Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-18 / 40. szám

1980. február 17., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 (Folytátás a 4. oldalról) a belügyi szervekre vonatko­zó határozata eredményes megvalósításához, az állam belső rendjének védelméhez, a bűnözés visszaszorításához; a közbiztonság és a közleke­dés rendjének biztosításához, a lakosság ügyeinek kultu­ráltabb intézéséhez, a szoci­alista építőmunka eredmé­nyeinek védelméhez és a dol­gozó nép munkájához szük­séges. kiegyensúlyozott köz- biztonsági viszonyok fenntar­tásához. Az alapszervezetek előbb­re léptek az eszmei, politi­kai. szervezeti és cselekvési egység erősítésében, az állo­mány politikai és erkölcsi ne­velésében, szocialista tudatá­nak és magatartásának fej­lesztésében. A pártbizottság és az alapszervezetek mun­kája tartalmilag tovább fej­lődött: növekedett önállósá­guk és kezdeményezőkészsé­gük; rendőri szerveinknél a pártirányítás következetesen érvényesült, erősödött a poli­tikai munka mozgalmi jel­lege, fejlődött munkamódsze­rük, és munkastílusuk. Tevé­kenyen közreműködtek ab­ban, hogy az állomány fe­gyelmezetten és eredménye­sén hajtsa végre a párt, a kormány és a Belügyminisz­térium által meghatározott feladatokat. Nagy gondot, for­dítottal; az állomány nevelé­sűre, intézkedési készségük fokozására. Az elkövetkezendő időszak feladatairól szólva határozati javaslatukban megfogalmaz­ták: a pártszervek és -szer­vezetek a politikai munka eszközeivel segítsék elő, hogy a szakmai irányító te­vékenység színvonala és ha­tékonysága tovább emelked­jen. A közrend, a közbizton­ság fenntartása, további szi­lárdítása, az erőszakos, ga­rázda. az'utca rendjét sértő, és a vagyon elleni bűncselek­mények visszaszorítása, min­den eddigitől nagyobb fele­lősséget. áldozatkészséget igé­nyel a kommunistáktól és a pártonkivüliek’től egyaránt. A rendőri szervek szakterüle­teinek minden szintjén rugal­masabban kpll igazodni a változó bűnügyi helyzethez, ösztönözni kell a még terv­szerűbb. fegyelmezettebb és céltudatosabb munkára. A pártbizottság beszámoló­ja, határozati javaslata, és a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalás fe­letti vitában 15-en mondták el véleményüket. Felszólalt Újhelyi Tibor, aki a megyei pártbizottság véleményét tol­mácsolva elmondotta, hogy a rendőr-főkapitányság kom­munistái eredményes mun­kát végeztek a XI. kongresz- szus határozatainak végrehaj­tásában. Erősödött a köz­rend és a közbiztonság, fej­lődött a pártszervezetek tes­tületi irányító. ellenőrző munkája, növekedett a sze­mélyi állomány politikai, ide­ológiai és szakmai felkészült­sége. A politikai munka esz­közeivel a pártszervek jól segítették a szakmai felada­tok végrehajtását. Javult a rendőri szervek együttmű­ködése az állami gazdasági, és társadalmi szervekkel. A megyei pártbizottság nevében köszönetét és elismerését fe­jezte ki a főkapitányság kommunistáinak, egész sze­mélyi állományának, a poli­tikai és szakmai feladatok eredményes végrehajtásáért. A pártértekezlet a pártbi­zottság dokumentumait elfo­gadta, majd sor került a 36 tagú pártbizottság, a 9 tagú végrehajtó bizottság, és a megyei pártértekezlet 5 kül­döttének megválasztására. Az MSZMP megyei rendör-fö- kapitánysági bizottsága tit­kárává ismét Németh Jánosi választották. Tízmillió forint Takarékoskodás a Habselyemben Értekezleteken, üléseken, vállalati összejövetelekén, kü­lönböző fórumokon nem győzik elégszer hangoztatni az ésszerű -takarékosság fon­tosságát. Különösen most, az 1980-as esztendőben. A taka­rékosságot azonban nem elég emlegetni, azért tenni is kell