Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-17 / 13. szám

1980, január 17.» csütörtök wmmr- ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 i Ä gazdasági építőmuÉ eredméiivei és feladatai BorsoÉn (T’olylalás az 1, oldalról.) különösen a vállalati és szö­vetkezeti beruházásoknál — indokolatlanul hosszúak. A gazdaságosságra még nem lordítanak kellő figyelmet. A beruházási teljesítés 1978- hoz képest mérséklődött, vár­hatóan 14,5 milliárd forint körül alakul. A nagyberuhá­zásoknál az éves feladatok a legtöbb területen teljesültek. A PVC—III. üzemnél, a po­lipropiléngyárnál, a Tiszai Kőolajfinomító kombinált üzeménél, a Tiszai Hőerő­műnél a termel őberendezé- sek üzembe helyezése meg­történt. A termelésfelfutás kedvezően alakul. Az LKM kombinált acélmű kivitelezé­sénél reális lehetőség van az első ütem határidőre törté­nő megvalósítására. A vál­lalati és szövetkezeti beru­házások teljesítése több mint 10 százalékkal alacsonyabb a múlt évinél. A tanácsi fej­lesztések a tervezett szinten valósulnak meg. Az állami lakásépítés az előirányzattal összhangban teljesül. A ma­gánlakás-építést is figyelem­be véve, összesen 8000—8200 lakás megépítésével számo­lunk. Ütemesebbé vált a kapcsolódó létesítmények épí­tése. Továbbra is jellemző azonban a lemaradás a ke­reskedelmi, a szolgáltató lé­tesítmények, az orvosi ren­delők, a gyógyszertárak meg­valósításában. Tervszerűbb költséggazdálkodást A gazdálkodó egységek ösz- szes nyeresége 1979-ben mintegy 7 milliárd forint volt, mely 15 százalékkal több az 1978. évinél. A ha­tékonyság szempontjából megkülönböztetett fontossá­gú a vállalatok és szövetke­zetek költséggazdálkodása. A nagyvállalatok fokozott fi­gyelmet fordítottak termelé­si költségeik alakulására. A költséggazdálkodás gyengesé­geit mutatja azonban, hogy az élelmiszeriparban és egy­két vállalatnál a bérköltsé­gek emelkedése meghaladta a termelés növekedését. Gon­dunk, hogy a vállalatok nem fordítanak elég figyelmet az úgynevezett egyéb költsé­gek alakulására. A lakossági jövedelmek alakulusa megfelel a népgaz­dasági tervben előirányzott növekedési ütemnek. A főbb forrósokból származó lakos­sági készpénzbevételek 9 százalékkal növekedtek. A júliusi árintézkedések ellen- súlyozására hozott jövede­lempolitikai intézkedések kö­vetkeztében a II. fél évben a pénzkiáramlás dinamikusab- bá vált. A jövedelemkiegé­szítés a megye lakosságának 8ü százalékát érintette. A fo­gyasztói piac egyensúlya ki­elégítő volt annak ellenére, hogy a hiánycikkek köre nem szűkült, sőt egyes áru­féleségekből tovább bővült. A lakosság életkörülményeit jelentősen befolyásoló kom­munális fejlesztések hozzá­járultak az ellátási színvo­nal szerény mértékű javulá­sához. A lakásépítés a ter­vezettel összhangban telje­sült. A múlt évinél mérsé­keltebb ütemű előrelépés tör­tént az ivóvízhálózat, a ve­zetékes gázhálózat, a távfű­tés bővítésében. A bölcsődei és óvodai hálózat a terve­zettnek megfelelően bővült, a feszültségek azonban — különösen az óvodai ellátás­ban — továbbra is jelentő­sek. . Tisztelt.Aktíva! Az 1980-as év számunkra politikai eseményekben gaz­dag lesz. összeül pártunk XI1. kongresszusa. Megünne­peljük hazánk fels'zabadulá- sának 35. évfordulóját. A kongresszust további politi­kai akciók követik. Az 1980. évi gazdasági fej­lődéssel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy következetesen tovább foly­tatódjék a külső gazdasági egyensúly helyreállításának 1979-ben megkezdett folya­mata. Számolni kell azzal, hogy gazdasági fejlődésünk nemzetközi feltételei nehe­zebbé válnak; a külkereske­Kulcskérdés A Versenyképes export bő­vítését, a gazdaságos im­porthelyettesítést, az ener­giafelhasználás racionalizá­lását, a halaszthatatlan inf­rastrukturális feladatok meg­oldását