Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-05 / 3. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 19S0. január 5„ szombat Felelősségtudat és elkötelezettség A közéletiség iskolái A közösség ügyeit intézni szép feladat Társadalmi fejlődésünk'mai fokán a közélet demokrati­kus fejlesztésének fontos feltétele, hogy mind több emberben keltsük föl a köz­ügyekbe való beleszólás igé­nyét, a közösség sorsáért ér­zett felelősséget. A szocia­lizmus a néptömegek elölt az egyéni érvényesülés és az állam ügyeiben való részvé­tel kapuit szélesre tárta. Po­litikai és .szellemi életünkben egyre több olj'an fórum van, ahol az emberek elmond­hatják véleményüket a tár­sadalmi fejlődés őket érdek­lő-érintő kérdéseiről.­Napjaink egyik izgalmas társadalmi kérdése ugyan­csak összefügg a közéletiség- gel: Mit kezdjünk a jelen­tős mellékben megnöveke­dett szabad idővel? Mit te­gyünk. azért, hogy az egyéni kedvteléstől mind többen jussanak el a kisebb-na- gvobb, közösségért végzett munka vállalásáig? Gyakorolni minél többet Nehéz volna receptet írni arra. hogy a maga zárt vi­lágába begubózó emberben miként ébresszük föl a má­sok. a közösség ügye iránti érdeklődést, hiszen egyik napról a másikra senkiből sem lesz közéleti ember. Ezt is el kell kezdeni, mint bár­mely más foglalkozást vagy szakmát, bele kell jönni a fortélyaiba — es gyakorolni minél többet. Első hallásra ■meglepőnek tűnhet fel, ami végül is teljesen magától ér­tetődő: a közélet első gya­korlótere az iskola, tehát a közéletiség próbáit az isko­lában kell elkezdeni. Ennek az igénynek a ki­elégítése összefügg az isko­la alapfunkciójával, a kö­zösségi neveléssel, amelynek a közéletiség voltaképpen egyszerű továbbfejlesztését jelenti. Ahol eleven közössé­gi élet lüktet az iskolában, ott a legtöbb diák rátalál az egyéniségének és hajlamai­nak legjobban megfelelő te­vékenységi területre. Az a lényeg, hogy minél több gyerek kapjon és vállaljon megbízatást az osztályközös­ség munkájában, vagy az ifjúsági szervezetben, vagy­is a tisztségek ne néhány „kiváltságos” fiatal kezében összpontosuljanak. Emberek, közösségek ügyé­rt intézni, sorsukat jobbá formálni — emberhez méltó. szép feladat, amit csak mé­lyen átérzett felelősségtudat­tal lehet megoldani. Ma még nem kevésszer találkozha­tunk folyton nyüzsgő, szóno­koló, a demokráciára hi­vatkozva mindenbe beleszó­ló, de a munkát és a fele­lősséget másra hárító embe­rekkel. Nem ők a mi ideál­jaink. A szocialista demok­rácia értelme ugyanis nem pusztán a szabad vélemény- nyilvánítás, hanem minde­nekelőtt a legjobb megoldá­sok kialakítása, a véleipé- Viyek szembesítése útján. Minél nagyobb lehetősége nyílik valakinek arra, hogy tevékenységével, döntéseivel befolyásolja a közügyek me­netét. annál fontosabb, hogy demokratikus jogait szakér­telemmel és nag.yfokú fele­lősségtudattal kapcsolja ösz- sze. Okos gyerekek gyülekezete Felelősségtudat és elköte­lezettség, politikai tájékozó­dási képesség és gyakorlati — elsősorban ezek birtoká­ban válhat valaki közéleti emberré. Mit tehet ez ügy­ben az iskola? A maga bel­ső életével legyen színtere a közéleti tevékenységnek, modellje a szocialista társa­dalmi