Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

1980. február 12., ktídd ESZAK'MAGYARORSZÁG 3 ..A, kedvezőtlen világgazda­sági folyamaitok hatásainak ellensúlyozása megköveteli a gazdaság pol i ti,ka fej lesz, lését, rugalmasságát, célratörő meg­valósítását, a tervszerűség fokozását, az irányítás és a végrehajtás magasabb szín­vonalra emelését, a belső és külső erőforrások ésszerű, t-akit rákosa bb fel haszná lása t, a jövedelmezőség lényeges javítását, az újító kezdemé­nyezések támogatását” — ol­vashatjuk a kongresszusi irányelvekben. Változó termelési szerkezet A MEDICOR Művek gyárai ez ideig sem tartoztak a gyenge, a rosszul gazdálkodó termelőegységek közé. A ME­DICOR Müvek Miskolci OREL Gyára például, a ter­melését 1976-hoz képest 1977- foen 29, 1979-ban 76 és 1979- ben 60 százalékkal növelte. E termékekből expontra is egyre több került. A szám­sorokból egyértelműen meg­állapítható a fejlődés dina­mikája, bár a ' növekedés trendjének meghatározása nem könnyű, hisz a gyár termelési szerkezete a szelek­tív fejlesztési követelmé­nyeknek megfelelően, sőt a Vasipari Vállalat beolvasz­tása során is változott. Emlékeztetőül idézzük fel a MEDICOR OREL négyéves múltját. 1976 a gyársaerve- zés nehéz időszaka volt. 1979 a Vasipari Vállalattal történt fúzió éve, újabb fel­adatbővülést hozott. A gyár fő feladata azonban továbbra sem változott. A népgazda­sági igényekkel összhangban, az orvoselektronikai eszkö­zök gyártásában tovább kel­lett lépni, az urológiai, nő­gyógyászati, valamint orr-, fill- és gégevizsgáló, illetve műtőasztalok gyártását pedig meg kellett kezdeni, fel kel­lett futtatni. Kétirányú fejlesztés Miért ez a kettős, két­irányú fejlődés? — vetőd­het fel a kérdés. Régi ta­pasztalat, tudtuk meg Iirabár Sándor igazgatótól, hogy e két eltérő jellegű termék iránt, adott időben eltérő jel­legű, illetve mennyiségű a kereslet. Ha például csökke­nőben van a kereslet az elektronikai termékek iránt, akikor általában a mechani­kai jellegű gyártmányokat veszik jobban. A teljes átállás, az új pro­fil kialakítása 1979-ben feje­ződött be a MEDICOR OREL-nél. A fejlődéssel pár­huzamosan a négyéves múlt során a minőségi mutatók is állandóan javultak. Legké­zenfekvőbb példa erre a kor­szerű termékszerkezet. Négy év alatt mintegy 31 új gyárt­mányt vezettek be. Az élettartam- görbe nyomában Kár lenne tagadni, hogy talán szerencséje is van — a jó gazdasági munka melleit — a gyár kollektívájának. A honosítások is jól sikerülnek, hiszen bár egyes termékek gyártását az úgynevezett élettartamgörbe lefelé menő ágában kezdték el. a piaci változások azonban itt is „besegítettek”. Ezt -a segítséget legjobban példával lehet jellemezni. Tudjuk, hogy egy termék gyártását több időszakban el lehel kezdeni. Megkezdhető a termék gyártása az élettar­tamgörbe elején, ekkor a legnagyobb az elérhető nye­reség, de ekkor a legmaga­sabb a kockázat is. El lehet „kapni” a görbe felmenő ágát is, ami ugyancsak szép haszonnal jár. Adott esetben az éiettartamgörbe lemenő ágában elkezdett vagy foly­tatódó gyártás is kedvező le­het, hiszen sok gyártó már abbahagyta a kevésbé kor­szerű termék előállítását — mert újabb, korszerűbb ter­méket dob a piacra —, ám a vásárlók még jó ideig ra­gaszkodnak a megszokotthoz, — és tegyük hozzá —. az ol­csóbbhoz. ami még mindig tisztességes nyereséget bizto­sit a gyártó számára. A gyár néhány termékénél hasonló esettel találkozunk. A termékek túlnyomó több­sége azonban a legkorszerűb­bek közé tartozik. Nem vé­letlen,' hogy a gyár termékei­nek a népgazdasági átlagnál sokkal kedvezőbbek a devi­zaki termelési mulatói. Külö­nösen kedvező, hogy