Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-14 / 37. szám
1980. február 14., csütörtök É5ZAK-MAGYARORSZÁG 3 A főművezető szokása szerint reggel 7 óra után pár perccel már ott van a hatalmas csarnokban. Az agilis, jó képességű, halk szavú ifjú ember egyetlen pillantással igyekszik áttekinteni a finomsor gépsorát, az ott szorgoskodó emberek munkáját., Az éjjel nyugodtan alhalott, nem csörgött lakásán segítséget, tanácsát kérve a telefon. A Herczegh Ferenc brigád van műszakban. Vezetője Nyilas István szakmailag és politikailag jól felkészült ember. A közösség tavaly a kongresszusi, felszabadulási versenyben 2500 tonnával hengerelt többet a tervezettől. — Jó szerencsét, Lajos bácsi — áll meg a főművezető S. Tóth Lajos hengerész mellett, aki egyben szakszervezeti bizalmi is. — Erőt, egészséget Pistikém. — Hogy vannak, mi újság a soron? — Az ötös állványon üreget kellene cserélni, a négyeshez és a hatoshoz tartja-, lékalkatrész kellene. — Intézkedem, Lajos bácsi ! Milyen a hangulat a brigádban ? — Minden rendben van. Két emberrel kellene leülni beszélgetni. Az egyik kimaradt, a másik meg összekapott a társával. Ez egy csöppet zavarja a nyugodt légkört. — Jó, majd hatszemközt beszélgetünk velük egy kicsit. Balogh István továbblépked. A triónál egy kormányos szólítja meg. — Pistikém, baj van a klimatizáló berendezéssel. — Rendben, intézkedem. Üjabb ember szólítja meg. Gondjai vannak. Bár tudja, hogy a főművezető a jó tanácson kívül nem tud többet segíteni, dekát a ki nem mondott szó, panasz belülről feszíti, s ha már elmondhatja fájdalmát annak, akiben bízik, megkönnyebbülést jelent számára, úgy. mint aki a saját terhét átrakja egy másik ember vállára. — Pistikém — állítja meg a főművezetőt egy újabb ember —, van egy ötletem ... Az idő gyorsan halad, már a következő műszak dolgozik. Az előző brigád gyakorlott, nagy tapasztalatú emberekből áll. Ebben — ICom- játi. Gyula brigád vezetővel az élen — sok a fiatal, aki egyre több tapasztalatot szippant magába. A közösség januárban például 10 százalékkal produkált többet a tervezettől. Fiatal az elöforrasz- tár Slefári Miklós is, aki egyben szakszervezeti bizalmi. — Szervusz, Miklós, milyen gondok vannak? — Nem jó a gerendalépte- tő. Valamit igazítani kellene rajta. — Szólok a gépészetnek. Mi van az emberekkel, akikkel a múltkor beszélgettünk? — Egyikükre hatott, a szó, nincs vele baj. A másiknál még egy kicsit várni kell. A harmadikkal viszont újból le kell ülni beszélgetni. — Rendben van, de ezt már tízszemközt csináljuk. Eddig szó nélkül kísértem végig a főművezető szokványos munkanapját. Most kibuggyan belőlem a kérdés. — Miért beszél nagy elő- • szeretettel a szakszervezeti bizalmiakkal ? — A jelen időszakban és a jövőben még inkább nagy feladatot kell elvégezniük. Ehhez minden ember erejére, képességére, öntudatára, lenni akarására szükség van. Aki rendre hibázik, vagy fegyelmezetlen, azzal beszélgetünk, ha kell többször is. s ha nem használ, akkor átmenetileg csökkentjük a bérét, áthelyezzük, vagy javasoljuk: keressen más mun- kahelyet. — A gazdasági vezető egymaga nem sokat tehet. Szerencsés helyzetben vagyunk. A párt-, a szakszervezet, a KISZ képviselőivel jól össze tudjuk hangolni a munkánkat. Erősíteni akarjuk a személyes felelősségérzetet és az üzemi demokráciát is. A politikai és a mozgalmi szervek képviselőivel együtt azt tartjuk; előbb tegyünk minél többet a közös tálba, aztán aszerint adjunk ki belőle kinek-kinek aszerint, amennyit beletett, amennyit megérdemel. — Most mit akarnak betenni a közös „tálba”? — Tavaly a ten/ szerint, 183 ezer tonna anyagot kellett volna a finomsoron hengerelni. Ebből a kongresszusi, felszabadulási verseny eredményeképpen 185 ezer tonna lett. Most a terv, 180 ezer tonnát ír elő. — Mennyivel vállaltak többet? — Mennyiségben semmivel. A kongresszusi irányelvek szerint , a hatékonyságot, a termelékenységet, a gazdaságosságot kell növelni. Éppen ezért azt vállaltuk, hogy a finomhengersoron minden tonna áru előállításánál (1 kilogramm anyagot takarítunk meg, ez több mint 1100 tonna acél megtakarítását jelenti. Növeljük a minőséget. Sikeres évkezdésről tanúskodnak a termelési eredmények az Özdi Kohászati Üzemekben. A