együttélésnek, s vál­jék fokozatosan olyan de­mokratikus intézménnyé, amelyben a tanulók átérzik önmaguk nevelésének és ve­zetésének felelősségét, mi­közben megszerzik az ehhez szükséges képességet, művelt­séget, g)'akorlatot is. Mind gyakrabban tapasz­talhatjuk, hogy a mai iskola is törekszik e cél elérésére. Nemcsak a középiskolások körében, akiknek már van annyi történelmi ismeretük és társadalmi tapasztalatuk, hogy különösebb pedagógiai ráhatás nélkül is érdeklőd­nek a közélet, a politika ese­ményei iránt, hanem, az ál­talános iskolákban, az úttö­rőcsapatokban is. Példákért aligha kell messzire men­nünk, gondoljunk csak a no­vember végén Debrecenben „ülésező” VII. országos út­törőparlamentre, amely jól tükrözte az úttörő korosz­tály közéleti fogékonyságát. — Okos gyerekek komoly gyülekezete volt ez a ta­nácskozás — mondotta Szűcs Istvánná, az Üttöröszövelség főtitkára —, mert a küldöt­tek osztozni kívántak az or­szág gondjaiban, Lellekke! hozzájárulni a mi világunk jobbá tételéhez. Középfokú iskoláinkban a KISZ-szervezetek önkor­mányzati fórumain sok ezer, tízezer fiatal szerez közéleti tapasztalatokat, szembesíti elméleti-politikai ismereteit a gyakorlattal. A KlSZ-szer- vezetek persze nemcsak az iskolákban, hanem az üze­mekben, hivatalokban is al­kalmat teremtenek a köz­életi szerepléshez. Hogy a fiatalok összejövetelei ne ful­ladjanak szófecsérlésbe. az elmondottakon kívül arra is szükség van: a résztvevők tisztában legyenek az alap­vető állampolgári jogokkal és kötelességekkel is. Nem ritkák ma már az olyan is­kolák, amelyekben az osz­tályfőnöki és a világnéze­tünk alapjai órákon gyárak­ba, tanácsokra, bíróságokra viszik el a diákokat, hogy közvetlen benyomásokat sze­rezhessenek a jogok és kö­telességek gyakorlásáról. Demokratikus alapokon Azokban az oktatási i-ntéz.- ményekben, amelyekben jó közösségi nevelés folyik, azt figyelhetjük meg, hogy a tanár-diók viszony demokra­tikus alapokon nyugszik. Ez utóbbira is nagy szükség van a közéletiségre neveléshez. Másutt viszont a hatalmon, s nem az emberi értékeken alapuló tekintélyelv uralko­dik. Az ilyen helyeken nem lehet zökkenőmentes a köz­életre nevelés. Tudvalevő, hogy demokratizmusra csak demokraták tudnák nevelni, és érvényes ez a megállapí­tás a közéletiséggel kapcso­latban is. Iskolai tanulmányaik be­fejeztével a fiatalok munká­ba állnak. Sokukat az isko­lánál „ridegebb” új környe­zet félénkké, visszahúzódóvá teszi, egyszer s mindenkor­ra elíeledtetve velük az is­kolai közszereplést; mások- ,nak viszont a jó munkahelyi kollektívákban bontakozik ki igazán a személyiségük. A közéletiségnek a munkahe­lyek is iskolái, s nem is akármilyenek. A felnőttek­nek, különösen a munkahelyi vezetőknek a termelés vagy a hivatali munka tengernyi gondja közepette nem sza­bad megfeledkezniük erről. P. Kovács Imre Az idén is folytatódik R leílszÉllezei Az idei évbén folytatódik az Unió Áíész és a Fehér Akác Kertszövetkezet szer­vezésében a tavaly nagy si­kerrel beindult kertszövet­kezetek akadémiája. A leg­közelebbi foglalkozásra most vasárnap, január 6-án, 16 órai kezdettel kerül sor Mis­kolcon. a Bartók Béla Mű­velődési Központ II. emeleti