Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-12 / 35. szám
1980. február 12., ktídd ESZAK'MAGYARORSZÁG 3 ..A, kedvezőtlen világgazdasági folyamaitok hatásainak ellensúlyozása megköveteli a gazdaság pol i ti,ka fej lesz, lését, rugalmasságát, célratörő megvalósítását, a tervszerűség fokozását, az irányítás és a végrehajtás magasabb színvonalra emelését, a belső és külső erőforrások ésszerű, t-akit rákosa bb fel haszná lása t, a jövedelmezőség lényeges javítását, az újító kezdeményezések támogatását” — olvashatjuk a kongresszusi irányelvekben. Változó termelési szerkezet A MEDICOR Művek gyárai ez ideig sem tartoztak a gyenge, a rosszul gazdálkodó termelőegységek közé. A MEDICOR Müvek Miskolci OREL Gyára például, a termelését 1976-hoz képest 1977- foen 29, 1979-ban 76 és 1979- ben 60 százalékkal növelte. E termékekből expontra is egyre több került. A számsorokból egyértelműen megállapítható a fejlődés dinamikája, bár a ' növekedés trendjének meghatározása nem könnyű, hisz a gyár termelési szerkezete a szelektív fejlesztési követelményeknek megfelelően, sőt a Vasipari Vállalat beolvasztása során is változott. Emlékeztetőül idézzük fel a MEDICOR OREL négyéves múltját. 1976 a gyársaerve- zés nehéz időszaka volt. 1979 a Vasipari Vállalattal történt fúzió éve, újabb feladatbővülést hozott. A gyár fő feladata azonban továbbra sem változott. A népgazdasági igényekkel összhangban, az orvoselektronikai eszközök gyártásában tovább kellett lépni, az urológiai, nőgyógyászati, valamint orr-, fill- és gégevizsgáló, illetve műtőasztalok gyártását pedig meg kellett kezdeni, fel kellett futtatni. Kétirányú fejlesztés Miért ez a kettős, kétirányú fejlődés? — vetődhet fel a kérdés. Régi tapasztalat, tudtuk meg Iirabár Sándor igazgatótól, hogy e két eltérő jellegű termék iránt, adott időben eltérő jellegű, illetve mennyiségű a kereslet. Ha például csökkenőben van a kereslet az elektronikai termékek iránt, akikor általában a mechanikai jellegű gyártmányokat veszik jobban. A teljes átállás, az új profil kialakítása 1979-ben fejeződött be a MEDICOR OREL-nél. A fejlődéssel párhuzamosan a négyéves múlt során a minőségi mutatók is állandóan javultak. Legkézenfekvőbb példa erre a korszerű termékszerkezet. Négy év alatt mintegy 31 új gyártmányt vezettek be. Az élettartam- görbe nyomában Kár lenne tagadni, hogy talán szerencséje is van — a jó gazdasági munka melleit — a gyár kollektívájának. A honosítások is jól sikerülnek, hiszen bár egyes termékek gyártását az úgynevezett élettartamgörbe lefelé menő ágában kezdték el. a piaci változások azonban itt is „besegítettek”. Ezt -a segítséget legjobban példával lehet jellemezni. Tudjuk, hogy egy termék gyártását több időszakban el lehel kezdeni. Megkezdhető a termék gyártása az élettartamgörbe elején, ekkor a legnagyobb az elérhető nyereség, de ekkor a legmagasabb a kockázat is. El lehet „kapni” a görbe felmenő ágát is, ami ugyancsak szép haszonnal jár. Adott esetben az éiettartamgörbe lemenő ágában elkezdett vagy folytatódó gyártás is kedvező lehet, hiszen sok gyártó már abbahagyta a kevésbé korszerű termék előállítását — mert újabb, korszerűbb terméket dob a piacra —, ám a vásárlók még jó ideig ragaszkodnak a megszokotthoz, — és tegyük hozzá —. az olcsóbbhoz. ami még mindig tisztességes nyereséget biztosit a gyártó számára. A gyár néhány termékénél hasonló esettel találkozunk. A termékek túlnyomó többsége azonban a legkorszerűbbek közé tartozik. Nem véletlen,' hogy a gyár termékeinek a népgazdasági átlagnál sokkal kedvezőbbek a devizaki termelési