szolgáló beruházások pénzügyi fedezetét továbbra is kiemelten kell kezelni. A vállalati beruházásokon be­delmi cserearányok további romlása várható. A gazdasá­gi előrehaladást, az egyen­súly javítását szolgáló újabb jelentős eredmények csak a termelés területén érhetők el. Ezért a termelésben, az irányításban és a végrehaj­tásban egyaránt, a termelés differenciált fejlesztését, ha­tékonyságának növelését, a szükséges szerkezeti változ­tatások megvalósítását, nem­zetközi versenyképességének fokozását kell a munka kö­zéppontjába állítani. Az 1980. évi terv megvaló­sítása nem egyszerűen foly­tatása .az 1979. évinek. Meg kell szilárdítani és ki kell bontakoztatni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tását szolgáló folyamatokat. A közvéleményt is fel kell készítenünk a VI. ötéves terv követelményeire. Világossá kell tenni, hogy a már elért színvonal megtartása is csak gazdasági teljesítményeink lényeges javításával lehetsé­ges. ■ , . A felsorolt feladatok állta­lános érvényűek a gazdasá­gi élet valamennyi területén. Ezekre kell erőfeszítéseinket összpontosítani, ezek képezik gazdaságszervező munkánk döntő láncszemeit. Az általános tennivalók mellett szólt az előadó a megye gazdasági ágazatainak részletes feladatairól. Kedves Elvtársa'k! Ebben az évben a beru­házások volumenének csök­kenésével kell számolni, ez az idén csak mintegy 11 milliárd forintra tehető. Je­lentős a csökkenés a nagy- beruházási kategóriában. A Tiszai Köolajfinomitó üzem­be helyezéséig 480 millió fo­rint, az LKM kombinált acélművénél 2,9 milliárd fo­rintos beruházási feladattal kell megbirkózni, amelyből az építési munkák közel 1 milliárd forintot tesznek ki. A beruházások már említett mérséklése, korlátozása egy­ben azt is jelenti, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat — a népgazdasá­gi követelmények messze­menő figyelembevételével — a lehető legésszerűbben hasznosítsuk. Ismeretes, hogy új nagyberuházás indítására 1980-ban nincs mód. Meg kell keresni azonban a le­hetőségét annak, hogy a leg­gazdaságosabban. a legcél­szerűbben. hol indokolt a nagyberuházások folytatása olyan kisebb vállalati fej­lesztésekkel, amelyeknél a gyors megvalósítás feltételei adottak és megteremthetők. : az export lül nő a saját pénzügyi for­rások aránya és jelentősen csökken az állami támogatá­soké. A hitelek zöme az ex- por tf ej 1 eszlő. i m portki vál tó fejlesztések folytatására, ki­sebb részben újak indításá­ra szolgál. Az importkivál­tási lehetőségek feltárását ki kell terjeszteni a kisebb vál­lalatokra és szövetkezetekre, a termelőszövetkezetek mel­léküzemági tevékenységére is. A beruházások megvaló­sításához szükséges kivitele­zői kapacitások bővebben állnak rendelkezésre. Az egyensúly, a koncentráltság javításának lehetőségei ked­vezőbbek. de ezeket ki is kell használni. A beruházási munka javítását segítse elő a jobb műszaki, gazdasági előkészítés, s a pártszerve­zetek részéről a határozot­tabb ellenőrzés. A külkereskedelmi tevé­kenység további javítása, az export növelése, az import mérséklése elemi érdeke nép­gazdaságunknak. mert alap­vető tényezője a népgazda­sági egyensúlyi helyzet javí­tásának. Vállalataink javít­sák kapcsolataikat a külke­reskedelmi vállalatokkal; megbízható, pontos szállítás­sal. a határidők betartásá­val erősítsék piaci helyzetü­ket. Fordítsanak nagyobb gondot az export gazdasá­gosságára. Az export növelése mel­lett jelentőségének megfele­lően, szervezetten kell foglalkozni az importbeszer­zés és -felhasználás mérsék­lésével, a hazai helyettesí­tés lehetőségeinek gyorsabb feltárásával és hasznosításá­val. E területen is vannak már elismerésre méltó ered­mények. Jó példa erre: Öz- don a tűzállóanyag-import kiváltása, vagy a BVK-ban 300 ezer tonna ipari só