Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-17 / 13. szám
1980, január 17.» csütörtök wmmr- ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 i Ä gazdasági építőmuÉ eredméiivei és feladatai BorsoÉn (T’olylalás az 1, oldalról.) különösen a vállalati és szövetkezeti beruházásoknál — indokolatlanul hosszúak. A gazdaságosságra még nem lordítanak kellő figyelmet. A beruházási teljesítés 1978- hoz képest mérséklődött, várhatóan 14,5 milliárd forint körül alakul. A nagyberuházásoknál az éves feladatok a legtöbb területen teljesültek. A PVC—III. üzemnél, a polipropiléngyárnál, a Tiszai Kőolajfinomító kombinált üzeménél, a Tiszai Hőerőműnél a termel őberendezé- sek üzembe helyezése megtörtént. A termelésfelfutás kedvezően alakul. Az LKM kombinált acélmű kivitelezésénél reális lehetőség van az első ütem határidőre történő megvalósítására. A vállalati és szövetkezeti beruházások teljesítése több mint 10 százalékkal alacsonyabb a múlt évinél. A tanácsi fejlesztések a tervezett szinten valósulnak meg. Az állami lakásépítés az előirányzattal összhangban teljesül. A magánlakás-építést is figyelembe véve, összesen 8000—8200 lakás megépítésével számolunk. Ütemesebbé vált a kapcsolódó létesítmények építése. Továbbra is jellemző azonban a lemaradás a kereskedelmi, a szolgáltató létesítmények, az orvosi rendelők, a gyógyszertárak megvalósításában. Tervszerűbb költséggazdálkodást A gazdálkodó egységek ösz- szes nyeresége 1979-ben mintegy 7 milliárd forint volt, mely 15 százalékkal több az 1978. évinél. A hatékonyság szempontjából megkülönböztetett fontosságú a vállalatok és szövetkezetek költséggazdálkodása. A nagyvállalatok fokozott figyelmet fordítottak termelési költségeik alakulására. A költséggazdálkodás gyengeségeit mutatja azonban, hogy az élelmiszeriparban és egykét vállalatnál a bérköltségek emelkedése meghaladta a termelés növekedését. Gondunk, hogy a vállalatok nem fordítanak elég figyelmet az úgynevezett egyéb költségek alakulására. A lakossági jövedelmek alakulusa megfelel a népgazdasági tervben előirányzott növekedési ütemnek. A főbb forrósokból származó lakossági készpénzbevételek 9 százalékkal növekedtek. A júliusi árintézkedések ellen- súlyozására hozott jövedelempolitikai intézkedések következtében a II. fél évben a pénzkiáramlás dinamikusab- bá vált. A jövedelemkiegészítés a megye lakosságának 8ü százalékát érintette. A fogyasztói piac egyensúlya kielégítő volt annak ellenére, hogy a hiánycikkek köre nem szűkült, sőt egyes áruféleségekből tovább bővült. A lakosság életkörülményeit jelentősen befolyásoló kommunális fejlesztések hozzájárultak az ellátási színvonal szerény mértékű javulásához. A lakásépítés a tervezettel összhangban teljesült. A múlt évinél mérsékeltebb ütemű előrelépés történt az ivóvízhálózat, a vezetékes gázhálózat, a távfűtés bővítésében. A bölcsődei és óvodai hálózat a tervezettnek megfelelően bővült, a feszültségek azonban — különösen az óvodai ellátásban — továbbra is jelentősek. . Tisztelt.Aktíva! Az 1980-as év számunkra politikai eseményekben gazdag lesz. összeül pártunk XI1. kongresszusa. Megünnepeljük hazánk fels'zabadulá- sának 35. évfordulóját. A kongresszust további politikai akciók követik. Az 1980. évi gazdasági fejlődéssel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy következetesen tovább folytatódjék a külső gazdasági egyensúly helyreállításának 1979-ben megkezdett folyamata. Számolni kell azzal, hogy gazdasági fejlődésünk nemzetközi feltételei nehezebbé válnak; a külkereskeKulcskérdés A Versenyképes export bővítését, a gazdaságos importhelyettesítést, az energiafelhasználás racionalizálását, a halaszthatatlan infrastrukturális feladatok