mulatói. Különösen kedvező, hogy alacsony a termékek tőkésim- port-szükséglete is, és ahol lehet, a gyár kollektívája további takarékosságra törekszik. Az EKG-berendezé- sekhez szükséges kalódsugár- csöveket például korábban az NSZK-beli Telefunken cégtől vásárolták. Az Egyesült Izzóval megkötött szerződés csalt ennél a tételnél több millió forintos megtakarítást eredményez. Az adósságok törlesztése A gyár alapításától eltelt négy év nem túl hosszú idő. Több — a gazdálkodás színvonalának javítását célzó — változtatással' még adós maradt a gyár vezetése. Igaz, nem volt könnyű munka a gyárszervezés, s nem volt gond nélküli a mintegy 600 fős — a Vimeluxtól a Vasipari Vállalattól, illetve a háztartásokból verbuválódott — kollektíva betanítása, oktatása és átképzése sem. A munka- és üzemszervezésben, illetve a termelésirányításban szükséges korszerűsítéseket ezért eddig még csupán a leglényegesebb feladatokra koncentrálva végezhették él. A népgazdasági követelmények meghatározzák, hogy a termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származzon. E követelményhez igazodva a gyár dolgozóinak 70 százaléka már teljesítménybérben végzi munkáját. Az úgynevezett munkahely- szervezési. pedig annak megfelelően végezték el, hogy alapul szolgálhasson a korszerű termelésirányítási módszerek bevezetéséhez, a számítógépes termelésirányítás a lkai ma zá sá hoz. Takarékossági elvek a gyakorlatban Biztató eredmények mutatkoznak a takarékossági elvek érvényesítésénél, így az értékelemzés alkalmazásánál is. Mint ismert, az érték- elemzés a II. világháború viszonyai között terjedt el, akkor, amikor a különböző erőforrások, anyagok, energiák, stb. szűkös mértékben álltak a termelés rendelkezésére. Napjainkban, amikor hosszú távon is be kell rendezkedni az anyag- és energiatakarékosságra, az értékelemzés — amely komplex műszaki és gazdasági optimumra törekszik és a termék funkciójának maradéktalan teljesítése mellett általában 20 százalékos költségcsökkentést eredményez — mind több alkalmazóra talál. A HVM—1 típusú hordozható vérnyomásmérő készülék továbbfejlesztésére, illetve konstrukciós átalakítására éppen azért került sor, mert a korábbi megoldás árban már nem versenyképes. Hasonló elemzések késztetik a gyár gazdasági vezetését akkor is, amikor az egyre dráguló kohászati termékeket — mindenütt, ahol csak lehet — műanyagokkal helyettesítik. Buchert Miklós Az esztergályos Alberttelepen Nyíri Lajos esztergályos karusszel-esztergagépen a bányabeü szivattyúhoz alkatrészt gyárt. Fotó: Kozma Brigádvezetők tanácskozása Az exportra kerülő I'karus- aulóbuszok gazdaságosságának további 5 százalékos javítását határozták el hétfőn, a gyár szocialista brigádve- zet.őinek tanácskozásán. A Margit utcai művelődési házban megtartott értekezleten a gyár vezetői és a brigádok 'képviselői elhatározták, hogy az ötéves terv időszakára előirányzott csaknem 61 ezer autóbuszt szeptember végéig elkészítik, s az év utolsó negyedében további 3600 buszt gyártanak a megnövekedett hazai és a külföldi igények kielégítésére, A hiba, az hiba! A szakvezetők feladata- Nem hálás feladat hibát feltárni, még akkor sem, ha éppen ezért választották meg a termelőszövetkezet elnökének az embert. Különösen akkor nem, ha az a hiba nem is annyira szembeszökő, ha a hiba mellett el lehelne menni anélkül, hogy ügy legyen belőle. Mert elvégre jól zárta az elmúlt évet a szövetkezet. Pótolni tudták a két évvel ezelőtti veszteség rendezésibe bevont pénzügyi alapokat, s ezen kívül 'még csekély nyereség is maradt. Es ez az eredmény a bakta- kékl Szárazvölgy