tervezetthez képest ■acélnyersvasbpl csaknem 3 ezer tonnával, martinacélból 3 ezer 300 tonnával gyártottak többet, de kedvezőek az eredmények hiszen hazánkban és a külföldön csuk versenyképes áruval tudunk sikert elérni, — Hogyan lett főművezető? ' — A műszaki egyetem ko- hómérnöki szakán e gyár. az LKM ösztöndíjasaként végeztem. Utána idekerültem u NAC-ba. Részt vettem a berendezések üzembe helyezésén. így alaposan megismertem a hengersort. Négy évig dolgoztam, mint művezető, s egy éve vagyok főművezető. — Nem „ugratták” kezdetben ? — Többször is. Ezt minden kezdővel megteszik. Olyan emberekhez kerültem, akik 15— 20 éves gyakorlattal rendelkeztek. Olyan megoldásokhoz is kérték a „tanácsomat”, amit jobban tudtak, mint én. Egy ideig gondolkoztam, egy-két ember tanácsát kértem, s közöltem, hogy mit tegyenek. Látták, hogy nem akarom „megjátszani” magam, közösen megszerettük, megtanultuk becsülni egymást. Egyszer aztán megfordult a helyzet. Tizenhét pörgőhajtómű van. Az egyik tönkrement. Javításához 8—-10 órára le kellett volna állni. A szúrás-tervet átdolgoztuk, két pörgőhajtóművet kikapcsoltunk. „Na — mondták —, most levizsgázik a művezető. mert ebből jó nem származik.” Két óra múlva a finomhengersor dolgozott és kitűnően. Mit jelent ez a nyereség ? Képzeljük el, hogy a sor, á tízmilliméteres koracélból, percenként, egy kilométer hosszúságút gyárt, ez óránként 20—22 tonna anyag feldolgozását jelenti. Ez a megoldás 130—150 tonna árut „hozott”. A főművezető kitűnően ted irányítani, a legnehezebb pillanatokban is higgadtan tud intézkedni, az emberele hallgatnak rá. önmagáról azonban keveset mond. — Nehéz szakma a miénk, de sok szépsége van. Nem is tudnám az életemet, a hengermű és az itt dolgozó, a hozzám tartozó 180 ember nélkül elképzelni, akiknek nagyrésze kitűnő szakember, s éppen úgy felelősséget éreznek a közösségért, mint ón. Csorba Barnabás más termékek vonatkozásában is. Az időarányos terv 114 ezer 670 tonna összes készáru előállítását irányozta elő, s ezzel szemben február 10-ig 121 ezer 153 tonna készárut állítottak elő az ÓKÜ-ben. Sikeres évkezdés az OKU-ben A vezérlőpultnál Külön tanfolyamon sajátította el ai új technológiát Jónás Béláné — a Vörös Október szocialista brigád lagja —, aki a miskolci betongyáiban a vezérlőpultot kezeli. Szabados György felvétele Téli gépjavítás A Győri MEZŐGÉP Vállalat évi termelési értéke meghaladja az egymilliárd forintot. A mezőgazdasági hajtóművek és kardántengelyek gyártása mellett a vállalatnál jelentős helyet kap a mezőgazdasági gépszerviz-tevékenység is. A közelmúltban az abdai gyáregységben áj szervizt adtak át, amely segítségével lehetőség nyílik óriás mezőgazdasági gépek szakszerű téli karbantartására, illetve nagyjavítására. 150 milliárd forint Társadalmi iuitatásnk A lakosságnak nyújtott pénz- és természetbeni társadalmi juttatások értéke az idén már megközelíti a 150 milliárd forintot, amelyhez egyebek között nyugdíj, táppénz. családi pótlék, egészségügyi. szociális ellátás, oktatás. kulturális, sportlehetőségek és üdültetés formájában jutnak a társadalom különböző rétegei. Vagyis jövedelmének csaknem 32 százalékát társadalmi juttatásként kapja a lakosság, ennek túlnyomó részét az állami, körülbelül egytizedét pedig a vállalati forrásokból. A vállalati juttatások teszik lehetővé, hogy olyan fontos szolgáltatáshoz, mint például az üzemi étkeztetés, a tényleges árnak a feléért, az üdüléshez alig 25—35 százalékáért juthatnak a dolgozók, a többit a vállalat fizeti. A fejlesztési és a részesedési alapból a dolgozók tízezrei kapnak támogatást, hogy új otthonhoz jussanak. Az elmúlt négy évben felépült lakások 20 százaléka a vállalatok támogatásiból jött létre, 30 ezer gyermeket befogadó óvodát, bölcsödét tartanak fenn a vállalatok, az üzemi étkeztetésben a dolgozóknak 40 százaléka vesz résztHúszéves a termelőszövetkezet Bódvaszilas ötmilliója Kiemelkedő eredménnyel ünnepelte megalakulásának húszéves évfordulóját a bód- vaszilasi Bódvavölgye Termelőszövetkezet. Erről számolt be Szmoják János tszelnék azon a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésen, amelyet a hernádszentanö- rúsi kullúrházban tartottak. A 6500 hektáron, kilenc község határában