megoldását szolgáló beruházások pénzügyi fedezetét továbbra is kiemelten kell kezelni. A vállalati beruházásokon bedelmi cserearányok további romlása várható. A gazdasági előrehaladást, az egyensúly javítását szolgáló újabb jelentős eredmények csak a termelés területén érhetők el. Ezért a termelésben, az irányításban és a végrehajtásban egyaránt, a termelés differenciált fejlesztését, hatékonyságának növelését, a szükséges szerkezeti változtatások megvalósítását, nemzetközi versenyképességének fokozását kell a munka középpontjába állítani. Az 1980. évi terv megvalósítása nem egyszerűen folytatása .az 1979. évinek. Meg kell szilárdítani és ki kell bontakoztatni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását szolgáló folyamatokat. A közvéleményt is fel kell készítenünk a VI. ötéves terv követelményeire. Világossá kell tenni, hogy a már elért színvonal megtartása is csak gazdasági teljesítményeink lényeges javításával lehetséges. ■ , . A felsorolt feladatok álltalános érvényűek a gazdasági élet valamennyi területén. Ezekre kell erőfeszítéseinket összpontosítani, ezek képezik gazdaságszervező munkánk döntő láncszemeit. Az általános tennivalók mellett szólt az előadó a megye gazdasági ágazatainak részletes feladatairól. Kedves Elvtársa'k! Ebben az évben a beruházások volumenének csökkenésével kell számolni, ez az idén csak mintegy 11 milliárd forintra tehető. Jelentős a csökkenés a nagy- beruházási kategóriában. A Tiszai Köolajfinomitó üzembe helyezéséig 480 millió forint, az LKM kombinált acélművénél 2,9 milliárd forintos beruházási feladattal kell megbirkózni, amelyből az építési munkák közel 1 milliárd forintot tesznek ki. A beruházások már említett mérséklése, korlátozása egyben azt is jelenti, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat — a népgazdasági követelmények messzemenő figyelembevételével — a lehető legésszerűbben hasznosítsuk. Ismeretes, hogy új nagyberuházás indítására 1980-ban nincs mód. Meg kell keresni azonban a lehetőségét annak, hogy a leggazdaságosabban. a legcélszerűbben. hol indokolt a nagyberuházások folytatása olyan kisebb vállalati fejlesztésekkel, amelyeknél a gyors megvalósítás feltételei adottak és megteremthetők. : az export lül nő a saját pénzügyi források aránya és jelentősen csökken az állami támogatásoké. A hitelek zöme az ex- por tf ej 1 eszlő. i m portki vál tó fejlesztések folytatására, kisebb részben újak indítására szolgál. Az importkiváltási lehetőségek feltárását ki kell terjeszteni a kisebb vállalatokra és szövetkezetekre, a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységére is. A beruházások megvalósításához szükséges kivitelezői kapacitások bővebben állnak rendelkezésre. Az egyensúly, a koncentráltság javításának lehetőségei kedvezőbbek. de ezeket ki is kell használni. A beruházási munka javítását segítse elő a jobb műszaki, gazdasági előkészítés, s a pártszervezetek részéről a határozottabb ellenőrzés. A külkereskedelmi tevékenység további javítása, az export növelése, az import mérséklése elemi érdeke népgazdaságunknak. mert alapvető tényezője a népgazdasági egyensúlyi helyzet javításának. Vállalataink javítsák kapcsolataikat a külkereskedelmi vállalatokkal; megbízható, pontos szállítással. a határidők betartásával erősítsék piaci helyzetüket. Fordítsanak nagyobb gondot az export gazdaságosságára. Az export növelése mellett jelentőségének megfelelően, szervezetten kell foglalkozni az importbeszerzés és -felhasználás mérséklésével, a hazai helyettesítés lehetőségeinek gyorsabb feltárásával és hasznosításával. E területen is vannak már elismerésre méltó eredmények. Jó példa erre: Öz- don a tűzállóanyag-import kiváltása, vagy a