Termelö- szüvelkezet esetében nagy szó, hiszen megteremtette a lehetőségét annak, hogy az új közgazdasági szabályzók között is zavartalanul fejlődjön. És ennek ellenére hibát keresnek?! Szádváry Gyula, a szövetkezel elnöke: — Sajnos, találunk is, és nem is keveset. A hiba, az hiba! Kár tagadni, a szakvezetés tévedései ezek. És talán nem is tévedések, hanem a könnyelműség ékes bizonyítékai. Remekül elvégeztetik az agronómusok a szántást, s utána, szundítanak rá egyet, s két hét múlva ébrednek arra. hogy a rögöket. már nem tudják szétveretni. És ilyen magágyba — mondani sem kell —, milyen minőségű vetési munkát lehet végezni. Nem. véletlen, hogy ebben a beszélgetésben is elsőként a szakszerűség került szóba. . A Cserehát sajátos viszonyai közölt hihetetlenül nagy szerepe van a talajművelés- nék. Sejtem, hogy első hangzásra meglepő ez az érv, mert egyrészt hol nincs nagy szerepe a szántásnak, vagy a tarlóhántásnak, másrészt ezek annyira alapvető dolgok,' amelyek elmaradása bizony az eredményes termelést veszélyezteti. Az elnök sem tagadja: — Ideje lenne megtanulnunk búzát termeszteni. Már csak azért is, mert a kedvezőtlen adottságra kapott támogatás 400 forintra emeli az itt termesztett kenyérgabona mázsáját. Ezért a legjobban jövedelmező növényünk a búza lesz, ha legalább harminc mázsa körüli hozammal termeljük meg hektáronként. Nem vet ránk jó fényt, amikor azt mondom, hogy az alapvető feltételek biztosításával már régebben el tudtuk volna érni ezt az eredményt. Példák sokaságát lehetne itt sorolni. Olyan példákét, amelyek a hatékonyságon, a gazdaságosságon kívül a takarékosságot is szolgálják. Például azt. hogy nem ismerték fel kellően a tarló- hániás jelentőségét. E nélkül a talaj kiszárad, s aztán nem szabad csodálkozni azon. hogv amíg le nem szakad az ekefej. akkora hantokat fordít. amelyeket lehetetlen széttárcsázni,. Ha viszont háromszor. egyre növekvő mélységben tárcsáznák a tarlót, megakadályoznák a cserepesedést, s ugyanakkor gyommentesen is tartanák, így a következő év tavaszán jóval kevesebbet kellene költeni vegyszeres védekezésre. Mindezeket az elnök mondta el, s még hozzátette: — Az is lehet, hogy ezzel a módszerrel meg tudnánk spórolni a szántást. Így megint költséget takaríthatnánk meg. Ezért hárul a szakvezetőre minden eddiginél nagyobb feladat.' Mert. olcsóbban kell jobban termelni. Vonatkozik ez az állattenyésztésre is. Megint a sokai. emlegetett „adottságokra” lehetne hivatkozni, amely e vidéken kiszűri a kockázatos kukoricatermesztést, s helyette mintegy kínálja az energiában szintén gazdag siló vetését. Már csak azért is. mert a 90 hektáros eddigi silóteriilet eleve nem fedezhette az 1160 szarvasmarha és a 750 juh takarmányszükségletét. A helyette etetett füsiló viszont minőségben jóval gyengébb, mint a kulco- ricaszenázs. — Ami igaz, igaz: drágán termeltünk. Számításunk szerint. ha a 'tehenészetben, és a hízómarhatelepen silóetetéssel csak öt mázsa abrakot váltunk ki naponta, akkor 700 ezer forintot takarítunk meg évente. Ezt a pénzt, pedig egy rossz év esetén elfogadnám az egész termelőszövetkezet nyereségének. Persze ezekkel a lehetőségekkel. amelyeket az elnök fogalmazott meg. már a múltban is lehetett volna élni. A jelenben viszont már muszáj élni. Vagyis az eredményességet rontó hibák megtörése, a szigorúbb közgazdasági szabályozó rendszer keretei között, egyenlő a ráfizetéses termeléssel. Ezért az önmagunkkal szembeni őszinteség kötelesség. És Baktakéken erre már rájöttek. — kármán — Mérlegen a tavalyi esztendő A tenniakarás igényével — Nem zártuk