termében. A résztvevő kert­barátok ez alkalommal a gyümölcsfák metszéséről és gondozásáról hallanak, gya­korlati bemutatóval egybe­kötött előadást. A rendezvé­nyen minden érdeklődőt szí­vesen látnak a rendező szer­vek. 1 gészen szokatlannak tűnik: ma szombat van. és valóban szombat van, nem pedig hétfő, holnap meg, amikor vasárnapot mutat a naptár, munka­szüneti nap lesz és nem szombatpótló munkanap. Az elmúlt hetekben egészen elszoktunk tőle. Mert. ugye. december 22-c szombatra esett, 23-a meg vasárnapra, viszont 25-e és 26-a karácsony két munkaszüneti napja, s egy korábbi rendelkezés szerint, ha a hétköznapra eső ünnepnap és a heti munkaszüneti nap közé csak egy munkanap esik, úgy át kell rendezni a napokat, így adódott, hogy két hete szombaton volt hétfő, vasár­nap szombat, hétfőn meg a heti munkaszüneti napol jelentő vasárnap. Aztán a múlt héten is: szombaton volt hétfő, vasárnap meg szombat, hogy hétfőn legyen vasárnap. Már kezdtük megszokni. És most tessék! Ili az új esztendő. Annyit hallottuk előre, hogy 1980-ban sok minden másképpen lesz." s mindjárt az első hét végén itt van: szombati napon szombat van. vasárnap meg vasárnap. A megszokott kerékvágásba való vissza­térés egészen szokatlannak tűnik. vSebol egy kis naptár- fel forgatás. Hát rend ez? Most aztán egy teljes negyed­évet várhatunk, amíg április 4-e — ami az idén pén­tekre esik — után nem 5-e, szombat jön, hanem 6-a,. vasárnap. Azt követően meg egy hétnapos munkahét •vár. Mégiscsak más voll 1979-ben, amikor a négy-négy és fél napos karácsonyt csak egy három-három és fél napos ..munkahét”, azt meg újra két-két és fél napos ünnepi munkaszünet követte. Hogy ez az 1980. miket ipm hozott?!... <*) Rékassy Csaba rajza I lepis hírű Petőfi SóiHler porfiőÉiiiiíi A legendás hírű Petőfi Sándor partizánbrigádra em­lékeztek pénteken a dél-ba­ranyai Csányoszrón, ahol 35 évvel ezelőtt alakult meg a sok dicsőséget szerzett, sok vgrt hullatott partizáncsapat. Az évfordulóra dokumen­tumkiállítási rendezett a köz­ségben a pécsi Janus Pan­nonius Múzeum. Az emlék­ünnepségen részt vett több egykori „petőfista” partizán, s ott voltak a Magyar és a Jugoszláv Partizánszövetség, valamint a horvátországi magyarok szövetségének képviselői is. A Petőfi nevét viselő zászlóalj 1943-tól vett részt a hitlerista megszállók és csatlósaik ellen vívott har­cokban. Az igen gazdag munkás­könyv diri hagyományokkal rendelkező Borsod megyében ma is jelentős szerepet tölt be a szakszervezeti könyv­tár. A megyében 267 szak- szervezeti könyvtári egység működik — ebből egy köz­ponti, huszonhárom önálló, hetvenkilenc letéti, valamint százhatvannégy fiókkönyv­tár hlyen például a Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Üz.emek, a Diós­győri Gépgyár, a 3. sz. Vo­lán Vállalat, az építővállala­tok könyvtárhálózata) —■ es ezek közül harmincegy könyvtár területi ellátást is nyújt, tehát nemcsak üzemi könyvtári szolgálatot lát el. Ilyen például a Diósgyőri Bartók Béla Művelődési .Ház •könyvtára, amely egész Üj- diósgyörre kiterjedő munkát végez, a rudabányai könyv­tár, amely a vasércbánya és a település szolgálatát látja el, vagy az Ózdi Vasas Könyvtár, amely