Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-10 / 7. szám

1980, január 10., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A megoldás egyik módja Az dérlil láza Társadalmunk egyik A legsúlyosabb gondja a lakáshiány, amely különösen az életút kezdetén álló fiatalokat érin­ti. Az utóbbi évtizedben épp ezért számos intézkedés tör­tént a tiatalok fészekrakásá­nak. családalapításának tá­mogatására, de még továb­biakra van szükség. Nyilvánvaló, hogy az ifjú­ság lakásgondjait nem lehet a társadalom egyéb gondjai­tól. az általános, lakáshely­zettől függetlenül megoldani, a lehetőségeken belül alkal­mazott célravezető formák, megoldások segítségéve! a fiatalok' lakásproblémái bi­zonyos fokig mégis csökkent­hetők. Ilyen célravezető tor­ma az önálló életvitelt és a fészekrakáshoz szükséges előlakarék osságot egyaránt jól szolgáló átmeneti elhe­lyezés. A lakásépítés fejlesztésé­ről. a lakaseiosztásról és a lakbérek új rendszeréről szóló 2003/1970. (V. 10.) sz. együttes pórt- és kormány- határozat kimondja: ..Elő kell segíteni, hogy a fiatal házasok, nyugdíjasok, egye­dülállók növekvő része sza­badulhasson meg a drága al­bérletektől és ehhez hasonló jellegű, kulturált és olcsóbb lakószobához juthasson.” Kulturált és olcsó lakó­szoba? Hol van ilyen?! Akad, mégpedig egyre több helyen. A határozat ki­bocsátása óta eltelt kilenc évben a fővárosban és né­hány nagyobb vidéki város­ban — különböző elnevezés­sel. de azonos célokkal — szobabérlő házak épültek. Most azzal a szándékkal sze­retnénk közreadni néhány tapasztalatot, ötletet, hogy az adottságoknak leginkább megfelelő példák követésére ösztönözzük a helyi tanácso­kat. KOMFORT NÉLKÜL A szobabérlő házak epite- senek kezdeményezői, az öt­let bábái között ott voltak az Állami Ifjúsági Bizottság képvisejöi is. Azóta is min­den fórumon javasolják, hogy a nagyobb városokban a tanácsok és a vállalatok anyagi erőiket egyesítve építsenek szobabérlő háza­kat. mert az nemcsak a fia­tal házasoknak segít az ön­álló otthon megteremtéséhez szükséges elötakarékosSág- ban. hanem a válla'atoknak is. a fiatalok letelepítésé­ben. a munkaerő megtartá­sában. Az Á1B 1975-ben iránytervgvüjteménvt is ki­adott a cél elősegítésére. Hol tartunk jelenleg? — Az összkép tarka — mondja Muzamel László, az Álfj szakreferense. — A fő­városban például mindössze két szobabérlők háza műkö­dik — összesen ti7(í lukoegy- séggel —. mert itt az a vé­lemény alakult ki. hogy ahol a lakásigénylök száma ilyen magas, mint. itt. néhány szo­babérlő ház nem oldja meg a gondokat. A Fővárosi Ta­nács inkább komfort nélküli vagy félkomfortos lakások kiutalásával gondoskodik a fiatal házasok átmeneti el­helyezéséről : 1975—73-ig 5100 fiatal házaspárt helyei­tek el ily módon. Nos. a fő­városban ezt megtehetik, mert itt sokkal több az ál­lami kezelésben levő lakás — és köztük nagyon sok az alacsony komfortfokozatú —. mint a kisebb vidéki tele­püléseken. Van az albérlők háza ellen olvan érv is. hogv ezek a lakrészek nem alkal­masak Rvereknevelrsre. De kérdezem: a szülök szoba- konyhás lakása, ahol gyak­ran hatan-nyolcun szoronga­nak. az üzlethelyiségek, a fürdőszoba- és konyhahasz­nálat nélküli maszek albér­leti szobák, az ablaktalan személyzeti lvukak talán al­kalmasabbak?! Kél példát említ, mint kö­vetésre méltót, a Vas és a Csongrád megyeit. Ismerked­jünk meg közelebbről mind­kettővel. MOP-HAZAK SZOMBATHELYEN Szombathelyen a tiü-as években sok gondot, okozott, hogyan kössék a városhoz, a megyéhez a fiatal- értelmisé­gieket?' Természetesen lakás­sal. letelepedésük megköny- nyilésével — ismerték fel idejében a város vezetői. Már 1968-ban leiépült az el­ső MOP-ház — mérnökök, orvosok, pedagógusok háza — 72 személy részére. A MOP-házbol „startolt” 1971 óta 325 — nagyrészt már há­zas — fiatal, és költözött at OTP-társasházba. A szombathelyiek másik bevall ötlete a Fiatal Haza­sok Otthona. Népszerűségét es előnyét fémjelzi, hogy no­ha még csak az első 109 la­kásos házban telt le az öt évre korlátozott maximális lakhatási határidő, eddig már 233 fiatal házas rajzott ki az épületből: 70 százalé­kuk tanácsi értékesitésű szö­vetkezeti lakásba, 8 százalé­kuk pedig vállalati támoga­tással épült OTP-társasházba. A megyeszékhely példája hatott a környékre is. Sár­váron 1978-ban húzták tető alá — Ui lakással —, a fia- , túl házasok első otthonát, amelyet 1980-ban követ majd a második. A VI, ötéves tervben pedig 31 garzonlakás felépítését tervezik a fiataloknak. Kör­menden 1980-ban fognak hozzá az első. 22 lakásos Fiatal Házasok Otthona épí­téséhez. — Az A11-, álláspontja az. hogy a Haláluknak a jövő­ben is részt kell vállalniuk otthonuk megteremtésének anyagi fedezetéből — mond­ja Muzamel László —. ez pedig nem a családalapítás pillanatában kezdődik, ha­nem már jóval előbb. Ezért szorgalmazzuk az. ifjúsági takarékbetét-akciót, és ezért támogatjuk a Csongrád me­gyeiek kezdeményezését amelv az a'bér lök háza konstrukciót összekapcsolta az ifjúsági lakásépítő szövet­kezeti rendszerrel. FIATALOK OTTHONA — Hogyan? — Aki beköltözik a Sze­ged városi Tanács -t 1970. sz. rendeletében Fiatalok Ottho­nának nevezett épületbe, egyben belép a lakásépítő szövetkezetbe is: kötelezi magát az előtakarékossági részösszeg befizetésére és a havi 1000 forintos előtörlesz­tés vállalására. Az említett tanácsi rende­let a Fiatalok Otthonát a Szegedi Ingatlankezelő Vál­lalat kezelésébe adta, s a lakóegység használatának bérleti díját 400 forintban határozza meg. Ez magában foglalja a lakóegység, a lift. a központi tv-antenna, és a kapukulcs használatát, vala­mint. a központi fűtés és a melegvíz-szolgáltatás költsé­geit. Ez a méltányos bérleti díj — még ha a közüzemi dijak emelése következtében nemrég valamelyest növeke­dett is — megkönnyíti a be­költözőknek a végleges fé­szekrakáshoz szükséges in­tenzív takarékosságot. — A szegediek tehát ki­fogták a szelet azoknak a vitorlájából, akik azzal ér­veltek az albérlők háza, a fiatalok otthona ellen: hova menjenek a lakók az öt év letelte után? A válasz: saját lakásukba, amelyet az állam segítségével s a maguk ere­jéből teremtettek. Ny. fi. Á „senki földje" nem senki földje többé Megírtuk. szava tettük, hogy öli, ahol a Sajó a fel- sözsulcai vasútállomás mö­gött, de már Alsózsolca te­rületén nagy kanyart ír le, hosszá ideje olyan veszély kisért. amiről feltétlenül szükséges beszélni. A víz mossa, marja ezt a partsza­kaszt, maholnap az állomás­hoz vezető útból sem marad semmi. Mintha az ügynek nem volna gazdája, amolyan ..senki földje” ez a néhány száz méternyi útszakasz. Éz volt a lényege annak a: írásnak, ami a múlt év de­cember S-én jelent meg la­punkban. Elsőként a helyi tanács szakigazgalasi szerve küldött választ, amelyből kitűnt, hogy a helyi tanács meglette a szükséges intéz­kedéseket, A napokban újra ledéi hozott a uosia. amely­nek feladója a megyei tanács titkársága Ebben a követ-, ke-ök olvashatók: „...a cikkben foglaltakat a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályával meg­vizsgáltattam és az alábbia­kat közlöm az út. rongálódd sáról. valamint a javítás ki­látásairól: a fehözsolcai vas­útállomás melleit levő és ki­fogásolt útszakasz kezelője a KPM Közúti Igazgatósága. A Sajó-narti útszakasz az 1976-os árvíz idején rongáló­dott meg. A; Alsózsolca/ nagyközségi Tanács V. fí. 1977. március 28-án levélben értesilelle <t KPM Közúti Igazgatóságát, az ÉVIZIG-et. és a járási hivatalt, a ve­szélyeztetett forgalmi hely­zetről. Ezt követően 1977. április 19-én a KPM — ezen a szakaszon — forgalomkor­látozást rendelt el. Az ÉVI­DIG