Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
1980, január 27., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A mezőgazdasági termelés emberi oldala „ .:. a fejlett technika gazdaságos üzemeltetése, a. legmodernebb technológia alkalmazása létszükségletté váll, mert anélkül lehetetlen a termelés hatékonyságának fokozása.’' Az idézetet a megyei TESZÖV múlt év decemberében készült jelentéséből ragadtam ki, ezzel is bizonyítva a téma időszerűségét. Tovább göngyölítve az előző gondolatot, mi is szükséges a fejlett technika gazdaságos üzemeltetéséhez, a modern technológia gyakorlati és hatékony alkalmazásához? Tudjuk mindnyájan: az ember, pontosabban a jól képzett. a mai élet, a mai termelés követelményeinek megfelelő, szakember. Miniszterünk, dr. Rotnány Pál néhány évvel ezelőtt a mezőgazdaságban rejlő tartalékok között elsőként említette az embert, mondván: „o legtöbb tartalék az emberi fejekben van”. Vizsgáljuk meg a kérdést a gyakorlatban. Milyen a kép ezen a téren, szőkébb hazánk, Borsod mezőgazdasági üzemeiben? Ez annál is inkább lényeges, mert... s itt újra a TESZÖV-jelentést hívom segítségül: „a termelés emberi oldalának megyénkben különös jelentőseget ad az a körülmény, hogy 105 termelőszövetkezetből 44 kedvezőtlen termőhelyi adottságú, tehát a legfontosabb termelőeszköz, a* föld, gyenge minőségű...” Ami ezt a negatív hatást leginkább ellensúlyozhatja, az maga az emberi értelem, szaktudás. A kérdés tehát adott is. időszerű is: milyen a mezőgazdasági szakemberellátás megyénkben?’Hogyan állunk a művelt emberfőkkel? A, vizsgálódást Kain Lajossal, a megyei tanács mezőgazdasági es élelmezésügyi osztályának -személyzeti és oktatási csoportvezetőjével, az elmúlt tizenkét év tükrében végezzük. — Amíg 1908-ban 453 felsőfokú végzettségű szakember dolgozott megyénk termelőszövetkezeteiben) ez a szám 1971-re G33-ra, 1978ban 797-re, 1979-ben 911-re nőit, A számok is mutatják, van fejlődés, nem is csekély. Ennek ellenére azt kell mondanunk, megyénk mezőgazdasági szakemberellátása el- ■ marad az országos, illetve a többi megye állagától. Megyénkben az ezer hektár mezőgazdaságilag művelt területre 2.9 szakember jut. ezzel szemben például Pest megyében 28,5. A borsoditól egyedül csak a baranyai átlag alacsonyabb. 2,5 szakemberrel. Üjabb részlet a TE- BZÖV említett jelentéséből: ...Megyénkben jelenleg az egyetemi végzettséget igénylő munkakörök - 80 százalékát, a főiskolai végzettséget megkövetelő munkakörök 70%-át töltik csak be megfelelő képesítésű szakemberek." Ha ezen túl az egyes beosztásokat külön-külön is megvizsgáljuk. még kedvezőtlenebb kép alakul ki. Termelőszövetkezeteinkben ugyanis kévés a mezőgazdasagi gépész- mérnök, igen keresettek a növényvédő szakmérnökök, s tálán legkritikusabb a helyzet a számvitel vonalán, .jelenleg mindössze 18 főkönyvelő rendelkezik egyetemi végzettséggel, az ilyen beosztásúak 18 százaléka. A még reálisabb képhez szükséges elmondani, hogy Borsodban is van sok olyan gazdaság, ahol a szakember- ellátás nagyon jb. Hernádné- meti, Borsodszirák. Szenlist- ván . . . és''sorolhatnánk még jő néhány termelőszövetkezeti gazdaságot. Meglepő, hogy ezek a gazdaságok évek óla eredményesen gazdálkodnak? Jó, jó. mondhatja erre valaki, könnyű nekik. Nagyszerűek, a természeti adottságaik. Ez így igaz. De kellő, jól felkészült szakember nélkül semmiképp sem jutottak volna arra a szintre. ahol most vannak. Kain Lajos is megerősíti ezt a gondolatot: — Á szakember szerepét nagyon döntő momentumnak tartom. Gazdaságosság. hatékonyság, nincs jó szakember' nélkül. Az írás elején már volt róla szó. hogy Borsodban azért lényeges kérdés a jó szakemberellátás, mert 44 szövetkezet kedvezőtlen adottságú. Sajnos a tények azt mutatják. hogy pontosan ezekben a gazdaságokban elégtelen, alacsony a szakemberlétszám. Hogy miért? Az okokat Kain Lajos a következőkben foglalta össze: — Objektív és szubjektív okai egyaránt vannak. Az objektív okok közül elsőként említem megyénk sajátos helyzetét. Az országosan is kiemelkedő jelentőségű ipar egy viszonylag szűk területen. a Sajó völgyeben koncentrálódik. Itt vannak a nagyobb városok, itt jó az infrastruktúra. A kivüleső területekre a jórészt csökkenő lakosságú aprófalvas településszerkezet a\ jellemző. Ezeken a részeken a kereskedelmi ellátás, az infrastrukturális háttér lényegesen rosz- szabb az országos átlagnál. Szórakozási, művelődési lehetőség alig van. s ami van, az az átlagos igényt sem tudja maradéktalanul kielégíteni. Ezeken a periférikus helyeken gazdálkodó tsz-ek- ben évek alatt sem halmozódott fel annyi fejlesztési alap. hogy a lakásszükségle- teket megoldják. Márpedig az egyetemről, főiskoláról kikerülő szakember, főleg, ha családos, jogosan igényli, a lakást. A fiatal szakemberek állami támogatása sem a legjobb. Erre ugyanis csak hávomévi gyakorlat után van mód. Viszont ezekben a gyenge adottságú tsz-ekben — mivel csak elvétve képződik nyereség — a fizetésen kívül nemigen van prémium, egyéb juttatás. Ezekben a gazdaságokban a mindennapi munka során sok esetben a természet erői győznek, következésképp jóval kevesebb a sikerélmény, mint máshol. Ez sem vonzó tehát a fiatalok számára. Objektív okként kell említeni a nagyarányú szauem berke ruslelet is. A különböző hivatalok, intézmények jplentös számú szakembert vonnak el a közvetlen termelésből. ■ Mielölt, a szubjektív . okokat is felsorolnám, újra ide- zünk a TESZÖV készítette felmérésből: ...4 munkahelyhez való kötődés szempontjából első helyen a lakhely, munkahely közelségé, második helyen a niiinkatársaklMl falu jó viszony, harmadikként a viszonylag -jó jövedelem, és sujátos módon utolsó helyen az előrejutás lehetősége áll". — A szubjektív okok közölt — újra Kain Lajost idézem —, nem egy gazdaság cselében a helytelen szemléletet emelném ki. Még ma is akad olyan gazdaság, ahol az első számú vezetők azt vallják, elégséges két-három szakember. Az ilyen gazdaságok tehát nemhogy nem tesznek maguktól semmit, meg azok munkáját is gátolják, akik segíteni akarna!:. Témánk fontosságát támasztja alá az az értekezlet is. amit 1979. december 12-én a MÉM-ben tartottak, amelyen az észak-magyarországi mezőgazdasági ■ termelésfejlesztési problémáival, s ezen belül a szakemberellátás kérdéseivel is foglalkoztak. Ezen az értekezleten fogalmazódtak meg az alábbi tennivalók-: A mezőgazdasági vállalatok készítsenek ütemezett káderfejlesztési tervet. A káderfejlesztési tervet a megyei, állami és érdekképviseleti szervek egészítsék ki a vezetésre alkalmatlan első számú vezetők cseréjére vonatkozó javaslattal. Hagyják jóvá, majd végrehajtását folyamatosan segítsék és ellenőrizzék. Szélesíteni és általánossá kell tenni azt a gyakorlatot, hogy az oktatási és továbbképzési intézményekbe történő felvételeknél előnyben részesüljenek a kedvezőtlen adottságok között, vagy a személyi feltételek hiánya miatt gyengén működő gazdaságok pályázói. A tartósan veszteséges, vagy rossz eredménnyel működő mezőgazdasági szövetkezeteknél a megyei tanács és az illetékes pártszervek egyetértésével megválasztott, megfelelő szakmai felkészültségű és gyakorlattal rendelkező elnököket, szakmai vezetőket, indokolt' megkülönböztetett anyagi és erkölcsi elismerésben részesíteni. Az előbbi teltételek mellett fontos, a megfelelő szakemberek szervezett átcsoportosítása állami gazdaságokból. jól működő termelő- szövetkezetektől . i n tézmé- nyekböl, termelési rendszerekből. Hajdú Imre 0 tartalékok feltárásáért Az új gazdasági szabályozok várhatóan mozgásba hozzak a mezőgazdasági termelés tartalékait Is. s arra késztetik az üzemeket, hogy a kihasználatlan lehetőségeket feltárják és tovább léphessenek a fejlődésben. Az eddiginél tudatosabban kell megtervezni a gazdálkodás egész folyamatát. Idén a fő figyelmet a minőség javítására és ezzel kapcsolatban a .fajlagos árbevétel növelésére kell fordítani. Minden egyes cikknél elemezni kell a termelés gazdaságosságai. Az új szabályozók ismeretében egyértelmű: tartós veszteségből csak a termékszerkezet módosításával lehet kilábalni. A feldolgozás fokát egyes termékeknél rugalmasabban kell megváltoztatni. Ameny- nyiben a piaci értékítélet ezt kívánja meg. akkor még csökkenteni is lehet a feldolgozás mértékét. Ha a magasabb feldolgozási fokú kon- zervsonka például nem anV- nyira kelendő, helyette a/, alacsonyabb értékű nyers sonkát kell eladni. A kiegészítő tevékenység nem valami mellékes dolog. 1 Eddig is fontos volt a mezőgazdaság számára a bevétel- kiegészítő lehetőség, amelynek a továbbiakban is helye van a jövedelmi források pótlásánál. A kiegészítő tevékenységet elsősorban a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben kell bővíteni. Ezeket az üzemeket bátorítják arra. hogy a helyi viszonyok között maguk szervezzék meg a leggazdaságosabb ipari, kereskedelmi, szolgáltaiéi tevékenységet. Péter Józsefné kormányos. Nemcsak az izzó Juhász László készhengerész. Szaktudására és acélra, hanem munkatársaira is figyelnie kell. fizikai erejére is szükség van munkájához. Fotó: Szabados György Mi a véleményük? Ä hengersoron... A tömzsi, vörösre hevített buga a kemence fehéren izzó torkából indul útjára, s mire a hengersorok végére ér. nyúlánk szögacéllá formálódik. Egyszerűnek tűnő munkafolyamat ez, itt mégis gépek sokadalmára és majdnem harminc emberre van szükség ahhoz, hogy valóban megtörténjék. Más és más mozdulatokkal dolgozik lent az anyagbeadó, a hengerész, az előhengerész. fent az üvegfalú fülkében a főkormányos és a kormányosnő, munkájuk mégis pontos és összehangolt — csak így érhetnek el eredményt. A kényszerű, rövid szünetekben mindannyi utcai másfélé gondolátok, tervek foglalkoztatják, de amikor a vörösen izzó buga megjelenik a kemence torkában, minden gondolat, minden mozdulat a cél szolgálatába, áll. Mi a korszerű? A Lenin Kohászati Művek középhengerdéjében. a Lenin nevél viselő szocialista brigád az elmúlt évben közel 4U00 tormával túlteljesítette tervét. Annyira megszokott dolog már ez — másfél év tizede minden évben igy van —. hogy szinte le sem kellett volna írni az előző mondától. A sokszorosan kitüntetett brigádnál azonban a lentebb említett cél nemcsak a késztermékek egyre növekvő tonnáiban valósul meg, hanem abban is. hogy egyre kevesebb alapanyagot, energiát és élőmunkát használnak fel előállításához. Mindez nem véletlenül ..rímel" a KB kongresszusi irányelveire. A brigád vállalásaiban. pótvállalásaiban az olt megfogalmazódott célok az első helyeken szerepelnek, ötvöződve a tagok mindennapi 'érdekeivel. Az ország, a népgazdaság tennivalói itt, a hengersoron természetesén az üzemrész látószögében foga Ima zód lak, 1 ogal muzódna k meg, s a napi nyolc óra egyáltalában nem olyan könnyű, mint ahogyan azt a sok kitüntetés. elismerés ulán elképzelhetnénk. — A termékszerkezet korszerűsítése nálunk nem olyan egyszerű, mint például egy cipőgyárban — mondja lakatos Iván üzemvezető. A termékek összetétele, struktúrája már jó negyedszázada kiforrott, és hosszú távon is ugyanazt fogjuk gyártani, ami tíz évvel ezelőtt, vagy éppen tegnap hagyta el az üzemcsarnokot. Véleményem szerint mi akkor termelünk korszerűbben, akkor „váltunk”. ha ugyanazt az idomacélt vagy más készterméket kevesebb alapanyagból, es kevesebb villamos és fűtő- energia felhasználásával állítjuk elő. Még a legapróbb eredménynek is örülni kell, hiszen nálunk már jó néhány éve „beállt” az anyag- és energiafelhasználás optimuma. s ha bárhol önkényesen, elhamarkodottan csökkentünk valamit, az óhatatlanul egy másik rovására megy. — A hengerészeknek az lenne a 'jó — magyarázza Halász Lajos brigádvezető, előhengerész —. ha a buga a lehető legmelegebben kerülne a sorra. Igv könnyebben fut át az űrszelvényeken. kevesebb áramot kell felhasználni. A kemencénél viszont éppen az ellenkezőjét akarják, mert ha hidegebben kerül ki az anyag, csökkenthető a gázfelhasználás. Mi arra gondoltunk, hogy a viták helyett inkább újításokkal, s nagyobb odafigyeléssel segítsünk magunkon. Nálunk nincs mentség arra, ha valaki „rosszul számít”, es a felmelegített bugát félre kell lökni. Már a hengerlés közben figyelünk arra, -hogy az idomacéloknál a méretre vágásnál ne keletkezzen felesleg. Hogyan lehetne? — Az elmúlt évben sokszor. keserűen néztünk egymásra — folytatja Halász Lajos. — Az új nemesacél- hengermű felfutásával gyakran ..tűzoltó'’ feladatokat kap tunk, kis mennyiségben, sokféle terméket kelleti előállítanunk. Oda a technológiai fegyelem miatt nem lehet hibás bugát szállítani, ide pedig megfelelt a „csámpas", repedt, szakadt anyag is. Keserűen néztünk, mondom, de aztán valaki elkárom- kodta magát, és nekiláttunk törni a fejünket: hogy s mint lehetne mégis a legjobban megoldani ezt a munkát is. Jó társaság a miénk. így aztán rövidesen megértették: ha a „nemesacélnak” exportlehetősége van. amiért ráadásul még kemény pénzekkel is fizetnek, akkor nekünk az a kötelességünk, hogy kiszolgáljuk az új hengermű termelését. Ez a vállalati. népgazdasági érdek is. ennek alá kellett rendelnünk magunkat. Ugyanígy voltunk a nvilbordázott betonacéllal is. Ez afféle nemszeretem munka minálunk. nem népszerű. de mert a piacon most ex a kelendő, erre álltunk rá. Ha jól tudom, csehszlovák megrendelésre készítettük. valutával fizettek erle. Később aztán éppen a betonacéiból nagy, több tízezer tonnás megrendelést kaptunk a Szovjetunióból. Ekkor már nem azon gondolkoztunk. hogy miképpen, lehetne megcsinálni, hanem azon: hogyan lehetne a legkedvezőbben kihoznunk... \ Nálunk hiányzás? — Az elmúlt tíz övben összesen 11 -en mentek tőlünk nyugdíjba — mondja Halász Lajos. — Fiatalítanunk kellett, és örömmel mondhatom. sikerrel jártunk. Mindegyikük megragadt nálunk, igaz. mi is sokat törődtünk velük, tanítottuk őket. A kis Vájkó, gyereket pedig mi nősítettük ki, még ha zavarnánk, sem menne el a brigádtól. No, persze, a számításukat is megtalálják i.. Differenciált bérezés? Erről sokat beszélgetünk. é.s gyakran mór agitátornak érzem magam, nem pedig elöhengerésznek. Láttuk a televízióban azt a filmet, amelyikben két he- gesztej között 4000 forintos különbség is volt. Nálunk ez nem megy. Megmondom, ahogyan van. egyszerűen nincs nagy lehetőség a differenciálásra. Ez csapatmunka, ahol mindenkinek meg kell állnia a helyet, különben megakad a . termelés. Igazolatlan hiányzás, kimaradás? Nálunk ismeretlen. Az fordul elő néha. hogy késik a vonat, vagy a távolsági busz, de hát ezért hogyan büntethetnénk meg bárkit is? És még valami. Maximum 200—300 forintokkal / rendelkezem. Öt-hatezer forintos keresetek mellett hogyan ösztönözhetnék ilyen összegekkel? No, persze nem teljes az egyenlősdi. sok szó volt erről is. Nekünk is az a véleményünk, hogy valóban helyes a jobb munkáért több pénzt fizetni. Csak tudja, már az is megfordult a fejünkben, hogy ez a visz- szajára fordulhat. Néhány esetről már hallottunk, amikor nem a munkáért, hanem egészen más dolgokért ..differenciáltak” felfelé. Nem lenne jó ha most újra maga teremtette kiskirályságok alakulnának ki ... * Az üzemvezetői irodából a .csarnokba megyünk, ahol Zsoldos Dezső m.isod-eíöhengeres/ vezetésevei úgynevezett üregcsere történik. Néhány perc múlva megindulnak a hengersorok. Kint sűrű. nagy pelyhekhen esik a hó. A vöröslő acél melegét már nem érezzük, de fénye még messzire világít . .. „„ __ Udvardy József