a teljes vá­rosi könyvtári szolgálatot el­látja. Az új esztendő beköszön­tővel hamarosan a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsának Elnöksége is megvizsgálja a könyvtár munkáját, és hogy mik en­nek napjainkban a legjellem­zőbb vonásai, azt vettük számba Hubay Lászlóval, az SZMT Központi Könyvtár igazgatóhelyettesével. A korábbi évekhez hason­lóan a szakszervezeti könyv­tárhálózat egységei 1979-ben is igen színvonalas munká­val járultak hozzá a mun­kahelyi művelődés támoga­tásához, új olvasói rétegek megnyeréséhez, az olvasók ízlésének formálásához. Részt vettek az „Oivasó népért” mozgalom célkitűzéseinek megvalósításában. Az év ele­jén értékelték az 1978. vé­gén lezárult „Kell a jó könyv” című pályázat ered­ményeit. amelyre a borsodi s zaksze r v eze ti kön y v tá rhá ­lózatbó! több mint tízezer pályázat érkézéit, azok kö­zül 6900 értékelhető volt. Mindez 1728 olvasónak a munkája, ami azt jelenti, hogy a felnőtt olvasók 23. százaléka bekapcsolódott eb­be a pályázatba. A szerve­zésben kiváló munkál végző könyvtárosokat országos ,szin7 len jutalmazták, és kiemelt pályadíjat kapott Kolc.soV.sz- ky Józsefné, a központi könyvtárból, valamint 'Özei­ről Szent.jóbi Attiláné é.s kollektívája. További pálya- díjban részesült Kovács Ist­vánná a Miskolci Pamutfo­nóból és Kiss Cfyuláné Sajó- bábonyból. 1979. folyamán indult el a „Könyv és ifjú­ság” olvasópályázat is. ame­lyet a szakszervezeti könyv­tárak. a KlSZ-szel közösen támogattak. A szocialista brigádok kul­turális vállalásainak segítése most is a könyvtárak mun­kájának előterében állt; részt vetlek a könyvtárak a ha­gyományos könyvünnepeken, a politikai es irodalmi év­fordulókat a maguk sajátos eszközei vei, kiállításokkal, rendezvényekkel segítették, két helyen olvasótábort szer­veztek. Az elmúlt év során két új letéti könyvtár ' létesült, mindkettő a; Postás Szak­szervezel keretein belül — Kazincbarcikán é.s a Zsóri- í'ürdőn —. ugyanakkor a HVDSZ megyei bizottságával egyetértésben megszüntették a Temetkezési Vállalat, leté­ti könyvtárát. A korábban piár működő könyvtárak Korszerűsítését folytatták; felszabadulásunk évforduló­ján adták át a Miskolci Építőipari Vállalat korszerű­sített könyvtárát Folyama­tosan végezték a letéti könyvtárak könyvállományá­nak felfrissítését. Elválaszthatatlan a Szakszer­vezetek Borsod megyei Taná­csa Központi Könyvtárának munkájától az 1976-ban meg­kezdett megyei szakszerve­zet-történeti kutatás, amely 1979-ben — sajnos — a ko­rábbiaknál lassúbb ütemben folytatódott. Több kutatóval fel is kellett bontani a szer­ződést. A teljes tanulmányt a megadott határidőre csu­pán egy kutató adta le, a többiek résztanulmányokkal jelentkeztek, illetve folytat­ják a munkát. A határidők betartását előre nem látott nehézségek, főként a forrá­sok hiánya é.s szétszórtsága, erősen' gátolják. A beszélgetés során a fej­lődés melletti gondok is szó­ba kerültek. Például az. hogy a munkások olvasóvá neve­lésére tett erőfeszítések elle­nére csökken az olvasók szá­ma. Nagyrészt azért, mert ahol megszűnik a könyvtár, ott elapad az olvasói lét­szám. másrészt pedig a régi könyvtárak felújítása rop­pant hosszadalmas, a