szo­cialista importra történő át­terelése. Az importmegtaka­rítás leggyakoribb formái: fajlagosak csökkentése, újí­tások bevezetése és az im­portnak a szocialista piacra történő átterelése. Ezeket kell kiterjeszteni, általánossá ten­ni. Szükség van a munkaerő­gazdálkodás további javítá­séra is. Figyelembe véve a termelés mérsékelt növeke­dését, a munkaszervezés és a munkatermelékenység ja­vítását — az iparban és az építőiparban —, 1980-ban a feladatokat továbbra is vál­tozatlan, illetve csökkenő lét­számmal kell megoldani. Az eddiginél erőteljesebb, a nép- gazdasági érdekkel összhang­ban álló munkaerőmozgást.a gazdasági szabályozás ösz­tönzi. Fontos feladat a fel­szabaduló munkaerő megfe­lelő, az egyén számára is el­fogadható foglalkoztatásának elősegítése. biztosítása. A munkaerő feladatokhoz iga­zodó folyamatos átcsoporto­sítása, társadalmi és gazda­sági- fejlődésünk elkerülhe­tetlen követelménye. Azt ta­pasztaljuk, hogy ma bátrabb a kezdeményezőkészség a munkaerővel való takaré­kosság tekintetében a terme­lési szférában, mint. az ad­minisztratív dolgozók köré­ben. Ezért a vállalatok for­dítsanak nagyobb gondot az adminisztratív állományban is meglevő munkaerő-tarta­lékok feltárására. ésszerű hasznosítására. Változtatni kell a vállalatok magatartá­sán és szemléletén a má­sodállások és mellékfoglal­kozások terén is úgy, hogy az a főállások megbecsülé­sére és a munkafegyelemre jó hatással legyen. A bérpolitikában a telje­sítménykülönbségeket kifeje­ző bérdiíferenciálás érvénye­sítése kerül előtérbe. A bér­emelést, minden területen teljesítménykövetelményhez kell kapcsolni. A reálkere­set csak a munka mennyi­ségi és minőségi követelmé­nyeinek teljesítése esetén emelkedhet. Ehhez kapcsoló­dik a munkafegyelem szigo­rításának követelménye is. Ebben a kérdésben is hang­súlyozni kell a gazdasági ve­zetők felelősségét. Fontos feladatuk, hogy biztosítsák a jó munkavégzés feltételeit, mindenütt és mindenkitől követeljék meg a munkavi­szonnyal járó kötelezettsé­gek teljesítését, a jó minő­ségű munkát. Pártszerveze­teinktől azt várjuk, hogy bá­torítsák a gazdasági vezető­ket a racionális munkaerő­gazdálkodásra tett intézke­déseikben. Értessék meg a dolgozókkal is, hogy a mai. nehezebb feltételek közepet­te csakis a hatékonyabb, ész­szerűbb munkaerő-gazdálko­dással, fegyelmezettebb mun­kával őrizhetjük meg eddigi vívmányainkat. Az ilyen fe­lelős magatartás nem csök­kenti, hanem növeli a párt- szervezetek tekintélyét. Tisztelt Elvtársak! A Központi Bizottság de­cember G-i határozata nyo­matékosan felhívja a figyel­met az ésszerű takarékosság fokozására, mert az szolgál­ja az egyensúly javítását, a gazdálkodás hatékonyságát. Mindenekélőtt az anyag- és energiagazdálkodás lényeges javítása szükséges, ami csök­kenti az importigényt, mér­sékli a termelés költségeit. „A takarékosság — olvas­hatjuk a XII. kongresszus irányelveiben — váljék a gazdálkodás állandó elemé­vé”. Hogy e tekintetben nincs minden rendjén, azt mutat­ja, hogy a ráfordítások, a lekötött eszközök, gépek, épü­letek értékének növekedési üteme már évek óta eléri, vágy meghaladja a termelés növekedési ütemét. Ésszerűbb gazdálkodással egyetlen év­ben például 1 százalékos anyagmegtakarítás 450 millió forintot jelentene a megyé­ben. A takarékossági intéz­kedési tervekben kerüljenek előtérbe a nagyobb erőfeszí­téseket igénylő, de tartós eredményt biztosító intézke­dések. Nagyobb figyelem szükséges a hulladékok, mel­lék í ermékek összegyűjtésére és hasznosítására. Egységes gondolkodást és cselekvést A takarékosabb gazdálko­dást azonban nemcsak a ter­melési szférában kell elö- mozd í I an unk. Közvélemé­nyünk joggal igényli például, hogy mérsékeljük az irányí­tással, az igazgatással járó költségvetési terheket, a