Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-12 / 290. szám

1979. december 12., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A piiÉMás és a tettek kirszeriséeével L ehetséges-e a gyakorlatban, hogy egy mezőgazdasági üzemben, termelőszö­vetkezetben, ahol az év első léiében objektív tényezők miatt, katasztrofálisnak ígékezik gazdaságilag az év, alapvetően változtatnak a helyzeten. Gyors szervezés­sel. módosításokkal, egyes ágazatok arány­változásaival úgy gazdálkodnak, hogy zár­számadáskor a mérleg pozitív, az éves össztevékenység nyereséges?!... Lehelsé- ges-e, hogy egy ipari középüzem, gyár, amely két-hárpm éven át ráfizetéssel dol­gozik, s egyes szakemberek már a felszá­molás, a csőd gondolatával foglalkoznak, egészen rövid idő leforgása alatt alapve­tően változtat a helyzeten, s egyik évről a másikra stabillá, majd nyereségessé, a ha­sonló vállalatoknak, gyáraknak több tekin­tetben mintaképévé válik?... A válasz mindkét kérdésre: igen. lehetséges. Szá­mos gyakorlati példa van rá többek kö­zött Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. — Korszerű mérlegelésre, tervezésre és határozott, fegyelmezett, hozzáértő tettek­re van szükség. Akaratra és a tervekké formált akarat fegyelmezett véghezvitelé­re. Akkor és csakis akkor sikerülhet — mondta az egyik, korábban gondokkal küz­dő. ma nagyszerűen, hatékonyan termelő vállalat.yezetője: a Csavaripari Vállalat II. számú ongai gyárának igazgatója. Az ongai gyárban nem tettek mást, mint a népgazdaság igényeinek megfelelő arány­változást, termékstruktúra-váltást' hajtot­tak végre. Megteremtve hozzá a szükséges, szakképzett és betanított munkásgárdát, a színvonalas műszaki vezetést. Azután hoz­zátették még a szigorúan ellenőrzött taka­rékosságot; hogy kevesebb legyen a fel­használt nyersanyag; hogy automatikus kapcsolórendszer szabályozza a világítást, az energiafogyasztást; hegy a szakmunká­sok egy része két, vagy több szakmával rendelkezzen és így az élő munkaerő ha­tékonysága is növekedjék. Ennyi az egész! És természetesen mögötte az az emberi, kollektív erőfeszítés, áldozatvállalás, amely nélkül a gazdasági, a társadalmi fejlődés, a jólét növekedése egyébként elképzelhe­tetlen ... —Először is a termelés tervezett költ­ségeiből lefaragtunk 1,2 millió forintot. 'Például azzal, hogy van egy aranykezű ko­vácsunk. Azután, amióta ilj'en nehéz lejt a helyzetünk, szinte semmi komolyabb al­katrészt nem vásárolunk. Van itt elég ócs­ka gép, abból szedegetjük össze, alakítgat­juk át amire szükség van. Ezt Vigh György, a sajópetri Aranykalász .Tsz elnöke mondta, amikor arról volt szó, hogy a fagyok és a tavaszi árvizek’ miatt * keletkezett kétmilliós árbevétel-kiesést ho­gyan, milyen módszerekkel sikerült ki­egyenlíteni. Gondolkoztak és cselekedtek. Régi, sebtében átalakított istállókban 1500 bárányt hizlaltak meg és meg sertést is tartottak. Most, az őszi szántás idején pe­dig a nagy gépek helyett a kisebbek dol­goztak, úgy, hogy a szerelők is éjjel nap­pal traktoron ültek ... Azaz: nem estek kétségbe, hanem korszerűen gondolkodva,' korszerű, új termelőeszközök nélkül is for­dítónak az objektív nehézségek okozta helyzeten ... A gyár és a termelőszövetkezel egyaránt ésszerű tettekről, kézzelfogható pozitív eredményekről tanúskodó munkáját azért érdemes példaként megemlíteni, mert let­tek és következmények jól fedik azt a meg- : állapítást, azokat az országos szinten szük­séges teendőket, amelyeket a Magyar Szo- i cíulista 'Munkáspárt Közoonli Bizottságá­nak december (i-i üléséről kiacjpU közle­mény és a vasárnap nyilvánosságra hozott, a XII. kongresszus irányelvei a gazdasági, gazdálkodási feladatokkal kapcsolatban megállapítanak. ,„A gazdasági munkában, az irányításban és a végrehajtásban a fő erőfeszítéseket a termelés' hatékonyságának növelésére, a > szükséges szerkezeti változások meggyorsí­tására, a műszaki fejlesztésre, a nemzet­közi versenyképesség