valamit. Mindannyiunk­nak. Vállalatoknak, kollek­tíváknak és egyéneknek. Ha a tenni akarás megvan, az eredmény nem ni arad el. Példa erre a Kazincbarcikai Habselyem- és Kötöttáru- gyár, amelynek dolgozói az. elfnúll évben kimagasló eredményeket érlek el a ta­karékosságban. A gyár,, amelynek tavaly 500 millió forintos árbevéte­le volt; ugyanebben az esz­tendőben. mintegy 10 millió forintot takarított meg, kü­lönféle szigorításokkal és módszerek bevezetésével. Az itt feldolgozandó áruk alap­anyagának 80 százaléka ifn- portált. Ebből 90 százalék tőkés országokból érkezik. Ebből egyenesen következik, hogyha a szükséges alap­anyagokat hazai, vagy szo­cialista országokból impor­tált termékekkel pótolják, máris megtakarítást érnek el. Erre törekednek tikkor, amikor áttérnek a magyar Viscozá és a lengyel Torres fonal alkalmazására. Az anyagtakarékosság egyik fő formája a selejttermékek újraszabása. Természetesen ezt csak abban az ekeiben tehetik meg, ha például egy elrontott hálóingből gyer­mekholmit, vagy női nadrá­got — tehát kisebb darabo­kat —, készítenek. Ezzel a megoldással 1979-ben 817 ezer forintot „spóroltak” meg. Emellett, céljuk volt a selejtszázalék csökkentése, amellyel 1.7 millió forintos megtakarításig jutottak el. Az ésszerű takarékosság kiterjed a gyár minden mun­kafolyamatára. így, a kel­lék és az úgynevezett ad- jusztáló (csomagoló-) anyag felhasználására is. A gyár és néhány kereskedelmi válla­lat között szerződés jött lét­re. amelynek értelmében, a már leszállított, termékek csomagolóanyagát a kereske­delmi egységek visszaküldik újrahasznosításra A szerző­dések 500 ezer forint hasz­not jelentettek tavaly a gyárnak, azzal együtt, hogy n varrodákban 10 százalék­kal csökkentették az anyag- és kellŐKnormáu Ennek so­rán az egyes termékekhez szükséges cérnát és, más anyagokat az eddiginél gaz­daságosabban k'eiiétt felhasz­nálniuk. Takarékoskodtak a gyár­ban az energiafelhasználás­sal is. A tavaly beindított új üzemrészek — szabászat, kelme- és készáruraktár — beindításával 1978-hoz viszo­nyítva, alig .növekedett az energiafelhasználás. Jólle­het, az új üzemrészek a gyá­ri fűtés-, a víz- és a villa­mosenergi a-fogyasztásnak mintegy 25 százalékát veszik igénybe, ami azt jelenti, hogy ez az arány egyben azonos a megtakarított ener­gia merni viséggel. A Kazincbarcikai Habse­lyem- és Kötöttárugyár 1979- ben az ésszerű üzem- és munkaszervezéssel, az anyag- és energiatakarékosságban 9 millió 350 ezer forintot „spó­rolt” meg. E nagyszerű ered­ményhez azonban hozzátar­tozik az is, hogy a gyár in­dulásának úgynevezett be- gyakorlási ideje 1978-ban le­járt. Természetes, hogy a gazdaságosságot célzó külön­böző szigorításokat csak ez­után lehetett bevezetni. Ez azonban a takarékoskodásban elért eredményüket koránt­sem kisebbíti. Monos Mária—Eaczo József A hármas szalagon hálóingelret varrnak az asszonyok. Az elron­tott hálóingek újraszabása szintén a takuiékosság egyik formája. Hová kerül a város pénze? Több. nyelvű felirat kö­szönti a város szelén felállí­tott táblán azokat, akik Sá­rospatakkal ék nevezetessé­geivel kívánnak megismer­kedni. Bár még messze van az idegenforgalmi főszezon, a vár mellett, a Borostyán szálloda előtt szovjet turis­ták hangját hallottuk, s egy ,,Szovtranszlvo”-aulóbusz ép­pen akkor fordult be a tér­re. A város központjában, az IBUSZ irodáját mély kék neonfelirat jelzi, ám hiába nyitottunk be az ajtón. — Nem adhatunk nyilat­kozatot —. utasított el az iro­da vezetője. — Csak akkor válaszolhatok kérdéseikre, ha van engedélyük Budapestről, a központból. Engedélyünk most sincs, de amire kíváncsiak voltunk, azt megtudtuk Tóth