BVK-ban 300 ezer tonna ipari só szocialista importra történő átterelése. Az importmegtakarítás leggyakoribb formái: fajlagosak csökkentése, újítások bevezetése és az importnak a szocialista piacra történő átterelése. Ezeket kell kiterjeszteni, általánossá tenni. Szükség van a munkaerőgazdálkodás további javításéra is. Figyelembe véve a termelés mérsékelt növekedését, a munkaszervezés és a munkatermelékenység javítását — az iparban és az építőiparban —, 1980-ban a feladatokat továbbra is változatlan, illetve csökkenő létszámmal kell megoldani. Az eddiginél erőteljesebb, a nép- gazdasági érdekkel összhangban álló munkaerőmozgást.a gazdasági szabályozás ösztönzi. Fontos feladat a felszabaduló munkaerő megfelelő, az egyén számára is elfogadható foglalkoztatásának elősegítése. biztosítása. A munkaerő feladatokhoz igazodó folyamatos átcsoportosítása, társadalmi és gazdasági- fejlődésünk elkerülhetetlen követelménye. Azt tapasztaljuk, hogy ma bátrabb a kezdeményezőkészség a munkaerővel való takarékosság tekintetében a termelési szférában, mint. az adminisztratív dolgozók körében. Ezért a vállalatok fordítsanak nagyobb gondot az adminisztratív állományban is meglevő munkaerő-tartalékok feltárására. ésszerű hasznosítására. Változtatni kell a vállalatok magatartásán és szemléletén a másodállások és mellékfoglalkozások terén is úgy, hogy az a főállások megbecsülésére és a munkafegyelemre jó hatással legyen. A bérpolitikában a teljesítménykülönbségeket kifejező bérdiíferenciálás érvényesítése kerül előtérbe. A béremelést, minden területen teljesítménykövetelményhez kell kapcsolni. A reálkereset csak a munka mennyiségi és minőségi követelményeinek teljesítése esetén emelkedhet. Ehhez kapcsolódik a munkafegyelem szigorításának követelménye is. Ebben a kérdésben is hangsúlyozni kell a gazdasági vezetők felelősségét. Fontos feladatuk, hogy biztosítsák a jó munkavégzés feltételeit, mindenütt és mindenkitől követeljék meg a munkaviszonnyal járó kötelezettségek teljesítését, a jó minőségű munkát. Pártszervezeteinktől azt várjuk, hogy bátorítsák a gazdasági vezetőket a racionális munkaerőgazdálkodásra tett intézkedéseikben. Értessék meg a dolgozókkal is, hogy a mai. nehezebb feltételek közepette csakis a hatékonyabb, észszerűbb munkaerő-gazdálkodással, fegyelmezettebb munkával őrizhetjük meg eddigi vívmányainkat. Az ilyen felelős magatartás nem csökkenti, hanem növeli a párt- szervezetek tekintélyét. Tisztelt Elvtársak! A Központi Bizottság december G-i határozata nyomatékosan felhívja a figyelmet az ésszerű takarékosság fokozására, mert az szolgálja az egyensúly javítását, a gazdálkodás hatékonyságát. Mindenekélőtt az anyag- és energiagazdálkodás lényeges javítása szükséges, ami csökkenti az importigényt, mérsékli a termelés költségeit. „A takarékosság — olvashatjuk a XII. kongresszus irányelveiben — váljék a gazdálkodás állandó elemévé”. Hogy e tekintetben nincs minden rendjén, azt mutatja, hogy a ráfordítások, a lekötött eszközök, gépek, épületek értékének növekedési üteme már évek óta eléri, vágy meghaladja a termelés növekedési ütemét. Ésszerűbb gazdálkodással egyetlen évben például 1 százalékos anyagmegtakarítás 450 millió forintot jelentene a megyében. A takarékossági intézkedési tervekben kerüljenek előtérbe a nagyobb erőfeszítéseket igénylő, de tartós eredményt biztosító intézkedések. Nagyobb figyelem szükséges a hulladékok, mellék í ermékek összegyűjtésére és hasznosítására. Egységes gondolkodást és cselekvést A takarékosabb gazdálkodást azonban nemcsak a termelési szférában kell elö- mozd í I an unk. Közvéleményünk joggal igényli például, hogy mérsékeljük az irányítással, az igazgatással járó költségvetési