gazdálkodó szövetkezet a- legeredményesebb évét zárta, hiszen az 5,3 millió forintos nyereség példátlan a termelőszövetkezet történetében. A termelés igazi meghatározója ezen az északi tájon a kedvezőtlen adottság. A Bódva áradásai, a késői kitavaszodás. a kora őszi fagyok, a gyenge termőképes- ségű. 13 aranykorona értékű földek, sajnos olyan tényezők, amelyek évről évre veszélyeztetik a termelés gazdaságosságát. Itt a növénytermesztés a legellentmondásosabb ágazat, hiszen dupla ráfordítással lehet csak szerencsés esetben nyereséget felmutatni. Az elmúlt évben érték el először, hogy ez az ágazat a tervezett árbevételét teljesítette, s ez 25> mázsás búza-, 30 mázsás kukorica-. s '350 mázsás hektáronkénti cukorrépatermést jelenten. Ezért nem lehet csodálkozni azon. hogy a szövetkezet vezetősége évekkel ezelőtt más ágazatok fejlesztése mellett döntött. Hogy jól, azt a számok bizonyítják : a 150 fejőstehén a lelkiismeretes tenyésztői munka eredményeként egymillió forint mémiumot. nyereséget jelentett a szövetkezetnek. Hasonlóan kiemelkedő eredményi .érlek el a hűsmarha- tartásban. hiszen a 84 százalékos szaporodási mutató országos vonatkozásban is megáll ia a bel vét*. A családtagokkal együtt mintegy 10 ezer ember számára jelent valamilyen formáiban boldogulást, kereseti lehetőséget a Bódvavölgve Termelőszövetkezet. Annak idején, amikor a segédüzemági tevékenységet megindították, az a cél lebegett a vezetők előtt, hogy a nyereségen kívül, állandó munkahelyei is teremtsenek az itt élő embereknek. Napjainkban ezek a melléküzemágak termelik meg az árbevétel 60 százalékát. Az országban egyedül itt. a szövőüzemben termelnek flanellt, s ez a 20 millió forintos árbevételen kívül, hosszú távra állandó piacot is jelent. Az. építöbri- gád. a kőporbánya. a faüzem dolgozói szintén kivették részüket. az eredményes termelésből, hiszen május közepétől a fagyok beálltáig a szövetkezet tagjai, alkalmazottai szabad szombatok nélkül. sőt még vasárnap is dolgoztak. A közgyűlésen megtárgyalták az 1880-as esztendő pénzügyi és termelési terveit is. Szmoják János elnök így fogalmazta meg a feladatokat; — Nemcsak jobban, de másképpen is kell dolgozni. Vagyis csökkentve a költséNégy állami gazdaság és kilenc termelőszövetkezet tartozik a két éve alakult borsodi gy ü mölcstermesztési rendszerbe, amelynek Sárospatak a központja, és a Bodrogközi Állami Gazdaság a rendszergazdája. A tangazdaságok évről évre növelik gyümölcsösük területét, s ma már összesen több mint 3000 hektáron foglalkoznak gyümölcstermesztéssel. Ennek 72 százaléka alma. 15 százaléka körte és 13 százaléka csonthéjas gyümölcs. A rendszerbe tartozó nagyüzemi almáskertekben télen is állandóan dolgoztak a metszőbrigádok, amikor csak az időjárás engedte. A nehéz kézi metszés helyett ma már túlnyomórészt géppel végzik az almafák metszését geket. olyan takarékos gazdálkodást szükséges kialakítani. amelyik kivétel nélkül minden ágazatban nyereséget biztosit. A közgyűlés vitájában felszólalt: Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára is. Kiemelte, hogy a szövetkezet tagsága és vezetősége a helyes utat választotta, átgondolt összegzések születtek. megfelelő következtetéseket vonták le, ezért az eredmény sem maradt el. A jövőben a hatékonyabb munkán kívül, amely magába foglalja a költségtakarékos gazdálkodást is. főszerepet a tartalékképzés kap. Csak az a termelőszövetkezet tud versenyben maradni. amely nemcsak befelé fordulva önmaga ügyeivel, gazdálkodásával foglalkozik, hanem kitekint a világba, s figyelembe veszi a gyorsan változó piaci igényeket is. A közgyűlés a munkában élen járók jutalmazásával zárult. Ugyanis a rendszer vezetősége tavaly egy olasz cégtől 21 pneumatikus működésű metszőgépet vásárolt a társult gazdaságok részére. Egy- egv gépegység traktorra szerelt kompresszorból, ebből kábeleken ..polipkarként” kiágazó kis és nagy metszőollókból és egv Styl-íürészböl áll. A traktor a gyümölcsös széles sorai közt halad, s a brigád tagjai előbb a vastagabb gallyakat fűrészelik le, majd a hosszabbítós ollókkal elvégzik a ritkító metszést. Sokkal gyorsabb, .mindenekelőtt pedig lényegesen könnyebb a metszőgéppel való munka. Metszőgéppel az almáskertekben /