Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-11 / 8. szám
VTLÁG PROLETÁRJAI, EGYES DU ETEK] AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 8. szóm Ara: 1,30 forint Péntek, 1380. január 11. Vnipotozki nagygyűlés az FKr-küidöitség tiszteletére A Szovjetunió egyik legjelentősebb ipari létesítményébe, a nukleáris erőművi berendezéseket. atomreaktorokat és turbinákat gyártó és még épülő gyáróriásba, az A tom más- üzem be Iá toga to 11 el csütörtökön a Francia Kommunista Párt küldöttsége. amely Georges Marchais. nak, a párt főtitkárának vezetésével az SZKP Központi Bizottságé meghívására tesz látogatást a Szovjetunióban. A francia delegációt a látogatáson Vagyirn Zaglagyin, a Központi Bizottság tagja, a KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese is elkísérte. A francia vendégek megismerkedtek az Atommas feladataival, az építkezéssel, a már működő gyáregységekkel. az új várossal: Volgo- donszkkal, találkoztak a gyár vezetőivel, akiktől tájékoztatást kaptak a munkáról, beszélgettek a munkásokkal, a párt- és szakszervezeti szervek képviselőivel. Megbeszéléseiken a (öbbi között arról is tájékozódtak, hogy miként vesznek részt az Atommas dolgozói a gyár feladatainak meghatározásában, munkájának irányításában- Az Atommas-üzemben nagygyűlést tartottak a francia küldöttség tiszteletére. Marchais beszéde Az energiakérdésről, a francia kommunisták harcáról, a francia és a szovjet kommunisták együttműködéséről beszélt Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára. A nagygyűlésen több más felszólaló mellett, Jván Bondarenko. az SZKP KB tagja, a Rosztovi területi Párt- bizottság első titkára köszöntötte nagy szeretettel a francia kommunisták képviselőit. Georges Marchais a delegáció nevében meleg szavakkal köszönte meg a fogadtatást és méltatta a gyár dolgozóinak munkáját, amelyet annak érdekében végeznek, hogy az atomenergiát a szovjet gazdaság fejlesztésének szolgálatába állítsák. Rámutatott: a mai körülmények között a világ nagy problémáinak megoldása szempontjából különösen nagy jelentősége van annak, hogyan oldják meg az egyes országok az energiatermelést, milyen anyagi és szociális feltételek mellett, valósítják meg az energiagon tlok megoldását. — Az energiatermelés kérdése ma az egész világon és nálunk, Franciaországban is az éles osztályösszecsapások, a kiélezett politikai és ideológiai küzdelem középpontjában áll — mondotta a szónok. Csütörtökön megkezdődött a falvak életének évente ismétlődő jelentős eseménye, a termelőszövetkezeti zárszámadások sorozata. Mint az már szinte hagyomány, ezúttal is Komárom megye egyik közös gazdasága, az ászári Aranykalász Tsz nyitotta meg a sort. A múlt év eredményeit', hibáit összegező, s egyúttal a jövő évi terveket is „törvénybe” iktató ünnepélyes tanácskozáson részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, o,tt voltak a megye párt- és állami vezetői. Bevezetőben megemlékeztek az ászári közös gazdaság megalakulásának 20. évfordulójáról, s ehhez kapcsolva felvázolták a két évtized fejlődésének fontosabb állomásait. Havasi Ferenc felszólalásában a többi között hangsúlyozta: az egész magyar mezőgazdaság fejlődésének az az alapja, hogy a párt helyes politikája, illetve helyes agrárpolitikája a parasztság jószándékú törekvéseivel találkozott A jövőben is ennek figyelembevételével kell mindenütt megtermelni valamennyi termelőszövetkezet előrelépésének feltételeit. Ilyen körülmények