szolgálatul tesznek az üzemi lapok, a megyei rádió és újság egyaránt. Jól bevált módszer ezen a területen, hogy a megyei tömegkommunikációs szervek részére minden esztendőben konkrét programot adunk az adott év legfőbb polgári védelmi feladatairól. s egyben értékeljük a korábbi időszakban e területen folytatott munkájukat. Bebizonyosödott. hogy a szoros együttműködés, a jó kapcsolattartás jól kamatozik mindkét fél számára. Eé hozzásegít bennünket a politikai feh’ilágosító munka mind színvonalasabb végzéséhez is. Ez a lény egyértelnjüen azt eredményezte, hogy lakosságunk is társadalmi ügynek tekinti a honvédelmi feladatokból adódó polgári védelmi munkát. E megállapítást bizonyították az eddig végrehajtott különböző szintű gyakorlatok is. Bevált módszer ebben a vonatkozásban, hogy minden gyakorlatot megelőzően a megyei, városi, járási védelmi bizottságok hagyják jóvá e megmozdulások politikai tervét. A tervezésen túlmenően azonban a pártbizottságok munkatársai is részt vesznek. a gyakorlati megvalósítás minden szakaszában. Az eddig elvégzett munkát — a kisebb hiányosságok ellenere is — úgy gondolom. pozitívan ítélhetjük meg. Ezl azzal is sikerült elérnünk, hogy állományunk mindig nagy gondot fordított az előírt feladatok végrehajtására. Ilyen volt például néhány esztendővel ezelőtt a gyermekvédő eszközök bemutatása, a már említett nemzetközi szintű rbv-bemutató gyakorlat. Büszkék vagyunk arra is. hogy hazánkban első ízben Borsod területén került sor megyei szintű, több tízezer tót megmozgató bemutató gyakorlatra. Ilyen előzmények — természetesen — kötelezik polgári védelmi szervezetünk minden tagját az 1980-as esztendő feladatainak színvonalas megvalósítására is. 'Így ez évben tovább folytatjuk az’ alegységszintű gyakorlatokat. Ennek során olyan módszerrel kívánunk dolgozni, hogy jobban figyelembe vesszük a gazdasági szempontokat, lehetőségeket. Ezért például a gyakorlatokat a szanálásra ítélt helyeken kívánjuk végrehajtani. Célunk, hogy a polgári védelem fennállásának 80. évfordulójára az ötödik ötéves terv polgári védelmi munkáját minden vonatkozásban teljesítsük. Élthez tovább kell javítanunk a kiképzési segédeszközök biztosítását, a szakszolgálatok, önvédelmi szervezetek felkészítését. Nagyarányú javulást kell elérnünk a dolgozók differenciált felkészítésében. Ilyen alapokon lehet a megye védelmét szolgáló hatodik ötéves tervünket tervezni és végrehajtani. Or. Ladányi József, Borsod-Abaúj-Zemplén megye tanácselnöke, a polgári védelem megyei parancsnoka Táppénzellátás az OKÜ-ben Az Ózdi Kohászati Üzemek vállalati szakszervezeti bizottsága egyetértésével. a Szákszervezetek Borsod megyei Tanácsa elnökségének engedélyével. 1979. április 1- tól az Ózdi Kohászati Üzemekben is bevtzelték a dolgozók üzemi rendelőben történő táppénzre vételét. Ennek tapasztalatairól tanácskoztak a közelmúltban Miskolcon, az SZETT társadalombiztosítási és szociálpolitikái bizottságának tagjai. Az üzemi lúppénzrevéleli jog bevezetéséhez minimum hat üzemorvosra és természetesen megfelelő felszerelésre volt szükség. Ezért az ÖKÜ négy főfoglalkozású üzemorvosa munkáiénak megsegítésére. az Ózdi Kórház és Rendelőintézet igazgatója, a belgyógyászati osztályról kel orvost bízóit meg. A táppénztől vétel az.ÓKÜ ózdi lakosainak járó betegeire terjed ki. Más vállalatok dolgozóit, valamint a fekvő betegeket továbbra is a körzeti orvosok veszik táppénzre. Az üzemorvosok rendelési idejét a munkahely rendjének megfelelően állapították meg. A megnövekedett admi- * nisztrációs feladatokat három orvosírnok végzi, nyolcórás munkaidőben. Az üzemorvosok táppénzrevételi jogának biztosítósa számos előnnyel jár. Tárgyilagosabban, reálisabban bírálják el a kereső- képességet. a munkahelyek és körülmények ismeretében, mint a körzeti orvosok. Lehetőség van az idült betegek fokozottabb figyelemmel kisérésére. és gondozásának hatékonyabba teleiére. Mindennek eredménye rövid időn belül jelentkezett a táppénzes arányszám kedvező ala- kulasaban. Lényegesen csökkent. az egy-két napos táppénzes betegek száma is. Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói szakrendelői ellátást — belgyógyászati, sebészeti, röntgen, laborvizsgálat, fogászat és EKG — az ü^zemi rendelőintézetben kapnak, amelynek szoros kapcsolata van a városi kórház fekvőbeteg-osztályaival. Ide kerülnek sürgősségi vagy előjegyzés útján azok a betegek, akiknek kórházi! kivizsgálásra vagy kezelésre van szükségük. A táppénzrevéleltől elválaszthatatlan, a táppénzes felülvizsgálat, és a táppénz- fegyelem. A felülvizsgálatra berendelt, mintegy 4U—50 beteg úgynevezett felülvéleményezése időigényes és koncentrált munkát kíván, amelyről ugyancsak kedvezőek a tapasztalatok. Hasonlóan a táppénz-, illetőleg betegellen-| őrök munkájáról is. r Leskó János esztergályos egy szovjet gyártmányú, Sztankó-tipusú csúcsesztergán a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárra készülő, DSOT—63Vl-es összecsapógép sodrótengelyét esztergálja a Dl- GÉP kísérleti és prototipusüzemében. A szakmunkás tagja c Malinovszkij nevét viselő MSZBT szocialista brigádnak, e brigád 1976-ban a végzett kiváló munka eredményeként, a Vállalat Kiváló Brigádja címet nyerte el. Fotó: Fojtán László A Kossuth Könyvkiadó gondozásában 12 könyv kiadását tervezik. Már r. közeljövőben a könyvesboltokba kerül a második világháború magyar ellenállási mozgalmáról. partizánharcairól átfogó képet adó ..Fegyverrel a hazáért” című kötet, amely a Magyar Partizán Szövetséggel és a Zrínyi Könyvkiadóval közös gondozásban jelenik meg. Hamarosan kapható lesz a „Mit leéli tudni ha zank felszabadulásáról" című zsebkönyv is. amelyet elsői sorban vetélkedők szervezői, résztvevői forgathatnak haszonnal. Különlegességnek ígérkezik Pavel Luknyickij Magyar Naolója. A szerző haditudósítóként vett részt a hazánk felszabadításáért folyó hadműveletekben: könyve egyéni hangú hiteles beszámoló az ország felszabadításának időszakáról. Lenin születésének 110. évfordulója tiszteletéle ebben az. évben befejeződik a Lenin összes müvei 55 kötetének kiadása. r i i i ; Jogászunk ; válaszol HOL ALAKÍTHATÓ MEZOGAZDASAGI SZAKCSOPORT? Hörcsik János olvasónk, (Füzérradvány, Fő út 22. 3993) és más levélíróink azzal a kéressél keresték meg szerkesztőségünket, hogy ismertessük a mezőgazdasági szakcsoportok alakítására és működésére vonatkozó eljárást, mert levélíróink nulláét szeretnének tenyészteni. A háztáji és kisegítő gazdasagok termelésére a népgazdaságnak szüksége van. Számos állami jogszabály es intézkedés segíti ezeknek a gazdaságoknak szervezett támogatását a termelőeszköz- és anyagellátásban, a kistermelésben is hasznosítható jó fajták, fejlett módszerek alkalmazásában és az értékesítésben. A mezőgazdasági szakcsoport a mezőgazdasági kistermelők egyik legelterjedtebb és legismertebb szervezete. A szakcsoportokban olyan kistermelők tömörülnek. akik azonos vagy hasonló termény- vagy termékfajtákat állítanak elő. Leggyakoribb a kertészeti, a szőlő- és gyümölcstermesztő, a sertéshizlaló, a kisállat- ten,vesztő (nyúl. baromfi, nutria), a méhész szakcsoport. A szakcsoport általános célja, hogy a mezőgazdaság egy vagy több ágában — növénytermesztés. szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés, állattenyésztés — termelő, feldolgozó tevékenységet, ehhez kapcsolódó vagy ezt elősegítő közös beszerzést, értékesítést 'és szolgáltatást biztosítson tagjai számára. A termelő tevékenységet a tagok egyénileg, a saját gazdaságukban folytatják. A szakcsoportnak tagja lehet minden tizennegyedik életévét betöltött állampolgár. A szakcsoport megalakításához legalább 10 belépni szándékozó személy és a működést biztosító anyagi eszközök szükségesek. Mivel a mezőgazdasági szakcsoport csak az öíész vagy a mezőgazdasági termelőszövetkezet keretében működhet, az alakítást elhatározó személyeknek valamelyik szövetkezet igazgat óságától (vezetőségétől) előzetes hozzájárulást kell kérniük a szakcsoport szervezéséhez. Ha a megalakulást az áfész igazgatóságától kérik, ott feltétel az is. hogy a