fokozására kell össz­pontosítani...” állapította meg a Központi Bizottság. A kongresszusi irányelvek , egyik szaka­sza pedig így hangzik: „Gazdasági helyze- ' tünk megköveteli, ■ hogy a munka termelé­kenysége növekedjék. Nagy tartalék rejlik az üzem- és munkaszervezés, a kooperáció javításában.... a munkaidő teljesebb ki­használásában. a fegyelmezettebb újunké­ban”. E napokban megyénkben. - s országosan s aligha van általánosabb, a társadalom va­lamennyi rétegét egyaránt foglalkoztató té­ma, mint az említett két dokumentum, amely mai helyzetünk hű tükörképéi és a holnapi, a fejlődés, a felemelkedés, az élet- színvonal növeléséhez vezető egyetlen he­lyes utat adja. mutatja meg. Igényt tartva . arra, amely nélkül elképzelhetetlen az elő­relépés: az egész dolgozó társadalom aktív részvételére, alkotó kezdeményezőkészségé­nek általánosabb kibontakoztatására és a fegyelmezett, a pontosabb, az eddiginél minden vonatkozásban értékesebb munká­ra. A párt, a pártvezetés várja az irány­elvekkel kapcsolatos észrevételeket, az olyan, javaslatokat, amelyeket jóváhagyás­ra a kongresszus elé terjeszthet, s• amelyek a szocializmus, magasabb szinten történő további építéséi segítik, gyorsítják.' Megyénk iparának, a mezőgazdasági üze­mek nagy részérek nincs mit szégyenkez­nie az elmúlt öt év során elért eredmé­nyeket figyelembe véve. Az ongaiakon, a sajópetri téesztagokoh túl tíz és tízezer munkás, termelőszövetkezeti tag, mérnök, műszaki és agrárszakember gondolkodott és cselekedett olyan korszerűen, ahogy azt a Központi Bizottság közleménye és a kongresszusi irányelvek említik. Azt, hogy •a Tiszai Vegyíkombinátot a termelés, az exportértékesítés valamennyi pénzügyi, gazdasági mutató tekintetében az ország legjobb nyolc nagyüzeme között emlege­tik; azt, hogy a Lenin Kohászati Művek­ben, az Ózdi Kohászati Üzemekben, a Bor-, sodi Vegyikombinátban évről évre javul a termelés színvonala', a termelés hatékony­sága, a gazdaságosság, csak úgy érhették el, hogy a népgazdasági szinten holnapi fel­adatként meghatározott teendőket már az elmúlt évben és az idén is kezdeményező- en. megfelelő szinten alkalmazták. Természetesen nem kevés az ellenkező példa seni. Elég sok helyen szakmai hozzá nem értésből, önös csoport, vagy egyéni ér­dekből, liberálist» magatartásból eredően jelentős anyagi és szellemi tartalékok vol­tak, vannak kihasználatlanul. Van, ahol kényelmességből nem változtatnak a kiala­kult — .bár hibás — termelés- és munka- szervezési modellen, mért az gondokkal, esetleges rizikóval jár. Másutt viszont az ellenőrzés hiányzik. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Népi Ellenőrzési Bizottság következetesén figye­lemmel kíséri és vizsgálja az energiafo­gyasztás helyzetét. Most egy korábbi, 1976- os vizsgálatukra tértek vissza. A kontroli- ellenőrzés a következőket állapította meg néhány ipari és mezőgazdasági üzemre vo­natkozóan: Sok helyen jelentős a javulás. Az ipari vállalatoknál 29 százalékról 6.8, százalékra,' a közlekedési vállalatoknál 70.6 százalékról 42,6 százalékra csökkent a túl­fogyasztáson'járművek száma. Az építőipari vállalatoknál viszont fél-, a mezőgazda­sági üzemeknél pedig több mint 11 száza­lékkal több az előírtnál többet fogyasztó járműi Jogos a NEB észrevétele: „Sajnálatos és\, érthetetlen, hogy a gaz- t dálkodó szervek tevékenységében a folyé­kony energiahordozókkal való takarékosság nem kap megfelelő súlyt, annak ellenére, hogy , a népgazdasági előírások ezt megkö­vetelik.” I gen. sajnálatos. Meri másra: fegyel­mezettségre, takarékosságra van szükség, hogy enyhítsünk gondjain­kon. hogy a korábban megkezdett, jól ki­jelölt úton gyorsabban haladhassunk to­vább. Korszerűbb gondolkodással és jobb eredményekkel. i Barcsn Sándor Kedvező piaci lehetőségek . " , ! ÍÉieileii mtinkasiker Borsodnádasdon Korábban; sok szó esettár- • ról. hogy á Borsod nádasdi Lemezgyáruan a taolálemez- hengeriés, amely a vállalat