között ugyanis, könnyebb áthidalni a nehézségeket. Természetesen minden termelőszövetkezetben az új követelményeknek megfelelően kell gazdái- v Uodni ehhez. Mezőgazdasági nagyüzemeinkben ugyanis — akárcsak az egész magyar népgazdaságban — nagyon sok olyan lehetőség és tartalék van, amelynek-feltárásával, hasznosítása újabb lendületes fejlődés forrása lehet. Az FKP főtitkára elutasította azt az állítást, hogy a válság oka egyedül az olaj-, a nyersolajtermelő országok magatartása. Az olajtermelő ' országok nem békéinek meg azzal, hogy az újgyarmatosítás kizsákmányolja őket, nem akarják többé elfogadni, hogy a nagy olajmonopóliumok rabjai, kizsákmányoltjai legfenek. ,*A francia kommunisták leleplezik a hazug állításokat, elmondják az igazságot a nagy nemzetközi olajmonopóliumok mesébe illő jövedelmeiről, arról a gyilkos politikájukról, amely a nemzeti tartalékok kiárusításához vezet és kárt okoz a jövőnek is. Azért harcolunk, hogy egyaránt aknázzanak ki minden természeti kincset, a szenet éppúgy, mint az atomenergiát, és feltétel nélkül támogatjuk minden nép harcát, így azoknak a népeknek a küzdelmét is, amelyek az el nem kötelezettek mozgalmában egyesültek, hogy kivívják nemzeti szuverenitásukat, mind a természeti kincseket illetően, mind pedig azon a téren, hogy saját maguk 'dönthessenek sorsukról” — mondotta Marchais. — Pártjaink egyaránt munkájuk egyik legfontosabb irányvonalának, a küzdelem nagy céljának tekintik azt a harcot, amelyet a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a fegyverzet következetes csökkentéséért vívnak — jelentette ki Georges Marchais. — A francia kommunistáknak elhatározott szándéka, hogy erélyes küzdelmet folytatnak a békéért, és hogy a francia nép legszélesebb rétegeit egyesítik ennek a célnak az érdekében. — Meggyőződésem, hogy ez közös akaratunk — hangsúlyozta Georges Marchais. Próbatermelés Szeged íj aszfaltgyírábee A vörös ipari övezetének új üzemében őrönként 100 tonna aszfaltot állítanak elő. Az automata berendezések zöme az NDK-ból érkezett. (3. oldal) in! a K0IEK sár, forog a Iliéin <3 oldal) Nézőtéri mÉció <4. oldal) Dráma a kéoern <4. oldal) fiái- és Iv-iÉor (2. oldal) 1980-ban a földek még jobb hasznosítását, védelmét újabb jogszabályok és az ezekhez kapcsolódó intézkedések segítik. Az eddigi eredményekről és a1 tennivalókról Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár csütörtökön tájékoztatta az újságírókat. A nemzeti vagyon 18 százalékát adják a termőföldek, értékük kétszerese az egyéb természeti erőforrásokénak. Az elmúlt 30 évben 120 000 hektárral csökkent a termő- terület — ez egy nagy mezőgazdasági megye teljes művelt földfelületét teszi ki —, ennélfogva az elmúlt években jogszabályokkal, különböző rendelkezésekkel igyekeztek fékezni a kedvezőtlen jelenségeket. A cél az, hogy a földet maradéktalanul és hatékonyan használják ki a termelők, a tulajdonosok és a bérlők. Az intézkedések nyomán eddig mintegy hetvenezer Kötöttáru exportra A Budapesti Finomkölöttárugyár balassagyarmati gyáregységéből a termékek 60 százalékát exportálják. A Szovjetunió, Csehszlovákia, Mongólia és az NSZK vásárol az olt gyártott felsőruházati cikkekből. hektárt kitevő kihasználatlan területet újra a mezőgazda- sági termelés körébe vontak. 