József­től. a városi tanács elnöké­től: — Évente körülbelül 400 ezren jönnek már el Sáros­patakra. keresik fel a Rá- kóczi-várat, a nagy múltú tanárképző főiskolát és a többi müenrdéket. A város lakóinak száma pedig, a leg­utóbbi adatok szerint, a 16 ezerhez közeledik. CSAK EGY NAPRA — Az egyetlen. „B”-kate- góriás szállónkban összesen 46 vendégünknek tudunk éj­szakai pihenést biztosítani, és a fizetővendég-szolgálat fé- rőnelyeinek száma is alig haladja meg a félszázat — folytatja a tanácselnök, és ezzel tulajdonképpen már a város gondjainak közepén találjuk magunkat. Az em­lített 400 ezres szám ugyan­is rendkívül nagy. ám a vendégekből, a hazai és kül­földi turistákból nem profi­tál kellőképpen a város. A műemlékek adottak, de hiá­nyoznak az ugyanennyire fontos egyéb feltételek: ke­vés a szállodai férőhely, ala­csony az éttermek befogadó- képessége. Jól tudják ezt a látogatók is. a vendégek nagy része reggel jön, dél­után, vagy este megy. Csu­pán „egynapos” turisták — kényszerből. Szívesen ma­radnának (az a néhány óra gyakran kevés, a közeli he­gyekben kitűnő kiránduló­helyek találhatók, nyáron pedig vendégmarasztaló a Bodrog-part. és a strandfür­dő), de nem lehet. Ezért is tartja olyan fontosnak a vá­rosi tanács a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat el­határozását, mely szerint motelt és ahhoz kapcsolódva éttermet szándékozik felépí­teni a városban, — Az alapozás már meg­kezdődött, a kivitelező a Borsod megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat. A 120 férő­helyes motelt alagútzsalus technológiával szerelik Ösz- sze, s az épületben helyet kap égy 300 személyes kony­ha és étterem is. A motel a jelenlegi tervek szerint 1932 júniusára készül el, és már abban az évben vendégeket is fogadhat. Ezzel — ha nem is oldódnak meg — valame­lyest enyhülnek majd gond­jaink. A Bodrog és Vidéke Áfész a városi tanáccsal kö­zösen — szintén az idegen- forgalom jobb kiszolgálásá­ra — egv 600 négyzetméteres ÁBC-áruházat épít. amely természetesen javít majd a helybéliek ellátásán is. Ter­veink között szereDel még a melegfürdő teljesítése, azaz lefedése. HÁROM ÉS FÉL EZER DIÁK Patak az idegenforgalom után (vagy előtt) elsősorban iskoláiról híres. A sokszor megénekelt „Bodrog parti Athén” gimnáziumával és fő­iskolájával az egyik legna­gyobb mit tű iskolavárosunk. Természetesen. nemcsak múltja, hanem jelene és jö­vője is van, hiszen napjaink­ban is ffejlődik, új módsze­rekkel gazdagodik — hogy csak egyet említsünk meg — például a nyelvoktatás. A nyári idegen nyelvű tábort ebben az évben is megren­dezik, amelyre egyre több a jelentkező, sőt, élve a gya­korlás lehetőségével, a szün­időben maguk a diákok is visszautaznak néhány napra, hétre az iskolába. Egy má­sik, érdekes újdonság az, hogy 1981 szeptemberétől a külföldön élő magyarok gyermekei számára lehető­ség nyílik a kollégiumi elhe­lyezésre. és a tanulmányok folytatására. Szeptembertől júniusig több, mint három és félezer kisebb-nagypbb ► diák népesíti be a várost, pezsgő életet teremtve az ódon falak között. / A mérlegnek azonban két serpenyője van, és a tanács­elnök; örömmel beszélt arról, hogy a városépítés, város- szépítés feladatainak megol­dásában mindig .biztosan szá­míthatnak a diákokra. Aktí­van és cselekvőén vesznek részt a „Tiszta, virágos vá­rosért” mozgalomban, öröm­mel látogatják a különböző kulturális rendezvényeket, s ha kell, részt vesznek a me­zőgazdasági munkában is. A diákok, de természetesen, a város többi fiatalja is ér­deklődéssel szemlélgeti azt a most készülő, különleges alakú, favázas tetőszerkezetű épületet, "amelyben majd az ifjúsági házat is megtalál­hatják. Jelenleg ez a legna­gyobb és a legtöbb pénzbe kerülő városi beruházás. 