terheket, a nemtörődömségből. vagy a rosz- szul értelmezett nagyvonalúságból adódó fölösleges költekezést. Nem kielégítő a vállalatok kooperációs, szerződéses fegyelme. A szerződésszegést, vágy a hiányos teljesítést nem követik a jogi szankciók, az előirt kötbéreket a „jó kapcsolatok” fenntartása érdekében, különösen a monopol helyzetben levő vállalatokkal szemben általában nem érvényesítik. Ezen a területen a gazdasági eredmények jövőbeni javítása érdekében jelentős változásra van szükség. A jelenlegi gyakorlatban még sokszor előfordul, hogy a szerződéses fegyelem lazaságai miatt a vállalatoknak drágábban kell előállítani a termékeket, alkatrészeket.. esetleg drágább áron importból kell beszerezni azokat. A gazdasági épitőmunká- ban előttünk álló bonyolult feladatok megvalósításához nélkülözhetetlen a gazdaság- politikai célok egységes értelmezése, a népgazdasági terv megvalósítását szolgáló helyi teendők alapos kimunkálása. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a népgazdasági terv céljaival, a gazdaságpolitikai követelményekkel összhangban készítsék el terveiket, alkalmazkodva a változó feltételekhez. Biztosítsák a tervek komplexitását, érvényesüljön a demokratizmus, vegyék figyelembe a dolgozók hasznos javaslatait. Szorgalmazzák a több változatú tervek készítését. A tanácsi tervezésben figyelemmel kell lennünk arra. hogy a beruházások megvalósításához 1980-ban jóval szerényebbek lesznek a pénzügyi lehetőségek, mint eddig voltak. Az. V. ötéves terv eddig eltelt időszakában évenként átlagosan 2.8—2,9 milliárd forintot fordítottunk tanácsi beruházásokra. A központi korlátozó intézkedések hatására a tervidőszak utolsó évében mintegy 2.4 milliárd forint felhasználására nyílik lehetőség. Reálisan kell számolnunk azzal, hogy a források korlátozása miatt az állami célcsoportos lakásépítés nem az. eredetileg elképzelt nagyságrendben teljesül. Bizonyos mértékben ellensúlyozhatja azl a telepszerű, többszintes magánlakás-építés volumenének növelése. A magánerős lakásépítés növelését a tanácsi szerveink közművesített telkek kialakításával, az OTP pedig az építési kölcsönök folyósításával segítse elő. ErA vezetők A gazdasági környezet változásai, a nehezebb feladatok fokozottabb felelősséget rónak a vezetőkre. A vállalatok fejlődése, a dolgozók jövedelmének alakulása nagymértékben a vezetők előrelátásától, kezdeményezőkészségétől. kockázatvállalásától, következetességétől függ. Ezért csak azokat a vezetőket lehet jobban elismerni. akik a realitásokból kiindulva, megfelelő perspektívát: adnak az irányításuk alatt álló kollektíváknak: bátran, de ésszerűen vállalnak kockázatot, megkövetelik a fegyelmet, a minőségi munkát és ehhez a feltételeket is képesek megteremteni. Döntéseikben a társadalmi érdek elsődlegességéből indulnak ki. érvényesítik a demokratizmust és következetesek a végrehajtásban. Megkülönböztetett fontosságot kell tulajdonítani a vezetői magatartásban a személyes példamutatásnak, szerénységnek. takarékosságnak. Meggyőződésünk, hogy gazdasági vezetőink döntő többsége továbbra is alkalmas a megnöveltedet! feladatok ellátására. A vezetés színvonalának javítását a káderpolitikai elvek következetes biztosításával érhetjük el. Ebben a stabilitás és a bizalom alapvetően fontos. Gazdasági helyzetünk megköveteli. hogy a gazdaság teljesítőképessége nemzetközi mércével mérve is javuljon. Ezt hivatott elősegíteni a gazdaságirányítási rendszer fejlesztése. Olyan szabályozórendszert kelt alkalmaznunk, amely eg> idejüleg ösztönöz és fokozódó követelményeket támaszt a gazdálkodással szemben. A termelői árrendszer átalakításának lényege, hogy a világpiaci árhatások egész árrendszerünket jobban