'A nagyüzemek földcserékkel mintegy 100 000 hektáron javították meg a gazdálkodás helyi feltételét, 1500 hektáron pedig az elaprózott területeket magánszemélyekkel cserélték ki és így tették egységessé. Hivatalos, hatósági földrendezés volt 35 ezer hektáron; a szétszórt kisebb földrészeket nagyüzemi táblákba rendezték. Javított a helyzeten, hogy a nagyüzemi művelésre nem alkalmas részekből mintegy 1100 hektárt tarlós használatba adtak magánszemélyeknek. Szigorúan elbírálták a művelési kötelezettség teljesítését is. Figyelemre méltó, hogy négy év alatt 44 ezer hektárnyi parlagterületet vontak művelésbe. A „még kintlevő” 9—10 ezer hektárt is folyamatosan kapcsolják be a mezőgazdaság vérkeringésébe. Mérséklődött a műveléséből való földkivonás üteme, a korábbi erőteljes folyamat az elmúlt két évben negyedére „fékeződött”. Folyamatosan visz- szafoglalja a mezőgazdaság a művelésből korábban kivont és azóta nem rendeltetésszerűen használt területeket is. Például 30 000 hektáron» az elhagyott régi bányák, beruházási felvonulási területek, elhagyott útrészek helyén már ismét gazdálkodnak. Az idén éleibe lépett újabb rendelkezések várhatóan további lendületet adnak a földhasznosításnak és -védelemnek. Az új jogszabály szerint a feladatszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozó állami szervezetek, mezőgazdasági nagyüzemek továbbra is térítést kötelesek íizetni, ha földjüket felróható okból nem művelik meg, de ezen túl a mezőgazdasági termeléssel alapvetően nem foglalkozó szerveket. (vízügyi, közlekedési) szintén bírságolni lehet, amennyiben hibájukból nem élnek a földek adta lehetőséggel. A magánszemélyeket. akik többszöri , figyelmeztetés ellenére sem művelték meg földjeiket, már eddig is szankciókkal sújtották. Az új rendelet szerint azonban ezentúl tekintette] lesznek azokra a földhasználókra — gyakran idős Emberekre —, akik nem saját hibájukból nem tettek eleget a művelési követelményeiknek, s csakis akkor alkalmaznak velük szemben eljárást, ha felróható okból mulasztottak. A vétlenek területein azonban igyekeznek más eszközökkel biztosítani a föld rendeltetésszerű használatát. Az új jogszabály megs»-' gorította a mezőgazdasági művelésből való földkivonás feltételeit. A mezőgazdasági téeszek nagyüzemileg nem hasznosítható földeket a téeszta- goknak és -alkalmazottaknak, továbbá nem téesztagoknafc és kívülállóknak haszonbérbe adhatják, legfeljebb 15 évre. A tartós használatba vehető földterületnek, amely eddig 1500 négyzetméter (417 négyszögöl) volt. alsó határát 500 négyzetméterre (222 négyszögölre) csökkentetlek. A textiliparban dolgozó értelmiségiek helyzetének tárgyalásával folytatta munkáját csütörtökön délelőtt a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének központi vezetősége. Az ágazatban foglalkoztatott 4300 értelmiségi dolgozó munkájáról megállapították, hogy az elmúlt évtizedben meghatározó szerepet játszottak a textilipar jövőjét megalapozó rekonstrukció megvalósításában, az új' technikai eszközök és technológiák meghonosításában. és felelősségüket növelte az a tény. hogy a rekonstrukció többségében saját, kivitelezésben valósult meg. A textilipart különösen érintő gazdasági változások azonban felszínre hoztak néhány fogyatékosságot, ezért előtérbe került a vezetési módszerek korszerűsítése, az elemző- tervező munka színvonalának emelése és az egvéni teljesítmények növelését joV ban elősegítő ösztönző rendszerek kialakítása. FÉMÉ filiasziiosítás és vélelem Soós Gábor államtitkár sajtótájékoztatója Megkezdőitek a zárszámadási közgyűlések Havasi Ferenc Ászáron fiz értelmiség helyzetéről tárgyaltak