kezdeményezésére 1977. május 6-an helyszíni egyez­tető tárgyalást hívtak össze az érdekeltekkel, de érdemi intézkedés vem történt. A KPM és az ÉV ÍZIG egymás - j tol várta a megoldást. Ezt követően 212 ezer forintos költséggel a megrongálódott partszakasz biztosítását meg­oldottak.” A KPM Közúti Igazgató­sága a varhaló helyzetről az alábbi tájékoztatást adta: ...4 cikk nyomán az útsza­kaszt felülvizsgálta, elet- és balesetveszély nincs. A ká­tyúkat napokon bellii meg­szüntették és 1980 első ne- gyedévében az útszakaszt felújítják. Az út és a Sajó közötti szakadásokat, kimo­sásokat feltol tik. Aláírás: g vb-lilkár távoUétcbcn dr. Zador Jenő osztályvezető.’" A „senki földje” • tehát nem senki földje többé. Csak üdvözölni lehet a gyors és hatékony intézkedést, amely- lyel sokféle bonyodalomnak és problémának vettek ele­jéi. r • Uj tárolási módszer A Kertészeti Egyetem szigetcsépi telepén ú; qyüiviölcstárolási mód­szert dolgoztak ki. Eddig csak almával kísérleteztek, de 1979-ben megpróbálkoztak a szőlő tartósításával is. A szabályozott levegőjű tárolótérben - a magas széndioxid-tartalom mellett - tartott szőlő az év végéig jól elállt. Ez a tárolási módszer nagyobb mennyiség tartósítására is alkalmas, így elképzelhető, hogy a jövőben kará­csonykor is friss szőlői fogyaszthatunk. A képen: Horn Endre, a hűtőhöz vezetője és Busch Ferencné ellenőrzi a tarolt szőlő mi. nöségét. MegprsÉk a miiai Az idén kilencet befejez­nek — a tervek szerint —• a folyamatban levő 29 nagy- beruházásból. Meggyorsultak a munká­latok a leninvárosi Tiszai Köolajfinomilóban is. amely a TVK olefinművét latja el az etilén előállításához.szük­séges vegyipari benzinnel, a kőolaj lepárlása során visz- szamaradó pakurával pedig a szomszédos hőerőmű ka­zánjait fűtik. A beruházás létesítményeinek nagy része már kész, az év közepéig még két. egyenként 30 ezer köbméteres tartálvt. egv iszapégetöt. továbbá a pro­pán-bután töltőállomást épí­tik meg és június 30-ra vár­hatóan befejeződik a beru­házás. Az idén a kőolajfino- mitóban már összesen 1 mil­lió 800 ezer tonna — a Szovjetunióból származó — kőolajat dolgoznak fel, s a vegyipari benzinen kívül motorbenzint, gázolajat es fűtőolajat is nyernek, ezzel az üzem számottevően hoz­zájárul a hazai ellátás javí­tásához. A korszerű techno­lógia segítségével a kőolaj szétválasztását itt körülbelül 5 százalékkal kevesebb ener­giával oldhatják meg. mint a régebbi technológiával dol­gozó hazai köolajfinomítók- ban. POSTÁNKBÓL Ki VÁSÁROLHATOTT A TÉGLÁBÓL? A Malyi Téglagyár kismé­retű bontott tégla értékesíté­sét hirdette — amíg a kész­let tart. Érdeklődni és befi­zetni január 7-töl lehetett, csak azt nem tudom, hogy kinek, kiknek. Én ugyanis 7-én reggel a 7 órai polgári járattal kimentem a gyárba, s a portán megkérdeztem, hogy hol érdeklődhetem ez ügyben. Megütközéssel fogad­tam a választ, hogy mar nincs, elfogyott. Ezek után érthetetlen előttem a hirde­tés. Mi akart ez lenni: fél­revezetés, bosszantás, felesle­ges idő- és pénzpocsókolás a hirdetést komolyan értő vá­sárlóknak? Ba-rfha Andor Miskolc, Balogh A. u. 28. ☆ Kókai József. a Matyi Téglagyár vezetője válaszol: „Évenként téli időszakban a kemenceátépítés során bon­tásokra kerül sor. s az innen kikerülő téglákat eladásra kínáljuk .fel. Bennünket is meglepett most a nagy ke­reslet, hiszen az elmúlt öv­ben hetekig voltunk kényte­lenek tárolni a bontott tég­lát, ami komoly műszaki akadályt jelentett, ugyanis vevő alig jelentkezett. .Janu­ár 7-én; a hirdetésben sze­replő első napon már lél hatkor sokan várakoztak, s így az üzemvezető érkezési sorrendben megkezdte az utalványok kiadását, hogy a fél nyolckor nyitó pénztár­ban a vásárlók annak értékéi mielőbb befizethessék. Ezzel a rendelkezésünkre álló 95 ezer bontott téglát 28 ’ sze­mély részére másfél óra alatt el is adtuk. Így történhetett, hogy amikor a levélíró, hét óra után érdeklődött, az már valóban elfogyott és többet eladni, mint amennyi a készlet volt. nem tudunk. Sor kerül azonban ■ a ke­mence további részének bon­tására is. Előre természete­sen nem lehet ludni sem a mennyiséget, sem a minősé­get, mert kikerülhet fél és háromnegyed téglaként is. de haszna Ihatatlan törme­lékként is. Kérjük ezerí ked­ves vásárlóinkat, amennyi­ben lehetőségük van. érdek­lődjenek a 16-603-as telefo­non gyárunkban — s szíve­sen adunk tájékoztatást ar­ról. hogy mikor kerül ismét eladásra bontott tégla. Elő­jegyzést azonban sem az el­múlt alkalommal, sem ké­sőbb, nem tudunk elfogad­ni.” KAPHATOK-E TEJJEGYET? Szeretnem tudni, hogy aki ideiglenes bejelentővel la­kik Miskolcon, illetve annak gyermekének jár-e tejjegy. Én ugyanis az 19S0. évi je­gyet hiaba igényeltem a II. kerületi tanácson, s annak ellenére, hogy 1979. évben par hónapig mar kaptam. most azzal utasítottak el, hogy igényeljem azt az ál­landó lakóhelyemen. Meg is tenném, csakhogy ott ilyen­ről még nem is hallottak. Bizonyára nemcsak én va­gyok így most tanácstalan, de esetleg mások is — írja Mészáros Ferencné Miskolc, Avas-dél, Oszip u. 12. tV Miskolc II. kerületi ta­nácstól Pongrác/. Károly vá­laszol : „Azok részére, akik 'ideiglenes bejelentéssel tar­tózkodnak városunkban, csak abban az esetben adható ki tejjegy. ha állandó lakóhe­lyük nem olyan városban van. ahol tejjegykiosztás van, illetve, ha ilyen városban lenne, úgy igazolást kell kérni arról, hogy ott az 1980. évre szóló tejutalványt nem vették ál. Az igazolás be­mutatásakor természetesen kiadjuk a tej utalványt. Az 1980. évre szóló lejje­gyeket 1979. december 10-e óta adjuk ki. eddig közel 5500-at. minden különösebb zökkenő nélkül. Nem tudjuk a levélíró állandó lakóhelyét, de bizonyára félreértette a rendelkezést, s ezért meg­nyugtatásul közölhetjük, hogy . amennyiben állandó lakóhe­lyén tej jegyet nem osztanak, azt itt, ideiglenes lakóhelyen megkaphatja. A jegyek osz­tass 1980. január 30-ig tart, a későbbi igényjogosultak azonban munkaidőben átve­hetik azt kerületi tanácsun­kon.” LEVELEKBŐL - RÖVIDEN — Felejthetetlen találko­zóra hívta meg nyugdíjas bedolgozóit a közelmúltban a Matyó Háziipari Szövetke­zet. Mintegy 750 nyugdíjas — akik még ma is állandó kapcsolatban vannak a szö­vetkezettel — örömmel utaz­tak Mezőkövesdre szinte a megye minden részéből, s nem is csalódtak. .4 szere­tet, a figyelmesség, arncly- lyel körülvettek bennünket, nagyon jó érzést vallott ki mindannyiunkból. Csodala­tos műsort adtak részünkre, s ajándékként mindenki egy- egy szép kézimunkát kapott. Mindannyiunk nevében sze­retnék ezúton is hálás kö­szönetét mondani a szövet­kezet vezetőségének c talál­kozó megrendezéséért. s azért, hogy rólunk, nyugdí­jasokról sem felejtkezne!: meg soha — ttja levélében Wolfshdndl Viktória. Mis­kolcról. — Miskolcon a Vándor Sándor utcában lakom, ahol szinte már életveszélyes köz­lekedni. amióta leesett a hó. A lefagyott jeges járda a Tulipán divatháznál kezdő­dik és folytatódik a Vörös­marty utcán. Leányom az Avas alatt, a Bacsó Béla— Teleki—Petőfi utca vonalán viszi két kisgyermekét az óvodába bölcsődébe, s va­lósággal kimerül, amíg itt is a csúszós-jeges járdákon át­vergődik. így van ezzel a többi kismama is, félnek, hogy eiöbb-utóbb lábtörés­sel jutnak csak el ide. Sze­relném felhívni az illetéke­sek figyelmét még arra is, hogy a hajnali órákban mun­kába igyekvő nőket részeg huligánok zaklatják, a volt gyermekkórház ablakait tö­rik. zúzzák, deszkái! tüzelő­nek hordják, s senki nem akadályozza ezeket a lum­penszemélyeket, ami min­den tisztességes embert jog­gá! háborít fel — írja le­velében Balogh Sandome. I

Next

/
Thumbnails
Contents