veszteséggel az évet — mondotta Tóth Pál elnök, a mezőkövesdi Matyó Tsz zárszámadó közgyűlésén; s aki ismerte a gazdaság elmúlt évi mérlegék az tudja, ez a rövidke mondat. az „újraindulás” summázata. De egyben rer ményt is ad a közeljövőre nézve, hogy a megye legnagyobb gazdasága kivívja magának azt a helyet és rangot, amit: feltétlenül elvár tőle a párt, a népgazdaság. Kritikus hangvételű, a hibákat nem takargató beszámolót hallhatott a tagság Kövesben. Olyannyira kritikusát, hogy az eredmények lényegesen kisebb hangsúlyt kaptak, mint a tennivalók, de nyilván mindez a tettre- készség további foltozásának célzatával történt- Annál is inkább, mert az egy évvel korábbi zárszámadás egész sor gondot, következésképp tennivalót tárt fel. A teljesség igenje nélkül ezek közül kiemeljük, hogy alapelvként fogalmazódott, meg: „termelésükben a csak meny- ny iségi növekedésre való törekvés helyett ezentúl sokkal nagj'obb figyelmet fordiT tanak a hozam és ráfordítás viszonyára.” Termelési szerkezetüket is úgy alakítják, hogy az adottságoknak lehető legjobban megfeleljen. Ésszerű takarékoskodást tűzlek ki célul, mind azanya- gok és eszközök, mind az energia és a munkaerő esetében. Az eltelt egy év titán a mostani zárszámadó közgyűlés előrehaladásról adhatott számot, nem tagadva, hogy a kitűzött célokat teljes egészében nem sikerült megvalósítani. Egyesek gyorsabb javulást, kevesebb problémát vártak az 1979-es évtől. Hogy ez nem következett be, annak több összetevője volt. A kedvezőt leit időjárást, ami tavaly a gabonatermésükben sok kárt okozott, elsőként említhetném, hiszen a Matyó Tsz csak búzát 2500 hektáron termelt, s az itt tapasztalt terméskiesés nem fillérekben jelentkezett. Az évet értékelő beszámoló a gondok között — nagyon önkritikusan — mégsem az időjárás szeszélyét említette elsőként. Előbb és többet szólt az üzem- és munkaszervezési hiányosságokról, vagyis a termelés emberi oldaláról. „Elég gyakran tepaszttUbaffi még fogyatékosság a metrikánkba n. A takarékossá« hiánya, a közös vagyon nem kellő megbecsülése, a szükséges felelősségvállalás hiá- nj’a még elég gyakran előfordul” — hallhattuk. A n övén ytermesztési fii- ágazatban a kukorica és * napraforgó kivételével valamennyi növény termésátlaga alatta maradt a tervezettnek. Ebben persze, ludas *z időjárás is, és arról sem szabad elfeledkezni, hogy a tervek igen magasra állították a mércét. Bizonyság erre, hogy a várt hozamok elmaradása ellenére is közepesen eredményes esztendőt zárt: a kövesdi gazdaság. Az állat- tenyésztési ágazatban a jó eredménj'ek egy év után még alig jelentkeznek. A szarvasmarha-ágazatban ennek ellenére. főleg takarmányozási és tartási téren történtek biztató lépések. A baromfi- ágazatban viszont a szűkített önköltség ugyan még eredni én >4 mutat, azonban az általános költségekkel együtt már nem hoz nyereséget. A gazdaságnak bevételi kiesései növénytermesztésben a terméskiesésekből — állattenyésztésben a rotációs problémák miatt bekövetkezett kevesebb liúscsir- ke-előállításából —, a forrólevegős készítményeknél az alapanyag, a kereslet, s a gazdaságosság problémáiból keletkeztekŰgv tűnik, a Matyó Tsz zárszámadása ürügyén több szó esett a gondokról. Mint azonban, Tóth Pál elnök is hangsúlyozta: ebben tudatosság van. elsősorban az előbbrelépés igénj'e. Persz.e — és ez a reális képhez mindenképp hozzátartozik —. ha nem az 1979. évi veszteség kigazdálkodása lett volna a Matyó Tsz tagságának tava- lvi feladata, akkor szövetkezetüket — a felsorolt nehézségek ellenére — ma a n\’e- reséges tsz-ek közé sorolhatnánk. (ha)