80 millió forintért egy komplex városi művelődési házat építenek, itt lesz majd a vá­rosi művelődési otthon, a könyvtár, sok-sok szakköri helyiség és egy tornaterem is. A VÁROSFEJLESZTÉS FELADATAI A városi tanács február 5-i ülésén hagyta jóvá Sá­rospatak idei költségvetését intézetben fejlesztettek ki. A szív- és érrendszert betegsé­gek fontos felismerését meg­könnyítő és az orvos dönté­sét; könnyítő berendezés nagy kincs. Az orvos célja, hogy az emberi test életfo­lyamatait azok változásait minél jobban megismerje, le­hetőleg sebészi beavatkozás elkerülésével. így jutottak arra a gondolatra az intézet­ben, hogy szolgálatba állít­ják a számítógépet. Hosszú évek kísérletezései után ma. és fejlesztési tervét. A lehe­tőségek — miként a megye többi városában is — itt is csökkentek, de az elhang­zott vélemények, hozzászólá­sok szerint ésszerű takaré­kossággal. s a lehetőségek jobb kihasználásával, a több, mint 100 millió forintos költ­ségvetésből biztosíthatják az alapellátás megfelelő felté­teleit. az ötödik ötéves terv­re előirányzott célok eléré­sét. Sőt, az egészségügyi és szociális ágazat költségveté­se közel negyven százalék­kal növekedik. Ebből az ösz- szegből fokozottabban gon­doskodhatnak az idős korú- akról, a napközi otthonokról) és valamelyest emelhetik a szociális segélyek összegét is. Ebben az évben kiemelt fel­adatként kezeli a városi ta­nács az óvodások, általános iskolások napközi otthonos ellátásának javítását, a sze­mélyi és tárgyi feltételek megteremtését. Városi beruházásokra 26 millió forintot fordíthatnak. Ebből az összegből alapve­tően a lakásépítést és a már említett ABC-áruház beruhá­zását oldják meg. Ebben az évben Sárospatakon, az Ady Endre utcában adnak át ta­nácsi célcsoportos lakásokat, szám szerint ötvenet, s ezzel a tervidőszakban meghatáro­zott lakásszámot teljesítik. — Ilyenkor, tél végén egy­re nyugtalanabbak vagyunk — mondja befejezésül Tóth József —, egyre csak a folyó, a Bodrog szintjét figyeljük. Az utóbbi években szinte Id sem heverjük az egyik ár­vizet, máris következik a másik csapás. A vízügyi igazgatóság a következő tervidőszakra tervezi a Bod­rog sárospataki szakaszának teljes rendezését — ez lesz a végleges megoldás. Addig azonban nem ülhetünk ölbe tett kézzel mi sem. Ebben az évben kezdjük meg a var oldalába épített, és a mai szociális követelményeknek meg nem felelő telep felszá­molását. Az itt lakóknak „CS”-lakásokat , juttatunk majd, s lehetővé válik a ré­gi várfal „kiszabadítása”, an­nak teljes hosszúságában. A régi telep helyére pedig pi­henőparkot, sétányokat épí-' tünk, ezzel is növelve a vá­ros idegenforgalmi vonzere­jét dezéssel egészítettek ki. A szívműködésről és a vérke­ringésről kopott híreket mág­nesszalagra veszik, ezt táp­lálják be a számítógépbe. A memóriában tárolt szempon­tok alapján a komputer el­végzi a kapott adatok elem­zését és javaslatot tesz a diagnózisra. A végső döntést az orvos hozza meg. Jelenleg 60-féle szívbetegséget képes felismerni a számítógép. Udvardy József Számítólép gyógyítás szolgálatában Az orvostudományi kuta­tások mellett, egyre inkább a közvetlen gyógyító munkát is szolgálja az a számítógépes elektrokardiográfiai mérő- és adatfeldolgozó rendszer, ame­lyet a központi fizikai kutató tematikusok, fizikusok, mér­nökök és orvosok közös munkájával kialakítottak egy korszerű elektrokardiográfiai diagnosztikai rendszert. A rendszer központi egysége egy TP AI - típusú m i n i kompul er, amelyet több speciális bérén­\

Next

/
Thumbnails
Contents