termelésének 60 százalékát adja, korszerűtlen, gazdaság­talan. nincs kereslete. Eb­ben az évben a hengerészek visszafordították a matuzsá­lemi kort megért hettgeráll- ványok értékmérő kerekét, s meglepően kiemelkedő ered­ményeket értek cl. Köszön­hető ez részben a Metall­jmpex Külkereskedelmi Vál­lalatnak, amely önzetlenül képviselte á borsodnádasdi- ak, így a népgazdaság érde­keit. A Borsodnádasdi Lemez­gyár hengerészei a1/, éves ex­portjukat 197 százalékra (!) teljesítették. Ez teljes egé­szében tőkés relációjú. Már korábban világossá váll. hogy kedvezően alakulnak a tő­kés piacokon történő értéke­sítési lehetőségek, s így a szocialista brigádok vállal­ták: hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulója, s az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére indított verseny­ben az éves exporttervet 50 százalékkal túltejesílik. Ne­héz körülmények között, szinte manufakturális mód­szerekkel minden várakozást felülmúltak. Ez a lemezex­port az összes lemezértéke­sítésnek 31 százaléka, s 5,9 millió dollárt eredményezett. Felújítják az ülepítőt A Lenin Kohászati Müvedben a kohógói vizes tisztítása során az iszopol egy Door típusú üle­pítőben szétválasztják. A vasiszapot vákuumban kiszárítják, s a vizet újra a cirkulációs rendszerbe vezetik. Az ülepítő területe korábban mocsaras rész volt, s a talaj megsüllyedt, repedéseket oko­zott a berendezésen. Az épületkarbantartó gyáregység dolgozói (képünkön) az ülepítő felújítását végzik. Cölöpalapozással, betonozással a nyerstalajig lementek, s Így megszüntetik a viz elfogá­sának lehetőségét. Sok pártszervezetben ismét és újra felvetődik egy lát­szatra formai kérdés: sok-e vagy kevés a beszámoltatás? És. egy bonyolultabb: ho­gyan lehetne növelni az -el­lenőrzés segítő szerepét, ha­tékonyságát? Egyik sem ok nélkül való. Tapasztalni ugyanis, hogy a pártszerve­zetek egyikében-másikában az utóbbi időben feltűnően megnőtt a gazdasági veze­tők —: ebben is főként az első számú vezető, az igaz­gató. a vezérigazgató — be­számoltatása. Ennek is fő­ként az írásos formája. Az ilyen helyeken gyakorlati­lag az a helyzet, hogy a gaz­dasági apparátust a jelentés fogalmazása görnyeszti. a választott tisztségviselőket pedig az olvasnivaló sokasá­ba nyomasztja. Gyanítható, hogy ez sok időt, energiát rabol el éppen az időszerű tennivalóktól, a cselekvéstől. Nem többet, hanem jobban Az ellenőrzés e módszeré­jiek helyenkénti megsokaso- dását azzal indokolják, hogy a pártszervezetek feladata —, s a helyzet is iftegkíván- ja — az ellenőrző munka (Tokozása. Ez alapjában fedi is a valóságot. Hiszen az el­lenőrzés —, ha jól alkal­mazzák — nagy segítséget adhat a problémák megol­dásához, ösztönzést az ered­ményesség fokozásához. És éppen . e vonatkozásban kell a (Politikai vezetésnek segí­tenie a gazdasági vezetést: kiállni . a kezdeményező szel­lem. a bátor, felelősségtel­jes irányítás, a korszerű gon­dolkodás mellett. Az olyan vezetési stílust érvényesülé­séért. amely á teljesítmény alapján mérlegel. , ' Ehhez azonban - semmi­képp nem elegendő pusztán az ellenőrzések számának gyarapítása. Az esetek nagy többségében eddig sem az volt a gondunk, hogy kevés lenne az ■ ellenőrzés. Nem több, hanem jobb el­lenőrzésre van szükség! Mel­lesleg az ellenőrzés fokozása nem azért szükséges —. mint helyenként tudni vélik *—. mert „bajban vagyunk”, és munkánk nem hozza sok te­rületen azt. amit szeretnénk, hanem, mert az ellenőrzés a .végrehajtás rendszerében fontos eszköz, állandó fel­adat. A pártszervezetek jelentős része maga, is , segíti, hogy a beszámolók valóban elér­jék céljukat. Egyebek mel­lett azzal, hogy nem csupán a Lervteljesítés ciklusaihoz kötik a beszámolást, nem is a divatos témákhoz, hanem az adott terület helyzetéből, legfontosabb feladataiból in­dulnak ki. s ebben ésv erről kérik a gazdaságvezetés tá­jékoztatását, véleményét. Ez­zel tulajdonképpen úgy.irá­nyítják a beszámolást, hogy az az',adott terület leglénye­gesebb kérdéseire - irányul­jon, ebben alakuljon ki az egv nyelven beszélés és az egységes cselekvés. Bizalom és tudatosság A beszámoltatás indítéka azonban nem egy helyen tisztázatlan, sőt célja sem egyértelmű. Gyakran érvé­nyesül az a felfogás, misze­rint „régen volt Testület élőit”, vagy „valami nincs rendben nála”, vagy amikor az ellenőrzést tűzoltásra korlátozzák, mert végtére .is „fel kell tárni a hibákéit”. Az ilyenfajta ebetekben a beszámoltatás aligha tölti be tényleges szerepét. Legfel­jebb valamit feltár —. de egyáltalán nem bizonyos, hogy a tényleges problémá­kat —. valamit: megállapít-, de ritkán megy ezen túl. Pedig az ellenőrzésnek is ar­ia kell irányulnia, hogy megfelelő feltételeket te­remtsen a tervek, határoza­tok végrehajtásához, való­ban feltárja a tényleges aka­dályozó tényezőket, s intéz­kedések kezdeményezésével segítse, a feladatok megoldá­sát. Mindehhez nélkülözhe­tetlen a bizalom és a tuda­tosság. Vagyis • a pártszerve­zet ne akkor tűzze napi­rendre egyik vagy másik ve­zető beszámoltatását, ha már —, mint szokták mondani — ég a ház. Hanem legyen az. a párt gazdaságszervező munkájának szerves része, állandó folyamat. Félelemkeltés helyett a fe­lelősségérzetet kell a beszá- I múlásnak is erősíteni. Azt. hogy a beszámoló meggyő­ződjön róla: a testület nem egyszerű ítélethirdető, nem­csak tudomásul veszi az el­mondottakat, leírtakat, ha­nem vállalja a politikai fe-' lelősséget. De csak azl! S nem osztozik az egyszemé­lyi vezetés elvéből követ­kező gazdasági felelősség­ben. nem vállalja át a ha­nyag munka, a tehetet­lenség, a régi dicsőségből élés miatti elmaradás meg­magyarázását. s az olyan gazdasági, műszaki. . anyag- beszerzési feladatokat, ame­lyekhez sginmi más feltétel nincs — csak a Pártszerve­zet tekintélye. Ezzel egy- szer-másszor és nagyon meg­határozott esetben persze le­het élni, de a pártszervezet tekintélye nem álékor erős és nagy. ha az igazgató, vagy mgs vezetők helyett dolgo­zik. hanem ha o!vap káder- politikát folytat, hogy a-ve­zetők még tudják oldani a funkciójukban körül határolt feladatokat." És ha már a be­számolónál tartunk — sok­szor azt tartják jó vezető­nek. aki szép jelentést tud készíteni. Hogy milyen je­lentést, beszámolót készít valaki, az egy dolog: s kü­lön öröm. ha ennek is 'mes­tere! Ám a lényeg mégis azon van: hogyan tudja — a dolgozókkal együtt — á terveket, célokat, határoza­tokat helyileg megvalósíta­ni. s ebben milyen a szemé­lyes teljesítménye, példamu­tatása. Fontos, ám nem egyedüli módszer Mit tartanak némely párt­szervezetben jó jelentésnek? Megesik, hogy azt. an ti az eredményeket sorakoztat ja fel. én csak úgy szőrmentén megemlíti, hogy természete­sen vannak még gondok is. A jó és rossz valamiféle Hiányának fölállítása aligha vezetne eredményre. Annyi azonban mégis idekívánko­zik, hogy mindenütt egyér­telműbbé kell tenni: mire irányuljon a beszámoltatás. Hogy alapvetően négy nagy területe van — a tervezés, a gazdálkodási tevékenység, a szervezet működése, belső irányítási rendszere, a veze­tők személyes tevékenysége. Ezen' belül azonban minden időszakban és munkahelyen más és más a leglényege­sebb. a legidőszerűbb. Egv azonban bizonyos: a beszá­moltatás az eredményekről önmagában kevés, az önelé­gültség melegágya. Erről “is úgy kell szót váltani, hogy a politikai munka számára adjon tanulságot. Nagyon lényeges, hogy a pártszervezet ne csak rög­zítse a helyzetet. A beszá­moltatást végző testület tag­jai is tájékozódjanak, hogv ne csak hallgatói, hanem aktív részesei legyenek a beszámolónak. A gazdasági vezetők be­számoltatása a párt gazda- ságirányító, szervező és el­lenőrző tevékenységének szerves része, fontos mód- szere, de nem egyedüli mód­szere. A mindenkori hely­zet. a feladat jellege, a meg­oldás módozata -határozza meg, hogy melyik ellenőrzé­si forma alkalmazása a leg­hatékonyabb. U. St ’

Next

/
Thumbnails
Contents