ala­csony a termékek tőkésim- port-szükséglete is, és ahol lehet, a gyár kollektívája további takarékosságra tö­rekszik. Az EKG-berendezé- sekhez szükséges kalódsugár- csöveket például korábban az NSZK-beli Telefunken cégtől vásárolták. Az Egye­sült Izzóval megkötött szer­ződés csalt ennél a tételnél több millió forintos megta­karítást eredményez. Az adósságok törlesztése A gyár alapításától eltelt négy év nem túl hosszú idő. Több — a gazdálkodás szín­vonalának javítását célzó — változtatással' még adós ma­radt a gyár vezetése. Igaz, nem volt könnyű munka a gyárszervezés, s nem volt gond nélküli a mintegy 600 fős — a Vimeluxtól a Vasipari Vállalattól, illetve a háztar­tásokból verbuválódott — kollektíva betanítása, oktatá­sa és átképzése sem. A mun­ka- és üzemszervezésben, il­letve a termelésirányításban szükséges korszerűsítéseket ezért eddig még csupán a leglényegesebb feladatokra koncentrálva végezhették él. A népgazdasági követelmé­nyek meghatározzák, hogy a termelés növekedése teljes egészében a munkatermelé­kenység emelkedéséből szár­mazzon. E követelményhez igazodva a gyár dolgozóinak 70 százaléka már teljesít­ménybérben végzi munkáját. Az úgynevezett munkahely- szervezési. pedig annak meg­felelően végezték el, hogy alapul szolgálhasson a kor­szerű termelésirányítási mód­szerek bevezetéséhez, a szá­mítógépes termelésirányítás a lkai ma zá sá hoz. Takarékossági elvek a gyakorlatban Biztató eredmények mutat­koznak a takarékossági el­vek érvényesítésénél, így az értékelemzés alkalmazásánál is. Mint ismert, az érték- elemzés a II. világháború vi­szonyai között terjedt el, ak­kor, amikor a különböző erő­források, anyagok, energiák, stb. szűkös mértékben álltak a termelés rendelkezésére. Napjainkban, amikor hosszú távon is be kell rendezked­ni az anyag- és energiataka­rékosságra, az értékelemzés — amely komplex műszaki és gazdasági optimumra tö­rekszik és a termék funkció­jának maradéktalan teljesí­tése mellett általában 20 szá­zalékos költségcsökkentést eredményez — mind több al­kalmazóra talál. A HVM—1 típusú hordoz­ható vérnyomásmérő készü­lék továbbfejlesztésére, illet­ve konstrukciós átalakításá­ra éppen azért került sor, mert a korábbi megoldás ár­ban már nem versenyképes. Hasonló elemzések késztetik a gyár gazdasági vezetését akkor is, amikor az egyre dráguló kohászati terméke­ket — mindenütt, ahol csak lehet — műanyagokkal he­lyettesítik. Buchert Miklós Az esztergályos Alberttelepen Nyíri Lajos esztergályos karusszel-esztergagépen a bányabeü szivattyúhoz alkatrészt gyárt. Fotó: Kozma Brigádvezetők tanácskozása Az exportra kerülő I'karus- aulóbuszok gazdaságosságá­nak további 5 százalékos ja­vítását határozták el hétfőn, a gyár szocialista brigádve- zet.őinek tanácskozásán. A Margit utcai művelődési ház­ban megtartott értekezleten a gyár vezetői és a brigádok 'képviselői elhatározták, hogy az ötéves terv időszakára elő­irányzott csaknem 61 ezer autóbuszt szeptember végéig elkészítik, s az év utolsó ne­gyedében további 3600 buszt gyártanak a megnövekedett hazai és a külföldi igények kielégítésére, A hiba, az hiba! A szakvezetők feladata- Nem hálás feladat hibát feltárni, még akkor sem, ha éppen ezért választották meg a termelőszövetkezet elnöké­nek az embert. Különösen akkor nem, ha az a hiba nem is annyira szembeszökő, ha a hiba mellett el lehel­ne menni anélkül, hogy ügy legyen belőle. Mert elvégre jól zárta az elmúlt évet a szövetkezet. Pótolni tudták a két évvel ezelőtti veszteség rendezésibe bevont pénzügyi alapokat, s ezen kívül 'még csekély nyereség is maradt. Es ez az eredmény a bakta- kékl Szárazvölgy Termelö- szüvelkezet