nem­törődömségből. vagy a rosz- szul értelmezett nagyvonalú­ságból adódó fölösleges köl­tekezést. Nem kielégítő a vállalatok kooperációs, szerződéses fe­gyelme. A szerződésszegést, vágy a hiányos teljesítést nem követik a jogi szankci­ók, az előirt kötbéreket a „jó kapcsolatok” fenntartása ér­dekében, különösen a mono­pol helyzetben levő vállala­tokkal szemben általában nem érvényesítik. Ezen a te­rületen a gazdasági eredmé­nyek jövőbeni javítása érde­kében jelentős változásra van szükség. A jelenlegi gyakor­latban még sokszor előfor­dul, hogy a szerződéses fe­gyelem lazaságai miatt a vál­lalatoknak drágábban kell előállítani a termékeket, al­katrészeket.. esetleg drágább áron importból kell besze­rezni azokat. A gazdasági épitőmunká- ban előttünk álló bonyolult feladatok megvalósításához nélkülözhetetlen a gazdaság- politikai célok egységes ér­telmezése, a népgazdasági terv megvalósítását szolgáló helyi teendők alapos kimun­kálása. A vállalatok, a szövetkeze­tek és a tanácsok a népgaz­dasági terv céljaival, a gaz­daságpolitikai követelmé­nyekkel összhangban készít­sék el terveiket, alkalmaz­kodva a változó feltételek­hez. Biztosítsák a tervek komplexitását, érvényesüljön a demokratizmus, vegyék fi­gyelembe a dolgozók hasznos javaslatait. Szorgalmazzák a több változatú tervek készí­tését. A tanácsi tervezésben fi­gyelemmel kell lennünk ar­ra. hogy a beruházások meg­valósításához 1980-ban jóval szerényebbek lesznek a pénz­ügyi lehetőségek, mint ed­dig voltak. Az. V. ötéves terv eddig eltelt időszakában évenként átlagosan 2.8—2,9 milliárd forintot fordítottunk tanácsi beruházásokra. A központi korlátozó intézkedé­sek hatására a tervidőszak utolsó évében mintegy 2.4 milliárd forint felhasználá­sára nyílik lehetőség. Reáli­san kell számolnunk azzal, hogy a források korlátozása miatt az állami célcsoportos lakásépítés nem az. eredeti­leg elképzelt nagyságrend­ben teljesül. Bizonyos mér­tékben ellensúlyozhatja azl a telepszerű, többszintes ma­gánlakás-építés volumenének növelése. A magánerős lakás­építés növelését a tanácsi szerveink közművesített tel­kek kialakításával, az OTP pedig az építési kölcsönök folyósításával segítse elő. Er­A vezetők A gazdasági környezet változásai, a nehezebb fel­adatok fokozottabb felelőssé­get rónak a vezetőkre. A vállalatok fejlődése, a dolgo­zók jövedelmének alakulása nagymértékben a vezetők előrelátásától, kezdeményező­készségétől. kockázatvállalá­sától, következetességétől függ. Ezért csak azokat a ve­zetőket lehet jobban elis­merni. akik a realitásokból kiindulva, megfelelő perspek­tívát: adnak az irányításuk alatt álló kollektíváknak: bátran, de ésszerűen vállal­nak kockázatot, megkövete­lik a fegyelmet, a minőségi munkát és ehhez a feltétele­ket is képesek megterem­teni. Döntéseikben a társa­dalmi érdek elsődlegességé­ből indulnak ki. érvényesítik a demokratizmust és követ­kezetesek a végrehajtásban. Megkülönböztetett fontos­ságot kell tulajdonítani a vezetői magatartásban a sze­mélyes példamutatásnak, sze­rénységnek. takarékosságnak. Meggyőződésünk, hogy gaz­dasági vezetőink döntő több­sége továbbra is alkalmas a megnöveltedet! feladatok el­látására. A vezetés színvo­nalának javítását a káder­politikai elvek következetes biztosításával érhetjük el. Ebben a stabilitás és a bi­zalom alapvetően fontos. Gazdasági helyzetünk meg­követeli. hogy a gazdaság teljesítőképessége nemzetkö­zi mércével mérve is javul­jon. Ezt hivatott elősegíteni a gazdaságirányítási rend­szer fejlesztése. Olyan szabá­lyozórendszert kelt alkal­maznunk, amely eg> idejüleg ösztönöz és fokozódó köve­telményeket támaszt a gaz­dálkodással szemben. A termelői árrendszer át­alakításának lényege, hogy a világpiaci árhatások egész árrendszerünket jobban be­folyásolják. Erősödjön