szakcsoportba belépni szándékozó személy légien az á fés/.nek is tagja. A szakcsoportba belépni kívánó kistermelő a felvételét írásban kérje, ha már működő szakcsoportról van szó. Az új szakcsoport alakítása az elbíráló szövetkezet vezetőségének döntésétől függ. A mezőgazdasági szakcsoport működését akkor kezdheti meg, ha a szakcsoportot befogadó szövetkezet köz-, vagy küldöttgyűlése az alakulást jóváhagyta. Az alakulás után a szakcsoport tagértekezlete dönt a sajat működési szabályáról es vezetőséget választ. A működéshez szükséges közös vagyon a tagok hozzájárulásából, a közös tevékenységhez létrehozott vagy beszerzett javakból, létesítményekből, a közös tevékenységből származó vagyonszaporulatbol képződik. Ehhez a befogadó szövetkezet is adhat a szakcsoportnak pénzt, termelö- cszk őzöket, 1 ét esit mény eket és földet, ami ugyancsak a szakcsoport közös vagyonához tartozik. A mezőgazda- .sági nagyüzemek és az áfé- szek, valamint a mezőgazdasági szakcsoportok (a kistermelők) között már eddig is jó együttműködés alakult ki és a befogadó szövetkezetek szervezetten végzik a felvásárlást. A szakcsoport tagjai felvásárlási felárat, állami támogatást, adómentességet és adókedvezményt is kaphatnak. Ml TÖRTÉNIK A MŰVELETLEN FÖLDDEL? MENNYI FÖLDET'LEHET BÉRBE ADNI? I A íöldvjédelmi jogszabályuk szerint, ha a személyi vagy magántulajdonban levő földet a földhasználók felszólítás ellenére sem művelik meg, azt állami tulajdonba kell venni. A törvény rendelkezései nem írták elő ilyen esetben annak vizsgálatát. hogy a művelés elmaradása a 'tulajdonosnak felróható vagy nem. ezért az 1980. január hó 1. napján hatályba lépett törvénymódosítás előírja, hogy a magánszemélyek tulajdonában levő. felszólítás ellenére felróható okból műveletlenül hagyott mezőgazdasági rendeltetésű földeket kártalanítás nélkül, állami tulajdonba kell venni. Ez azt jelenBorsodi nők Vasárnap, március 2-án. üti tagú női csoport utazik Moszkvába. Leniijgrádba, Borsod különböző üzemeiből. A HNF megyei bizottsága a ti, hogy az államosítás előtt vizsgálni kell. hogy az időszerű növényápolási, gyomtalanítás) és növényvédelmi munkákat a fökihasználó neki felróható, vagy fel nem róható ok. pl. betegség, idős kor stb. miatt nem végeztééi és csak akkor lehel az állami tulajdonba vételt eszközölni. ha a művelés elmulasztása a tulajdonosnak vagy földhasználónak felróható. A földtulajdonra és a tartós földhasználatra vonatkozó jogszabályok szerint, a termelőszövetkezet a tulajdonában levő földet és ha- szoningatlant állampolgárnak nem adhatja el. Az 1980. január hó 1. napjával • hatályba lépett, módosító jogszabályok szerint lehetőség nyílik arra. hogy — kivételesen — az állampolgárok a termelőszövetkezettől házingatlanokat és tartósan fennmaradó tanyákat vásároljanak meg. kizárólag lakás céljára. A termelőszövetkezet és az állampolgárok között létrejött vagyonátruházási szerződést az illetékes járási földhivatal hagyja jóvá. A tanya eladása esetén a tanya területe az 1500 m‘--t (417 négyszögöl) .nem haladhatja meg és az eladása nagyüzemi művelést nem akadályozhatja. A vonatkozó jogszabályok lényeges módosításának számit a föld használati jogának átadása és haszonbérbe adása is. A termelőszövetkezetek eddig a nagyüzemilég nem hasznosítható földjüket nem adhatták haszonbérbe, csak tartós földhasználatba. A módosítás 1980. januáritól lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezet a tagjainak. alkalmazottainak és kívülállóknak — nagyüzemi- lég nem hasznosítható földjeiből — földet adhat haszonbérbe. A földet tartósan, általában énítés céljára az épület fennállásáig, de legalább 50 évre. termelés céljára pedig legalább 80 évre kell használatba adni. A haszonbérbe adás ideie legfeljebb 15 év. az adható föld nagysága pedig nem - haladhatja meg a 8000 nT’-L Ebbe be kell számítani a tartós hasúvá latba adott föld területéi is. Dr. Sass Tibor Moszkvában 88 lánynak asszonynak ió munkája elismeréseképp ;n szervezte a március 13-ig tartó utat, mint nőnapi ajándékul. \