esetében nagy szó, hiszen megteremtette a lehetőségét annak, hogy az új közgazdasági szabályzók között is zavartalanul fej­lődjön. És ennek ellenére hi­bát keresnek?! Szádváry Gyula, a szövetkezel elnöke: — Sajnos, találunk is, és nem is keveset. A hiba, az hiba! Kár tagadni, a szak­vezetés tévedései ezek. És ta­lán nem is tévedések, hanem a könnyelműség ékes bizo­nyítékai. Remekül elvégez­tetik az agronómusok a szán­tást, s utána, szundítanak rá egyet, s két hét múlva éb­rednek arra. hogy a rögö­ket. már nem tudják szétve­retni. És ilyen magágyba — mondani sem kell —, milyen minőségű vetési munkát le­het végezni. Nem. véletlen, hogy ebben a beszélgetésben is elsőként a szakszerűség került szóba. . A Cserehát sajátos viszo­nyai közölt hihetetlenül nagy szerepe van a talajművelés- nék. Sejtem, hogy első hang­zásra meglepő ez az érv, mert egyrészt hol nincs nagy szerepe a szántásnak, vagy a tarlóhántásnak, másrészt ezek annyira alapvető dol­gok,' amelyek elmaradása bi­zony az eredményes terme­lést veszélyezteti. Az elnök sem tagadja: — Ideje lenne megtanul­nunk búzát termeszteni. Már csak azért is, mert a kedve­zőtlen adottságra kapott tá­mogatás 400 forintra emeli az itt termesztett kenyérga­bona mázsáját. Ezért a leg­jobban jövedelmező növé­nyünk a búza lesz, ha leg­alább harminc mázsa körüli hozammal termeljük meg hektáronként. Nem vet ránk jó fényt, amikor azt mon­dom, hogy az alapvető fel­tételek biztosításával már régebben el tudtuk volna ér­ni ezt az eredményt. Példák sokaságát lehetne itt sorolni. Olyan példákét, amelyek a hatékonyságon, a gazdaságosságon kívül a ta­karékosságot is szolgálják. Például azt. hogy nem is­merték fel kellően a tarló- hániás jelentőségét. E nélkül a talaj kiszárad, s aztán nem szabad csodálkozni azon. hogv amíg le nem szakad az ekefej. akkora hantokat for­dít. amelyeket lehetetlen széttárcsázni,. Ha viszont há­romszor. egyre növekvő mélységben tárcsáznák a tarlót, megakadályoznák a cserepesedést, s ugyanakkor gyommentesen is tartanák, így a következő év tavaszán jóval kevesebbet kellene köl­teni vegyszeres védekezésre. Mindezeket az elnök mondta el, s még hozzátette: — Az is lehet, hogy ezzel a módszerrel meg tudnánk spórolni a szántást. Így me­gint költséget takaríthatnánk meg. Ezért hárul a szakve­zetőre minden eddiginél na­gyobb feladat.' Mert. olcsób­ban kell jobban termelni. Vonatkozik ez az állatte­nyésztésre is. Megint a so­kai. emlegetett „adottságok­ra” lehetne hivatkozni, amely e vidéken kiszűri a kocká­zatos kukoricatermesztést, s helyette mintegy kínálja az energiában szintén gazdag siló vetését. Már csak azért is. mert a 90 hektáros eddigi silóteriilet eleve nem fedez­hette az 1160 szarvasmarha és a 750 juh takarmányszük­ségletét. A helyette etetett füsiló viszont minőségben jó­val gyengébb, mint a kulco- ricaszenázs. — Ami igaz, igaz: drágán termeltünk. Számításunk sze­rint. ha a 'tehenészetben, és a hízómarhatelepen silóete­téssel csak öt mázsa abrakot váltunk ki naponta, akkor 700 ezer forintot takarítunk meg évente. Ezt a pénzt, pe­dig egy rossz év esetén el­fogadnám az egész termelő­szövetkezet nyereségének. Persze ezekkel a lehetősé­gekkel. amelyeket az elnök fogalmazott meg. már a múltban is lehetett volna él­ni. A jelenben viszont már muszáj élni. Vagyis az ered­ményességet rontó hibák megtörése, a szigorúbb köz­gazdasági szabályozó rend­szer keretei között, egyenlő a ráfizetéses termeléssel. Ezért az önmagunkkal szembeni őszinteség kötelesség. És Baktakéken erre már rájöt­tek. — kármán — Mérlegen a tavalyi esztendő A tenniakarás igényével — Nem zártuk veszteség­gel az évet — mondotta Tóth Pál elnök, a mezőkö­vesdi Matyó Tsz zárszámadó közgyűlésén; s aki ismerte a gazdaság elmúlt évi mérle­gék az tudja, ez a rövidke mondat. az „újraindulás” summázata. De egyben rer ményt is ad a közeljövőre nézve, hogy a megye legna­gyobb gazdasága kivívja ma­gának azt a helyet és ran­got, amit: feltétlenül elvár tőle a párt, a népgazdaság. Kritikus hangvételű, a hi­bákat nem takargató beszá­molót hallhatott a tagság Kövesben. Olyannyira kri­tikusát, hogy az eredmények lényegesen kisebb hangsúlyt kaptak, mint a tennivalók, de nyilván mindez a tettre- készség további foltozásának célzatával történt- Annál is inkább, mert az egy évvel korábbi zárszámadás egész sor gondot, következésképp tennivalót tárt fel. A teljes­ség igenje nélkül ezek kö­zül kiemeljük, hogy alap­elvként fogalmazódott, meg: „termelésükben a csak meny- ny iségi növekedésre való tö­rekvés helyett ezentúl sok­kal nagj'obb figyelmet fordiT tanak a hozam és ráfordítás viszonyára.” Termelési szer­kezetüket is úgy alakítják, hogy az adottságoknak lehe­tő legjobban megfeleljen. Ésszerű takarékoskodást tűz­lek ki célul, mind azanya- gok és eszközök, mind az energia és a munkaerő ese­tében. Az eltelt egy év titán a mostani zárszámadó közgyű­lés előrehaladásról adhatott számot, nem tagadva, hogy a kitűzött célokat teljes egé­szében nem sikerült megva­lósítani. Egyesek gyorsabb javulást, kevesebb problémát vártak az 1979-es évtől. Hogy ez nem következett be, an­nak több összetevője volt. A kedvezőt leit időjárást, ami tavaly a gabonatermésükben sok kárt okozott, elsőként említhetném, hiszen a Matyó Tsz csak búzát 2500 hektá­ron termelt, s az itt tapasz­talt terméskiesés nem fillé­rekben jelentkezett. Az évet értékelő beszámoló a gondok között — nagyon önkritiku­san — mégsem az időjárás szeszélyét említette elsőként. Előbb és többet szólt az üzem- és munkaszervezési hiányosságokról, vagyis a termelés emberi oldaláról. „Elég gyakran tepaszttUbaffi még fogyatékosság a metri­kánkba n. A takarékossá« hiánya, a közös vagyon nem kellő megbecsülése, a szük­séges felelősségvállalás hiá- nj’a még elég gyakran elő­fordul” — hallhattuk. A n övén ytermesztési fii- ágazatban a kukorica és * napraforgó kivételével vala­mennyi növény termésátla­ga alatta maradt a tervezett­nek. Ebben persze, ludas *z időjárás is, és arról sem sza­bad elfeledkezni, hogy a ter­vek igen magasra állították a mércét. Bizonyság erre, hogy a várt hozamok elma­radása ellenére is közepesen eredményes esztendőt zárt: a kövesdi gazdaság. Az állat- tenyésztési ágazatban a jó eredménj'ek egy év után még alig jelentkeznek. A szarvas­marha-ágazatban ennek el­lenére. főleg takarmányozási és tartási téren történtek biztató lépések. A baromfi- ágazatban viszont a szűkí­tett önköltség ugyan még eredni én >4 mutat, azonban az általános költségekkel együtt már nem hoz nyere­séget. A gazdaságnak bevé­teli kiesései növénytermesz­tésben a terméskiesésekből — állattenyésztésben a rotá­ciós problémák miatt bekö­vetkezett kevesebb liúscsir- ke-előállításából —, a forró­levegős készítményeknél az alapanyag, a kereslet, s a gazdaságosság problémáiból keletkeztek­Űgv tűnik, a Matyó Tsz zárszámadása ürügyén több szó esett a gondokról. Mint azonban, Tóth Pál elnök is hangsúlyozta: ebben tuda­tosság van. elsősorban az előbbrelépés igénj'e. Persz.e — és ez a reális képhez min­denképp hozzátartozik —. ha nem az 1979. évi veszteség kigazdálkodása lett volna a Matyó Tsz tagságának tava- lvi feladata, akkor szövetke­zetüket — a felsorolt nehéz­ségek ellenére — ma a n\’e- reséges tsz-ek közé sorolhat­nánk. (ha)

Next

/
Thumbnails
Contents