az áraknak az ésszerű gazdál­kodásra és a jövedelmező fejlesztésekre orientáló funk­ciója. A piaci hatásokat fo­lyamatosan közvetítő ár­rendszer olyan jövedelmi vi­szonyokat hoz létre a válla­latoknál, amelyekben az árak nyereségtartalma jobban ki­fejezi a nemzetközi mércével mért hatékonyságot. A bérszabályozás módo­sításával erősödnek azok az elemek, amelyek a bérek és keresetek alakulását szoro­sabban kötik a vállalati telje­sítményhez. Az a vállalat jut nagyobb bérfejlesztéshez, amely hatékonyságát jobban javítja. A szabályozórendszer módosítása a vállalatok gaz­dasági környezetét természe­tesen megváltoztatja. Éne a vállalatoknak fel kell készül­re megvannak a reális lehe­tőségek. Számos — egyébként fon­tos — célkitűzés megvalósí­tásáról átmenetileg le kell mondanunk, vagy a kivitele­zés ütemét mérsékelni kell. Még az egyaránt fontos fel­adatok között is rangsorolni kell. Az 1980. évi tanácsi fejlesztési feladatok megol­dásánál különösen nagy je­lentőségű a rendelkezésre álló eszközök koncentrált, takarékos felhasználásának biztosítása. A politikai munkában is komoly tennivalók adódnak. A jövőben még nagyobb szerepet kell szánni a társa­dalmi munkaakcióknak, el­sősorban azokon a területe­ken. ahol különösen szeré­nyek a fejlesztési lehetősé­gek. E munkaakciók sikeres megvalósításához politikai segitőmunka is szükséges. A tanácsi fejlesztések döntő többsége közvetlenül hatást gyakorol a lakosság életkö­rülményeire. A szerényebb előrelépés — különösen a lakásépítésben — együtt jár­hat bizonyos feszültségek ki­alakulásával. Erre fokozot­tan oda kell figyelnünk. felelőssége niök. A mi feladatunk en­nek a felkészülésnek a se­gítése. a szabályozórendszer elfogadtatása. A pártszervek es -szervezetek magyarázzák meg a változtatás szükséges­ségének okait, értessék meg, hogy a továbbfejlesztés min­den eleme a gazdaságpoliti­kai feladatok jobb megoldá­sát célozza. Az új szabályo­zás fokozódó követelménye­ket támaszt az irányítás és végrehajtás szintjén egy­aránt. Elősegíti a takaréko­sabb, hatékonyabb gazdál­kodást, az eredményesség reálisabb számbavételét, a differenciáltabb fejlődést. A pártunk XII. kongresszusa es hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny eredményei jelentősen hoz­zájárultak az 1979. évi ter­vek teljesítéséhez, túlteljesí­téséhez, segítették gazdasági életünk pozitív tendenciái­nak kibontakozását. A kong­resszusi és jubileumi mun­ka verseny a továbbiakban akkor segíti legeredménye­sebben célkitűzéseink meg­valósulását, ha a vállalások a vállalati tervekből adódó tennivalókra irányulnak. A tömegpolitikai munka segítségével tehát mozgósító erejű szemléletváltozást kell elérnünk: meg kell szüntet­nünk az erős bázisszemléle- let. a kis hatékonyságjavu­lásban való megelégedettsé­get, az egyoldalú mennyisé­gi szemléletet, a bérezésnél és a vállalati fejlesztéseknél tapasztalható egyenlősdi igé­nyeket. a termelői és a fo­gyasztói szemlélet elkülönü­lését. a hazai és a világgaz­dasági folyamatok tudatban történő kettéválását. Továbbra is fontos feladat annak biztosítása, hogy a párt gazdaságra vonatkozó határozatai minden szinten megfelelően hassák át a köz­gondolkodást. Ezért a gaz­dasági összefüggéseket köze­lebb kell vinni a gyakorlat­hoz, az egyes feladatok kőnk­ről meghatározásával. Minden esetben reálisabb értékítélet kialakítására kell törekednünk, múltunk, jele­nünk és perspektívánk meg­ítélésében. Végezetül az előadó a me- , gyei pártbizottság nevében megköszönte a vállalatok, szövetkezetek. intézmények dolgozóinak, a társadalmi és tömegszervezetek tagjainak 1979-ben végzett munkáját. * Az előadást vita követte. A felszólalások és Grósz Ká­roly zárszavának ismerteté­sére holnapi lapszámunkba« visszatérünk.

Next

/
Thumbnails
Contents