zárva- tarlós ideje alatt uz olvasók eltűnnek és hosszú ideie lurt visszanyerni őket. Előfordul, Hogy egy évet meghaladóan túl is zárva tart könyvtár, átépítés miatt. Nem kis gond az sem. hogy a könyv­tári hálózat eredményeit nagymértékben és károsan befolyásolja a gyakori sze­mélyi csere. Ugyanis — bár vagy másfél évtizede éven­ként kezdenék alapfokú tanfolyamokat, s azon si­kerrel tanulnak és vizsgáznak könyvtárosok,' utána — igen sokan elhagyják ezt a mun­katerületet, különösen ,a társadalmi munkás könyv­tárosok, akik teljesen ingyen, vagv a tiszteletdíjasok, akik szinte csak jelképes honorá­lásért végzik ezt a munkát. De csökkenti az eredménye­ket egyes könyvtárak mű­ködési feltételeinek rosszab­bodása is. Például Ózdon. ahol az egész várost szak- szervezeti könyvtár látja el, és ahol eddig is eléggé rosz­szak és szűkösek voltak a feltételek, egy könyvtárat meg kellett szüntetni, mert a helyiségét óvodának kellett átadni. Az óvodára feltétle­nül szükség volt. A könyv­tár átkerült Hódoscsépány- ba, s ez nem pótolja a meg­szüntetettet. Egyébként Óz­don például az is nehézség, hogy odacsatoltak közigazga­tásilag öt kisközséget, azok­ban még önálló községi könyvtárak működnek, nem lehetett besorolni őket az egységes óz.di szakszervezeti könyvtárhálózatba, holott az lenne az ideális, ha egy központ láthatná el a teljes városi irányítást. Az ózdi központi könyvtár szűkös el­helyezése erősen gátolja a munka fejlődését. Nem kis gond az sem. hogy még mindig adódik rá példa a megyében, hogy egyes szak­szervezeti bizottságok a könyvtári munkát nem te­kintik azonos értékűnek más munkaterületekkel. Ez persze nem általános, ha­nem szórványos jelenség, de ahol jelen van, ott igen ká­ros. ( Ilyen állapotban kell megszervezni az 198ü-as munkát, amelyet a XILpárt- kongresszus, felszabadulásunk 35. évfordulója, az ország­gyűlési és tanácsi választás, valamint az év vége télé a szakszervezetek XXIV. kong­resszusára való felkészülés természetszerűen behatárol. Ezekre is tekintettel, a köz- művelődési párthatározat to­vábbi időarányos végrehaj­tásának segítése, az V. öt­éves terv lezárása és a VI. ötéves terv előkészítése, a gazdasági feladatok támoga­tása, a szocialista brigád- mozgalom további segítése, József Attila születésének 75. évfordulója áll a munka elő­terében, illetve mindezeknek a könyvtár sajátos eszközei­vel — könyvek, kiadványok beszerzése, kiállítások, ren­dezvények stb. — történő előkészítése és tömegekhez való közvetítése. A hálózat­fejlesztési tervek között sze­repel a Hejőe.sabai Cement- műnél az első negyedévben áladandó, szinte új értékű, felújított könyvtár munkába állása, amelynek berendezé­sét a Szakszervezetek megyei Tanácsa biztosít ia: a kiállí­tások között tervezik az S/MT Központi Könyvtár húsz évének bemutatását és szeretnék folytatni a ko­rábban igen nagy érdeklő­dést kiváltott kiadvánv.soro- zat — Borsodi Munkás Könyvtárak — további kö­teteinek közreadását. v A Szakszervezetek Borsod megvei Tanácsának Közpon­ti Könyvtára igen reálisan értékelte végzett munkáját, é.s úgy tűnik, jól látja el feladatait is. (bcucdek)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents