Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-26 / 21. szám

1980, januar 26., szombat ÉSZAK*MAGYARQRSZAG 5 Vasúti személyszállítás — ma, holnap Műszerészek 7 Gyorsabb, Beszélgetés Szűcs Zoltánnal, a MÁV vezérigazgatójával Egy évtizede annak, hogy a MÁV vonalain naponta egymillió utas utazott. Ak­koriban a vasútnak évente 365 ' millió utas elszállításá­ról kellett gondoskodnia. Ez a szám az utóbbi, években erőteljesen csökkent. 1979- ben már csak 293 millióan utaztak vasúton, azaz na­ponta 390 ezren. Az idén 27(1 millió utasra számítanak. A MÁV idei személyszál­lítási terveiről, a szolgálta­tások fejlesztéséről, a hiva- tásíorgalom javítására terve­zett intézkedésekről kértünk tájékoztatást Szűcs Zoltán­tól, a MÁV vezérigazgatójá­tól. — Az utasok számának csökkenése .több tényező együttes hatásából ered — kezdte nyilatkozatát a MÁV vezérigazgatója. — Az ipar- telepítéssel a bejárók közül sokan lakóhelyükön is meg­felelő munkához jutottak, nem keli naponta 50—80 kilométeres távolságra utaz­niuk munkahelyükre. A gép­kocsik számának emelkedé­sével, különösen a nyári hó­napokban a balatoni és üdü­lő-, kirándulóhelyi forga­lomban sókan inkább a gép­kocsit választják, még a megdrágult benzinköltség el­lenére is. A vasúti utazásra viszont az jellemző, hogy nőtt az átlagos utazási távolság, mert utasaink főleg az exp­ressz- és gyorsvonatokkal a messzebb fekvő országrésze­ket keresik fel. A belföldi és nemzetközi .turizmus szintén a vasúti utazásnak kedvez. Szeged, Pécs, Debrecen, Mis­kolc és Szombathely viszony­latában pedig csaknem tíz százalékkal nőtt vonatainkon az utasforgalom. — A naponta munkába - utazók a vasút mindenna­pos vendégei. Öle az' el­: múlt években sokat pa- . naszkodtak a vonalok zsúfoltságára, a vonalkésé­sekre. — A főváros és 18 megye- székhely körzetében befeje­ződött az ulasszámlálás. Vo­natok és vonalak szerint mértük fel az utasok szá­mát, ez a kiindulópontja a zsúfoltság csökkenését célzó intézkedéseinknek. A helyzet az, hogy a csúcsidőszakok­ban közlekedő munkásvona­toknak csak egy része zsú­folt, más vonatok pedig nin­csenek jól kihasználva. Most a zsúfolt vonatok szerelvé­nyeit elsősorban a főváros vonzáskörzetében, ahol szük­séges. ott a vidéki városok vonzáskörzetében is — egy.- egy kocsival meghosszabbít­juk. Ez várhatóan enyhíti majd a zsúfoltságot. Ami a menetrend betartását illeti, a múlt évhez képest javult a helyzet. A késéseket elsősor­ban pályaíelújitási munkák okozták, azonban a munkák-befejeződésével fokozatos ja­vulás várható. — A MÁV és a Volán eg\l sor távolsági furata azonos útirányé. E kettősség meg- szüntetése jelentős nép- gazdasági előnnyel járná. Terveznek-e változtatást a , következő menetrendek összeállításánál? — Az ésszerűség azt kí­vánja. hogy a távolsági for­galomban párhuzamosan köz­lekedő buszjáratok menet'- réndjét és a vonalok útirá­nyát összehangoljuk. Miért induljon Szegedre reggel 6 ófakor gyorsjáratú autóbusz, amikor 7.15-kor indul a Sze- gfd-expressz. A busz 9.25- kor, a vonat 9.41-kor er Sze­gedre. A párhuzamosságok megszüntetésére törekszünk.: s tárgyalásokat folytatunk a tárca más , ágazataival. Ez- természetesen együtt jár a menetrendi struktúra bizo-: nyos megváltoztatásával. — .4 vonattal utazás a két-három tagú családnak, is kifizetődőbb, núnt a gépkocsi. Várható, hogy fo­kozatosan ismét emelkedik majd a távolsági utasok; száma. Hogyan készül erre a MÁV? — Az utazóközönségnek az: az igénye, hogy gyorsabban érje el a célját, természete­sen továbbra is a legfonto­sabb szempont marad. A sok helyen megálló , távolsági , személyvonatokat fokozato­san gyorsvonatokká alakítjuk . át. A gyorsvonatok csak a. nagyobb állomásokon állnak meg, onnan helyi buszjára­tok szállítják majd az uta­sokat a kisebb településekre. Ennek előnye, hogy egy tá­voli isis faluba 2—3 órával 1 hamarabb lehet .eljutni a fő­városból, mint egy olyan sze­mélyvonattal, amely minden állomáson és megállóhelyen megáll. A vonat- és autó- í buszközlekedés ilyen struktú­rája a komplex közlekedési lánc kialakítását jelenti, amely nagyobb gyorsasága- 1 val több szolgáltatást nyújt és üzemeltetése is gazdasá- - gos. Ennek megvalósítását * erre az évtizedre tervezzük. — A nyári időszámítás be­vezetése mit jelent a vas­úti közlekedésben? — Az utazóközönség meg­szokta. hegy évente egyszer, május utolsó napjaiban vál­tozik a menetrend. Az idén többször lesz menetrendvál­tozás. Ennek ■ oka, hogy a nyári időszámítást hazánkban is bevezetik. Következésképpen a nyári időszámítás bevezetésétől a jelenleg érvényes menetren­det módosítanunk kell. Jú­nius hó 1-től életbe lép , a MÁV 1980. évi nyári me­netrendje, amelyet viszont az órák vissza Igazítása miatt az ősz folyamán meg. kell vál- . toztatnunk. A tervezett nyá­ri menetrendről előzetesen annyit, hogy az egységesített szabad szombatok miatt a távolsági utasforgalom to­vábbi növekedésével számo­lunk. Ezért a fővonalakon > több gyorsvonat közlekedik majd. — Az állomások pénztárai ; előtt niég gyakran hosszú a sor. A vonatok tisztasága némileg javult ugyan, de. . korántsem kielégítően. Mit . tesz a vasút az utasok jobb kiszol gá Iá sóért? — Kevés a pénztáros; a megoldás járható útja a gé- ; pesités. Nagyobb pályaudva­rokon kísérletképpen 23 olasz gyártmányú menetjegy-auto­matát szerelünk fel. Ez szűk- , ségessé feszi a tarifák némi egyszerűsítését. Június 1 -töl , a fillérek le-, illetve fel ke­rekítésével kerek összegű fa­ri iái vezetünk be. Lényege-, sen csökken a jegyfajták szá­ma, könnyebb és gyorsabb lesz a pénztárosok munkája. Kísérletképpen a mellék- vonali motorvonatokon ka- , lauz nélküli kocsikat jelölünk ki. a bérlettel utazóknak. Aki ezekbe a kocsikba jegy nél­kül száll lel. 100 lóriul bír­ságot ■ fizet. A pénztárak munkája és a jegyvizsgálát szorosan összefügg. Azért kérjük, hogy aki teheti, a i jegyet elővételben váltsa meg. hogy a sorbanallást el­kerülje. A szerelvényeket1 Buda­pest Nyugati, Budapest Déli pályaudvar. Szombathely. | Pécs és Miskolc állomásokon kocsimosó berendezésekkel tisztítjuk. Debrecenben a kö­zeljövőben helyezzük tizembe a kocsimosó berendezést. Budapest Keleti pályaudva­ron is hasonló berendezés létesítését tervezzük. Az ér­kező szerelvények belső ko­csitereit néhány gócponti ál- I lomáson úgynevezett szerviz­vágányokon takarítják. Az idén több állomáson hasonló bázisok kialakítását tervez­zük, ahol a takarításhoz biz­tosítjuk a víz- és elektro­mos csatlakozásokat, a csa­tornahálózatot és a szilárd útburkolatot. Célunk az. hogy rövid időközönként vegysze­res nagytakarítási es fertőt­lenítést végezzenek minden kocsiban. Kísérletek folynak ipari takarítógépek alkalma­zására is. Jelentős összegeket költünk a vonatok takarítására, ezért joggal kérhetjük a közönsé­get arra, hogy ügyeljen job­ban a tisztaságra. — ,4 személyszállítás javí­tására milyen műszaki fej­lesztést. tervez a MÁV eb­ben az évben? — Az idén 143 új 2. osztá­lyú, négytengelyes vasúti ko­csit . kapunk Lengyelország­ból, ez pótolja a selejtezések miatt elvesztett ülőhelyeket és típusátcsoportositásokra is ad lehetőséget. Az elmúlt évben 80 darab lengyel gyártmányú 1. osztályú és 70 db 2. osztályú kocsi is ér­kezett, ezeket már üzembe helyeztük. A mel lék vonalakról lassan eltűnik majd az utolsó gőz- mozdony is. 140 csehszlovák gyártmányú motorvonat ve­szi át a forgalmat, ezekből 50 szerelvény már üzemben van. A 189 ülőhelyes cseh­szlovák motorvonatok hajtó­művének az az érdekessége, hogy nem fogyaszt több nyersolajat, mint egy autó­buszmotor. ezért üzemelteté­se igen gazdaságos. Emellett szép. kényelmes, panoráma ablakokkal felszerelt kocsik­ból állnak. Ä fővonalak rekonstrukció­ja tovább folytatódik, ennek eredményeként a vonatok né­hány szakaszon már nagyobb sebességgel közlekednek. Az újjáépítés átmeneti zavaro­kai okoz a forgalom dina­mikájában. késésekkel, ké­nyelmetlenségei. okozó át­szállásokkal jár együtt. Ilyen munkák folynak a hegyes­halmi, a hatvan—miskolci, a ceglédi vonalon. Ebben az évben befejeződik az új- szászi vonal kélvá’gányúsítá- sa is. éltől a forgalom je­lentős meggyorsulása vár­ható. Egységes alapelvek szerint fejlesz.ljük az ulaslajéko/.ta- tás rendszerét. Az idén a Ke­leti pályaudvaron levő köz­ponti információ műszaki berendezéseit korszerűsítjük, ezzel várhatóan javulni fog a (telefonhívási lehetőség. A mél ró kispesti vonalának megnyitásával a lajosmizse —-kecskeméti vonal munkás- vonatainak új végállomása Kőbánya—Kispest állomás i lesz. ahol. a pénztárt jegy­nyomtató géppel szereljük lel — fejezte be nyilatkoza­tai a M.\V vezérigazgatója. K. I. A Lenin Kohászati Müvek müszerészüzemében a Keleti EröfnCi ré­szére eketronikus kompenzociráfot javit Balázs Tamás és Hegedűs Imre, a Hűfok ifjúsági szocialista brigád tagja. Fotó: Szabados György Nyomtatott áramkörös adatrögzítőkéi gyártanak Barcson. A járművekbe sze­relhető fekete doboz magyar szabadalom. Magnókazetta rögzíti, mikor és mennyit ment az autó. mikor és mennyit tankolt, átlépte-e a megengedett sebességet, mi­kor állt meg. fékezett-e hir­telen és így tovább. A be­rendezés segítségével köny- nyen rekonstruálhatják a baleseteket, ellenőrizhetik a feketefuvarokat is, A gépe­zet azt is azonnal feljegyzi,' ha megpróbálják befolyásol-; ni. Hová kerül a város pénze? Matyóország fővárosa’’, ahogy az itteniek maguk kö­zött Mezőkövesdet • nevezik, hét éve kapta meg a város címet, rangot. A városi cím­hez méltóan a városi élettor­mához, a városi színvonalhoz viszont fel kellelt nőniük. Hogy ez milyen próbatétel volt és az ma is, azok tud­ják a legjobban, akik itt születtek, ide költöztek, itt élnek. A városi rang ugyanis kötelez... Nemcsak a vá­rosgazdák. hanem minden kövesdi tudja: . magukért, maguknak dolgoznak; ma­guknak alakít jak-formálják lakóhelyüket.... PÉNZ, PÉNZ, ÉS PÉNZ... A városi tanács elnökhe­lyettese, Kispál Pál mondja: a város idei gazdálkodási alapja egy célt szolgál: szin­ten tartás. Es ez egyáltalán nem lebecsülendő dolog, hi­szen Mezőkövesd település- szerkezéti. szociális adottsá­gai nem éppen a legkedve­zőbbek. Miből is gazdálkodik 1980-ban ez a fiatal város? Az a 114 millió forint, ami­ből a fejlesztésre és a költ­ségvetésre futja, nem olyan nagy összeg, mint amire va­lójában szükség, lenne. De itt — ugyanúgy, mint az ország valamennyi településén — egy dolgot tartanak szem előtt a városgazdák: jelenle­gi gazdasági helyzetünk szük­ségszerűen szűkre szabóit, le­hetőségeihez kell igazodniuk. Lehet-e így gazdálkodni ? A kérdésre csak egy válasz le­hetséges: ebből az Összegből kell megoldani azokat a fel­adatokat, amelyek meghatá­rozzák az itt élők minden­napi közérzetét. A 114 millió forint — így leírva — nagy összeg. A 19.5 ezer lakosú város település- szerkezete azonban sok min­dent meghatároz. Hátrányos- örökség, hogy az itt levő la­kások nagy része ma mai- nem felel meg a városi rang­nak. LAKAS, ÚT, KÖZMÜHALOZAT Mielőtt a városi tanacs el­nökhelyettesei felkerestem, végigjártam Mezőkövesd kül­területét. Járókelőkkel beszél­gettem: mi foglalkoztatja manapság leginkább az itt élőket? Ismeretlen emberrel szemben — legyen az bár­mely településen — bizal­matlanabb az ott élő, pláne akkor, ha néni tudja: miért is kérdezik mindennapi gond­jairól ... Azért, az a másfél óra, amíg végigjártam a vá­rost. nem volt eredményte­len. Valahol a város szélén találkoztam egy fiatalember­rel. Arra a kérdésre, hogy szamara ebben az evben mi lenne a legnagyobb öröm a város fejlesztésén, nem. vála­szolt, hanem a cipőjét mu­tatta meg. Az út, ahol áll­tunk, igazán nem nevezhető jónak. Mindketten bokáig sárosán ácsorogtunk, s — így mondta — ehhez nemigen kell különösebb magyaráza­tot fűzni. Tény, hogy Mező­kövesd útjainak nagy része — mintegy 75 kilométer — földút. A tanács ebben az évben utak, hidak karbantar­tására és felújítására 10.4 millió forintot fordít. Ez csak a tanács által finanszírozott összeg, s érthető, ha a váro­si tanács illetékesei ezen összegen kívül számítanak a lakosság társadalmi munka- vállalásaira is. A városlakó­kat az úthálózat korszerűsí­tésén kívül a lakásépítési le­hetőségek is foglalkoztatják. Ebben az ötéves tervidőszak­ban 136 célcsoportos lakás­nak kell megépülni Mezőkö­vesden. Eddig 100 lakás készült el, az idén pedig a fennmaradó lakásokon kí­vül a helyi lakásépítő szö­vetkezetek is enyhítenek majd a lakásra várók gond­ján. A helyi tanács, persze nem csak magában a városban veszi ki a részét a tenniva­lókból. Az országszerte is­mert bőfürdő (valószínű: ha­marosan gyógyfürdővé nyil­vánítják) környékén az. el­múlt időszakban megoldották a környék közművesítését; Hogy erre milyen nagy szük­ség volt. azok tudják a leg­jobban, akik itt vásároltak gépesítés és A mezőgazdaság gépesíté­sében tavaly elért eredmé­nyekről és további tenniva­lókról rendeznek tudomá­nyos ülésszakot január 31-én és február 1-én a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Kiemelkedő helyet kapnak az telket, itt építkeztek. Jólle­het, a fürdő nem a tanács kezelésében van. a környék­beliek a megmondhatói: ta­nácsi szervezés nélkül mind a mai napig nem lenne meg­oldva a terület ivóvízellátása és a szennyvíz elvezetése. A LEGIFJABB VAROS A FIATALOKÉRT Bölcsődék, óvodák, isko­lák ... Mezőkövesden — mint a megye, ,s az ország szinte valamennyi településén — nem kis gondot okoz az óvo­dás korú gyerekek ellátása, elhelyezése. A lakásépítés mellett ezt a kérdést kezeli kiemelt feladatként a város tanácsa. Kövesden a jelenle­gi 609 óvodai férőhelyen 793 gyereket látnak el: miiid-J ezek mellett több. mint más-* fél száz gyermeket kell el-* utasítani helyhiány miatt .. 1 A város két, korszerűtlen! bölcsődéjében némileg jobb a helyzet, hiízen a 90 helyen! ..mindössze” 110 bölcsődéstí látnak el. A következő öt-* éves tervidőszakban érthető-: en fontos cél egy 60 férőhe­lyes bölcsőde felépítése. Aa iskolai hálózat fejlesztésér* belül, ebben az évben tovább bővítik a Bacsó Béla utcai iskolát, amely előrelátható­lag még ebben az évben át­adásra kerül. Ehhez az isko­lához a következő ötéves tervidőszak első évében a most elkészülő nyolc tante­remhez újabb nyolc tantér-: met építenek, sót, tornater­met és egy 600 adagos kony­hát is átadnak majd. A tervek, célok — ahogyan azt a városi tanács elnökhe­lyettese mondja — a meg-- levő igényekre, s a meghatá­rozott gazdasági lehetösegekJ re épülnek. A végrehajtandó feladatok, célkitűzések meg-* alapozoUak. Hogy ezeket a ler-: veket hogyan, miképpen va-: lósítják meg. csakis rajtuk,' kövesdieken múlik ... I’usztalal vi Tivadar takarékossal előadásokban az energiameg- takaritást eredményező kuta­tások. a fáradtolaj fűtőanyag­ként való (elhasználása, va­lamint a kukoricaszárílájt megszüntető nedves tartósí­tási eljárások bevezetése.

Next

/
Thumbnails
Contents