befolyásolják. Erősödjön az áraknak az ésszerű gazdálkodásra és a jövedelmező fejlesztésekre orientáló funkciója. A piaci hatásokat folyamatosan közvetítő árrendszer olyan jövedelmi viszonyokat hoz létre a vállalatoknál, amelyekben az árak nyereségtartalma jobban kifejezi a nemzetközi mércével mért hatékonyságot. A bérszabályozás módosításával erősödnek azok az elemek, amelyek a bérek és keresetek alakulását szorosabban kötik a vállalati teljesítményhez. Az a vállalat jut nagyobb bérfejlesztéshez, amely hatékonyságát jobban javítja. A szabályozórendszer módosítása a vállalatok gazdasági környezetét természetesen megváltoztatja. Éne a vállalatoknak fel kell készülre megvannak a reális lehetőségek. Számos — egyébként fontos — célkitűzés megvalósításáról átmenetileg le kell mondanunk, vagy a kivitelezés ütemét mérsékelni kell. Még az egyaránt fontos feladatok között is rangsorolni kell. Az 1980. évi tanácsi fejlesztési feladatok megoldásánál különösen nagy jelentőségű a rendelkezésre álló eszközök koncentrált, takarékos felhasználásának biztosítása. A politikai munkában is komoly tennivalók adódnak. A jövőben még nagyobb szerepet kell szánni a társadalmi munkaakcióknak, elsősorban azokon a területeken. ahol különösen szerények a fejlesztési lehetőségek. E munkaakciók sikeres megvalósításához politikai segitőmunka is szükséges. A tanácsi fejlesztések döntő többsége közvetlenül hatást gyakorol a lakosság életkörülményeire. A szerényebb előrelépés — különösen a lakásépítésben — együtt járhat bizonyos feszültségek kialakulásával. Erre fokozottan oda kell figyelnünk. felelőssége niök. A mi feladatunk ennek a felkészülésnek a segítése. a szabályozórendszer elfogadtatása. A pártszervek es -szervezetek magyarázzák meg a változtatás szükségességének okait, értessék meg, hogy a továbbfejlesztés minden eleme a gazdaságpolitikai feladatok jobb megoldását célozza. Az új szabályozás fokozódó követelményeket támaszt az irányítás és végrehajtás szintjén egyaránt. Elősegíti a takarékosabb, hatékonyabb gazdálkodást, az eredményesség reálisabb számbavételét, a differenciáltabb fejlődést. A pártunk XII. kongresszusa es hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny eredményei jelentősen hozzájárultak az 1979. évi tervek teljesítéséhez, túlteljesítéséhez, segítették gazdasági életünk pozitív tendenciáinak kibontakozását. A kongresszusi és jubileumi munka verseny a továbbiakban akkor segíti legeredményesebben célkitűzéseink megvalósulását, ha a vállalások a vállalati tervekből adódó tennivalókra irányulnak. A tömegpolitikai munka segítségével tehát mozgósító erejű szemléletváltozást kell elérnünk: meg kell szüntetnünk az erős bázisszemléle- let. a kis hatékonyságjavulásban való megelégedettséget, az egyoldalú mennyiségi szemléletet, a bérezésnél és a vállalati fejlesztéseknél tapasztalható egyenlősdi igényeket. a termelői és a fogyasztói szemlélet elkülönülését. a hazai és a világgazdasági folyamatok tudatban történő kettéválását. Továbbra is fontos feladat annak biztosítása, hogy a párt gazdaságra vonatkozó határozatai minden szinten megfelelően hassák át a közgondolkodást. Ezért a gazdasági összefüggéseket közelebb kell vinni a gyakorlathoz, az egyes feladatok kőnkről meghatározásával. Minden esetben reálisabb értékítélet kialakítására kell törekednünk, múltunk, jelenünk és perspektívánk megítélésében. Végezetül az előadó a me- , gyei pártbizottság nevében megköszönte a vállalatok, szövetkezetek. intézmények dolgozóinak, a társadalmi és tömegszervezetek tagjainak 1979-ben végzett munkáját. * Az előadást vita követte. A felszólalások és Grósz Károly zárszavának ismertetésére holnapi lapszámunkba« visszatérünk.
